Az Európai Unió új digitális törvényei átalakítják a techóriások játékszabályait

 

Az Európai Unió életbe léptette a digitális piacokról szóló jogszabályát, ami meghatározó változásokat hoz a techóriások számára. Az Apple, a Google, a Meta és mások évekig korlátlanul működtek, de az új szabályozások jelentős változtatásokra kényszerítik őket termékeik és üzleti tevékenységük terén. A Google kénytelen megváltoztatni bizonyos keresési eredmények megjelenítését, míg az Apple először biztosít hozzáférést rivális alkalmazásboltokhoz és fizetési rendszerekhez az iPhone- és iPad-felhasználók számára.

Kiemelt célpontja Magyarország a szexmunkát hirdető internetes reklámoknak

Részletes tényfeltáró cikkben mutatta be a Direkt36 magyar oknyomozó portál annak a nemzetközi együttműködésnek az eredményét, amelynek során az interneten terjesztett, szexmunkásokat toborzó hirdetéseket vizsgálták. A főleg Kelet-Európára irányuló hirdetések között kiemelten jelen van Magyarország: a körülbelül 45 ezer hirdetésből hatezer magyar nyelvű.

A toborzás zömmel nyugat-európai országokba irányul: Hollandiába, Németországba, vagy éppen a svájci WG47 stúdióba, a képen látható szobába. (Jellemző részlet, hogy a stúdió weboldala azóta elérhetetlenné vált.)
A jelenség egyrészt rámutat a globalizált világ és az internet jól ismert, általános problémáira és a vele kapcsolatos ellentmondásokra. Ugyanakkor túl is mutat ezen, hiszen a hirdetések mögött nemegyszer bűnözői körök bukkannak fel, a jelentkezők gyakran emberkereskedelem vagy erőszak áldozatává válnak.

Átláthatatlanság az Influenszerek Világában: Az EU nyomozása a rejtett reklámok háttérbe szorításának érdekében

Az európai piacszabályozó hatóság közelmúltban végzett vizsgálata rávilágított arra, hogy az influencerek nem átláthatóak, amikor a közösségi médiában tesznek közzé reklámokat. Az Európai Bizottság és 22 tagállam nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságai, valamint Norvégia és Izland által végzett vizsgálat feltárt néhány aggasztó tendenciát az influencerek marketing tevékenységében.

Az internetes reklám története

Mivel webfejlesztőként dolgozom 4 éve előfordult, hogy együtt kellett működnöm online marketingesekkel és alkalmanként állítottam is be Google és Facebook hirdetéseket, közeli témának találtam az internetes reklámot. Az online reklámok történetét kutattam és állítottam fel egy idővonalat a banner hirdetésektől napjainkig.

Hirdetések és a multi vállalatok (Facebook, Google)

Kanada kötelezővé teheti a Facebook, a Google és hasonló rendszerek számára, hogy a kiadóknak fizessenek a tartalmukért. Ausztrália hurrikánt okozott az utóbbi évben, amikor bevezette a rendeletet, miszerint nyomást gyakorol a tech óriásokra, mint a Facebook és a Google, hogy fizessenek a kiadóknak az általuk használt információkért, és jelezzék a velük kötött megállapodásokat.

Az internetes reklám története

Digitális marketing: termékek és szolgáltatások forgalmazására vagy reklámozására digitális csatornák használata, célzott vállalkozók és fogyasztók számára. Ezt a kifejezést az 1990-es években használták először és a Web 1.0 fejlesztésével kezdődött.

• 1993-ban első kattintható hirdetőfelület

• 1994: új technológia+Yahoo, valamint fontossá válik feljebb kerülni a találati listán

• 1996: további keresőmotorok

• 1998: jön a Google és a Microsoft, az Msn-nel

• 2000: az internet buborék, dotkom felrobban

Reklám és a Z-generáció: hogyan tovább?

A webről jövő impulzusok nagy részét a különböző oldalakon megjelenő reklámok teszik ki. Ezek legtöbbször vásárlásra, olykor egy másik honlap 'lájkolására' vagy megtekintésére ösztönöznek.

(Ki nem vette már észre magán azt, hogy csak egyvalamit keresett a neten de már egész másol jár a kiinduláshoz képest.) Hogyan is viszonyul a reklámhoz a mai 18-25 éves korosztály? Ebbe nyerünk betekintést a következőkben.

Ad-blocking

Ad-blocking

Napjainkban a technológia fejlődésével egyre erősebbé válik a reklámok jelenléte az interneten. Sajnos ma már alig lehet megnézni egy videót, megnyitni egy weboldalt anélkül, hogy reklámokba ütköznénk, melyek jobb esetben diszkréten az oldal szélén vannak elhelyezve, rosszabb esetben a megjelenítő tartalomra kerülnek rá, vagy vörösen villognak, hangot adnak ki (ez utóbbi kettő többnyire egy csalás része), ezzel használhatatlanná téve az oldal tartalmát. Ezen probléma kiküszöbölése érdekében készülnek az úgy nevezett ad-blockerek, melyek seítségével a reklámok jelentősebb részétől megszabadulhatunk. Azonban mivel a reklámból pénz folyik be a kérdéses felületek üzemeltetőjéhez, nem érdekük ezen blockerek sikeressége és a portálüzemeltetők sajnos egyre drasztikusabb módszerekkel lépnek fel a különböző megoldások ellen.

2015 ősz - AD

Hírszemle - reklám az interneten - 2014 ősz - 2015 ősz

A hálózati fejlődés motorja - reklám, marketing a weben és a közösségi hálón

Napjainkban, az internet elterjedésével egyre nagyobb teret nyer a webes és  közösségi marketing. Ez a hirdetési forma a felmérések szerint sokkal hatékonyabb, és célzottabban jut el a fogyasztóhoz, mint a hagyományos hirdetés, nem is beszélve arról, hogy sokkal gazdaságosabb az előbbinél.

A kommunikációs folyamat cég és vásárló között itt közvetlenebb, s kétirányú, tehát a rögtön visszajelzést kaphatunk a célcsoporttól.

Natív reklámok, avagy hogyan rejtsük el a hirdetést az oldalunkon

Meglehetősen elterjedt az online média világában a native advertising. Ez a hirdetési forma leginkább a weboldalak tetején, illetve oldalszélein megtalálható hirdetésekre hajaz, ám ellentétben ezekkel a harsány, gyakran idegesítően arcunkba ugráló  reklámokkal, a natív reklám tökéletesen beleolvad az adott oldal struktúrájába, mindig illeszkedik az oldal tartalmához, formai megjelenéséhez. Nem agresszív és nem akarja mindenáron, hogy észrevegyék (persze éppen ezért kikapcsolni sem lehet olyan könnyen). Így könnyebben jut el a megfelelő célcsoporthoz, hiszen a felhasználók nagyobb eséllyel nézik meg, mint a hivalkodó reklámokat.

 

Források:
tudatosvasarlo.hu
digitalhungary.hu
adserver.blog.hu

Kép

Közösségi oldalakon jótékonykodik a Toyota

A napokban indította el azt a társadalmi kampányát a Toyota, melyben gyereküléseket adományoz egy Buckle Up for Life nevű alapítványnak. Ez az alapítvány kórházakkal együttműködve a hívja fel a figyelmet arra, hogy a gyerekülések mennyire nélkülözhetetlenek. A Toyota a Facebookon és a Twitteren próbája meg elérni célcsoportját. Itt különböző hashtagekkel promotálja a kampányt, melynek keretein belül a felhasználóknak minél több olyan képet kell feltölteniük, ami gyerekülésben ábrázolja a kisgyerekeket. A megfelelő hashteggel megosztott fotók után a Toyota gyereküléseket adományoz az alapítványnak, mégpedig minden megosztás után tízet.

Forrás: marketingmorzsak.hu

Kép

Pénzszerzés a közösségi oldalakon

Remek reklámfogással élt a közelmúltban két közösségi oldal is, átalakítva ezzel a közösségi hálózatokon való hirdetést, újabb csapást mérve a Facebookra. 

A Bonzo Me és Bubblews ugyanis fizetni akar felhasználóinak az oldal használatáért.  A Bonzo Me reklámbevételeinek akár nyolcvan százalékát is felajánlja a felhasználóknak a legnépszerűbb bejegyzésekért, ami - tekintve, hogy a Facebook nem osztja meg hatalmas reklámbevételét az oldalát használókkal - ígéretes promóciónak tűnik. A Bubblews pedig már a bejegyzések kattintásait, az online aktivitást és az üzenetek hosszúságát is figyeli.

Forrás: pcworld.hu

Kép1

Kép2 

Nem volt szerencséje a Wallmartnak a Halloween jelmezekkel

Újabb példát láthattunk a közelmúltban arra, hogy hogyan nem szabad meghirdetni egy terméket a weben. A népszerű amerikai áruházlánc ugyanis nemes egyszerűséggel lekövérezte a vevőit weboldalán. A molett hölgyek számára általánosan használt "Plus size" kifejezés helyett a "Fat" jelzőt használták online webáruházukban. 

 

Nagy botrány kerekedett az esetből. A felháborodás színteréből nem maradhatott ki a közösségi média sem. A Twitteren egymás után jelentek meg a megbotránkozott posztok, melyek nagy részében bunkónak nevezték az áruházat. Végül a cég elnézést kért az érintett hölgyektől a közösségi oldalon, illetve saját oldalán.

 

Források:  

marketingmorzsak.hu 

edition.cnn.com 

Kép 

Szívünkhöz szól a Sainsbury's karácsonyi reklámja

Az angol szupermarketlánc legújabb reklámjához az első világháború témáját használta fel, úgy tűnik igen nagy sikerrel. A háború századik évfordulója okán készített film egészen rendkívülire sikerült, hatására talán egy kicsit mindenki elgondolkodik a karácsony üzenetén.

Az interneten terjedő videóban az 1914-es háború karácsonyát láthatjuk...a lövészárokban - ez volt ugyanis a háború első karácsonya -, illetve azt a tűzszünetet, melyet a katonák ekkor kötöttek. A német és angol katonák ugyanis ezen a napon elhagyták a lövészárkokat, s egy napra a béke jegyében beszélgettek, ajándékoztak egymás közt, ám a nap végeztével folytatódtak tovább a háború borzalmai. 

Források:
kreativ.hu
netextra.hu
doily.hu

Kép

Kommunikáció, marketing és piacépítés a Facebookon

Aki kicsit is képben van a modern közösségi világ, és a netes társadalom történéseivel, biztosan tudja, hogy az internetes közösségi oldalak napjaink egyik legértékesebb hirdetési felületei. Mindezek közül is a legismertebb és legszélesebb körben használt ilyen oldal a Facebook. 2014-re a világon több mint egy milliárd, Magyarországon pedig közel 4,5 millió aktív felhasználóval rendelkezik. Nagy ziccert hagynának ki a multicégek, vállalatok, ha nem használnák ki ezt a közösséget. A Facebook is természetesen nyereséget szeretne, ezért lehetőséget is biztosít a cégeknek adott összeg ellenében hirdetni tartalmaikat. Ennek következtében mára természetessé vált, hogy egyre több fizetett hirdetéssel találkozhatunk üzenőfalunkon. 

Tibi atya és a Csonti Car - Márkaépítés a Facebookon

Aki nap mint nap nézegeti hírfolyamát a Facebookon, már biztosan találkozott ismerősei révén Tibi atya, vagy a Csonti Car humoros posztjaival. Rajtuk keresztül betekintést nyerhetünk a közösségi márkaépítésbe.

Pénz nélkül is megy?

A Facebookon a márkaépítésnek több típusa van, de a két leggyakoribb eset egy új márka felfuttatása, vagy egy meglévő fellendítése. Bár az utóbbi időben főleg fizetett hirdetések útján lehet sok követőt szerezni a legnagyobb közösségi oldalon, ez nem mindig szükséges. Ha nincs tőkénk, vagy nem erre szeretnénk költeni, a kreativitás és az ügyes marketing is célravezető lehet. Természetesen ilyen esetben is meg kell határoznunk a célközönséget, és az arculatot.

Tibi atya sikere

Egy új márka felfuttatása a legnehezebb talán pénz nélkül, de néha az sem kell hozzá. A Tibi atya nevű fiktív pap karakterének esete főleg különleges, hiszen a szerkesztők sosem terveztek brandépítést, az egyszerűen jött magától. Az évekkel ezelőtt kisebb közönségű Exszakasz viccoldalból kivált Tibi atya karaktere a Facebookon rohamos gyorsasággal, alig 2 éven belül több mint félmilliós közönségre tett szert. Ez világviszonylatban sem kevés, de főleg Magyarországot nézve óriási. Hozzá kell tenni, hogy mindezt egy fillér reklámköltség nélkül, mindössze lájkokkal és megosztásokkal érték el a szerkesztők.
Tibi atya humora eleinte meglehetősen ellentmondásos volt, hiszen rendszeresen sértett meg különböző vallási, erkölcsi és ízlésbeli normákat. Azonban amint nőtt a rajongótábor, a posztok témája egyre inkább leszűkült az italozás, borozás, szórakozás témákra. A készítők nem is haboztak, megkezdték a Tibi atya bor gyártását, ami egyre nagyobb számban fogy, és a viszonteladók száma is csak nő. Mindemellett az atya a Híradóban is feltűnt, és a merchandising termékek is természetesen megjelentek. Legújabb dobásuk a Erzsébet téri Fröccskocsma nyitása, ami kizárólag a Tibi atya brandre épül, és napi szinten teltházzal működik. Ők a legjobb példa arra, hogy szerezzünk hasznot egy jó ötletből humorral, és okos marketinggel.

"Vegyetek autót, mert kell a pénz!" - A Csonti Car

A másik érdekes példa a közösségi marketingre a Csonti Car használtautó-kereskedés Facebook-oldala. A készítő Csontos Zoltán körülbelül 2 éve kezdte meg a Facebookos gerillamarketinget cégének. A kezdetekkor "Vegyetek autót mert kell a pénz"

reklámszlogennel hódító Csontos elkezdett humoros képeket megosztani az autókereskedés oldalán, remélve, hogy ezzel több követőt szerez az oldalnak. Bár nyilvánvalóan a humornak nem sok köze van a használt autókhoz, abszurd ötlenek tűnik egy ilyen kezdeményezés. Mégis, ha megnézzük mostanra közel 200 ezer rajongójuk van, és Magyarország talán legismertebb használtautó-kereskedői lettek. Csontos Zoltán szerint a kampány a kereskedésre "feltétlenül jó hatással van". Az üzlet fellendült, és sikeresebb mint valaha.

Beláthatjuk tehát, hogy bár a Facebook egyre inkább nyomatékosítja a fizetett hirdetések futtatását, egy jó ötlettel, kreativitással sikerre vihetjük vállalkozásunkat a Facebook segítségével.

Források: Hír24, Mandiner, Offline, We Love Budapest, Offczianka.hu

Facebook- és Twitter-hirdetések: pénzkidobás?

A napokban a Forrester közzétett egy tanulmányt "Social Relationship Strategies That Work" (Működő közösségi kapcsolati stratégiák) címmel, amiből kiderül, a Facebook és a Twitter egyre kevésbé hatékony marketingeszköz.

Csak pénzkidobás?

A kutatások szerint a nagyobb cégek, márkák csak az idejüket és a pénzüket vesztegetik azzal, hogy a Twitteren vagy a Facebookon hirdetnek. A tanulmány szerint ez egyre kevésbé térül meg, hiszen a cégek átlagosan 2%-át érik el követőiknek. Mi több, ezeknek mindössze 0,07 százaléka aktív a posztoknál(tehát ennyi lájkol, osztja meg vagy szól hozzá). Ez a nagyobb cégeknél még így is több tíz-vagy százezer felhasználót jelent, de kisebb bázissal rendelkező oldalak esetén minimális, párszázas a közönség. Új követőket szerezni pedig szinte lehetetlen fizetett hirdetés nélkül, ugyanígy a meglévők elérése is nagyon nehéz feladat kiadások nélkül.

A Forrester megmondja

Nate Elliot, a Forrester alelnöke szerint "El kell felejteni a Facebookot, mint fő közösségi marketingeszközt." Főleg azután, hogy a Facebook egyre jobban leszűkíti a lehetőségeket a kisebb, nem fizetett hirdetést terjesztő márkák, vállalatok számára."Nyilvánvaló, hogy a Facebook és a Twitter nem biztosítja azt az elérést, amit a marketingesek elvárnának. Mégis a legtöbb márka ezeket az oldalakat helyezi közösségi marketingjének központi elemévé. Így jelentős anyagi és emberi erőforrást pazarolnak ezekre a hasznot nem hozó közösségi próbálkozásokra. Fel kell építeni új stratégiákat."

Egy új ötlet: 2015 nagy dobása?

Mi lehet akkor a megoldás? Jó példa lehet a Sony GreatnessAwaits.com microsite-ja, ami a PlayStation 4-játékosokat tömöríti (ez például 4,5 millió látogatót vonzott). Tehát, az úgymond "márkaközösség" lehet a legújabb nagy durranás, ahol az ugyanazon márkát, terméket kedvelők építhetnek közösséget maguknak. Bár ez is nagy elérést biztosít, de visszajöhet az e-mail-hirdetések korszaka is, hiszen az jelentősen nagyobb közönséget érint, mint a 2%-ot elérő Facebook. Természetesen nem mindenki nyitja meg az e-maileket, sőt, sokat a spam-mappába gyűjtik őket, de úgy tűnik még így is több hasznot hozhat, mint a közösségi site-ok.


Forrás: Wall Street Journal, Forrester, Itmania

Változások a News Feed-ben

Az elmúlt években egyre inkább bővült a Facebookos hírfolyamunk ilyen-olyan reklámokkal, hirdetésekkel. Sokak szerint már a News Feed nagy része ebből állt össze. Azért, hogy a felhasználók ne távolodjanak el az oldaltól, a Facebook komoly lépéseket tett.

Oszd meg, és uralkodj nyerj!

Természetesen a Facebookon keresztül futó, fizetett hirdetések nem esnek a korlátozás alá, hiszen ez magát a céget is negatívan érintené. A lépésekre azért volt szükség, mert elszaporodtak az olyan típusú hirdetések, ahol a cég/vállalat/zenész stb. nyereményjátékot hirdetett olyan feltételekkel, hogy a tárgy megnyeréséhez/kedvezmény eléréséhez lájkolni, megosztani kell az adott posztot. Ez nagyon sok megosztást generált, és sok felhasználót zavart, akik egy közelmúltbéli felmérésben ezt jelezték is.

A probléma az, hogy nyilvánvalóan a szóban forgó megosztott tartalmakat az is látta, aki nem volt rá kíváncsi, de emiatt letiltani nem szerette volna ismerősét. Zuckerbergék 2015 januárjától ezt a problémát is orvosolni fogják új algoritmusokkal.

Közösségi 'gerillamarketing'

Ez a módszer egyébként nem csak a Facebookon, hanem az Instagramon is terjedt, ahol például az Adidas és a WizzAir hamis profiljain keresztül is  kértek képmegosztást az adminok nyereményekért cserébe. A kampány hamisságát a MIK is hirdette. 
Ez egy olyan agresszív marketing, amit a Facebook szeretne minél előbb elfojtani felhasználói megtartásának érdekében.
Természetesen vannak frissen alakult cégek, kisvállalkozások, akik nem tudnak anyagi forrást biztosítani a fizetős hirdetésekre. Éppen ezért nem lesz minden ilyen poszt törölve, hanem algoritmus dönt majd ezek sorsáról. Hogy a szerényebb tőkéjű cégek ne forduljanak el a legnagyobb közösségi site-tól, Zuckerbergék blogbejegyzésben biztosították őket a céges oldal szerkesztésének és létrehozásának eredményességéről.

Még Obamáéknak sem szabad mindent

Az ehhez hasonló intézkedések a politikusokat is érintik. A SocialDailyn olvashatjuk: "Barack Obama korábbi kampányaiban óriási szerepe volt a közösségi oldalaknak, de különösen a Facebooknak. 2012-ben a kampánystábja egy olyan alkalmazással rukkolt elő, amely hozzá tudott férni a felhasználó ismerőseinek listájához, amellyel egy olyan adatbázist tudtak létrehozni a valószínűsíthető szimpatizánsokból, amely lényegesen leegyszerűsítette a hirdetések célzását."

Ezeket a törekvéseket és módszereket is korlátozni fogja a Facebook, méghozzá 2015 májusától. Ez azt eredményezi majd, hogy "politikával kapcsolatos oldalak applikáció nem férhetnek hozzá a felhasználó ismerőseihez, így nem építhető olyan adatbázis, amelyet a későbbiek során a hirdetések targetálásánál kamatoztathatnak."

Forrás: SocialDaily 1, 2, Index, Magyar Instagram Közösség(MIK)

Reklám a képmegosztókon

A reklámok terjedése ezeken a platformokon megállíthatatlan, még ha nem is olyan nagy és hivalkodó mértében.

A reklámpiac talán az ágazat, amely leginkább alkalmazkodott a közösségi média változásaihoz, de ez annyira nem is hihetetlen, hiszen a legtöbb oldal és alkalmazás az elhelyezett reklámok bevételeiből tartják fenn magukat.

A Facebook ebben (is) sokáig úttörőnek számított. Rengeteg cég és termék készített saját profilt, melyeken hirdetett, reklámozott, vagy olykor-olykor nyereményjátékokat indított.
A képmegosztó oldalak megjelenésével azonban szintugrás következett be. A SocialDaily tavalyi cikke szerint, már egy évvel ezelőtt is előfordult, hogy egy nagy márka a Pinterest-et használta fel reklámfelületként. "Készítettek oldalukon egy Dear Topshop nevű interaktív ajándékkereső alkalmazást, ahol egyszerűen találhatják meg a megfelelő termékeket a vásárlók, majd azonnal meg is vehetik azokat, vagy megoszthatják őket a közösségi oldalakon. Már kereső találati listája is a Pinterest felületét idézi, ráadásul azt is emeli ki, hogy a virtuális faliújságon osszák meg kedvenc darabjaikat a felhasználók, a többi lehetőséget a plusz jellel lehet csak előhívni. Emellett a Topshop weboldalán a legtöbbször pinnelt termékeket kiemelt ajándékötletként is ajánlja a vásárlóknak." Idén, hasonló úton halad a Kika áruház. Nyereményjátékot indított, és nem is akárhol, hanem a Pinteresten. Lényege, hogy a felhasználók fantáziájukat használva megálmodhatják a számukra tökéletes ünnepi dekorációt, majd ezt egy táblán prezentálják. A kikötés csak annyi, hogy a pinek közt minimum három olyan kép legyen ami kika terméket ábrázol. Az ötlet rendkívül ötletes, hiszen ezek a képzeletet beindító játékok mindig is közönség kedvencek voltak, és erre a Pinterst tökélete platformot nyújt.

Ezek az eszközök már az Instagrammon sem számítanak újdonságnak. Nemcsak képes, hanem videós reklámok is fellelhetők az oldalon. De ilyesmi előfordul a WeHeartIt-on is ahol, a képek között szinte elrejtve szerepelnek hirdetések, így akár egy véletlen kattintással is megnyithatjuk őket.

Mark Zuckerbert szerint: "Egy átlagos felhasználó 21 percet tölt az Instragram nyomkodásával" Céljaik közt szerepel többek közt a 1 milliárdos felhasználótábor elérése is.
Mindent összevetve tehát, a jövő ezekben a kis alkalmazásokban rejlik, hiszen az emberek rengeteg időt töltenek el rajtuk. Fontos azonban figyelni arra, hogy a reklámok legyenek kreatívak és figyelemfelkeltőek, ne pedig szájabárágósak és zavaróak, mert akkor könnyen előfordulhat, hogy a felhasználó egyszerűen elpártol.
Forrás
Forrás2
Forrás3
Forrás4
Forrás5
Forrás6
Kép forrása