keresés

2017. október 11., szerda

Hálózatiság társadalmi és kulturális hatásai- gyerekek, tanulás, kapcsolatok


Beszippantják a gyerekeket az okoskütyük?


A legtöbb lurkó odavan az okostelefonok, tabletek hívogató, csillogó képernyőjéért, ezt kihasználva pedig sok szülő használja ezeket a digitális kütyüket egyfajta gyereknyugtatóként. Az elmúlt években számos vizsgálat mutatott már rá a gyermekkori tévénézés káros hatásaira, arról azonban még mindig csak sejtéseink lehetnek, hogy hogyan hat a gyerekek agyának fejlődésére és társas kapcsolataira, ha a felnőttek társalgása helyett az okoskütyü képernyőjére tapad.
 A játékok a Facebooknál is jobban rontják a bizonyítványt

Érdekes tanulmányt dobott össze az angol gyerekvédelmi jótékonysági alapítvány, a National Children's Bureau (Nemzeti Gyerekügyi Iroda, nagyjából). A vizsgálat középpontjában a fiatalok internet- és számítógép-használatának a tanulmányi eredményre gyakorolt hatása állt, és az eredmények (pdf) meglepő tanulságokkal szolgáltak.







Az összegzés szerint ugyanis a két nagy mumus, a közösségi oldalak és a számítógépes játékok közül csak az utóbbinak van negatív hatása: a sokat játszó gyerekek közül csak 41 százalék ért el jó eredményt az érettségihez hasonló GCSE-n, míg akik nem játszottak sokat (saját bevallásuk szerint), azoknak 77 százaléka kapott jobb jegyeket. A közösségi oldalaknak a vizsgálat szerint nincs mérhető hatása a tanulmányi eredményekre.
A hírekbe természetesen az eredmény úgy került be, mint újabb bizonyíték arra, hogy a videojátékok káros hatással vannak a gyerekekre, pedig még a tanulmány is kiemeli az összefoglalásban, hogy az eredmény bőven szorul további részletezésre. A vizsgálat ugyanis nem vett figyelembe egyetlen kiegészítő körülményt sem, egyedül a játékkal eltöltött idő hossza alapján ítéltek.
A sajtóban megszólaltatott szakértők szerint például az lehet a fő különbség a tanulás szempontjából ugyanannyira időpazarlás játék és közösségi oldalak között, hogy az előbbi gyakrabban húzódik el késő estig, így a gyerek kialvatlanul megy másnap iskolába, a fáradt figyelem hatása összeadódik az évek alatt.A jelentés ugyanakkor megemlíti, hogy a sokat játszó gyerekek általában nehezebben kezelhetőek, rosszabb magaviseletűek, ráadásul nehezebben motiválhatóak és a figyelmük is hamarabb lanyhul, mint nem játszó társaiké – ez viszont csak a megkérdezett tanárok személyes tapasztalata, nem valami tudományos alapossággal mért eredmény.Az eredmények között szerepelnek a magyar szempontból érdekes megállapítások is. Az egyik ilyen, hogy önmagában az, hogy a gyerekek sokat használják a számítógépeket és az internetet, nem negatív, hanem pozitív dolog, ezért szélesíteni kéne azok lehetőségeit, akik nem férnek hozzá akármikor egy géphez és az internethez. A másik, hogy a vizsgálat szerint érdemes lenne az iskolai tevékenységeket és a házi feladatokat eleve úgy tervezni, hogy azok során fejleszteni és hasznosítani lehessen a számítógép-használattal kapcsolatos készségeket.
A készítők szerint ugyanakkor az e-biztonság erősítése is fontos feladat: útmutatást kell adni a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt, hogy tudják kivédeni az internet káros, veszélyes hatásait. Viszont ezt valahogy úgy kell intézni, hogy az internet jelenleg kifejezetten pozitív megítélését ne torzítsuk feleslegesen ijesztő üzenetekkel.




Tényleg elhülyül a gyerek az Ipadtől?




A tabletek megjelenése óta egyre többen aggódnak amiatt, hogy egyre fiatalabb gyerekek kezdik el használni a modern technológiát. Hogy ez az aggodalom jogos-e, azt senki nem tudja pontosan; a tabletforradalom óta született gyerekek még óvodába járnak, így nem végezhettek hosszú távú hatástanulmányokat. Az viszont kétségtelen, hogy nagyon sok múlik a szülők odafigyelésén.






"A hétéves fiam néha lenyom egy-két játékot Ipaden, de jobban szeret olvasni meg énekelni. A négy és fél éves kislányom ugyanilyen, csak ő még nem tud olvasni, ezért olvasás helyett mostanában sminkel mindenkit, aki szembejön. Egy barátunknál a hétéves kislány viszont kicsit jobban várja haza esténként az apuka iPhone-ját, mint magát az apukát."





Digital natives, azaz digitális bennszülöttek; ezt a fogalmat Marc Prenksy használta először a 2001-es, Digital Natives, Digital Immigrants című kétrészes cikkében. A kifejezés azokra a gyerekekre vonatkozik, akik nem az életük későbbi szakaszában, digitális bevándorlóként sajátították el az informatikai készségeket, hanem egész életükben kütyük közt éltek. Prensky cikkének lényege, hogy az oktatásnak alkalmazkodnia kell a megváltozott tanulói elvárásokhoz; nem démonizálta az új technológiát, inkább a helyes alkalmazására hívta fel a figyelmet.Az Ipad 2010-es bemutatása alapvetően változtatta meg a gyerekek viszonyulását a technológiához. A tabletek ugyanis sokkal demokratikusabbak, mint más informatikai eszközök. Ennek egyszerű okai vannak:



A használata nem igényel előképzettséget. Míg egy számítógépnél szöszmötölni kell a telepítőkkel, a frissítésekkel, és a gyerekeknek az egér és a billentyűzet használatát is el kell magyarázni, addig egy kézbe vehető, színes ikonok nyomogatásával irányítható eszköz kezelése pillanatok alatt megtanulható.
Nem annyira személyes eszköz, mint az okostelefon. Az Iphone korábban jelent meg, mint az Ipad, de azt a szülő többnyire magánál tartotta. Ezzel szemben a tablet inkább nappaliba való, kimondottan a kényelmes tartalomfogyasztásra tervezett platform.
Kényelmesebb a többi érintőképernyős eszköznél. Az okostelefonok túl kicsik ahhoz, hogy a gyerekek finom mozdulatokkal irányíthassák, de a nagyobb tabletekkel még az ügyetlenebb gyerekek is jól elboldogulnak.
A gyerekek számára a gesztusalapú vezérlés magától értetődő. A pszichológus Jerome Bruner cselekvéses reprezentációnak nevezi azt a jelenséget, amikor a gyerek gesztusokkal, és nem szavakkal vagy szimbólumokkal kommunikál: például ivást imitáló mozdulatokkal jelzik, ha szomjasak. Az érintéssel és gesztusokkal irányítható eszközök jól alkalmazkodnak ehhez a szokáshoz.
Érdemi együttlét nélkül káros

Sokan aggódnak, hogy az új kütyük, amiket a gyerekek is könnyűszerrel használhatnak, károsak lehetnek a gyerek korai fejlődési szakaszában. A kínálati piacot ez nem zavarja: egyre újabb eszközöket és kiegészítőket dobnak piacra, gyerekeknek tervezett szoftverek jelennek meg, és a tablet előbb-utóbb a közoktatásban is feltűnhet. Egy ausztrál kísérletben három óvodáscsoport vesz részt; a kutatók azt tanulmányozzák, hogyan lehet hasznosítani az Ipadet az oktatásban. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy a kreatív készségek fejlesztésére használhatók-e a tabletek, és hogy az e-könyvekkel felkészíthetők-e a gyerekek az iskolára.





"Milán hároméves, Iphone és netbook van a közelében. Hamar eligazodott az ikonok között, megjegyezte, hol vannak a játékok – bowling, biliárd, vízicsúszda és versenyautó –, és most is szívesen játszik velük. Nem hiszem, hogy el kellett volna zárni előle a kütyüket; ellenkezőleg, ez szerintem éppúgy fejleszt, mint az építőkocka vagy a mesekönyv lapozgatása, amit szintén szívesen csinál.Mindent lehet rosszul használni, de ez nem gépkérdés, hanem a gyerekkel való foglalkozás általános kérdése. Ha bármelyik tevékenység - legyen az kisautózás vagy zenehallgatás, tévénézés, vagy akár a játszótéren szaladgálás – érdemi együttlét nélkül zajlik, az szerintem káros."



Ha tartalomfogyasztás, legyen aktív




Az Ipad elterjedésével a tartalomfogyasztás és az informatika demokratikusabbá vált; ez azzal jár, hogy a digitális bennszülöttek – a mai kisgyerekek és általános iskolások – nemcsak egyre több eszköz között nőnek fel, hanem egyre korábban is kezdik használni ezeket.
Ezzel kapcsolatban több felmérést is készítettek. A Kid Industries marketingügynökség egy 2011-es felmérésben azt vizsgálta, hogy az angol és amerikai szülők mennyire engedik, illetve hogy ítélik meg a tabletek használatát. A kutatásban 2200 gyerek és szülő vett részt, akiknek 3-8 éves gyerekeik voltak.
A gyerekek 15 százaléka már használta a szülei Ipadjét;
A gyerekek 20 százalékának volt saját Ipodja;
A szülők 77 százaléka szerint a tabletek hasznosak; a készségfejlesztő alkalmazások segíthetnek a kreativitás kibontakoztatásában.

Hogy az utolsó pontban igazuk van-e a szülőknek, arról megoszlanak a vélemények. Nem világos, hogy melyik elektronikus eszköz mennyire és hogyan befolyásolja a gyerek fejlődését. Az Amerikai Pediátriai Társaság (American Academy of Pediatrics, AAP) lefektetett bizonyos irányelveket, de ezek sem kőbe vésett szabályok; az újabb kutatási eredmények fényében módosítani szoktak az ajánlásaikon.





Az 1999-es állásfoglalás szerint a 2 évnél fiatalabb gyerekeknek nem ajánlott a tévézés, mert közvetlenebb, lehetőleg a szülőktől származó információkra van szükségük. Ehhez képest 2006-ban végeztek egy felmérést, ahol a résztvevők 90 százaléka arról számolt be, hogy a kétévesnél fiatalabb gyerekük már fogyasztott elektronikus médiatartalmat. Az AAP legfrissebb, 2011-es ajánlásában már az áll, hogy a passzív tartalomfogyasztás lehet káros (tehát a tévézés és a videózás), ugyanakkor támogatják, hogy a kétévesnél idősebb gyerekeknek oktató szoftvereket adjanak, mert azoknak készségfejlesztő hatásai lehetnek.






Az Ipad közelebb áll az építőkockához

A Seattle Gyermekkórház professzora, dr. Dimitri Christakist szerint a tabletek népszerűbbé válása nem okozhat komoly gondot, ha a szülők odafigyelnek arra, hogy a gyerekek milyen tartalmakat fogyaszthatnak. Christakist, aki maga is az AAP tagja, úgy látja, a szervezet ajánlásai mára elavulttá váltak, de azzal egyetért, hogy különbséget kell tenni az aktív és a passzív tartalomfogyasztás között.





A pszichológus egy kísérletre hivatkozott, ahol építőkockákkal játszó, illetve tévénéző gyerekek nyelvi készségeit tesztelték; meglepő módon az előbbiek jobban teljesítettek a teszteken. Christakist szeretné megismételni a kísérletet, de tévével és Ipaddel; úgy látja, az Ipad inkább az építőkockához áll közel, mint a tévéhez.




Bojti Andrea, a Gyermekpszichológus blog szerkesztője szerint a gyerekek géphasználatáról megosztott a szakértők véleménye, de azt a legnagyobb ellenzők is elismerik, hogy a számítógép jó eszköze lehet a kognitív képességek fejlesztésére: vannak szoftverek, amik a finom mozgást, figyelmet, logikát, rajzkészséget fejlesztik. Bojti azt is megjegyezte, hogy az elektronikus eszközök rendszeres, túlzásba vitt használata beszűkíthetik a gyerekek mozgásterét: akik túl sok időt töltenek a gép előtt, általában kevesebbet mozognak, kevesebbet vannak friss levegőn, és előfordulhat, hogy a kütyühasználat a személyes kapcsolatok, barátságok rovására megy.










Ha a gyerek egyre több időt tölt a gépekkel, elhanyagolhatja a barátait, a hobbiját; ha állandóan a játékokról és a kütyükről beszél, könnyen kifárad és romlanak a tanulmányi eredményei, azok már a függőség jelei.








/saját/


Társadalmi változások


-antiszociálódás: a gyerekek mobiltelefont használva nem figyelnek a környezetükre, egymásra. Beszélgetni sem beszélgetnek, mert mindenki a telefont bámulja, hogy "vajon most jött-e üzenetem vagy sem?" arckifejezéssel.Ezzel teljesen magukba fordulnak, elzárkóznak a többiektől. Már nem személyesen, hanem virtuálisan alakítanak ki "barátságokat".






-https://www.facebook.com/kekhir/videos/719031594950724/-






Zenehallgatással kizárják magukat a külvilágból és ezzel veszélyeztetve életüket, mivel nem hallják ha autó közelít feléjük és nem figyelnek csak a telefont nézik, bármikor balesetet szenvedhetnek.


-"lázadás": ez már a tinédzser korban is megfigyelhető, akkor ha a szülők valamilyen feladatot adnak nekik és ők ezt határozottan visszautasítják, sőt nem éppen udvariasan. Később pedig ebből lesz az elkerülhetetlen veszekedés, hogy a gyereket nem lehet rábírni semmire, mert inkább játszik vagy Facebook oldalon lóg.






Kulturális változások


-az ember ős idők óta beszélget a társával valamilyen formában, ezért elmondhatjuk, hogy egymástól tanultunk meg viszonylag helyesen kommunikálni. A tanítvány a mestere szájából elhangzott szakszavakat, fontosabb információt tanulta meg, így növelve a szókincsét ( Tanítvány-mester viszony).Mivel nem vagyunk egyformák így mindenki választékosan (is) tud beszélni és éppen ezért, ha kommunikálunk egymással tanulhatunk egymástól.




-"az ideált akarom!": a televízió és a Facebook is ezzel van tele, hogy milyen a tökéletes alak, smink, haj, szemöldök, ruha, cipő...stb. Ezzel úgy alaphangon nem lenne semmi baj, ha nem mindenki olyan akar lenni, mivel a internet nem egyenlő a valósággal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése