Amióta a bitcoin egyre népszerűbb lett azóta az egyik leggyakoribb kritikája a bányászatból adódó túlzott energiafelhasználása és az emiatt kialakuló környezetszennyező hatása volt. Az utóbbi időben sem csökkent a bitcoin népszerűsége de továbbra is nagyon érdekli az embereket, hogy mennyire is szennyezük a környezetet a kriptopénzekkel? A bitcoin sok energiát használ fel azonban a kriptovalutákat energiafelhasználásuk miatt sem kell azonnal környezetszennyezőnek nevezni. A helyzet ennél sokkal összetettebb. A Digiconomist jelenlegi becslései szerint a bitcoin hálózata nagyjából 95 terawattórányi (TWh) energiát használ fel évente. Ugyanez a szám a Cambridge egyetem kutatói szerint inkább a 120 TWh-s érték környékén áll. Ezenfelül a bányászat során kibocsátott szén-dioxid mennyisége körülbelül megegyezik Hong Kong 45,34 tonnás kibocsátásával. Akár hiszünk a Digiconomist által fentebb közölt értékekben, akár úgy gondoljuk, hogy ezek tényleg alulbecsülik a valós felhasználást, a bitcoin energiafelhasználása mindkét esetben magas. Azonban nem elég azt megnéznünk, hogy mennyi energiát használnak fel a bányászat során. Az is fontos, hogy pontosan milyen energiáról van szó. Ha ugyanis ez az energiamennyiség mind fosszilis forrásokból származna, tényleg komoly környezetszennyező hatásokkal kellene szembenéznie a kriptoközösségnek.
Megújuló
energiaforrások használata a bitcoin bányászatban
Egy 2019-es CoinShares
kutatás szerint, két évvel ezelőtt a bitcoin bányászat 74,1% megújuló
energiaforrásokat használt. Ennek egyik
fő oka, hogy az akkori becsléseik szerint a globális bányászat csaknem 60%-a
Kínában történt, ahol a legtöbb bányászfarmot a nagyon olcsó energiaárakat
biztosító tartományokban találhatjuk pl. Szecsuánban. Az olcsó energiaárnak itt nagyon egyszerű oka
van. A régióban megépítette hidroelektrikus művek olyan mértékű energiát
képesek előállítani, amelyet a tartomány lakói és vállalkozásai képtelenek
felhasználni. Ezt a felesleget olcsón tudják megszerezni a bányászfarmok. Ez
természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan bányászok, akik fosszilis
energiával előállított árammal üzemeltetnék máig is bányagépeiket. Azonban a
bitcoin magas energiaigénye miatt maguk a bányászok is olyan helyekre
települnek inkább, ahol az alacsony energiaárak miatt profitábilis a bányászat.
Emiatt a pl. vízenergiához képest relatíve drága fosszilis energia korántsem a
legmegfelelőbb megoldás. Ezenfelül több olyan projekt is elindult már, amelyek
kifejezetten a fenntartható bitcoin bányászatot célozták meg.
A környezetszennyező hatásoknál elsődlegesen a
bitcoin energiafelhasználása kerül előtérbe, az elektromos hulladékokról sem
felejtkezhetünk el. Mivel a bitcoin
bányászat rendkívül kompetitív üzlet, ahol csak a legeffektívebb bányászgépek
tudnak profitot termelni, az eszközök folyamatosan fejlesztésre szorulnak. A
bitcoin korai éveiben a bányászat csak egyszerű GPU-kat és CPU-kat használt. Ma
már külön a BTC Proof-of-Work algoritmusára kialakított ASIC bányagépeket
használnak, amely jóval nagyobb teljesítményre képes.
A folyamatos fejlesztések
következtében azonban a megtermelt elektronikus hulladék mennyisége is
folyamatosan növekszik. Bár a bányászok a használt gépeiket megpróbálják újra
értékesíteni (főként olyanoknak, akik még most kezdenek bele a bányászatba, és
csak a régebbi, olcsóbb gépeket tudják megfizetni), a gyors fejlesztések
következtében ezek az esetleges újrahasználat után is nagyon hamar a szemétben
végzi.
Nagy nyomás nehezedik a
bitcoin közösségekre mert sokan sürgetik, hogy csökkentsék azt a
környezetkárosító hatást amit a bitcoin bányászattal okoznak. Jelenleg a proof-of-work modellt használják,
amely a blokkláncon, a decentralizált főkönyvi technológia segítségével hajtja
végre a kriptodeviza-tranzakciókat. Ezért a Greenpeace és a Környezetvédelmi
Munkacsoport amerikai aktivistacsoport által vezetett kampány arra szólította
fel a bitcoin közösséget, hogy változtassanak ezen a modellen. A bitcoin
bányászáshoz nagy teljesítményű számítógépek kellenek, mert ezek tudják
feldolgozni a blokkláncon történő tranzakciókat és így biztonságos a hálózat.
Ehhez a folyamathoz rengeteg energiára van szükség. Az elmúlt években egyre
népszerűbbé váló bitcoin ára emelkedett és egyre nagyobb hatást gyakorol a
környezetre. Az aktivisták azt javasolják, hogy a bitcoinbányászat működési
mechanizmusát változtassák meg. A
proof-of-worknek nevezett munkabizonyításról úgynevezett proof-of-stake-re,
azaz tétbizonyításra. Ebben a működési mechanizmusban a számítógépek nem
versenyeznének egymással a tranzakciók feldolgozásában, hanem a
kriptotokeneiket használnák fedezetként, tétként kockáztatva a tokeneket a
tranzakciók érvényesítésének jogáért. A biztosítékért vagy tétért cserébe pedig
hozamot kapnának. A kampányban megszólították Elon Muskot, Jack Dorsey-t, a
Twitter társalapítóját és Abigail Johnsont, a Fidelity Investments
vezérigazgatóját. Ezen kívül a médiát is felhasználják arra hogy hirdetéseket
tettek közzé több neves lapban (New York Times, a The Wall Street Journal és a
Politico) Volt már arra példa, hogy az éghajlatra gyakorolt negatív hatásokra
próbálták felhívni Elon Musk és Jack Dorsey figyelmét. Elon Musk 2021-ben megszüntette a lehetőséget
arra, hogy a vásárlók bitcoinnal fizessék ki a Teslákat. Dorsey szerint pedig a
megújuló energiák elterjedését ösztönözheti a bitcoin. Az aktivisták felhívták
a figyelmet a Cambridge-i Egyetem elemzésére melyben arról írnak, hogy az egész
világon bitcoin bányászatára elhasznált áram meghaladja sok ország
energiafogyasztását. Mint például Svédországét, Hollandiáét, Argentínáét is. Egy
Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint kevesebb mint 30 éven belül 2
Celsius-fokkal növeli a globális átlaghőmérsékletet a bitcoin bányászata. Az
Amerikai Egyesült Államok a globális bitcoinbányászat központja lett. A bitcoin
bányászat a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás növekedéséhez is hozzájárult. Az
amerikai Stronghold Digital Mining vállalat évente 600 ezer tonna szenet éget
el. Az etherum a bitcoin versenytársa hálózati frissitést fog végezni és
megteszi amit az aktivisták a bitcointól várnak. Át áll munkabizonyítási
modellről tétbizonyításra. Az ethereum árfolyamának emelkedését is megnövelte,
hogy elkezdtek ezen dolgozni.
Lehetséges
megoldások
Ahogy már ezekből is láthattuk, a bitcoin magas energiafelhasználása miatt többféle megoldással előálltak a bányagépek üzemeltetői (mind környezetvédelmi, mind saját önös profitorientált érdekeik miatt). A fentebb említettek mellett arra is indultak már kezdeményezések, hogy a bányászat során termelt melléktermékek hasznosításával csökkentsék a bitcoin ökológiai lábnyomát. A bányászat során termelt hő például épületek fűtésére is alkalmas lehet. De fordítva is elindultak már az innovatív megoldások. Egy Észak-Dakotai energiavállalat például az amúgy elégetésre szánt földgázfelesleget kezdte el bitcoin bányászatra használni. Mindezek ellenére a bitcoin bányászatnak (ahogy egyébként a teljesen digitalizált társadalmunknak) komoly energiafelhasználási és környezetvédelmi problémákkal kell a következő években szembenéznie. Kutatások szerint maga a zöldenergia sem annyira zöld, mint amennyire eddig tűnt – és akkor még a szén-dioxid kibocsátás melletti egyéb problémákkal nem is foglalkoztunk. Tehát sajnos a bitcoin sok energiát használ fel. Ezt semmi esetre sem söpörhetjük a szőnyeg alá, még akkor sem, ha tudjuk, a bitcoin szerepe a demokratikus technológia és a pénzügyi szabadság védelmében igenis fontos, illetve hogy energiafelhasználásának jelentős része megújuló forrásokból származik. Azonban, ha a bitcoint kritizáljuk az energiafelhasználása miatt, akkor ugyanezt a kritikát a teljes tech szektorra is szükséges kiterjesztenünk.
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2022/03/30/Bitcoin környezetre gyakorolt hatása
https://www.bitcoinbazis.hu/Mennyire környezetszennyező a bitcoin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése