Mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban: a munkahelyek jövője

A mesterséges intelligencia egy újabb különleges helyen kezd a felszínre törni, a mezőgazdaságban. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának kutatócsoportja kifejlesztett egy kiméretű robotot, amit mesterséges intelligenciával láttak el. Ez a robot képes képes önállóan működni és érzékelni a körülötte levő dolgokat, amiket összegyűjt és felhőben eltárolja. Ez a különleges eszköz jelen van a piacon, ugyanis sokaknak szüksége van rá és célja, hogy segítsen a pontosabb növény-termesztésben. Az MI szerepe már most rendkívül fontos a munkaerőpiacon, figyeljük meg ezt a mezőgazdaságban.

A Microsoft a gaming világában, napjainkban

A Series-család (balról a Series S, jobbról pedig a Series X).
(Forrás: SimpleGamer)

A redmondi techóriás mára megkerülhetetlen a mindennapjainkban. Számos számítógépen és laptopon fut világszerte a Windows-család különböző operációs rendszerei. Azonban a technikai nagyhatalom erősen jelen van a gaming piacon is. És itt nem csupán a különböző Xbox-konzolokra és a szolgáltatásaira kell gondolni, hanem a számos, általuk birtokolt videójáték franchise-okra is (Halo, Minecraft, Call of Duty, Age of Empires stb.). Jelen blogbejegyzés, a teljesség mellőzése mellett, csupán a Microsoft gaming szféráját érintő néhány aktuálisnak mondható fejleményt ismertet röviden.

Egy újabb elveszett konzolgenerációs háború

A jelenlegi, azaz a 9. konzolgeneráció 2020-tól kezdődött, amikor mint a Microsoft, és mint a Sony egy-egy új termékcsaládot dobott a piacra. A generációnál már nem volt kérdés a natív 4K felbontás, de számos újítást hozott a konzol gamingbe (mint például a ray tracing-et). A redmondiak az Xbox Series-családdal próbálta megnyerni a videójátékok szerelmeseinek a szívét, ami, ellentétben a konkurens cég Playstation 5-jével, két, design-ban és grafikai teljesítményben teljesen eltérő konzolt takar: az erősebb (azaz a generációs standard-nak megfelelő) Series X-et és a gyengébb (1440p felbontásra optimalizált), de jóval olcsóbb Series S-et. Ez utóbbi abban is eltér a "nagy testvértől", hogy nem rendelkezik lemezmeghajtóval (bár a PS5-nél is van ilyen típus, de erejükben nem térnek el egymástól).

A Playstation 5 Pro: a rivális teljesítménye most jó "erőben" van.
(Forrás: IGN Hungary)

Azonban mára egyértelművé vált, hogy a Microsoft ebben a konzolgenerációban is alulmarad a Sony-val szemben. Ezt nemcsak a negatív jóslatok, hanem az eladások is ezt jelzik. 2024 júniusáig 28,3 millió Series-konzol fogyott el a megjelenése óta, szemben a PS5 61,7 milliójával. A 2024-es üzleti évet a Microsoft videójáték részlege pedig úgy zárta le, hogy a hardvereladások az ezelőtti üzleti év utolsó negyedévéhez képest 42%-al kevesebb forgalmat hoztak. A 2025-ös pénzügyi év első negyedévben pedig 29%-al csökkentek a hadvereladások. A Series-család helyzete annyira rossz lehet, hogy állítólag már Európában is visszafogják a forgalmazásukat. Ennek ellenére a redmondiak nem akarnak lemondani a konzolgyártásról. Az év folyamán a jelenlegi Xbox-ok újabb változatai kerültek piacra, de ezek (ha nem számítjuk bele a kisebb változtatásokat) vagy színben, vagy a meghajtó meglétében, vagy pedig a tárhelyben fognak eltérni az alapmodellektől (eközben itt van a jobb teljesítményű PS5 Pro is, amelyre nem fog jönni válasz a Microsoft részéről). Manapság pedig hírek keringenek arról, hogy készülőben van egy hordozható Xbox-konzol is, amit tekinthetünk egy válasznak a manapság egyre előretörő handheld gaming PC-kre is. A fejlesztésnek a létezését hivatalosan is megerősítették.

Az évszázad (nem problémamentes) üzlete

Habár a Microsoft rendelkezik saját videójáték franchise-okkal (Halo, Forza, Age of Empires stb.), az évek folyamán számos céget vásárolt fel, amely tovább szélesítette a redmondiak portfólióját (mint például a Mojang-ot /Minecraft/ és a Bethesdát /The Elder Scrolls, Fallout stb./). Ám a legutóbbi "zsákmányuk" nem hogy óriási volt, hanem komoly félelmet is előidézett. Ez volt az Activision Blizzard felvásárlása, melyet 2022. január 18-án jelentettek be. A techóriás így olyan jelentős franchise-okhoz juthatott hozzá, mint a Call of Duty, amelynek a jövője a későbbiekben központi kérdéssé vált az ezutáni vitákban. De ezzel is szerettek volna erőteljesen jelen lenni a mobiltelefonok nyújtotta piacon is (pl. a Candy Crush-al). A 2023. június 30-ra tervezett lezárást egyes versenyhatóságoknak sikerült késleltetnie, melyek amiatt aggódtak, hogy az akvizíció negatív hatással lesz a gaming piac egyensúlyára nézve. Az üzlet egyik nagy (és hazai) ellenzője az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) volt, amely peres úton szerette volna megakadályozni az óriási üzletet. Törekvésük nem járt sikerrel, melynek tényével máig nem akar együtt élni. Szintén komoly akadályozója volt az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága (CMA) is, amely csak október 13-án bólintott rá a redmondiak grandiózus tervére. Az üggyel az Európai Bizottság is foglalkozott, ami végül május 15-én adta rá az áldását.

A félelem elkerülése és az üzlet megvalósulásának az érdekében többször is kijelentették, hogy az Activision Blizzard tartalmai továbbra is elérhető lesznek más platformon is. Ennek keretében megegyezett a gaming piac más szereplőjével is. Például a Nintendo részére 10 évre biztosították a Call of Duty játékainak a megjelenését a konzoljain. Sorsdöntőnek bizonyult a Ubisofttal kötött megállapodás, melynek értelmében a francia fél 15 évre megkapta az Activision játékainak streaming jogait. Ezeknek köszönhetően, végül 2023. október 13-án hivatalosan is tulajdonukba kerülhetett az Activision Blizzard (az üzlet 75,4 milliárd dollárjába került a redmondiaknak). Az akvizíció éreztette a hatását: a 2024-es üzleti év második negyedévében a Microsoft gaming részlege, a cég történetében először, több bevételt hozott (7,11 milliárd dollár) a Windowsnál (5,26 milliárd dollár). A következő negyedévben pedig 17%-al emelkedett a bevétele a  Microsoft Gaming-nek (15,6 milliárd dolláros bevétel), amely szintén a "zsákmánynak" volt köszönhető. Az akvizíció nyújtotta pozitív hatás továbbra sem maradt el a 2025-ös pénzügyi év első negyedévében sem.

"Play More Games, No Console Needed", avagy az Xbox Game Pass napjainkban

A Microsoft gaming portfóliójának egyik húzóága kétségtelen, hogy maga az Xbox Game Pass, amely révén számos játékot tölthetünk le ingyen Xbox-konzolokon és számítógépeken. Hasonlóan a Netflixhez és más filmes streaming szolgáltatásokhoz, itt is egy állandóan frissülő, de tartalmas portfóliót biztosít az előfizetők számára. A techóriás évente egy milliárd dollárt költ el évente annak érdekében, hogy külsős fejlesztők játékai is megjelenhessenek rajta. Egy 2024-es jóslat szerint, 10 év múlva elérhetik vele a 200 millió előfizetőt. Maga a szolgáltatás számos eltérő tartalmú és árazású csomagot foglal magában (a fejezetben feltüntetett árak a 2024. december 5-ei viszonyokat mutatja be):

• Core (Xbox-konzolok): elérhető mintegy 25 cím, a megvásárolt játékok online is játszhatóak (a free to play kategóriások előfizetés nélkül is ingyenesek), exkluzív akciók és ajánlatok (2500 Ft/hó)
• Standard (Xbox-konzolok): A Game Pass szinte egész játékkönyvtára, a megvásárolt játékok online is játszhatóak, exkluzív akciók és ajánlatok (4090 Ft/hó) 
• PC: A Game Pass egész játékkönyvtára (tartalmazza a megjelenés napján megjelenő játékokat is/ezen fejlemény az év nem túl kellemes újdonsága/), EA Play-tagság, exkluzív akciók és ajánlatok (3600 Ft/hó /az első 14 nap 350 Ft/) 
• Ultimate (Xbox-konzolok, PC): A Game Pass egész játékkönyvtára (tartalmazza a megjelenés napján megjelenő játékokat is), a megvásárolt játékok online is játszhatóak, EA Play-tagság, exkluzív akciók, ajánlatok és exkluzív előnyök; felhős alapú játék (akár egyes, általunk megvásárolt játékkal is) (5490 Ft/hó).

Azonban olyan hír is felröppent az év folyamán, amely újabb lehetséges Game Pass-csomagokról szólt. Az egyik kizárólag felhős szolgáltatást tartalmaz, amelynél a játékok felett digitális tulajdonjogot is gyakorolhatunk. De szóba kerültek itt a reklámok bevezetése is.

A szolgáltatás nem csupán Xbox-konzolokon és számítógépen érhető el. A legdrágább csomagnak köszönhetően akár mobiltelefonokon és tableteken is streamelhetünk játékokat. De elérhetővé vált a Samsung televíziójain és Meta Quest VR készülékeken is. Azonban 2024 júniusában egy újabb eszköznél is bejelentették az Xbox Game Pass Ultimate elérhetőségét: az Amazon Amazon Fire TV Stick TV okosító eszközénél (pontosabban a 4K Max és a 4K változatoknál). De elérhető a multinak egy másik eszközén, a Fire TV Cube-on is. Már jól párszor elhangzott a Microsoft részéről, hogy szolgáltatásukat minél több platformra szeretnék elérhetővé tenni. Talán nem véletlen hogy az utóbbi bejelentés címében is ez szerepel: "Play More Games, No Console Needed" (a legutóbbi reklámkampányuk is a techóriás ezen politikáját erősíti meg).

Lesz-e Halo Playstation-ön?

Ha belecsöppenünk egy olyan vitába, amely arról szól, hogy vajon melyik konzol a jobb, akkor biztos elhangzik pro-kontra érvként az általuk kínált játékportfólió. Egy játék megjelenhet kizárólag egy, vagy több platformon is, de az előbbi esetnek számos oka lehet. Ez lehet az adott platform saját alkotása, de megeshet, hogy egy másik cég terméke, ideiglenesen vagy végleg, válik konzol-exkluzívvá. Habár az Xbox esetén is fennállhatnak ezek, a Microsoft ezen most változtat (bár ennek is megvannak az előzményei /pl. az Age of Empires 2 megjelent Playstation 2-n is, a Minecraft pedig továbbra is multiplatform cím/), amivel kapcsolatban számos pletyka kapott szárnyra 2024 folyamán. Ezek végül megerősítést nyertek, mikor négy játék (Grounded, Pentiment, Hi-Fi Rush, Sea of Thieves) valóban "elvesztette" Xbox-exkluzívitásukat. De ezt is jó példázza az, hogy a redmondi "kézen" lévő Bethesda Indiana Jones-játéka se fog xboxos és PC-s játékként maradni örökre. A techóriás a későbbiekben is ezt a filozófiát fogja követni további játékok esetén is. 

A Sony-nak nem ismeretlen a Microsoft játékai.
(Forrás: Amazon.de)

Még az év folyamán kiderült, hogy a Microsoft radikálisnak tűnő lépéseinek hátterében a bevételek növelése áll. De meg kell jegyezni, hogy már korábban is megjelentek a részükről olyan kijelentések, amelyek kritikusan viszonyultak a konzol-exkluzívitással szemben. És mint arról már korábban is volt szó arról, hogy a techóriás hasonló szellemű megnyilvánulással és együttműködésekkel próbálta (sikerrel) elérni az Activision Blizzard akvizícióját. De szeretnék elérhetővé tenni az Xbox Game Pass-t a konkurens konzolokon is.

Következtetés

Habár a redmondiak legutóbbi "tettei" első látszatra mintha az Xbox-konzolok sírját ásná meg, de ezen tendenciák érdekes képet fognak mutatni a Microsoft ezirányú tevékenységének a jövőjéről. Bár továbbra se akarnak lemondani hardvereik gyártásáról, azonban játékaikkal és szolgáltatásaikkal jelen akarnak lenni minden olyan platformon, ahol elérhetik a gaming közösséget. Itt márcsak az a kérdés, hogy ezen döntések vajon pozitív vagy negatív irányba viszik majd a techóriás videójátékos tevékenységét.

Az e-book kölcsönzés megvalósíthatósága - szerzői jog, másolásvédelem

A XXI. század elején bemutatkozott e-könyvekkel kapcsolatban nagy elvárások születtek. A könyvnyomtatás elterjedését követő újabb mérföldkő megjelenésének lehettünk tanúi. Beharangozták, hogy a Gutenberg galaxis leáldozóban van, az emberek amúgy is egyre kevesebbet olvasnak, és azt a keveset is elektronikus formában fogják tenni, a papír alapú könyvek időszaka lezárult. Azonban a nagy áttörés mégsem jelentkezett… Vajon miért?

Az e-könyv praktikus, könnyen elérhető, apró helyet foglal, kíméli a környezetet. Használatakor nem szükséges újabb könyvespolc beszerzése, a portalanítással sem kell vesződni. Azonban az e-könyvek elterjedése a szerzői jogok sérelmét hozta magával. A papíralapú könyvek másolása, digitalizálása az egyszerű felhasználó számára nehezen megvalósítható feladat. Nem így van az e-könyvek esetében. Amint az olvasó a saját eszközén megjelenteti a digitális tartalmat, viszonylag könnyedén más felhasználónak is tovább tudja küldeni, így a könyv digitális megfelelője követhetetlen számú, tökéletesen egyforma digitális utód "szülőjévé" válik. Ráadásul az e-könyvek a várttal ellentétben mégsem lettek olcsóbbak papír alapú társaiknál.

A József Attila Könyvtárból bárki, bárhonnan kölcsönözhet

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség ezekben a napokban, 2024. március 21-28. között rendezi az idei 25. Internet Fiesta rendezvénysorozatát, Internet Fiesta PRO: Értelem és érzelem címmel. Az eseménysorozat keretében sajtótájékoztatón jelentette be a tatabányai József Attila Könyvtár igazgatója, Mikolasek Zsófia, hogy a föld minden lakója számára elérhetővé vált e-book állománya. Büszkén tette hozzá, hogy a hazai könyvtárak közül a tatabányai az első, amely erre lehetőséget tud biztosítani.

Louisianai könyvtár duplájára növeli e-könyv és hangoskönyv kínálatát

A Lafayette Public Library (Louisiana, USA) 2024. március 13-tól a kölcsönözhető digitális tartalmait ezentúl a Bibliotheca CloudLibrary alkalmazáson keresztül szolgáltatja olvasói felé. A szolgáltatóváltásnak köszönhetően az elérhető e-könyvek és hangoskönyvek száma hamarosan a kétszeresére növekszik. Az átállással egyidőben a könyvtárhasználók korábbi Libby by Overdrive alkalmazásának elérhetősége megszűnik. 

E-könyv olvasás, a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett

Az elmúlt évek során az e-könyvek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Az e-könyv praktikus, könnyen elérhető, apró helyet foglal, pénztárcabarát és a környezetet is kíméli. Használatakor nem szükséges minden könyvhöz megfelelő könyvespolc beszerzése, és a portalanítással sem kell vesződni. 

Azonban az e-könyvek elterjedése a szerzői jogok sérelmét hozta magával. A papíralapú könyvek másolása, digitalizálása az egyszerű felhasználó számára nehezen megvalósítható feladat. Nem így van az e-könyvek esetében. Amint az olvasó a saját eszközén megjelenteti a digitális tartalmat, viszonylag könnyedén más felhasználónak is tovább tudja küldeni, Így a könyv digitális megfelelője követhetetlen számú, tökéletesen egyforma digitális utód "szülőjévé" válik. 

Technikai újítások TMJV József Attila Könyvtár olvasószolgálatában

A Komárom-Esztergom vármegyei Gyermelyi Könyvtárban dolgozom. Településünk könyvtára a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszeren (KSZR) keresztül szakmai együttműködésben van a tatabányai TMJV József Attila Könyvtárral. Megyei könyvtárunkat rendszeresen látogatom, a szakmai gyakorlatomat is ott töltöttem. Kipróbálhattam és gyakran használom az olvasószolgálatban megjelent technikai újdonságaikat. A könyvtár a legmesszemenőbb mértékben figyelembe veszi az olvasók igényeit, melyek kiszolgálására törekszik. Vannak olyan a gyakorlatban is alkalmazott technikai megoldásaik, melyek az országban elsőként, vagy legalább elsők között lettek bevezetve. Beadandóm témájául ezeket az újdonságokat szeretném bemutatni.

Az AI-szövegírás már itt van

A mesterséges intelligencián alapuló rendszer szavak milliárdjait böngészheti az internetről, majd bizonyos feltételek mellett maga is írhat szövegeket. Ezután használhatják a rendszert regények és műsorok írására, de felhasználhatják a történelmi személyiségekkel való beszélgetésre is.

Apple napjainkban - as American as apple pie

Az alma születése:

Az Apple újkori mérföldkőnek számít a telekommunikációs forradalom tekintetében. Jelentősége abban áll, hogy sikerült két évtized alatt a hétköznapi felhasználó számára is elérhető és könnyen kezelhető eszközöket fejleszteni. Emelett a globális piacon megvetni a lábukat egy olyan újfajta brand megalkotásával, mely a mai napig meghatározó szerepet tölt be. Hogy mi a sikerük titka? 

A két alapító Steve Jobs és Steve Wozniak az egyetemi éveik alatt találkoztak és kezdtek el dolgozni egy új fajta személyi számítógép megalkotásán. Célcsoportjuk a hétköznap embere volt. A grafikus felület kialakításával, majd a különböző perifériák hozzáadásával könnyítették meg a használatát.

Kezdeti kudarcaik ellenére, és persze egy befeketető segítségével a kaliforniai garázsból világkörüli hódító újtára indult a cég. Lendületük töretlen volt. Egyik fejlesztés a másik után került a piacra. Kezdve a LISA-val, melyet az akkor még el nem ismert lányáról nevezett el.

Az Amazon fejlődéstörténete

A könyvpiac forradalmasításától a tech vállalatok csúcsáig rendkívüli nagy utat járt be az Amazon. Hogyan lesz egy egyszerű internetes könyváruházból a világ legnagyobb felhőszolgáltatója? Honnan indul egy közel 700 ezer embert foglalkoztató 500 milliárd dolláros vállalatbirodalom?

Az Amazon története, akárcsak a Windows vagy az Apple, egy garázsból indult 1994-ben Jeff Bezos ötletéből. A cég alapvetően online könyvesboltként indult, mely egy hagyományos könyvesboltnál jóval több könyvet tudott eladni. Mára az egyik, ha nem a legnagyobb, e-kereskedelmi vállalattá nőtte ki magát és Bezost a világ egyik legvagyonosabb emberévé tette. Az Amazont, mint cégnevet, egy szótár nézegetésével kezdte, megakadt a szeme a világ legnagyobb folyójának nevénél és azt remélte az cége is egyszer ilyen „egzotikus és másmilyen” lesz. Persze nem csak ilyen célok vezérelték a névadásban, egyszerűen "A" betűvel kezdődő nevet szeretett volna adni hogy előre kerüljön az ábécésorrendben.

Bezsebelni a könyvtárakat?

No már persze nem olyan értelemben. Nem közbeszerzés tekintetében.

Nézzünk rá pár oldalról, hogyan is lehetne a könyvtárakat applikációkba sűríteni - lehetséges-e egyáltalán?

Produktív alkalmazások: office a weben, avagy mihez kell még telepített szoftver?

Míg korábban kizárólag offline alkalmazások álltak rendelkezésünkre egy-egy irodai jellegű feladat elvégzésére, az utóbbi években igen elterjedtek az online megoldások. Felmerülhet a kérdés: vajon érdemes-e egy adott szoftvert letölteni a gépünkre (többnyire nem kevés pénzért) miközben több felületen is használhatjuk online verzióikat. 

A válasz persze tőlünk függ. Ugyanis bármilyen sokoldalúak ezek a programok, mégsem pontos másai az offline megoldásoknak, így a kérdésre adott válasz nagy mértékben függ attól, mire is szeretnénk használni ezeket az alkalmazásokat.

Már elérhető a Google Docs API

A Google ezt az API-val szeretné automatizálttá tenni a dokumentumkezelést valamint a számlázást. Új API-val bővül a Google Docs amellyel egyszerűbbé válik a felhasználók dolga. A cég főleg a tartalom, munkafolyamat kezelés, valamint a tömeges dokumentum létrehozás területeire szánja pl: szerződések, valamint számlák automatikus generálása. Korábban a Cloud Next konferencián mutatták be az előnézeti (preview) verziót. Ezt az alkalmazást különösen számlák automatikus kiállítására fogják felhasználni, de más egyéb feladatokat is támogat. ezeken kívül felhasználható korábban elkészített dokumentumok frissítésére szöveg vagy kép beillesztés segítségével, valamint képes dokumentumok importálására vagy exportálására.

Globális cégek - globális informatikai infrastruktúrák

Szolgáltatási modellek

A cloud computing szolgáltatási modelljének  szabványosított meghatározását elsőként a a National Institute of Standards and Technology (NIST) 2011. szeptemberében kiadott SP 800-145 sorszámú „The NIST Definition of Cloud Computing” című dokumentuma tartalmazza. Ez a dokumentum a  kiindulópontja a későbbi definícióknak, ISO szabványoknak.

Szolgáltatási modelljük szerint három nagy csoportot határoztak meg. Ezek az idők során bővültek, de a köztudatban és a szakmai anyagokban tartja magát továbbra is alapvető kiindulópontként az alábbi három szolgáltatási szint.

Mesterséges intelligencia ma

Amikor a mesterséges intelligenciáról beszélünk, akkor ne a Knight Rider sorozat Kitt beszélő szuperautójára vagy Stevens Spielberg A.I. - Mesterséges értelem sci-fi-jére gondoljunk. Képzeljük el az egyszerű hétköznapokat, ahol már most is jelen van a mesterséges intelligencia anélkül, hogy észrevennénk.

Az Amazon kevésbé ismert próbálkozásai

Az Amazon sokféle úton szeretne terjeszkedni, de sajnos nem minden jön össze nekik. A Kindel-el még mindig szárnyálnak, de sokan nem is tudják, hogy sok más készülékkel is próbálkoznak. Ilyen például az Echo, ami egy hangvezérlésű, intelligens kis termék, valamint saját okostelefont is létrehoztak, a Fire Phone-t. Nagy volt körülöttük a felhajtás, de sajnos egyik termék sem tört a csúcsra. Emellett saját légi flottát is vásárolták, illetve kísérleteznek sokféle olyan ötlettel, amivel megkönnyítenék a csomagok szállítását. Sok ötlet van az Amazon tarsolyában, de egyenlőre egyik sem befutó.

Cloudcomputing (Felhő alapú szolgáltatások)

Jurinka Ibolya

A felhő szolgáltatások lényege, hogy a helyi számítógépekről és szerverekről leveszik a terhet oly módon, hogy valamennyi fájlt, e-mailt, vállalati naptárt egy központi, internetes külső szerveren tárolnak. Az erőforrásokat a felhő szolgáltató biztosítja, nem a felhasználó problémája. Előnye, hogy ez a külső szerver biztonságos, és gyakorlatilag bárhonnan elérhető, bármilyen eszközről rá tudunk csatlakozni, nem csak a személyi számítógépünkkel, hanem akár mobillal, tablettel, laptoppal. Adataink tehát egy központi szerverparkban vannak fizikailag, és így bármi történhet informatikai eszközünkkel, ez adatvesztéssel nem fog járni, mivel a szolgáltató folyamatosan menti az adatokat. Ellenben, ha fájljainkat a winchesteren tároljuk, és elromlik a számítógépünk, akkor az összes fájlunk elveszik az újratelepítéskor. Ugyanez mobil vagy tablet esetében, ha elveszítjük a készüléket vagy az SD kártyát, az összes képünk, zenénk, dokumentumunk is elveszik.

Felhőalapú számítástechnika - Cloudcomputing

Urbanovics Ágnes

A felhő egy viszonylag új keletű számítástechnikai fejlesztés, melynek legnagyobb előnye, hogy használatával többé nem vagyunk egyetlen eszközhöz kötve, csupán egy internetkapcsolatra van szükségünk és a felhőn tárolt adatainkhoz, dokumentumainkhoz azonnal hozzáférhetünk.

A Microsoft küzdelme a tabletpiaci részesedésért

A Microsoft a világ egyik legnagyobb szoftvervállalata. Legismertebb termékük a Windows operációsrendszer-család. Kezdetben ezek még nem voltak tökéletesek, de az ezredfordulóra a piac jelentős részét már a Microsoft szoftvertermékei uralták. 

Annak érdekében, hogy lépést tartson más vállalatokkal, néhány éve megjelentek a Windows-rendszerű okostelefonok is, illetve több más számítástechnikai eszközt is gyárt már a cég.

New hope!!!

De mégis micsoda??
Bemutatta saját IoT szoftverplatformját a brit ARM Holdings. A cég eddig elsősorban a processzorokhoz kötődő szellemi tulajdon licencelésében utazott, azonban most elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy előrelépjen, az új cél egyenesen platformszállítóvá válni. Ehhez a cég egy teljes megoldást fejlesztett, amelybe nem csak az internetre kötött eszközök, hanem az azok fölötti menedzsment- és aggregációs réteg is beletartozik.

Részeltesen
Az ARM mbed névre keresztelt platformjának alapja egy pehelysúlyú operációs rendszer, az mbed OS, amely a beágyazott processzorokon fut, és az adatgyűjtést, kommunikációt és egyéb feladatokat tudja ellátni, valamint képes futtatni a gyártó által fejlesztett egyedi alkalmazásokat is. Az mbed OS egy kifejezetten alacsony fogyasztáshoz  tervezett rendszer, amelyet az ARM közvetlenül a Cortex-M sorozatú processzorokhoz írt. A rendszer támogatja az összes alacsony szintű kommunikációs szabványt és protokollt, ami az elemek rendszerbe szervezéséhez szükséges, a Bluetooth-tól a Zigbee-ig, a Wi-Fi-től a Threadig. A rendszer része az alkalmazások futtatókörnyezete is, a megfelelő könyvtárakkal, így tényleg viszonylag egyszerű erre alkalmazásokat írni.

A második, fontosabb építőkocka a központi irányítórendszer, a backenden futó Device Server. Ez ugyanazt a nyelvet beszéli, mint az eszközökön futó mbed OS, és képes azokat rendszerben, egységesen kezelni - ez itt a valódi hozzáadott érték. A Device Server nevének megfelelően a szerveroldalon fut, feladata összekötni az IoT-eszközök kommunikációját a különböző web service-ekkel. Az ARM koncepciójában a Device Server nem az otthoni PC-n vagy a gardróbban található házi szerveren fut, hanem egy felhős rendszeren, üzemeltetését és tulajdonságait is ehhez szabta a fejlesztő. Az IoT-implementáló a Device Server kimeneteire akaszthatja rá saját szerveroldali alkalmazását és adatbázisát, közvetlenül a "vadon élő" eszközökhöz nem kell hozzáférnie.

Magyarul
Ezek az elképzelések és építőkockák segítségével végre képes lehet  az IoT kinőni a saját hibáit és végre egy olyan rendszerré válhat amit mind a fejlesztői részről mind felhasználóiról alkalmas lehet a használatra. A felhő alapú tárolás is arra mutat rá hogy nem kell félnie egyik fejlesztőnek sem, hogy nem lehet itt semmit fejleszteni mert nincs rá meg a megfelelő szerverpark, tessék itt van és azért valljuk be ez nem kis lépés főleg az utóbbi évekhez képest.

De
Van egy igencsak érdekes mondat amit próbáltak halkan mondani a fejlesztők. " az mbed OS, amely a beágyazott processzorokon fut, és az adatgyűjtést, kommunikációt és egyéb feladatokat tudja ellátni, valamint képes futtatni a gyártó által fejlesztett egyedi alkalmazásokat is." Szóval a saját fejlesztésű programokkal nincs baj, de ha az intel által gyártott alkalmazást probálunk futtatni akkor vajon mi lesz? Engedi egyáltalán vagy fogja az egészet és kiégeti? Az ARM mbed a bejelentés szerint 2015-re várható addigra talán választ kapunk ezekre a kérdésekre.