Quentin Tarantino egyik legnépszérűbb filmje a Pulp Fiction, magyar nevén a Ponyvaregény, amit 1994-ben adtak ki, ez volt a rendező második filmje. A forgatókönyvet eredetileg Roger Avery írta, Tarantino megvette tőle a történet jogát, ezután egy kicsit átírta és a hangulatán is változtatott. Nagyban támaszkodott a 60-as évek francia filmjeire. A film 1994-ben elnyerte a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma díját is.
Ötlet a semmiből
Egy viszonylag új, szerzői jogi botrány főszereplője lett Tarantino, mivel úgy döntött, hogy eladja a Ponyvaregény hét, eddig még sosem látott kézzel írott jelenetét. Az eladásra szánt anyagok a forgatókönyv korai változatait tartalmazzák beszkennelve, amiben rengeteg átírás és áthúzás található meg. Ezeknek az eladását NFT (Non-Fungible Token) formában tette meg, ami egy viszonylag új keletű eladási forma, mely igazából egy eszköz feletti tulajdonnak a cseréje, amelynek nincsen jogalapja a végrehajtásra. Az eladásra szánt dokumentumok tartalmazzák a forgatókönyv korai változatának a jeleneteit, valamint rendezői kommentárokat. Ennek egy bökkenője, hogy a stúdió, vagyis a Miramax ezt nem nézte jó szemmel, ezért jogi lépéseket tesz az üggyel szemben.
Jogi gubancok
Tarantino a Miramax-al kötött szerződése szerint, több szerzői jogot is megtarthatott a a filmmel kapcsolatban, mint például a filmzenei albumot, a zenei forgalmazást, a forgatókönyv nyomtatott formában való forgalmazását, a spin-off és remake jogokat, a folytatásra vonatkozó jogokat és hasonlókat. Pont ezek azok a pontok, amik bonyolítják az ügyet, mivel Tarantino megtarthatott szerzői jogokat, ezért még kérdéses, hogy a stúdiónak lesz-e igaza. A rendező az ügyvédje szerint, Tarantino helyesen járt el, a jogi keretein belül és a stúdió volt az, aki figyelmen kívül hagyta a korábbi megállapodásokat.
NFT rendszere
Az eladásra szánt jeleneteket több NFT-ként árulja. Mindegyik NFT egy ikonikus jelenetet tartalmaz, amihez hozzá tartozik Quentin Tarantino audiokommentárja is. Azok akik megvásárolják ezeket a felbecsülhetetlen értékeket több titokhoz is hozzájuthatnak, valamint beleláthatnak Tarantino alkotói folyamatába is. Viszont a rendező nem teljesen fogalmazott pontosan, mivel ezek az NFT-k nem teljesen képekből és hanganyagból állnak, hanem egyszerűbb kódrendszerek és blokkláncok vannak rögzítve. Ezeken keresztül tudja majd felfedezni a szerencsés vásárló a Ponyvaregény eltitkolt történeteit. A vevőnek nincsen megszabva, hogy titokban kell tartania ezeket az információkat, ha szeretné megoszhatja a családtagjaival, a világhálóval, de ha szeretné megtarthatja magának is a titkot.
Kérdéses folyamatok
Mivel eléggé valószínűsíthető, hogy ezek a jelenetek nem kevés pénzért fognak elkelni, ez az egyik oka annak, hogy a Miramax nem szeretné, hogy ezeknek az összege Tarantino zsebébe landoljon őhelyettük, ezért állt elő a szerzői jogi botránnyal. A stúdió azzal érvelt, hogy az eredetileg kötött 1993-as szerződésükben jogot ad számukra az, hogy a Ponyvaregény NFT-vel is kapcsolatos eladásokból nekik is kell részüknek legyen, de a stúdió és a rendező közös szerződése nem említi az NFT-ket. Emellett amiatt is nehezményezett, hogy az nem lett volna gond, hogyha a forgatókönyvet széles körben bemutatják, hanem az a problémája, hogy a rendezőnek nincsen joga korlátozott eladásra. Az egyetlen nyomós érve a stúdiónak az volt, hogy Tarantino az NFT webhelyén illetéktelenül használta fel a John Travolta és Samuel L. Jackson által játszott karaktereknek a rajzfilmes illusztrációját. Mivel ezek a karakterek szerzői jogvédelem alatt állnak, ezek az illusztrációk valóban jogsértőek. Bár azóta a rendező lecserélte ezeket a képeket.
A pernek még közel sincsen vége, viszont a Miramax elég gyenge érveket sorakoztatott fel, ezért a rendezőnek nagy esélye van arra, hogy ő jöjjön ki jobban ebből a perből.
Források:
Mafab - Jókora pert akasztottak Tarantino nyakába a Ponyvaregény kapcsán
Wikipédia - Ponyvaregény (film)
Kép forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése