A digitális bölcsészet

A hétköznapi életben a bölcsészet és a számítógép fogalma nehezen fért meg egymással. Aki a bölcsészetre gondol, általában a kézzelfogható könyvek, a történelem és a többi humán tudomány jut eszébe. Egy bölcsész sztereotípiája pedig egy néma, csendes, könyvtárban meghúzódó, szemüveges, kezében 2 könyvet tartó, papírra jegyzetelő, magányos fiatal. Az idő múlásával és a számítógép, később az internet előtörésével azonban minden tudományágnak, így a bölcsészetnek is alkalmazkodnia, idomulnia, fejlődnie kellett. Felismerte a digitális világban rejlő lehetőségeket és azokat alkalmazva átalakult és átalakul a mai napig is, egyre több és több emberhez eljutva.

A 21. század emberének, ha szüksége van bármilyen információra, el akar jutni valahová, utána akar nézni valaminek vagy egyszerűen vásárolnia kell, egyből felnyitja a számítógépet, előkapja a telefont, melyeken keresztül pillanatok alatt kap segítséget.

Magyarországon 2022-től már az általános iskola harmadik osztályától bevezették a digitális kultúra tantárgyat, melyben a gyerekek megismerkednek a számítógép és az internet egyszerű használatával, veszélyeivel.

A digitális bölcsészet két irányban alakult ki és fejlődik. Az egyik irány a bölcsészet- és társadalomtudományok és a számítógép kapcsolata, a másik a név használatából alakuló önálló diszciplina.1

Szent Tamás és a lyukkártyák

A digitális bölcsészet és az informatika kapcsolata

A digitális bölcsészet (Digital Humanities) egy kurrens definíció szerint “a bölcsészettudományok és a kifejezetten erre a tudománycsoportra szakosodott informatikai megoldások termékeny összekapcsolásának elméleti kutatással is megtámogatott gyakorlata” ami a “nyelvtechnológiától kezdve az irodalmi művek digitális kritikai kiadásain át a történelemkutatás, a muzeológia, a régészet vagy a néprajz gépesítéséig, esetleg a zenetudomány számítógépes kutatásáig” mindent lefed, tehát egyfajta alkalmazott szemléletmód, különféle informatikai megoldások alkalmazása a humántudományok kontextusában. A XXI. század perspektívájából, ahol a számítógépesítés és a hálózatosodás miatt hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez a kapcsolat egyoldalú, nehéz elképzelni azt, hogy az informatika fejlődéséhez bármiképp hozzájárulhattak a humán tudományok is. De a digitális bölcsészet kezdeteinél pont ezt találjuk: Aquinói Szent Tamás teljes életművét, mint a hipertext létrejöttének katalizátorát.

A mesterséges intelligencia lehetőségei

 Napjainkban egyre többször találkozunk a mesterséges intelligencia fogalmával, az általa nyújtott szolgáltatásokkal, amelyek egyre inkább átalakítják az életünket. Jim Al-Khalili elméleti fizikus szerint, ha nem állítanak fel átlátható, világos szabályokat és nem kezdenek el beszélni róla, akár már az iskolákban is, a közvélemény gyanakodva szemléli majd a mesterséges intelligenciát és ellenségként fog tekint rá emiatt egyre nehezebbé válik majd a benne rejlő lehetőségek kihasználása.