A hardverfejlődés aktuális iránya

Érdekes fejlődési irány tapasztalhatók hardver téren 2019-ben. Lehet, hogy a közeljövőben egészen eltérő igények szerint fogunk magunknak új készüléket választani. Könnyen előfordulhat, hogy a streaming-szolgáltatásoké a jövő? Ezen kérdésre keressük a választ a képernyők, mobiltelefonok, videókártyák jelen helyzetét, valamint az ipar úttörőinek jövőbeli terveit ismertetve. 

Hol tartanak napjainkban a képernyők?

Úgy látszik, a hardverek előrelépésének ütemét jelenleg is leginkább a szórakoztató ipar diktálja, azon belül is a játékipar.

A kijelzők és méretük továbbra is szárnyalnak, főleg a játékosoknak szánt „gamer” kategóriában.

Az ASUS például a Republic of Gamers szériájában (amely kimondottan a keményvonalas játékosréteget célozza meg), a hónap elején mutatta be legújabb monitorát.

A PG349Q típusjelzést viselő képernyő 34 hüvelyk képátlójú, 21:9 képarányú, natív 4k felbontású, 120Hz-es képfrissítési rátával operál. Abszolút felső kategóriát képvisel e statisztikáival, ám a lényeg mégis a hajlított mivolta, ami miatt méretéből kifolyóan úgy érezhetjük, hogy némi térhatást is kapnánk, szemüveg, vagy egyéb további hardver nélkül. Ez a trend nagyjából 2017 végén kezdődött, amelyben az ASUS kimondottan úttörőnek számít. A hétköznapi felhasználásra azonban nem tűnik kimondottan hasznosnak, így ez hosszú távon valószínűleg a vastagabb pénztárcájú játékos réteg kiváltsága marad.

A Videókártya-dilemma

A videókártyák létfontosságú összetevői egy komoly teljesítményű játékos, vagy tervezői célra szánt számítógépnek. Az nVidia, a videókártyagyártók sok éve kétpólusúra csökkent színterének tagja, tavaly jelent meg új, Turing névre keresztelt gyártási technológiával készült sorozatával, az RTX-szel. Az RTX 2070 és 2080 után idén év elején megérkezett a középkategóriába szánt RTX 2060 is. A kérdés igazából, ami felmerült a játékosokban: megéri-e az előző szériás kártyájukat lecserélni erre? A kérdés azért jogos, mert a valósidejű raytracing-technológia, amit az RTX széria nyújt, egy kézen megszámolható játékban támogatott jelenleg is, pedig tavaly szeptember óta létezik hozzá a kereskedelmi forgalomban lévő hardver. Persze mindenki szereti a saját újdonságait az egekbe magasztalni, a cég vezetője szerint az új technológia egyenesen „a játékipar szent grálja”. A másik újításuk, a DLSS technológia, amely AI-alapú, és direkt arra van kitalálva, hogy magas felbontásban javítsa a teljesítményt, és a kép életszerűségét. Ennek gyors elterjedése várható, hiszen visszamenőleg is könnyű lesz a játékprogramokba integrálni, míg a valósidejű sugárkövetést aligha. Jelenleg ott tart a cég kínálata, hogy aki kizárólag nyers teljesítménynövekedésre vágyik, jobb ár-érték arányban juthat videókártyához (az előző, GTX 10-es széria raktársöprése miatt) mint aki az RTX-ek közül választ.

Mobiltelefon-körkép

A tavalyi évben túl sok érdekes nem történt mobiltelefon fronton. A felhasználókat már nem annyira vonzzák a több kamerával, nagyobb kijelzővel rendelkező telefonok, bár a közvélemény-kutatások szerint a prémium, 800 dollárnál drágább készülékek még mindig jól fogynak.
Erről a szegmensről is elmondható, hogy egyértelműen a szórakoztatóipar pörgeti az eladásokat, hiszen a nagyobb teljesítményű, nagyobb háttértárral és kibővült készenléti idővel rendelkező, játékra szánt készülékek azok számára is vonzóak lehetnek, akik nem feltétlenül érdekeltek a játékokban. Nagy tartalékokkal bír ez a szektor az ipar számára, amelyet a piaci óriások, mint az Apple vagy a Google kívánnak is a közeljövőben kiaknázni.
Idén a köztudatot talán egyedül a Samsung méretes bakija kavarta fel, hiszen a Galaxy Fold névre hallgató készülékük (amellyel elsők akartak lenni a hajtogatható kijelzőjű mobiltelefonok közt) finoman szólva sem vált be. A méregdrága készülék május elején került volna a boltokba, ám a tesztpéldányok formabontó kijelzői akkora hányadban mentek tönkre akár egynapos használat után is, hogy a cég kénytelen volt visszavonulót fújni, a megjelenést ismeretlen időre elhalasztották.

Kiválthatja-e az otthoni hardvereket a streaming?

Ha hardverfejlődésről van szó, mindenképp megemlítendő a streaming szolgáltatások irányába tolódó iparág is. A zene és filmipar esetében ez már évek óta trendnek számít (zene esetén a Spotify, Deezer és társai, filmeknél pedig a Netflix, Hulu, Amazon), a hagyományos adathordozókon már csak néhány százalékát adják el bevételeiknek az előadók. Ugyanez a trend kezd begyűrűzni a játékiparba is, hiszen nemrég az Apple is bejelentette új terveit. Az Apple TV+ szolgáltatáson kívül (amellyel az említett Netflix és társainak kíván konkurenciát állítani), a számomra legérdekesebb bejelentésük az Apple Arcade volt. Ez egy előfizetéses szolgáltatás, amelyben egy sor iOS-es címet érhetünk el minden Apple eszközünkön, akár (és ez hangsúlyos) offline is. Ez a keresztplatformos szolgáltatás erősen épít majd az exkluzív címekre (amelyek már a nagy játékkonzolok, a Playstation és az Xboxnál is bebizonyították létjogosultságukat), valamint lesznek egyenesen házon belül fejlesztett játékaik is. Az Apple ígérete szerint a szolgáltatás idén ősszel rajtol majd 150 országban. A megoldással a cég elsősorban a mobilos játékok terén igyekszik kiépíteni jelenlétét, nem csak platformként, de kvázi kiadóként is, ami nem csoda, hiszen a tempósan növekvő szegmens bevételek terén globálisan a PC-s és konzolos piacot összesítve is lekörözte.

A másik streaminggel kapcsolatos óriási bejelentés egy másik tech-óriástól, a Googletől érkezett a közelmúltban. A Google Stadia nevű szolgáltatása egy olyan, saját kontrollerrel bíró játék-streaming szolgáltatás lesz, amelyet bármely platformon elérhetünk majd, amin egy Chrome böngészőt tudunk futtatni. Ennek ugye az az óriási előnye, hogy az előttünk lévő hardver erőssége irreleváns lesz, hiszen a számításigényes feladatokat nem az, hanem a Google egyik adatparkjában lévő távoli számítógép látja el. Így akár a legújabb játékokkal is játszhatunk majd maximális felbontás mellett, akár telefonunkon, vagy tabletünkön is. A szolgáltatás nagy előnye lesz az eszközök közti átjárás, tehát a laptopunkról egy pillanat alatt válthatunk a telefonunk képernyőjére és ott folytathatjuk azonnal amibe belekezdtünk. A youtube-integráció is igen komoly előnyére válhat a Stadiának, hiszen kedvenc influencereinket nézve is egyetlen gombnyomásra leszünk az adott játékprogramtól. A szolgáltatás áráról és elérhetőségéről még nincs pontos információ, de még idén kipróbálható lesz Amerikában és Európa nagy részén.

Na de miért érdekes a streaming megjelenése hardver szempontból? Nos azért, mert a legtöbb, főleg a high-end felszerelések igen drágák. Amennyiben ezt sikerülne egy ténylegesen jól működő és megbízható streaming szolgáltatással kiváltani, azzal a fogyasztók nagyon jól járnának, hiszen nem kéne otthonukba több százezres hardvereket vásárolniuk. Nyilvánvalóan továbbra is lenne kereslet a megjelenítő eszközökre, legyenek azok tévék, monitorok, laptopok, tabletek, vagy mobiltelefonok, de a jelenlegi felhasználói szokásokat biztosan fel tudná bolygatni, ha a Google tényleg összehozza a Stadiát és jól kezeli annak lehetséges problémáit.