A digitális gyűjtemények tartalmainak használata hozzátartozik mindennapjainkhoz, legyen szó tanulásról, munkáról vagy éppen a szabadidő eltöltéséről. Cikkeket, tanulmányokat olvasunk, képeket keresünk, szépirodalmi műveket érünk el ezeken az oldalakon. De milyen út vezetett a gyűjtemények kialakulásához? Milyen szerepet töltenek be ebben a könyvtárak és az üzleti élet tartalomszolgáltatói? Ezeket a kérdéseket érintem dolgozatomban, illetve néhány munkahelyi tapasztalatot is ismertetek benne, helytörténeti részlégünk digitális gyűjteményeivel kapcsolatban.
A digitalizálás fogalma
A digitalizálási eljárás során analóg felépítésű információból számítástechnikai eszközök számára feldolgozható, digitális információhoz juthatunk. A folyamat során az eredeti szöveges, kép, hang vagy egyéb dokumentumról számítógép által feldolgozható digitális jel készül, digitalizáló eszközök segítségével. A folyamat biztosítja a dokumentum jobb hozzáférését és állományvédelmét.
A könyvtárakkal kapcsolatban a digitalizálás fogalma többféle értelemben jelenik meg szakmai beszélgetésekben, stratégiákban. Társadalomtörténeti szempontból az a folyamat tekinthető digitalizálásnak, melynek során megvalósul a digitális korba történő átmenet. Szűkebb, könyvtárszakmai szempontból pedig az a tevékenység, amelyben az intézmények szolgáltatásrendszerének döntő hányada digitálissá válik (katalógus, tartalomszolgáltatások, kölcsönzés stb.). A ’digitalizálás’ kifejezést szűkebben értelmezve, arról a folyamatról beszélhetünk, amely a könyvtárakban a digitális objektumok létrehozását, kezelését és szolgáltatását jelenti.
Digitalizálás történet a könyvtárak tekintetében
A első elektronikus könyvtár, a Project Gutenberg20 1971-ben jött létre, weboldalát 1994-ben készítette el, és a megfizethető szkennerek elterjedésével ért el növekedést, korábban alapítója, Michael S. Hart és önkéntesei kézzel gépelték be a szövegeket. A gyűjtemények digitalizálási projektjei és webes honlapjaik létrehozása zömében párhuzamosan történt.
Magyarországon Drótos László kezdeményezésére 1993-ban indult Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). Az 1997-ben alapított Neumann Házat24, az első hivatalos kezdeményezésnek tekinthetjük, melynek célja a magyar digitális kulturális örökség megőrzése és intézményi feltételeinek megteremtése volt.
Napjaink meghatározó digitális tartalomszolgáltatója az Arcanum, 1989-ben kezdte működését, de a web 2.0-ás korszakig csak CDROM kiadványokon jelentette meg tartalmait, köztük lexikonokat, írói életműveket vagy éppen a Nyugat teljes anyagát.
Magyar stratégiák
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (2014–2020)
Célja az volt, hogy a digitális állam olyan elektronikus szolgáltatásokat tegyen elérhetővé a társadalom számára, amely elősegíti tagjai életminőségének javulását. Három nagy területet ölelt fel: a kormányzati, belső infokommunikációs technológiák fejlesztését; a lakossági elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat; illetve az állami, egyéb elektronikus szolgáltatások, köztük a könyvtári és a kulturális örökséget érintő szolgáltatások fejlesztését. A digitális kompetenciák fejlesztésében kiemelt szerep hárult a közgyűjteményekre, azon belül a könyvtárakra. Ahhoz, hogy a lakosság digitális kompetenciáját növelni tudják, csökkenteni kellett a digitális írástudatlanságot és megosztottságot, ezt segítette a könyvtárak településen belüli központi elhelyezkedése, digitálisan hozzáférhető gyűjteményeik, s nem utolsó sorban a könyvtárosok szakmai felkészültségük.
Digitális Jólét Program 2.0
Miután megvalósult a technológiai fejlődéshez való felzárkózás, következett a digitalizáció társadalmi és gazdasági hatásainak optimalizálása, kiaknázása. Ennek megvalósításában a közgyűjtemények mint alapvető, meghatározó és megbízható tartalomszolgáltatók vettek részt.
Digitális Oktatási Stratégia
A stratégia felöleli az oktatásnak a köznevelésre, szakképzésre, felsőoktatásra és felnőttképzésre vonatkozó elmeit. Alapvető célkitűzése az információkezelés képességének megtanulása. A közgyűjtemények ütőképes tartalomszolgáltatókká válásához időszerű és innovatív gyakran megújuló tartalmak előállítása szüksége. A közgyűjtemények munkája ötvöződik az digitális oktatással, hiszen rendelkezésükre állnak a megfelelő humán és infrastrukturális feltételek. Új típusú oktatási segédletek létrehozásával, minőségi digitális kulturális környezetet teremthetnek. A közgyűjtemények szerepvállalásának köszönhetően a tudományos tartalmakhoz való hozzáférés esélye is megnő.
Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia
A Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként 2017-ben jött létre, azt a célt szolgálja, hogy a társadalom minél szélesebb rétege hozzáférjen az elektronikus tartalmakhoz. A magyar nemzeti örökség terjesztése mellett, az állampolgárok digitális kompetenciáinak fejlődését is szolgálja. Az első szakasza 2020-ig tartott, azt a célt fogalmazták meg erre a periódusra, hogy a digitalizálandó dokumentumok 50%-ával elkészüljenek, és ezekhez a tartalmakhoz egy közös felületen hozzá is férjen a lakosság. A második szakaszban 2020-tól 2025-ig az audiovizuális archívumok teljes körű tartalomszolgáltatással kell, hogy rendelkezzenek, illetve további cél egy folyamatosan működő és visszakereshető internetes archiválási szolgáltatás megvalósulása a Kárpát-medence egész teljes területén.
Digitalizálás a magyar könyvtári rendszerben
A könyvtáraknak követniük kell azokat a változásokat, amelyek a társadalomban lejátszódnak, ugyanakkor mindent meg kell őrizniük azokból a hagyományokból, amelyek az intézményeket mindig is jellemezték. A folyamatos technikai fejlődés lehetővé teszi az egyes dokumentumtípusok digitalizálását, és ezáltal megőrzését az utókor számára.
Magyarországon valamennyi – a kulturális örökség szempontjából meghatározó jelentőségű – nagyobb könyvtár folytat digitalizálási tevékenységet.
A könyvtárak főként az intézményen belül, valamint a saját honlapjukon keresztül, nyilvánosan teszik közzé a digitalizált dokumentumaikat.
Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a digitalizálásban
Az intézmény célja és feladata a múlt írásos emlékeinek, illetve nyomtatott, sokszorozott, egyes képi, hang- és elektronikus formában rögzített dokumentumainak összegyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele. Fontos alapelve az információhoz való hozzáférés biztosítása. A nemzeti könyvtár valamennyi dokumentumtípusból nagyszámú páratlan értéket őriz, amelynek digitalizálása kiemelt jelentőségű a kulturális örökség megőrzése szempontjából. Digitalizáló tevékenységének célja, hogy a hagyományos hordozókon megtalálható dokumentumok digitálisan is hozzáférhetővé váljanak.
Országos Széchényi Könyvtár néhány fontosabb gyűjteménye
MEK - Magyar Elektronikus könyvtár
Az ország legrégebbi digitális könyvtára. 1994 tavaszán született meg az ötlet, majd a tervezési és kutatási folyamatok után a web felület kifejlesztése volt a következő lépés, 1999-ben pedig közhasznú egyesület szerveződött a MEK támogatására. Majd az Országos Széchényi Könyvtár felvállalta, hogy otthont ad projektnek, önálló osztály jött létre az intézményben. 2001-ben már saját szerveren, indult el egy új, fejlettebb rendszer kialakítása. Az elmúlt években pedig a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává nőtte ki magát.
EPA - Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis
A Magyar Elektronikus Könyvtár keretében már a kilencvenes évek közepén kezdetét vette a Weben elérhető elektronikus időszaki kiadványok nyilvántartása. Az évtized végére, tizenöt témakörbe csoportosítva, több mint 1300 elektronikus időszaki kiadványt és közel száz elektronikus tartalomjegyzék szolgáltatás elérési útját (URL) tartalmazta a MEK virtuális folyóirat-olvasóterme.
Digitális Képarchívum
Anyaga többféle forrásból áll össze. A MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmazának feldolgozása mellett gyűjtik, katalogizálják és megőrzik az Interneten, valamint a CD-n és DVD-n megjelenő gyűjtőkörnek megfelelő digitális képeket.
Digitalizálás a Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében
Napjainkban felerősödik az igény a helyi információk, a szűkebb környezetünk megismerésére, nőtt az érdeklődés a szülőföld, a lakókörnyezet múltja és jelene iránt. A helyismereti munka egyik fontos pillérévé vált a digitalizálás, az elektronikus dokumentumok gyűjtése, közzététele.
Munkahelyemen a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében dokumentumgyűjteményünk digitalizálása 2003-tól folyamatos. Számos adatbázis segíti a kutatók munkáját. Az aprónyomtatványok között elsősorban meghívókat, plakátokat és műsorfüzeteket találunk, melyek főként a 20. század második felének kulturális életéről adnak képet. Az elegyes gyűjteményünk dokumentumai között megtalálhatóak eredeti újságpéldányok, családi iratok, hivatalos és magánlevelek, bizonyítványok, kéziratok stb. A több tízezer lapot magába foglaló Esze Tamás adattár, és az ebből készült Nógrád-Honti arcképcsarnok a 18–20. századi nógrádi jeles személyiségekről szóló adatokat közöl.
A fotóarchívum a régi könyvtári és városi programok fényképeit őrzi, diagyűjteményünk a 70-es- 90-es évek balassagyarmati ünnepségeiről tartalmaz felvételeket, digitális fotótárunkban kutatók és helyi fotósok digitális felvételeit őrizzük.
Helytörténeti Gyűjteményünk egy legértékesebb része a több mint másfélezer darabos képeslap gyűjteménye, mely a 19. század végétől mutatja be az építészeti emlékeket Balassagyarmatról, Nógrád megyéből, valamint a Felvidékről. A képeslapok digitalizálása 2005-ben és 2006-ban megtörtént, de a digitális leltárkönyvet már 2004-ben elkészítettük a visszakereshetőség érdekében. 2011-ben megkezdődött a könyvtár Corvina rendszerre való átállásának előkészítése (a Textlib könyvtári rendszer helyett), a Helytörténeti Gyűjtemény munkatársa a rendszergazdákkal együtt összeállította a Képeslapgyűjtemény (majd később a Horváth Endre-gyűjtemény) sablonját.
Ami a gépparkot illeti eleinte CD-kre, majd DVD-kre mentettük az anyagot, egy idő után ez már kevésnek bizonyult. 2012-ben vásároltunk egy kisebb, 160 GB-os Apolló tárolót, 2014-ben 1 TB-os tároló beszerzése segítette a digitalizálási tevékenységünket, 2015-ben és 2018-ban sikerült 1-1 db 3 TB-os tároló vásárolni.
Arcanum Digitális Tudománytár
Múltunk legfontosabb nyomtatott forrásait digitalizálva teszi elérhetővé előfizetőinek az Arcanum Adatbázis Kiadó, melyet napjainkban Magyarország vezető tartalomszolgáltatójaként tartanak számon. Kulturális tartalmakat digitalizál nagy mennyiségben, majd ezeket adatbázisokba rendezi és publikálja. Adatbázisukat folyamatosan bővítik, tudományos és szakfolyóiratok, heti- és napilapok, valamint lexikonok és tematikus könyvgyűjtemények tárháza áll a felhasználóik rendelkezésére. A közelmúltban a települési lapok digitalizálására írtak ki pályázatot.
A teljes szövegű keresés mellett mesterséges intelligenciával felvértezett arcfelismerési funkciót is kínálnak, egy fotó feltöltésével találhatunk rá egy adott személyre a sajtófotók és könyvillusztrációk között.
Az informatikus könyvtáros képzés bevezető tárgyainak kurzusain több oktató is figyelmet szentelt az Arcanum Digitális Tudománytárnak. Megismerhettünk olyan nézőpontot, amely szerint a cég profi üzleti szemlélettel jócskán megelőzte a könyvtárakat digitalizálás terén, kihasználva, hogy a szakma nem dolgozott ki erre egy egységes stratégiát. Más megközelítésben, az állományvédelem témakörhöz kapcsolódva, az is elhangzott, hogy a dokumentumokat sokszor sérülten, rossz állapotban szolgáltatták vissza a könyvtáraknak. Ezzel kapcsolatban morális kérdés is felmerült az előadáson, nevezetesen, hogy mennyire korrekt a könyvtáraknak pénzért kínálni az előfizetést, miután ingyenes átadták dokumentumaikat digitalizálás céljából.
Mindenestre könyvtári dolgozóként az tapasztaltam, hogy szolgáltatásainkat színesíti az Arcanum előfizetés, kutatómunkához, szakdolgozat íráshoz jól használható, népszerű továbbá születésnapi újságok készítéséhez is. Korábban könyvtárközi kölcsönözéssel kértünk el nálunk nem található tanulmányokat, cikkeket, most ezek nagyrészt innen letölthetők. Beiratkozott olvasóink díjmentesen vehetik igénybe ezt a szolgáltatást.
Dolgozatomban a Magyarországon létrehozott digitális gyűjteményeket próbáltam röviden bemutatni. Ehhez fontosnak tartottam röviden áttekinteni a digitalizálás történetét, valamint azokat a stratégiákat, melynek megvalósítása során a digitális kompetenciák fejlesztésében nagy szerep hárult a könyvtárakra is. A digitális gyűjtemények bemutatásakor az Országos Szécshényi Könyvtár szerepét azt hiszem, mindenképpen fontos volt kiemelni, de saját munkahelyi tapasztatok hozzáfűzésével is igyekeztem árnyalni a képet.
Vitéz Katalin
Források:
Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási stratégiája 2017-2025
Letöltés ideje: 2023.11.18.
Fodor J.-Tószegi Zs. (2022). Útmutató könyvtáralapításhoz 2. A digitalizálás fejlődéstörténete. A személyes adatok és a szerzői jogok védelme a könyvtárakban.
Letöltés helye: 23727.pdf (niif.hu)
Letöltés ideje: 2023.11.18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése