keresés

2019. április 12., péntek

Új irányelvek az uniós szerzői jogban



Az Európai Uniós szerzői jogi szabályozással kapcsolatban az elmúlt hónapokban nagyon sok írás jelent meg a különböző online portálokon. Ennek oka a szerzői jogi szabályozás új módosítása, amelyet 2019. március 26-án az Európai Parlament plenáris ülésén a képviselők 348 szavazattal, 274 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett fogadtak el, és amelyet sokan azért bírálnak, mert szerintük egyes rendelkezései veszélyeztetik az internet szabadságát és korlátozzák az önkifejezést.
A végső szavazásra eredetileg januárban került volna sor, de az EU-tagok közül is többen ellenezték az irányelvet. A kérdésben nem csak az EP frakciók, hanem maguk a nemzeti delegációk is megosztottak voltak. Ekkor újra elindultak a tárgyalások a képviselők, a platformok és a jogtulajdonosok között. Elindult egy online petíció is, ami a törvényjavaslat visszavonását követelte, és amit mintegy 5,1 millió EU-s állampolgár írt alá. Ezek után mindenki azt várta, hogy megváltoztatják a javaslatot és kiveszik belőle a legtöbb vihart kavart 11. és 13. cikkelyt, de végül nem ez történt.




Az új irányelv célja

Az új irányelv célja, hogy a szerzői jogi törvényekben foglalt jogok és kötelességek az interneten is érvényre jussanak, és az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, zenészeknek és hírszolgáltatóknak.
Az új jogszabály törekszik arra, hogy az internetes szólásszabadság továbbra is fennmaradjon. Például továbbra is lehetővé teszi rövidebb újságcikk-részletek megosztását a Google News listáján vagy a Facebookon. Továbbra is fel lehet tölteni védett tartalmakat idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia készítésének céljából, így a GIF-ek és mémek is megoszthatóak maradhatnak. Emellett a kutatók a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat továbbra is elérhetik szöveg- és adatbányászat céljából.
A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának. Azok a tartalommegosztó szolgáltatások, amelyek kevesebb, mint 3 éve vannak jelen az EU területén, és 3,1 milliárd forint alatti a jövedelmük a szűrő algoritmus beszerzése nem vonatkozik. Nekik csak a licenc beszerzésére, valamint a gyors reagálásra kell odafigyelniük. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.



A vitatott 11. és 13. cikkely

A szerzői jogi irányelv 11. cikkelye lényegében engedélykötelessé tenné a vállalatok – például a Google – számára azt, hogy egyes médiatartalmakra építsenek szolgáltatásokat. A Google News például kizárólag a friss cikkeket, híreket gyűjti össze, a Google mégsem fizet semmilyen díjat a kiadóknak. Igaz, cserébe a cikkeknek rövid bevezetőjét mutató szolgáltatás forgalmat terel a kiadók oldalaira.
A szerzői jogi irányelv 13. cikkelye a felhasználókról a platformokra teszi át a felelősséget a feltöltött tartalommal kapcsolatban, vagyis ha szerzői jogsértés történik a YouTube-on, a YouTube tulajdonosainak kell büntetést fizetniük érte. A platformoknak kettős kötelességük lesz. Egyrészt a felhasználóik által megosztott tartalmakra vonatkozóan kötelesek minden licencet beszerezni, másrészt kötelesek a legmagasabb sztenderdeknek megfelelő szűrőrendszereket beszerezni, amik megakadályozhatják a jogsértést.




(Forrás: youtube.com)

Érvek pro és kontra

Axel Voss német néppárti jelentéstevő egyetért az új irányelvekkel, mivel szerinte bizonyos vállalatok eddig anélkül tettek szert hatalmas bevételre, hogy tisztességesen javadalmazták volna azokat a kreatív iparágban dolgozó embereket és újságírókat, akiknek a munkájából megéltek. Az európai alkotók szervezete szintén kiállt a javaslat mellett. Az article13.org weboldalon, valamint az INSIGHT13 nevű hírlevélen keresztül igyekeznek elmagyarázni a felhasználóknak, mit is jelent pontosan az új szerzői jogi irányelv, és milyen hatása lenne a mindennapokra. Tamás László, a Viddo közösségi videomegosztó platform alapítója szerint az új irányelv innovációpárti, valamint fair a tartalomkészítőkkel szemben. Az EU politikusainak döntését üdvözölte az Artisjus is. Mint azt Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Igazgatója elmondta, az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi. 


Ugyanakkor Németországban a plenáris ülést megelőző hét szombatján több tízezer ember vonult az utcákra, hogy tiltakozzanak az új irányelv ellen. Münchenben mintegy negyvenezren vonultak utcára, Kölnben tízezer, Hamburgban hatezer és Hannoverben körülbelül 3200 ember fejezte ki tiltakozását. Szolidaritása jeléül a német nyelvű Wikipedia is leállította oldalát. 


Susan Wojcicki, a YouTube videómegosztó vezérigazgatója egy blogbejegyzésében arról írt, hogy az EU-s szerzői jogi tervezetet az olyan platformokon, mint a YouTube lehetetlen betartani, mivel a YouTube-nak sem technológiai, sem pénzügyi lehetősége nincs arra, hogy ezeknek a feltételeknek eleget tegyen. A videómegosztóra percenként 400 órányi tartalmat töltenek fel a felhasználók és egy ilyen mennyiséget lehetetlen a platform számára azonnal és hatékonyan ellenőrizni. Wojcicki a Despacitót hozta fel példaként. A videoklip esetében a hanganyagtól kezdve a közzétételig több szerzői jog is érvényben van. Bár a YouTube többükkel is szerződést kötött a nekik járó jogdíjakkal kapcsolatban, a jogbirtokosok egy részének kilétéről továbbra sem tudni semmit. Vagyis a 13-as cikkely miatt blokkolni kellene az ilyen videókat, hogy biztosan ne történjen jogsértés. A YouTube indított egy mozgalmat is a tervezet ellen és arra kéri a tartalomkészítőket, hallassák a hangjukat a #SaveYourInternethashtag segítségével.

A Google egy egész oldalas hirdetésben fejtette ki, hogy bár üdvözlendőnek tartják a sajtó munkájának védelmét, attól tartanak, hogy mindez jelentősen csökkentheti az online keresésben fellelhető híreket. Mivel a kiadók pénzt kérhetnének a megjelenítésért, a Google-nek ki kellene abból vennie például az indexképeket vagy az ajánlók szövegét. Emiatt, ha bevezetnék a törvényt, a Google kereső találati oldala olyan lenne, mint egy „szellemváros”.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése