2okos és Mobilfox – Tizenévesek tömegei taposták egymást limitált pólókért és néhány ezresért

A két fiatal, Icehavok és KDS alkotta 2okos csatorna felrobbantotta a Twitch streaming platform nézettségi számait. Ice és KDS nem akármilyen módon harangozták be együttműködésüket Balazs Kicks-szel. Eljátszották saját elrablásukat, amiért bannolták őket. A médiahack sikeres volt, tinédzserek áradata rohamozta meg a sneaker boltot. Eközben nem messze az üzlettől, a Deák térnél Mobilfox influenszerek szórtak szét pénzt az összegyűlt, tizenéves gyerekekből álló tömegben.

A konspiráló algoritmus

 A Global Witness legújabb kutatásai azt mutatják, hogy ha egy felhasználó klímaszkeptikus nézeteket vall, annak egy idő után egyre több és súlyosabb álhíreket és összeesküvés-elméleteket dob fel a Facebook falán az algoritmus. 

A Facebookon a klímaszkeptikusok egyre több szélsőséges "hírt" találnak - állítja a Global Witness, nemzetközi emberjogi szervezet legutóbbi kutatási eredményei alapján. A kutatást végző szakemberek szerint a Facebook inkább felerősítette a kételyeket az adott témáról, ellenkezőleg még inkább felerősítette azokat azzal, hogy még félrevezetőbb bejegyzéseket kezdett ajánlani. A korporáció viszont azt nyilatkozta, hogy rendszerét pont a félretájékoztatás redukálására tervezte. 

Álhírek hálójában

Manapság- révén a legtöbb ember rendelkezik internetkapcsolattal- szinte bárki bármit közzétehet egy pillanat alatt a világhálón, anélkül, hogy igazolnia kellene annak igazságtartalmát. Éppen ezért sokszor nagyon nehéz átlátni az egymásnak ellentmondó hírek tengerén és kiszűrni belőle az igazságot. De miket is nevezünk pontosan álhíreknek? Hogyan keletkeznek? Hogyan védhetjük ki, hogy átverjenek minket? Cikkünkben ezekre a kérdésekre próbáljuk megtalálni a választ!

Mesterséges intelligencia és az abszurdista mémek

Példa az egyik kevésbé értelmezhető generált mémre

A mém generátor

Az internet humoristái, kik az elmúlt évek legikonikusabb poénjaival szórakoztattak minket, most ellenfelükre találhatnak egy mesterséges intelligencia képében, mely másodpercek alatt elvégzi munkájukat. Az interneten már régóta ismert Imgflip nevezetű oldal, melyen személyre szabható mémeket és GIF-eket lehet készíteni, 2019-ben egy olyan mém generátort mutatott be, ami egy kattintásra a 48 legnépszerűbb mém sablonnak ad feliratot, az erre a feladatra tanított AI segítségével. A generátor a This Meme Does Not Exist nevet kapta.

Deepfake

Ezek a "does not exist" weboldalak ugyanazt a fajta technológiát használják amelyeket a deepfake videóknál is. Deepfake-nek értjük ezeket a hátborzongatóan reális, de teljesen hamis ábrázolásokat, tökéletes kombinációja a CGI kreativitásnak és a fejlett gépi tanulásnak. Természetesen azonnali aggályok merültek fel a technológiával kapcsolatban, mivel nagyon egyszerűen lehet nem csak álhíreket terjeszteni vele, hanem embereket is zaklatni. Talán az egyik leghíresebb eset Scarlett Johanssonhoz köthető, akinek az arcát különböző deepfake pornó videókban lehetett viszont látni.

Mikor ezt a technológiát mémekhez kötjük egy kevésbé gonosz végeredményt kapunk. A legtöbb mémnek, amit az AI generál persze nincs sok értelme, de egy 30 percre akár el lehet szórakozni vele.

A ,,Plandemic” hamis dokumentumfilm és az internetes megtévesztés

A főbb közösségi média oldalak minden erejükkel azon vannak, hogy az egyik legújabb koronavírus összeesküvés-elmélet videót eltávolítsák, ami elképesztő gyorsasággal terjedt el az interneten. A ,,Plandemic” néven emlegetett videó úgy prezentálja magát, akár egy dokumentumfilm és sokkal jobb minőségű, mint bármilyen más hasonló eredetű felvétel. Leglényegesebb része, hogy tele van hamis információkkal a vírus eredetét illetően. Minden kísérlet ellenére, újra és újra feltöltésre kerül a klip.

Hackertámadás mesterfokon

Napjainkban egyre többször hangos a sajtó a hackerek támadásától, legyen az egy nagy pénzintézet ellen indított támadás az ügyfelek adataiért, egy hotel ellen irányuló szintén az ügyféladatokért, vagy akár politikusok, hírességek és befolyással bíró emberek magánlevelezéseiről legyen is szó. Eljött az az idő, amikor már nem lehet senki biztonságban, ki az internetet használja, főleg, ha elővigyázatlanul, gondolkodás nélkül teszi azt. Bár elsősorban nem mi, átlagemberek vagyunk a célpont, de könnyen áldozatul eshetünk akár tömeges adathalászatnak is. De milyen mértékben van ez jelen a mai társadalomban? Lássuk csak:

Hackerek Oroszországban

Sokan úgy gondolják, hogy a III. világháború már a nyakunkon van, hacsak nem már el is ért minket, ám nem atomháborúval, atomfegyverekkel és társaikkal, hanem az online világban, és a harc fő vívói

nem mások, mint a hackerek. Az amerikaiak egyre jobban félnek az orosz támadástól, hiszen az orosz kormány nem büntetni a hackereket, sőt, állást is ajánl nekik, egészen addig, amíg nem az ország ellen vétenek, hanem más országok szervereit hackelik meg, ami még Oroszország javára is válhat.

Roman Seleznev és Alexsey Belan az élő példa erre a metódusra, hiszen hiába kaptak elfogató parancsot Amerikából, az oroszok védelmük alá helyezték őket, majd alkalmazták is. 

Ez nemcsak Oroszországban, hanem Kínában, Amerikában és még más országokban is működik. 

Internetes átverés (hoax), social engineering, tapasztalatlan felhasználók (gyerekek, idősek, kezdők)

Hoax

A hoax (angol eredetű: „beugratás”, „megtévesztés”, „átverés”, „álhír” vagy „kacsa”) leggyakrabban az e-mailben terjedő álhírek.
A hoax általában nem irányul más vagyonának vagy vagyoni értékkel bíró dolgának illegális megszerzésére, célja inkább a célszemély(ek) megtréfálása. Fontos jellemzője a hoaxnak azon képessége, hogy terjed és szaporodik, ehhez emberi segítséget is igénybe veszi („Küldd tovább 10 példányban!”).

A hoax írójának célja lehet, hogy a „szélnek eresztett” levél fejlécében rövid idő alatt rengeteg e-mail cím gyűljék össze, amelyek a levél többszörös továbbítása után hozzá is visszajutnak – így valós, működő címekhez juthat, melyeket értékesíthet a spammereknek.

Véleménybuborékok, álhírgyárak, fake news

Mi is a fake news? Mivel indult? A hoaxokkal? A médiahackekkel? Annak számít ez is, vagy már túllépett a határain? Nagyon sok kérdés merülhet fel akárcsak egyetlen vizsgálandó hír kapcsán is. Ha pedig még definiálni is irtó nehéz, mi álhír és mi nem az, fellépni ellene hatékonyan szinte lehetetlen.

Harcolj az álhírek ellen! Forrás: Európa Pon

A fake news (=álhír) fogalmát a populizmus nevű politikai termék hozta be a köztudatba - közelebbről is akkor, amikor az üzleti világból érkező Donald J. Trump hatalmas meglepetésre befutott az Egyesült Államok elnökválasztásán. 

Tévedésből egy magyar álhírgyárat támogatott a Google

Megvonta az Origo portáltól 16 millió forintos támogatását a Google - hozta le a konkurencia Magyarországon. Egy nemzetközi sajtóvédelmi szervezet hívta fel az amerikai mamut figyelmét arra, hogy nem éppen egy olyan oldalról van szó - hiába tartozik itthon a legolvasottabbak közé -, amely valós információkkal igyekszik kiszolgálni népét. Ez nem volt mindig így.

A Google felülvizsgálta döntését a Nieman Lab kérésére, majd megvonta a jattot a kormánybarát portált tulajdonló New Wave Media Grouptól (amely egyébként a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány tulajdonában van). Hogy miért volt erre szükség, maga a Nieman Lab magyarázta el:

Forrás: bolsei.zsu / Instagram

"A Google - talán a politikai nyomás, a bűntudat, a megbízhatatlanságtól való félelem és a polgári öntudat egyfajta marketingkeveréke miatt - növekvő mértékben támogatja anyagilag a hírgyártó cégeket világszerte. Ahogy azonban szűkül a mozgástér néhány országban, milyen lépéseket tesz a Google, hogy ellenőrizze a támogatott orgánumokat?

Ha a fake news és a rasszizmus összeér...

A faji és vallási indíttatású terrortámadások, a populizmus terjedése és sok más tényező is előrelendítette az információs forradalom egy nem várt negatív következményét: az egyszeri ember kamuhírekkel való megetetését. Franciaországban a romák elleni hangulatkeltésre használták fel ezt a kommunikációs technikát.

Szándékos erőszak? 

A közösségi oldalak már rég nem csak arra valók, hogy beszélgessünk egymással. Megosztunk egymással híreket, sokszor úgy, hogy kérdés nélkül elhisszük a tartalmukat, ezzel saját magunkat is becsapva. Így eshetett meg, hogy Franciaországban több helyen baseballütővel támadtak cigányokra, akikről azt feltételezték, hogy egy-egy gyerekrabló bűnbanda tagjai.

Az álhír, miszerint romák egyes csoportjai - származástól függően - fehér, sárga, vagy éppen piros színű furgonokban rabolnak el francia kisgyerekeket, a Snapchaten és a Whatsappon is széles körben terjedt, a támadásokat ez indukálta. Eszerint a gyerekeket emberkereskedelem vagy prostitúció céljából használnák fel.

Adatbiztonság és álhírek 2018-ban: üzleti stratégiák, Cambridge Analytica-botrány és tudományos kutatások

Milyen kihívásokkal kell megküzdenünk 2018-ban az adatbiztonságot illetően? Céges környezetben és magánemberként egyaránt problémákat okozhat, ha nem vagyunk eléggé felkészülve a váratlan helyzetekre, gondoljunk csak a Cambridge Analytica-botrányra. A gyanútlan, az interneten kevéssé járatos felhasználók pedig könnyen bedőlhetnek akár a Cambridge Analytica által kibocsátott álhíreknek. Ezeket az álhíreket vizsgálta a Cambridge-i Egyetem egy erre kifejlesztett alkalmazással.

Álhíreket gyártunk és az emberek ragaszkodnak hozzájuk

Fake news szimulátor
A Cambridge-i Egyetem kifejlesztett egy ingyenes alkalmazást, amivel mi magunk alkothatunk álhíreket, így megtapasztalhatjuk, hogy hogyan lehet álhíreket terjeszteni.

A Cambridge-i Social Decision-Making Lab fejlesztette ki a játékot, amely éppen a hazai kampányolás közepén jött ki, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy akár a választások kimenetelét is befolyásolhatják a fake news terjesztések.

Összefoglaló: hírek, álhírek, mit lehet tenni?

Összefoglaló: hírek, álhírek, mit lehet tenni?

Összegzés

A mai felgyorsult világban egyre több álhír, dezinformáció ér bennünket. Ezek ellen nem könnyű védekezni, és fontos ennek az álhír rendszernek a struktúráját megérteni. Végül pedig, hogy hogyan lehet védekezni ellenük. A 2016-os amerikai elnökválasztásban részt vett az orosz propaganda jelentős része, e struktúrált rendszeren keresztül akartam feltárni azt, hogy milyen bonyolult ez a rendszer és, hogy ezek ellen, hogy védekeznek különböző országok, mint például Németország, vagy egy egyszerű felhasználó milyen megoldással szállhat szembe a szennyhíráradat ellen.

Putyin, trollok, IRA I.

Putyin, trollok, IRA I.

Putyin és a trollgyár

Putyin becslések szerint 1.000 embert foglalkoztat dezinformációs célokra, ahogy az index.hu-n olvasható. Szentpéterváron található a központja, melynek neve Internet Research Agency. Ez  Itt 12 órás műszakokban, 1 héten keresztül, napi 24 órában kell helytállniuk a dolgozóknak. A fizetésük a minimálbér 7-8-szorosa. Ez 7.500 Ft-ot jelent, és ennek az 7-8-szorosa, ami magyar viszonylatokban havi 225 és 270.000 Ft között mozog.

Putyin, trollok, IRA II.

Putyin, trollok, IRA II.
(A cikk folytatása)

A hadsereg felépítése twitteren

A Twitter egy külön hadszíntér. A trollhadsereg legalsó szintjét a bárányok alkotják, a második szintet a kutyák és a legfelsőn pedig a pásztorok találhatóak. A bárányok a trollhadsereg alapja, amelyek automatizált fiókok. Feladatuk a az üzenetek erősítése, a tömeg illúziójának keltése az egyes vélemények mögött. Az ilyen bot-accountokat a Twitter tűzzel-vassal irtja, a trollgyár pedig folyamatosan újakat generál. A második szinten a pásztorkutyák vannak, ezeket a fiókokat már valódi emberek kezelik, és célzottan egyes cikkek terjesztése a feladatuk, minél személyesebb kommentekkel ellátva. A hierarchia élén pedig a pásztorok állnak, akik annyira hitelesnek látszanak, hogy tömegeket vonzanak maguk köré hamis és uszító véleményükkel.

A WIKI forma és a Wikipédia szerepe a tájékozódásban

A Nature folyóirat 2005-ös vizsgálata szerint a Wikipédia természettudományos anyagokban nem pontatlanabb mint az Encyclopaedia Britannica. Ugyanakkor az Encyclopaedia Britannica 20 oldalas cikkben vette védelmébe munkatársai szerkesztői gyakorlatát. De mi is a Wikipédia és miért jobb vagy rosszabb mint a hagyományos papír alapú enciklopédiák?

Internetes átverések

Az internet fénykorában élünk, segítségével szervezzük tevékenységeinket, programjainkat a munkában, az üzleti- és a privát szférában, ügyeinket inkább online intézzük, vásárlást is gyakrabban itt bonyolítunk le. Bármikor, bárhol, akár utazás közben is kapcsolatban lehetünk másokkal. Viszont ott van az internet negatív oldala is: az egyik legnagyobb probléma, az internetes átverések, hoaxok terjedése. Sokszor ezek az átverések már első ránézésre gyanúsak lehetnek, főleg egy tapasztaltabb felhasználónak, de akadhatnak olyan jól megtervezettek amiknek még ők is bedőlhetnek, nem beszélve a naivabb, tapasztalatlanabb felhasználókról.

 

  Néhány átverés és hoax a közelmúltból

Ha az interneten böngészik az ember többször is meg kell fontolnia, hogy mi az amit el is hisz abból amit olvas. A legtöbb álhírek és átverések a közösségi oldalakon terjednek, általában rengeteg megosztást és lájkot kapnak, és sokszor pont ezért tűnhetnek igazinak. Számtalan kamuhíreket, áltudományos maszlagokat, összeesküvés elméleteket olvashatunk amik, ha nem vigyázunk, befolyásolhatják életünket. Itt van pár példa:

 

Újjáéledt hoax

  Avril Lavigne már régen meghalt, és egy hasonmás helyettesíti. 2015-ben egy ártatlan twittermegosztás miatt több ezren kapták fel ezt az összeesküvés elméletet, ami szerint:

Mi is az a social engineering?

A social engineering azt jelenti, hogy az emberi psziché sajátosságait kihasználva rávesznek valakit olyan információ kiadására vagy cselekedet végrehajtására, amit különben nem tenne. A legfontosabb tényezője a emberi befolyásolhatóság.

 

Legfontosabb jellemzői 

A social engineering (pszichológiai befolyásolás) az a fajta támadás mikor a támadó nem a technológiai sebezhetőséget használja ki egy-egy támadás során, hanem az emberi befolyásolhatóság a fő fegyvere. Tehát nem kifejezetten hackerkedésről van szó (persze kellhet hozzá egy bizonyos szintű informatikai tudás is). A social engineering az emberi tényező kihasználható tulajdonságaira, az emberi hiszékenységre építő támadási forma, olyan technikák és módszerek összessége, amely az emberek befolyásolására, manipulálására alapozva teszi lehetővé bizalmas információk megszerzését, vagy éppen egy kártékony program terjedését és működését. Két fő fajtája van:

Tapasztalatlan felhasználók - Idősek és gyerekek az interneten

Az internet fénykorában élünk, segítségével szervezzük tevékenységeinket, programjainkat a munkában, az üzleti- és a privát szférában, ügyeinket inkább online intézzük, vásárlást is gyakrabban itt bonyolítunk le. Bármikor, bárhol, akár utazás közben is kapcsolatban lehetünk másokkal. Továbbá ott van az internet negatív oldala, (átverések,zaklatások, stb.) amik sokszor még a tapasztalt felhasználókra is veszélyt jelenthetnek. Pont ezért fontos segítséget nyújtani a tapasztalatlan felhasználóknak, főleg a gyerekeknek meg az időseknek.

 

 Az idősek és a Facebook

Egyre több nyugdíjas csatlakozik a facebookhoz ami egy nagyon is jó dolog! Hiszen ez azt jelenti, hogy szeretnének lépést tartani a fiatalabb generációkkal, nem csak legyintenek egyet, azzal a kijelentéssel, hogy "én ehhez már túl öreg vagyok", hanem szeretnék megtanulni hogyan is működik ez az internetnek nevezett dolog. 

Álhírek mindenhol

Ha az interneten böngészik az ember többször is meg kell fontolnia, hogy mi az amit el is hisz abból amit olvas. A legtöbb álhírek és átverések a közösségi oldalakon terjednek, általában rengeteg megosztást és lájkot kapnak, és sokszor pont ezért tűnhetnek igazinak. Számtalan kamuhíreket, áltudományos maszlagokat, összeesküvés elméleteket olvashatunk amik, ha nem vigyázunk, befolyásolhatják életünket. Itt van pár példa:

 

Újjáéledt hoax

 

Avril Lavigne már régen meghalt, és egy hasonmás helyettesíti. 2015-ben egy ártatlan twittermegosztás miatt több ezren kapták fel ezt az összeesküvés elméletet, ami szerint:

Avril Lavigne a 2000-es évek elején éppen túlvolt bemutatkozó lemezén, a Let Go-n. Az album hatalmas siker volt, ő viszont vissza akart vonulni a nyilvánosság elől. Ezért felbéreltek egy hasonmást, Melissát. Egy idő után megtanították énekelni is. Avril közben egyre inkább magába zárkózott, miután pedig meghalt a nagyapja, 2003-ban öngyilkos lett. Viszont az énekesnő nagy sikere miatt a popbiznisz nem engedhette meg magának a veszteséget, ezért Melissa tovább játszotta a szerepet. És játssza azóta is.