Fake news
A fake news-t a Cambridge Dictionary a következőként definiálja: hamis hírek, amelyek hírnek tűnnek, az interneten vagy más médián keresztül terjednek, és általában politikai nézetek befolyásolására vagy viccből készültek.
Előszőr 2016 közepén az amerikai elnökválasztáskor jelentek meg a Facebook felületén különböző, az akkori Donald Trump ellen induló, Hillary Clintont támadó posztok, amik hamis információkat tartalmaztak. Kiderült, hogy a fiókok, akik megosztották ezeket a posztokat egy macedónai kisvárosból, Veles-ből származnak. A fiókok nagy mennyiségű és sok féle "hírt" öntöttek magukból, az olvasók fantáziája és véleménye pedig még ezeket a kitalált történeteket is túlszárnyalta egyes esetekben. El kell mondani, hogy a terjesztők nem egyes egyének lejáratását vagy pedig káoszt akartak teremteni egyszerűen pénzkeresési célból kezdték meg munkájukat. 2016 óta sok más csoport vagy troll adta hozzá saját megtévesztő posztjait a Facebook felületéhez.
Eljött a változás ideje?
A legnagyobb közösségi felület külsős cégeket vont be a hatékony munka reményében, míg saját berkein belül meg nem kezdi a problémára irányuló megoldások tervezését. Körülbelül több, mint nyolcvan ilyen tényellenőrző szervezetről lehet tudni jelenleg, a francia AFP nevű szervezet is, ami Magyarországon is megkezdte munkálatait a hamis információkat terjesztő posztokat illetően. Kiemeli őket, hogy a Facebook megnézi őket, mint kiemelt munkatársukat és hogy általában újságírókat is bevonnak a munkálatokba. Meglepő tény a magyarországi tevékenységükről, hogy mindössze egyetlen egy ember nézi át az összes bejelentett posztot!
A külsős cégek a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network) etikai kódexe alapján dolgoznak és tőlük is kaptak működési engedélyt a szolgálathoz. A Facebook továbbá ismertette az IFCN irányelveit, amik a következők:
- pártatlanság és tisztesség,
- a finanszírozás és a szervezés átláthatósága,
- a források átláthatósága,
- a módszertan átláthatósága,
- nyílt és őszinte javítási irányelvek.
A deepfake-ek problémája
A deepfake egy olyan videó vagy hangfelvétel, amely valakinek az arcát vagy hangját valaki máséval helyettesíti, valódinak látszó módon. Ez az utóbbi évek egyik újabb megtévesztő eszköze, ami még veszélyesebb, mint egy közönséges hamis híreket terjesztő cikk hiszen köz- vagy magánszemélyek szájába adni olyan kijelentéseket, amik meg sem közelítik a valóságot. Ezek terjedése a modern internetes világ egyik legnagyobb problémája, ezekre így kiemelten nagy figyelmet fordítanak a különböző tényellenőrző cégek.
A tiltás, mint lehetőség
Fontos kiemelni, hogy ezek a szervezetek csak jelentik az adott hamis adatokat terjesztő fiókokat, de nem tudja azokat egyből letiltani vagy akár törölni erre ugyanis nincs jogosultságuk. Amit megtesznek, hogy a jelentett és elítélt "hírt" kevesebbszer fogja feldobni az oldal algoritmusa, így csökkentve az olvasók számát. A Facebook viszont ha szembesítik az adott fiókok tevékenységével először a következőket teheti:
- letiltja a bevételszerzési és hirdetési lehetőségeket
- drasztikusan csökkenti az oldal elérését.
A Facebook háromszor figyelmeztet a törlés vagy tiltás előtt. A cég tájékoztatója szerint ezek a következőkből épülnek fel:
- A Facebook továbbra is eltávolítja azokat a tartalmakat – és súlyosabb esetben magukat a fiókokat is –, amelyek sértik a „közösségi alapelveket”. Továbbra is fokozottan figyelik az álhíreket terjesztő hamis fiókokat – csak 2020 utolsó negyedévében 1,3 milliárd kamuprofilt tiltottak le az algoritmusok. A Facebook külön figyelmet fordít a választók befolyásolására irányuló hamis hírekre, és az olyan félretájékoztatásokra, amelyek valódi kárt okozhatnak a felhasználóknak.
- A közvetlen letiltáson túl a kevésbé látványos, de szintén fájdalmas lépés a tartalmak elérésének csökkentése. Ezt olyan posztoknál alkalmazzák, amelyek ugyan nem sértik meg a közösségi alapelveket, viszont „rossz minőségűnek” ítélik meg azokat. Ebben fontos szerepe lesz a külső tényellenőrző partnereknek: ha ők valamit hamisnak találnak, annak elérését drasztikusan visszaveszik. A moderátorok szigorúan fellépnek a spam típusú tartalmakkal szemben is, különös tekintettel a klikkvadász posztokra.
- Végül a harmadik módszer a „felhasználók tájékoztatása”: a megbélyegzett tartalmakat nem törli a Facebook, hanem megadja a lehetőséget, hogy a felhasználó maga dönthesse el, elolvassa-e a hamis hírt, vagy sem.
Felhasznált fotó:
KIROVOGRAD, UKRAINE, MARCH,12,2018 - key with text Fake News on white laptop keyboard. Facebook style., shutterstock.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése