General Data Protection Regulation, röviden GDPR, magyarul Általános Adatvédelmi Rendelet egy olyan rendelet, amely az Európai Unió állampolgárainak adatai védelmét felelős biztosítani. A rendelet 2016. május 24-én lépett hatályba és kétéves türelmi időszakot biztosított az alkalmazkodásra. Sajnos sok cég és weboldal a kétéves türelmi idő lejártával sem teljesíti a GDPR minden pontját.
Elkészítésekor és hatálybalépésekor a GDPR-rendelet szinte minden híroldalon vezető cikkek témája volt. Miután az első nagy büntetéssorozatok végetértek és sokan alkalmazkodtak az új szabályozáshoz, így egy időre eltűnt, mint téma és kikerült a köztudatból. Csakhogy a rendelet továbbra is érvényben van és látva, hogy az apró cégektől a legnagyobb óriásvállalatokig minden szinten vannak kihágások, egyre több és több büntetést osztanak ki, mégha ez nem is került ismét a figyelem központjába. Íme néhány eset a közelmúltból és pár érdekesség a témával kapcsolatban.
A GDPR hatást gyakorol a közösségi médiára
A Facebook és a működtető cége a Meta legalább annyira fontosnak tartja az adatbiztonságot mint az Európai Unió. Ennek érdekében a weboldal a Privacy Shield, magyarul: Adatvédelmi Pajzs, égisze alatt működik, de a Facebook korábban is szenvedett már adatszivárgástól és az adatvédelmi hiányosságok következtében rengeteg felhasználó adatait hacker-ek kaparintották meg. Pontosan ezen botrányok vezettek a cég névváltoztatásához is.
A Meta alapvetően egy amerikai cég. Ennek fényében nem meglepő, hogy az Atlanti-óceán túloldalán tárolja és dolgozza fel a felhasználók adatait. Ez azonban szembemegy a GDPR-ral, mely alapján az Európai Unió 2020 júniusában megtámadta a Privacy Shield-et és ezzel együtt a Facebook is érintett az ügyben.
