Pontosan mi is az élet fogalma? Azóta mióta ez a kifejezés megszületett egy ember fejében és beleivódott a köztudatba, azóta átalakult ez a fogalom nem is egyszer. Eredetileg élőnek tekintettük magunkat, mint embereket. Aztán rájöttünk, hogy a körülöttünk lévő állatok is élőlények, majd kicsivel később a növényekről alkotott képünk is megváltozott, amikor ez a biológiai megfogalmazással élve növények ország is csatolódott a gombák országával együtt az élők fogalmához. Azóta hiába vitatott fogalom a mai napig az élő fogalma a tudományos világban, akkor is a köztudatban lévő kifejezést úgy használjuk, hogy az állatok és a növények azok élőlények, míg például a számítógépek nem. Ám ez a közeljövőben, pár éven belül lehet megfog újra változni az ARE projekt keretében.
Életkritériumok
Nos mindenekelőtt érdemes lehet meghatároznunk, hogy mi is az, hogy élőlény. Persze, mint már mondtam ez egy olyan fogalom, amin máig vitatkoznak, mert sok az egyet nem értés, de általánosságban sorra vehetjük az úgynevezett életkritériumokat, amelyek segítségével szűkíthetjük ezt a kört. Az élet kritériumok azok olyan jellemzők, ami végső soron elméletben közös jellemzők minden élőlényben. DE és talán ez a legfontosabb, ahhoz, hogy élőlényről beszéljünk, nem szükséges minden kritériumnak teljesülnie, főleg, mert vannak erre ellenpéldák és azért is, mert azt se vehetjük biztosra, hogy az élet az egész galaxisban szénalapú. Csak pár példa ilyen élet kritériumra: Szerveződés, anyagcsere, homeosztázis, növekedés, evolúció (a populáció változatos és változik a környezete szerint), szaporodás, szelekció stb.
Mesterséges evolúció
Most, hogy talán picit pontosítottuk az-az élet (több kevesebb sikerrel, mert azért ez az egész sokkal, de sokkal bonyolultabb, mint feljebb leírtam, de egy egyszerűsített zanzásított alapnak jó lesz), térjünk rá az ARE projektre.
Az ARE az Autonomous Robot Evolution rövidítése, ami annyit tesz magyarul, hogy Autonóm Robot evolúció (itt felhívnám a figyelmet az evolúció szóra). A projekt célja az, hogy az evolúciót segítségül hívva és kiindulási alapként felhasználva az ember mesterséges intelligenciát (kvázi élőlényt) hozzon létre. Ezt úgy lehetne röviden jellemezni, mint mesterséges evolúció. Az ARE projekt mottója az, hogy „Tekintve, hogy az evolúció képes intelligenciát létrehozni, nagyon valószínű, hogy a mesterséges evolúcióból mesterséges intelligencia fakad”. Szóval az evolúciós folyamatot mintázzák robotok segítségével az alapoktól. A létrejött robotok remélhetőleg idővel olyan egységes „társadalomként”, ökoszisztémaként képesek majd önállóan emberi felügyelet nélkül dolgozni, olyan környezetekben ahol alapvetően egy ember vagy egyáltalán a Földi élet képtelen lenne a túlélésre, legalábbis egyből.
A robotok 3D nyomtató-val „szaporodnak” és tudniuk kell alkalmazkodni a környezetükhöz. Ehhez elengedhetetlen, hogy az első generáció (és a későbbiek is) tudják érzékelni a környezetüket, képesek legyenek ennek megfelelően a helyváltoztatásra és a munkára. Ennek viszont az az alapja, hogy az ökoszisztéma robotikus tagjai képesek legyenek a valós térben és időben a fejlődésre.
A technológiai részről ezt az egész folyamatot egy hardver-szoftver hibrid evolúció segíti. Az alapja az, hogy minden fizikai robotnak van egy virtuális az-az digitális klónja. A digitális változatot egy szimulált evolúciónak vetik alá, míg a fizikai robotot a valódi környezetben tesztelik és mindez egyszerre történik. Végezetül a virtuális klón ( „ az anya” ) és a fizikai ( „ az apa” ) egyesüléséből jöhet létre a végül „megszületett” végleges robot („az utód”). Konyhanyelven tulajdonképpen a végső cél az, hogy a robotok úgy szaporodjanak, hogy kvázi „gyerekük” legyen. A létrejött robot fizikai testet kap, aminek a segítségével be tud lépni a digitális világból a valóságba. Az új robot tanult a fizikai és a digitális felmenők tapasztalataiból így olyan megoldással készül el, ami elméletileg jobban alkalmazkodik az aktuális környezetéhez és örökli az elődei tudását. Persze, mint az evolúció esetében nem rögtön a legtökéletesebb verzió jön létre így szükséges a szelekció. Ezek a robotok újra hasznosításra kerülnek és tanulságul szolgálnak, hogy a létrejött „egyed” a jelenlegi környezetében kvázi életképtelen. Ám ha vannak olyan egyedek amik jól teljesítenek azoknak a „genetikai kódját” (felépítése, működése, tapasztalatai stb.) tovább sokszorosítódnak egészen addig amíg egy újabb tényező miatt újra megtörténik ez az evolúció.
Vegyük sorra a fentebb lévő példasort az életre.
- Szerveződés: Egymással szervezetten működő sejtekből áll az élet. De mint említettem nem lehetünk benne biztosak, hogy csak a szénalapú életforma jöhet létre. Ez alapján pedig a sejteknél sokkal kisebb részre lebontva egy élőlény (csak úgy mint, minden más) atomokból és molekulákból épül fel, ami nem fedi le, hogy pontosan milyen anyagot is takar. Szóval az ARE robotok szemszögéből ez PIPA.
- Anyagcsere: Egy élőlénynek képesnek kell lennie arra, hogy fentartsa a saját testét, sérülés esetén regenerálja azt és az élethez elhasznált energiát valahogy előállítsa. Ezek a robotok képesek maguknak energiát termelni, képesek a saját felépítésükhöz szükséges anyagokat előállítani (főleg, hogy saját maguk is alapanyagul szolgálnak, mert újrahasznosítják magukat) és képesek a sérült részeiket cserélni is. Újabb PIPA.
- Homeosztázis: Az élőlények képesek szabályozni a belső környezetüket. Idővel ezeknek a robotoknak is tudniuk kell alkalmazkodni a zord körülményekhez. Magas nyomás, hőmérsékletváltozás stb. Az, hogy ez miként valósul meg azt a mesterséges evolúciójuk határozza meg, de mivel nem lehetetlen, hogy például a belső hőmérsékletüket szabályozzák ezért ez is PIPA.
- Növekedés: Ez például sok élőlényre nem igaz, pont úgy ahogy a mozgás sem és sok más pont. A robotok nem képesek önmaguktól nőni. De ez sajnos attól még X.
- Evolúció: A robotok a környezetükhöz alkalmazkodnak, új kinézetet terveznek maguknak az új környezethez megfelelően és egy generáción belül is lehetnek bőven eltérések, pont úgy ahogy generációk között is. Az egyéni jellemzők itt is megjelenik és a pozitív tulajdonságok öröklődnek majd idővel. PIPA.
- Szaporodás: Ugyan maga az anya, apa és gyerek hasonlat elég húzós és valószínűleg sokaknak kiüti a biztosítékot, attól még tény és való, hogy osztódnak és gyártódnak a robotok, ami a hasonlathoz közelítve kvázi szaporodásként is felfogható. Elfogadjuk. PIPA.
- Szelekció: A természetes szelekció az evolúció része és ez itt is megtörténik. PIPA.
Nagyon sokáig lehetne ezt még sorolni, hogy milyen szempontoknak felelnek meg ezek a robotok és milyeneknek nem. De fentebb már írtam, hogy nem szükséges minden kritériumnak teljesülnie az élethez.
Véleményem
Szerintem lenyűgöző az ARE projekt a maga nevében, még akkor is, ha az gyerekcipőben jár még. Egyelőre fontos az emberi felügyelet a robotoknak, csiszolni kell a rendszereket és az elkészült robotok is jelenleg úgy néznek ki, mint egy olcsóbb játék egy játékboltban, de haladunk a korral. Lenyűgöző a négy egyetem tudósainak és mérnökeinek a munkája. Ez az egész egybefoglalja az Amszterdami Vrije Egyetem, a Yorki Egyetem, az Edinburgh Napier Egyetem és a Nyugat-Angliai egyetem elmúlt 2 éves munkáját és a jövőbeli maradék kettőt. Bár biztosra veszem, hogy nem két év múlva áll meg ez a projekt, ahhoz ez túlzottan futurisztikusan forradalmi. Én a cikk írása közben arra jöttem rá, hogy személy szerint én képes lennék elfogadni ezeket a robotokat élőlényeknek és ha az intelligenciájuk ténylegesen nagyobbat fejlődik és képesek lesznek az emberek nélküli „életre” akkor akár intelligens életformának is képes lennék nevezni őket. A galaxisunk (tudtunkkal) első intelligens életformája. Persze nem véletlenül félünk a robotoktól, elég sok kérdést vetnek fel és több jövőképet is. Elég csak a klasszikus Terminátorra gondolni vagy a videójáték világból a Detroid: Become Human-ra vagy Dennis E. Taylor Bobiverzum című könyvsorozatára ami kvázi erről szól amiről az ARE projekt nagyjából. De ha ez a jövő… akkor csak annyit tudok, mondani, hogy:
HELLÓ GENESIS! Örülök, hogy végre találkozunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése