Boncasztalon az iWiW
Az iWiW fejlesztője, Várady Zsolt, nem csupán kapcsolattartásra szánta a weboldalt - ő maga is mélyen érdeklődött a kapcsolati háló iránt, amely kirajzolódik az emberek ismeretségi kapcsolatai között, és modellezhetővé teszi a kapcsolati fokokat. Persze az oldal a felhasználó bázis kívánságai szerint egyre inkább a ma már jól ismert közösségi hálók funkciói irányába haladt: képmegosztás, csoportok, üzenőfalak. Ám a sok adat, amelyek képekesek voltak rögzíteni, az oldal leállása után is segíthet modelleket teremteni Várady Zsolt eredeti elképzelésének szellemében.
Az iWiW adatbázisát felhasználva sikerült Lengyel Balázsnak felállítani egy modellt, amely azt hivatott bemutatni, hogyan kapcsolódik a kapcsolathálózatok töredezettsége a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A projektbe számos, más területről érkezett kutató is bekapcsolódott, így valóban egy interdiszciplináris kutatásról beszélhetünk. Az is jelentős önmagában szólva is, hogy egy adatkutatás központú társadalomtudományos cikk került a Nature lapcsalád figyelmébe, amely általában a természettudományokat figyeli.
Az áthidalhatatlan távolságok és a társadalmi egyenlőtlenség
A csoport kutatásai kimutatták, hogy szignifikáns kapcsolat van az úgynevezett gazdagok és szegények egymás közötti áthidaló kapcsolatainak száma (avagy a szociális szegregáció mértéke) és a településen megfigyelhető társadalmi egyenlőtlenség növekedése között, ám csak bizonyos határértéken felül. Azaz, az egyenlőtlenség ott növekedett élesen, ahol már korábban is fennállt egy bizonyos szintű egyenlőtlenség, különben a hatás elhanyagolható.
Mely tényezők befolyásolják a szociális szegregációt? Ilyen például a földrajzi adottságok, mint például ha a települést folyó vagy hegyvonulat osztja ketté. Ez települések között is megfigyelhető, ahol a földrajzi közelség fog szerepet játszani, például hogy a település a Balaton északi vagy déli partján található-e. Ezek mind nagyon jól szemléltethetők már csak az iWiW kapcsolati hálójának földrajzi térképén is.
Egyike az inkább emberalkotta tényezőknek a szolgáltatóhelyek, szolgáltatások elérhetősége. Ilyenek lehetnek a posta, kisboltok, könyvtárak, iskolák. Ha ezek mind a település centrumában központosulnak, az előrevetíti a magasabb hálózati töredezettséget a különböző vagyoni helyzetű családok között, szemben az olyan településekkel, ahol ezek a szolgáltatások jobban szét vannak szóródva a településen belül.
Egalitariánus városok tervezése
Ez a modell remek eszköz lehet a települések vezetőinek és egyéb döntéshozóknak arra, hogy milyen infrastrukturális módosításokat végezzenek a jövőben a településeken, illetve hogyan kerüljék el az egyenlőtlenségek fokozódását. Nyilván a természetes képződésű forgalmi akadályokat nehezen változtathatják meg (az ilyesfajta felújítások rendkívül költségesek és egyéb szempontból is problémásak lehetnek), ám a szolgáltatások egyenletesebb eloszlása és megközelíthetősége reálisabban megoldható várostervezési probléma, amely hosszútávon megtérül a lakosság számára. Azonban az olyan ellentmondásokat is figyelembe kell venni, mint hogy míg az infrastruktúra bővítése elméletben javítaná a társadalmi osztályok közötti keveredést, egy új vasútvonal például maga is egy fizikai földrajzi akadályt képezhet két településrész között.
Források:
Bár az iWiW halott, az adatbázisából kutatják, miként csökkenthetők az egyenlőtlenségek Miért nem az iWiW lett a Facebook?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése