keresés

2017. október 3., kedd

Internet of Things – a mesterséges intelligencia térnyerése

Internetről hallván először webhelyek jutnak eszünkbe, melyek különböző tartalmakat szolgáltatnak. Sokan, sokféle igénnyel látogatnak el a világhálóra. Ma már mindennapi életünk része lett, még azoké is, akik nem használják, vagy kifejezetten kerülik az internet használatát. Hiszen ma már nem lehet pl. hivatali ügyet intézni net nélkül – akár tetszik, akár nem a fanyalgóknak. Ha gyógyszertárba megyünk, vásárláskor adataink mindjárt megjelennek az Egészségpénztár mellett az Adóhivatal adatbázisában is.

Áldás vagy átok a dolgok internete?

A 2017-es szeptemberi adatok szerint 6 milliárd számítógép (ún. szerver) biztosította az internet elérését a Föld 7,6 milliárd (2017) lakójának. Naponta több milliárd ember használja a közösségi oldalakat, beszélgetve, chat-elve egymással. Ezt a fajta kapcsolatot nevezhetjük akár az „emberek internet”-ének is. Ha ez így van – gondolná a technikában kevésbé járatos ember - , akkor létezhetne akár a „dolgok internete” is. Hát ez bizony a „vak tyúk is talál szemet” esete, vagy ha úgy tetszik „megint felfedeztük a langyos vizet”. Az utóbbi évek egyre jobban terjedő technikai irányzata a „dolgok internete”, vagy más néven az „Internet of Things”, vagy csak így röviden: IoT. Itt is „beszélgetnek”, kommunikálnak az interneten! De már nem az emberek, hanem az eszközök, a „dolgok”. Napjainkban már mintegy 8 milliárdnyian vannak, s ha lehet hinni a Gartner piackutató szakembereinek, számuk 20 milliárd lesz 2020-ra.

De láttam én már ilyen „okos” eszközt, ami nélkülem netezik?

Hogy ne menjünk messzire, íme, például ők azok:
No persze, 20 évvel ezelőtt is voltak hasonló eszközeink, de azok tudásban, „intelligenciában” messze elmaradtak mostani társaiktól. Ezek az eszközök ugyanis egymással is tudnak beszélgetni, információkat cserélni. Mobiltelefonról simán át lehet másolni adatokat a számítógépre, és viszont. A számítógépre letöltött filmet a TV-re másolva is nézhetjük. De a TV akár közvetlenül is csatlakozhat a netre. Házunk, lakásunk körül jobban szétnézve még számos példát találhatnánk. Elég ha pl. az internetről elérhető biztonsági kamerákra, riasztókra és más „okos” (smart) megoldásokra gondolunk. A mai modernebb autókba is számtalan okos megoldást építettek be a tervezők, növelve az utazók biztonságát, kényelmét. A minket körülvevő tárgyak egyre többet „tudnak”, hála a mesterséges intelligencia fejlődésének. Hogy ezen a területen mit hoz a jövő, azt még senki sem tudja. Még az is lehet, hagy a szkeptikusoknak lesz igazuk, s ilyen jövő vár bennünket:


Elveheti-e a munkámat a hűtőszekrényem?

A lakossági felhasználás mellett az ipar, az üzleti élet is használja az IoT-t. Gondoljunk csak egy mindennapos dologra, az időjárás előrejelzésére. Sok helyről kell adatot gyűjteni a pontos előrejelzéshez. A nehezen megközelíthető helyekre ideális megoldás az okos eszköz, interneten keresztül bármikor elérhető, lekérdezhető. Az üzleti életben fontos pl. a vásárlói szokások ismerete, azok változásai. Ezzel minden internetező ember találkozik, amikor információkat gyűjtenek róluk a weboldalak sütijei.
Hogy az okos eszközök milyen hatással lesznek a termelékenységre, a foglalkoztatottságra, az emberek szociális helyzetére? Nos, ezt még pontosan nem lehet megjósolni. Néhány szakmának biztosan elküldik a selyemzsinórt… Jobb esetben átalakulnak, modernizálódnak, ahogy a történelem folyamán eddig is történt. A nehéz fizikai munkát gépek, robotok vették át, s valami hasonló jöhet pár év múlva is.

A hűtőm garázdálkodik a neten…

Nem mehetünk el szó nélkül még egy lényeges kérdés mellett. Ez pedig az eszközök biztonsága, mely az utóbbi években felerősödő internetes bűnözéssel kapcsolatos. Persze e mögött is az emberi felelősség húzódik meg. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ezek az eszközök pontosan annyira sérülékenyek, mint egyéb számítógépeink. Nem megfelelően beállított okos eszközünk könnyen hackerek irányítása alá kerülhet. Egy évvel ezelőtt, 2016 őszén támadó hálózatba szerveztek sok IoT eszközt, velük hajtottak végre túlterheléses támadásokat. És ez még csak a kezdet… 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése