Mi áll a rövidítés mögött?
Az NFT 2021-ben szinte a semmiből robbant be a köztudatba. Nem véletlen, hogy a skót Collins szótár az év szavának választotta. Az rövidítés feloldása a non-fundible token, azaz a nem helyettesíthető zseton, ami jól össze is foglalja a lényegét. NFT tulajdonképpen bármi lehet, akármilyen digitális dolog, adat. Legfontosabb jellemzője, hogy egy van belőle és nem helyettesíthető semmi mással, és a műveket sem lehet egymás között elcserélni. A piacra bárki beléphet, mind vásárlói, mind eladói oldalon, de ennek bizonyos feltételei és költségei vannak, amivel érdemes az elején megismerkedni.
Weiler Péter
 |
| Weiler Péter: Bitcoin bánya az Alföldön |
Wiler Péter egy másik nem mindennapi NFT projektje a Müüska dizájnmárka felkérésére készült. Nekik alkotta meg a világ első olyan lakberendezési kollekcióját, ami egyben NFT is. A legdrágább magyar díszpárnák mindegyike egyedi, egyik oldalán egy nyomatott színes szám látható, a másik oldalán az QR-kód, amit, ha leolvasunk elvezet a párnán látható szám NFT-jéhez, ami a párnaváráslással együtt a tulajdonunkba is kerül.
 |
| Müüska Design / Gosztom Gergő |
Másik NFT-ként árult alkotása szintén egy atipikusnak nevezhető forma, ami valóban jól példázza, hogy NFT bármiből lehet, ami digitálisan is meg tud jelenni. Weiler az Óbudán található Satoshi Nakamoto szobor nyakába akasztott egy villanyszámlát, erről készített egy rövid, 27 másodperces videót, ami a kritovalutával járó hatalmas energiapazarlásra próbál rámutatni. Az alkotó elmondása szerint nem akar oldalt választani, sem kategorikusan kijelenteni, hogy jó, vagy rossz hatással van-e a földre a kripovaluták elterjedése, de szeretné felhívni a figyelmet annak káros oldalára, és hogy ma már vannak energiatakarékosabb megoldások is. A Satoshi sculpture in Budapest hacked címen futó mű, egyelőre még nem kelt el, de Weiler a eladásból befolyt összeget a Menhely alapítvány segítésére ajánlja fel, ami a hajléktalan helyzetbe került emberek segítését szolgálja.
Úgy néz ki Weiler Péter továbbra is az "NFT elsők" között szeretne maradni. A múlt hónapban jelent meg a hír, hogy "elkészült az első magyar NFT-címlap". Kefirszünet a metaverzumban című művét kifejezetten a márciusi Roadster magazin címlapjára készítette. A kép a ma nagyon felkapott metaverzum szó mögötti jelentést, és tartalmat analizálja, ami a művész vízióján keresztült a digitális képben testesült meg.
A címlapfotón nem látható, hogy a yachton ülő alak mit csinál a kezével, itt jön képbe az NFT, ugyanis ahhoz, hogy ezt megtudjuk meg kelleett várásolni a magazint és az abban található QR-kód vezetett el a teljes képhez, ami egy animáció. Természetesen NFT mivoltából fakadóan ebből is csak egy darab létezik. Az aukció március hónappal lezárult, a mű az óta elkelt a Foundation piactéren. Kikiáltási ára 750.000 forint volt, az értékesítéséből befolyt összeget Weiler az Autistic Art Alapítvány segítésére ajánlotta fel, akik az önálló életre nem képes autista fiatalokat lakóhelyi ellátását biztosítják.
 |
Weiler Péter: Kefirszünet a metaverzumban |
Kiss Miklós
Ha hazai NFT alkotókról beszélünk nem mehetünk el Kiss Miklós képzőművész-dizárjner neve mellett, aki az Emograms névre keresztelt kollekciójával lépett be a picra.
A magyar képzőművészetet követő közönség számára a NFT-ként piacra kerülő kollekciója előtt sem volt ismeretelen Kiss Miklós munkája. A betűkből kirajzolt emoji arcok 2015-ben jelentke meg. Budapesti bemuataása után a sárga labdákra nyomtatott smileykra épülő installációt Dél-Kóreában, és Kínában is bemutatták. Majd 2021-ben Kiss Miklós megalkotta a saját piacterét az NFT emogramjai értékesítésére. A saját platform azt a cél is szolgálja, hogy a megvásárásolt emogramok után a vevő tokeneket tud gyűjteni, amik aztán beválthatók a megvett emogram szobor verziójára.
 |
| Kiss Miklós: Emograms |
Kiss így nyilatkozott a Hype&Hyper magazinnak a munkájáról: „Az eltűnt betűket helyeztem vissza az emojikba, létrehozva ezzel a smiley egy új, szórejtvényt tartalmazó verzióját” Az alkotó szerint a piacon nagyon nehéz kezdőként érvényesülni, a már az asztalra sokat letett művészeknek is fel kell magukat építeni az olyan online platformokon, mint a Twitter és a Discord. Érdekesség, hogy az Instagram nem közvetítő csatornája a digitális műgyűjtők közönségének.
Kiss Miklós kollekcióját kritika is érte, ami megkérdőjelezi annak művészi értékét. Egyesek szerint az anno izgalmasnak indult project az évek során már ellaposodott és az NFT piacra lépéssel csak azt akarta elérni, hogy ebből az egy ötletből még a lehető legtöbb pénzt kicsavarjon, ami egy olyan piacon könnyebben elérhető, ahol maga a művészi alkotás kreativitása és a hagyományos képzőművészeti értékek nem feltétlenül játszanak elsődleges szerepet.
Kérdőjelek
Ahogy fenti példák is mutatják, a terület rengeteg lehetőséget tartogathat magában a hazai alkotók számára. Ez egy globális piac, ahol az országok gazdasági, kulturális, társadalmi tényezői nem befolyásolják a munkák érvényesülését. A múltba visszanyúló tapasztalatok hiányában még nehéz átlátni a teljes működési mechanizmusát, tudni, hol, mikor, mit érdemes a leginkább értékesíteni. Minden alkotónak vállalnia kell a rizikót, hogy nem fog belőle profitot szerezni, ha nem tud valamivel kitűnni a tömegből. Igazán talán soha nem fogunk sem alkotói, sem vásárlói oldalról belelátni, hogy mi ennek a piacszerkezetnek a mozgatórugója és kik állnak az anyagi oldal hátterében, de azt mindenki maga dönti el, hogy mennyi időt, energiát és pénzt szeretne áldozni az NTF-k befogadására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése