keresés

2014. december 2., kedd

Soha el nem tűnő tartalmak


Azt hihetnénk, hogy könnyen el tudjuk tüntetni magunkat az internetről. Sajnos tévednünk kell.

Balázs (nem igazi neve) gyerekként élvezte az internet adta lehetőségeket. Írogatott, saját szájtott vezetett, blogolt, kommentelt és persze hülyéskedet. Felnőtt fejjel viszont megbánta a tetteit. Már egy éve munkanélküli és ezért a gyerekkori hülyeségeit okolja. Mint mondja: "A munkáltató első lépései között megnézi az ember Facebook profilját, rákeres a Google-ban a jelentkezőre, ha talál pár “szép” dolgot, akár egy vicces hülyeséget, már bőven elég indok arra, hogy mást keressen felvételre". Az iskolában eleinte élvezte a népszerűséget. 

Nickeket használt, amik sajnos egy idő után kiderültek. Ezek után már kezdett egyre terhesebbé, kínossá válni, ami előtte menő volt. "Rengeteg stressz ért emiatt, fontolgattam az iskolaváltást is, de sikerült kibírnom. Erőszak, fenyegetés nem volt, csak nevetség tárgya voltam folyamatosan, amit még az órákon oktatás alatt is el kellett viselnem, a tanárok persze semmit nem tudtak tenni az érdekemben. Egyetlen lehetőségem volt, törölni, töröltetni mindent, amit csak lehetet." Így hát évekkel ezelőtt neki állt leszedetni a tartalmakat. Amit lehetett azt törölte, ami más szájtokon voltak fent róla, azért az adminokat, webmestereket töröltette. 

Nagy meglepetésére, mikor végzet a törlésekkel a nevére keresve az első helyen szerepelt az összes eltávolítási kérelme, illetve az összes oldal URL-je egyetlen linkbe tömörítve. Ennek az okozója az úgy nevezett Streisand-effektus volt. A Streisand-effekt lényege, hogy "az információ eltűnése ellen a hálózaton olyan önkorrekciós mechanizmusok indulnak el, amelyek szinte garantálják, hogy a kitörölni kívánt információ nemhogy ne tűnjön el, hanem még inkább elterjedjen. Ez a cenzúrát gátló, azzal szemben beinduló mechanizmus még akkor is működik, ha nincs egyetlen személy vagy szervezet sem, ami azon ügyködne, hogy az információ soha ne tűnjön el a netről." 

A dolgot megnehezíti még a Wendy Seltzer jogász és netes aktivista által alapított Chilling Effects nevű project. Melynek célja egy helyre gyűjteni minden olyan próbálkozást, amely arra irányul, hogy cenzúrázza a neten megjelenő tartalmakat. A kezdeményezéshez több neves egyetem, szervezet, cég is társult (például Harvard, Stanford jogi kara, Google). Ráadásul a Google bonyolítja a legtöbb eltávolítási kérelmet. A cég le is szedi, törli a kért adatokat, viszont ezeket elküldi a Chilling Effectsnek, és mivel a Google keresője indexeli a Chilling Effectset bezárul a kör. A kérelmezők pedig azt veszik észre az első helyre kerültek a nem kívánatos tartalmak. 

Idén májusban az Európai Unió hozott egy törvényt, miszerint "Google-nek ezentúl törölnie kell minden olyan adatot a keresési találatok közül, ami “irrelevánsnak” vagy “elavultnak” minősül. A törlés természetesen nem automatikus, de bárki kérheti, és ha bárki kéri, a Google-nek a döntés szerint eleget kell tennie a kérésnek." 

Forrás
Kép
Kép2

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése