keresés

2015. október 2., péntek

Digitalizálás Magyarországon

Az idei év sikerei
 
A digitalizálási munka céljának nem csak a magyar kulturális örökség megőrzését, hanem az állományvédelmet,  gazdaságosságot és természetesen azt tekintette, hogy közkincseink mindenki számára,  könnyen és ingyen hozzáférhetőek lehessenek . 


Magyarországon a könyvtárak járnak élen a digitalizálásban (ez alatt az elektronikus katalógus megjelenését és közzétételét értem). A levéltárak és múzeumok is megkezdték a digitalizálási munkálataikat, amihez  a három közgyűjteménytípus összefogása elengedhetetlen volt.

150 intézmény közgyűjteményi adatbázisa: a Hungaricana

Idén egy olyan online keresőrendszer született meg, amivel eddig nem látott történelmi dokumentumokhoz lehet akár egy kattintással hozzájutni. A májusban meginduló Hungaricana a magyarországi levéltárak, könyvtárak anyagait egyesíti, digitalizálja és kereshetővé teszi. Főként a NKA (Nemzeti Kulturális Alap) által támogatott digitalizálásokhoz biztosítja a hozzáférést. Üzemeltetője és megrendelője az Országgyűlési Könyvtár, levéltári területen Budapest Főváros Levéltára irányítja a munkálatokat, a portál kivitelezője pedig az Arcanum Adatbázis Kft.

A több mint 10 millió digitális felvétel és közel 20 millió önálló leírás a közös keresés mellett több önálló adatbázis modulba csoportosítva is megtalálható. Kereshetünk a képeslapok között, a levéltári iratgyűjteményben, a királyi könyvek és térképek adatbázisában, de akár Mária Terézia úrbéli tabellái között is.

úrbéri térkép
"A majdnem száz intézmény országos jelentőségűnek gondolt anyagait tartalmazó új közgyűjteménybe nagyon sokféle dolog került a Mátyás korából származó ősnyomtatványoktól full textes régi magyar forrásokon és az első teljes magyar növénytáron keresztül a teljes budapesti lakcímjegyzékig, vagy éppen a rabok adatait tartalmazó fegyenctörzskönyvekig." - írja Kolozsi Ádám az Indexen megjelent cikkében.
Júliusban a digitális kollekcióba bekerült a Nemzeti Múzeum Történelmi Arcképcsarnokának 500 nagyméretű festménye.

Biszak Sándor a Hungaricanán és az Arcanumon túl a Magyar Elektronikus Könyvtárat, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának digitális tevékenységét, az Educatio Nonprofit Kft. által fejlesztett Tankönyvtárat és az Országgyűlési Könyvtár Digitális Törvényhozási Tudástárát nevezte meg mint a szerinte leginkább példaértékű vállalkozást.

 Egy másik sikeres projekt

A Hungaricana üzemeltetője, az Országgyűlési Könyvtár is szép eredményt ért el idén a digitalizálásban, ugyanis szeptember végére 1,9 millió oldalnyi törvényhozási dokumentumot tett közzé elektronikusan. Ezek között találhatóak jegyzőkönyvek, törvényalkotással kapcsolatos dokumentumok és az Országház tervezésére vonatkozó tervrajzok is. A projekt 2014-es indulása előtt a könyvtár állományának csupán 1%-át digitalizálta az informatikai eszközök hiánya és korszerűtlensége miatt. 



Mindebből láthatjuk, hogy az utóbbi években Magyarország is felvette a lépést a többi európai ország digitalizálási ütemével. Az Arcanum vezetője szerint bizonyos területeken jó tempót tart a digitalizálásban. A levéltárak (az országos és a fővárosi) a világ élvonalába kerültek, és a térképdigitalizálásban, a könyvtári katalóguscédulák feldolgozásának szintjét el is ismerte a szakma. A legnagyobb elmaradás a múzeumi digitalizálásban és közzétételben volt megfigyelhető.



Források:

Eljött az amatőr történészek Kánaánja
El se hinné, mennyi mindent digitalizáltunk már
1,9 millió oldalt digitalizáltak az Országgyűlési Könyvtárban






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése