Papír, pixel, közösség - az olvasás sokarcúsága a 21.században

A könyvek szerepe új megvilágításba került a digitális világ térnyerésével: míg az e-könyvek és a mesterséges intelligencia rendszerek hálózati körforgása adatként tekint a tartalomra, addig a közösségi kezdeményezések, mint például a Lapozó-program, a könyvet kapcsolódási pontként értelmezi újra. Egyre inkább az látszik, hogy az olvasás nem csak egyéni tevékenység lehet, de előfordulhat, hogy technológiai és társadalmi kontextusban is értelmezhető.  De vajon hogyan tud majd egymás mellett élni a digitális és analóg könyv kultúra? Mit jelent ma a könyv, mint médium?  Milyen kihívások fordulnak elő a mesterséges intelligencia és az irodalmi művek jogai kapcsán?

Mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban: a munkahelyek jövője

A mesterséges intelligencia egy újabb különleges helyen kezd a felszínre törni, a mezőgazdaságban. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának kutatócsoportja kifejlesztett egy kiméretű robotot, amit mesterséges intelligenciával láttak el. Ez a robot képes képes önállóan működni és érzékelni a körülötte levő dolgokat, amiket összegyűjt és felhőben eltárolja. Ez a különleges eszköz jelen van a piacon, ugyanis sokaknak szüksége van rá és célja, hogy segítsen a pontosabb növény-termesztésben. Az MI szerepe már most rendkívül fontos a munkaerőpiacon, figyeljük meg ezt a mezőgazdaságban.

Vajon melyik könyvtár kapja meg 2025-ben a "Public Library of the Year Award" kitüntetést?

Ahogy az elmúlt években megszokott, idén is lehetőséget kapnak a könyvtárak, hogy pályázhassanak egy különleges díjra, az Év Nyilvános Könyvtára címre. A pályázatokat a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) bírálja el, és ítéli oda. 

Az új építésű könyvtáraknak 2025. március 18-május 28. között lehet pályázni, a díjakat 2025 augusztusában, Kazahsztánban, a 89. IFLA Világkönyvtári és Információs Kongresszuson (WLIC) adják át ünnepélyes keretek között. A nyertes könyvtár 5000 dollár nyereménnyel is gazdagodik.

Bajban vannak az amerikai közgyűjteményi intézmények?

Az ALA (American Library Association) hírül adta 2025 márciusában, hogy az amerikai elnök megszünteti az IMLS (Institute of Museum and Library Services) szervezet működését, amely számos problémát is felvet. Az IMLS (vagyis: Múzeumi és Könyvtári Szolgáltatások Intézete) feladata és célkitűzése az, hogy az amerikai közgyűjtemények - könyvtárak és múzeumok - fejlesztéseit és kutatásait támogassa. Ezt a rendeletet annak fényében hozták, hogy az amerikai szövetségi költségvetés csupán 0,003%-át teszi ki a múzeumok és könyvtárak támogatási összege, cserébe óriási népszerűségnek örvendenek ezek az intézmények, hiszen évente több mint 1,2 milliárdnyi könyvtári látogatás vagy szolgáltatás-használat történik.

A támogatás megszüntetésével olyan szolgáltatások vannak veszélybe, mint a Braille-írás és beszélő könyvek látássérültek számára, a kutatási források oktatók és hallgatók számára, STEM programok, szimulációs berendezések, kezdő kisvállalkozók támogatása, olvasásnépszerűsítés, nyári olvasóprogramok gyermekeknek.

Kincsesbánya a MEK-ben

Az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában működő digitalizáló központ 2024-ben is óriási mennyiségű dokumentumot dolgozott fel. Az állományvédelem szempontjából is fontos digitalizálás során igyekeztek a szakemberek havi 1 millió oldalnyi dokumentumot digitális formátummá alakítani, év végére pedig több mint 14 millió új oldallal bővült a gyűjtemény. Igazán népszerű szolgáltatás, hiszen statisztikájuk szerint húszmilliós látogatottságot ért el az oldal.

Hasznos alkalmazások a digitális világban valamint szerkesztés appban és weben egyaránt

Manapság egyre több hangsúlyt fektetünk okos eszközeink és az online alkalmazások használatára továbbá nagy szerepe van úgy általában a szerkesztő programoknak. Mikor magát a szerkesztés kifejezést meghalljuk egyszerre több dolog jut az ember eszébe. Dokumentum-, szöveg-, képszerkesztés és még sorolhatnánk. Az online alkalmazások rengeteg lehetőséget kínálnak, hogy egyszerűsítsük a mindennapi feladatainkat, rendszerezzük teendőinket és hatékonyabban dolgozzunk, akár otthon vagy akár a munkahelyen. De vajon hogyan válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbben alkalmazható alkalmazásokat? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az online szerkesztésnek? És melyek azok a szerkesztőprogramok, amelyek nélkülözhetetlenek lehetnek az életünkben? Ebben a bejegyzésben ezekre a kérdésekre keressük a választ, és megosztunk néhány tippet is, amivel könnyebben navigálhatjuk magunkat a digitális világban!

A bolygó jövője a tét-az elektronikus szemét problémája

 A "Z"- és az "Alfa" generációknak már szinte lételemük a számítástechnikai eszközök használata. Ezek az eszközök idővel tönkre mennek, és használhatatlanná válnak. Néhány alkatrészt meg lehet menteni, de az összeset nem, és az újra nem hasznosítható alkatrészekből elektronikai hulladék lesz. A bolygó a túlnépesedés miatt így is küzd a sok ember-által generált szeméttel, és ezt a problémát ráadásul még jobban felerősíti ez a fajta hulladék.

AIVOLUTION: entering the digital dream

2024. március 1-től a Cinema Mystica Magyarországon is bemutatja az új,  sajátos és egyedülálló művészeti projektjét az: entering the digital dream or what is human after all?-t. A megújult tartalom a mesterséges intelligencia és a művészet kapcsolatát helyezi a fókuszba és egy különleges digitális álomvilágba kalauzolja el a nézőket. A kiállítás bemutatja azt, hogy az egykor még igazán utópisztikusnak tünő jövőnk, hogyan is vált mára a jelennünké és azt is, hogy milyen hatással is van AI-nak köszönhető (digitális) információrobbanás az alkotókra és az alkotói folyamatokra illetve magára a kollektív tudatunkra!

A Google Maps mint terepasztal - Hogyan lehetséges?

Tudtad, hogy a Google Térkép úgy is megtekinthető akár egy terepasztal? Pontosabban mint egy virtuális terepasztal, ugyanis mindezt 3D-ben teszi meg az alkalmazáson belül. Az elkészült felvételek mögött igen összetett munka van. A folyamat alatt különböző technológiákat vetnek be, hogy létrehozzák a digitális helyszínmodelleket. Ebben nagy szerepe van a futótűzként elterjedt AI-nak is.

Több millió tanulmány tűnt el az internetről

Mindennapjainkban egyre több digitalizált dokumentummal találkozhatunk az interneten, melyek rengeteg segítséget jelentenek egyes kutatóknak, tudósoknak, továbbá egyetemen tanuló hallgatóknak szakdolgozatuk megírásához. Sokan úgy gondolják, hogy ezek mind az interneten örökké megmaradhatnak, azonban a következő kutatás bebizonyította, hogy ez nem feltétlenül lehet igaz. Egy tanulmány szerint 2 millió tudományos cikket nem tudtak elérni az interneten, melyre senki sem számíthatott. "A nyitott nem mindig örökkévaló" - fogalmazták meg a tanulmányban.

Lila kagylók, nyaraló rómaiak és a gépi tanulás

Bármily érdekesen hangzik is a cím, rögtön némi igazításra szorul: lila színű kagylókról ugyanis nem lesz szó, legfeljebb azokat a fajokat említhetjük meg, melyekből az ókorban a lila festéket nyerték. És hogy ez miért érdekes? πορφύ̣ρ̣ας̣ vagy πορφυ̣ρ̣ας̣, (porphyras), vagyis lila (festék, amit anyagok színezésére használtak) – ez az a szó, amelyet elsőként sikerült kiolvasni a legújabb, gépi tanulást is felhasználó módszerekkel a PHerc Paris 4-es számú herculaneumi papirusztekercsről.

Digitális gyűjtemények Magyarországon

A digitális gyűjtemények tartalmainak használata hozzátartozik mindennapjainkhoz, legyen szó tanulásról, munkáról vagy éppen a szabadidő eltöltéséről. Cikkeket, tanulmányokat olvasunk, képeket keresünk, szépirodalmi műveket érünk el ezeken az oldalakon. De milyen út vezetett a gyűjtemények kialakulásához? Milyen szerepet töltenek be ebben a könyvtárak és az üzleti élet tartalomszolgáltatói? Ezeket a kérdéseket érintem dolgozatomban, illetve néhány munkahelyi tapasztalatot is ismertetek benne, helytörténeti részlégünk digitális gyűjteményeivel kapcsolatban.

Digitális gyűjtemények Magyarországon

Manapság kulturális örökségünk megőrzésének egyik módja, hogy a közgyűjtemények valamilyen digitalizálási technológiáját felhasználva, virtuális gyűjteményeket hoznak létre és szolgáltatnak.

A digitalizálási eljárás során a hagyományos adathordozón (pl. papír) tárolt információt valamilyen speciális eszközzel (pl. szkenner) számítógépre viszik fel és elektronikus másolatokká alakítják át.1

A technológia fejlődésével, a mesterséges intelligencia térhódításával a folyamat egyre inkább felgyorsult.

3D technológia használatával pedig újabb perspektívát nyílhatnak meg a virtuális múzeumok számára, hiszen így a tárlatokat a látogatók az online térben, valósághűen tudják körbejárni és megcsodálni.

Az oktatás és képzés jelene, jövője a digitalizáció és az online alkalmazások tükrében

A minket körülvevő világ rendkívül gyorsan változik. A digitalizáció, a webes alkalmazások, a közösségi oldalak, a fájlmegosztó oldalak, a streaming, a Big Data, a mesterséges intelligencia olyan kihívásokat jelentenek, amelyek alapvetően változtatják meg életünket. Valószínűleg a társadalom legnagyobb része nincs is felkészülve a közeljövőben bekövetkező változásokra. Éppen ezért lehet különösen fontos szerepe az oktatásnak és képzésnek, illetve a közművelődési intézményeknek, amelyek olyan tudást közvetíthetnek a közszolgáltatásokat igénybe vevők számára, amelyek kialakíthatják a megfelelő készségeket, kompetenciákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ne érjék felkészületlenül az embereket a változások, sőt, azok pozitív hatásait, lehetőségeit ki tudják használni.

Wikialapú rendszerek hasznosítása a könyvtárakban és levéltárakban

 A bejegyzés bemutatja, hogyan segíthetik a könyvtári-levéltári munkát (főleg a katalogizálást) a wikiszoftverek (például MediaWiki) és a Wikibase kiterjesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó további eszközök (InstantCommons, QuickStatements).

Barangolás a könyvtárak "E-lméjében"

A számítógépek elterjedése megszámlálhatatlanul sok új lehetőséget teremtett az életben. A számítástechnika ma különösképp fontos, hiszen létezésünk szinte minden területén jelen van. A könyvtárak területén az ún. "digitalizálás" kulcsfontosságú mozzanattá vált. A számítástechnika fejlődésével a könyvtárakban is megjelentek a digitalizált dokumentumok. Ma már alapkövetelmény, hogy egy könyvtárban legyen egy számítástechnikai eszköz, melyen szabadon hozzá lehet férni a digitális dokumentumokhoz.

Az Internet Archive története és szolgáltatásai

Az Internet Archive egy nonprofit digitális könyvtár, mely több millió könyvhöz, filmhez, szoftverhez, hanganyaghoz, archivált weboldalhoz, illetve egyéb tartalmakhoz nyújt ingyenes és legális hozzáférést. 1996-ban jött létre Brewster Kahle által, aki az Archívumon felül az Alexa Internet elnevezésű kezdeményezését is létrehozta akkoriban. Ez utóbbi - mely 1999-ben már az Amazon tulajdonát képezte - az internetes oldalak forgalmát volt hivatott megbecsülni és rangsorolni, 2022-es megszűnéséig.

Az Internet Archive kezdetben csak magát az internetet archiválta, ami a terjeszkedése első szakaszaiban járt a 90-es években. Mint az újságok esetében, az interneten megjelenő tartalmak is hamar elavulónak számítottak, de – ellentétben az újságokkal – senki nem „gyűjtötte” őket. Az archiválás 1996 októberében kezdődött meg nagyobb mértékben, egyes weblapok azonban már májusban elmentésre kerültek. Ezeket az archivált oldalakat először 2001-ben láthatták az internetezők, ekkor vált nyilvánosan hozzáférhetővé a Wayback Machine.

MEK és a Gutenberg Project

A magyar

Gutenberg-Project, avagy a MEK történeti áttekintése, fontossága és a jövőbeli szerepvállalása Magyarországon. A rohamos ütemben fejlőfő világ információéhsége és a technikai fejlődés párhuzama és kérdései a a digitális könyvtár kitűzött céljain és feladatain át bemutatva.

      

Petőfi 200

Copia - az otthonról elérhető kéziratok

Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából körülbelül ötszáz kézirattal bővült az OSZK (Országos Széchenyi Könyvtár) internetes szolgáltatása, a Copia. Az OSZK 2021-ben indította ezt a digitális tartalomszolgáltatást. Elérhetővé váltak az intézményben őrzött Petőfi-hagyaték részei, mint például a költő versei, levelei, rajzai, valamint feleségének Szendrey Júliának naplója. A hagyaték legnagyobb része a költő öccsének, Petőfi Istvánnak jóvoltából jutott el a nemzeti könyvtárba. Ez a 79 tétel alapozta meg a későbbi Petőfi-ereklyetárat. A hagyatékrészben verses füzetek, levelek és a Nemzeti dal első, költő kézjegyével ellátott példánya volt megtalálható.

https://copia.oszk.hu/

Petőfi Irodalmi Múzeum

Ugyanezen alkalom apropóján a Petőfi Irodalmi Múzeum is szabadon hozzáférhetővé tette a Petőfi Sándorral kapcsolatos kincseit. Petőfi eredeti versei, levelei, portréi, kötetei és hozzá köthető relikviák és műalkotások tekinthetők meg digitalizált formában a 200 Petőfi szabadon weboldalon. Az oldalon tulajdonképpen egy virtuális képeskönyvet találunk, melynek részei akár szabadon le is tölthetőek. Belepillanthatunk levelezésekbe, megnézhetjük az iskolai bizonyítványát vagy halottá nyilvánítási jegyzőkönyvét. A gyűjtemény legnagyobb része a Petőfi Társaságtól származik. Akit a képek vagy tárgyak jobban megérintenek szintén talál magának az oldalon nézelődnivalót. Portrégalériát, illusztrációkat, személyes tárgyakat, dísztárgyakat. Konferenciakötet is készült, mely rendkívül színes, több tudmányterületet is érintő, valamint szintén online elérhető Kelj fölt és járj, Petőfi Sándor! címmel. A múzeum célja az, hogy minél komfortosabb formában ismerkedhessen a közönség Petőfi Sándorral.

https://200petofiszabadon.pim.hu/

A digitális sötét középkor réme és a megoldási lehetőségek

Folyamatosan keresi az emberiség azt a formát, eszközt, amellyel az örökkévalóságig rögzíteni tudja gondolatait, és mindent, amit fontosnak talál. Az égetett agyagtáblák, a kőtömbökbe vésett feliratok, a könyvek és újságok, mikrofilmek, kazetták, CD, DVD – ezek mind a megőrzés új lehetőségét jelentették megjelenésükkor, de mindegyiknek vannak hátrányai is. A kőtömbök nehezek, a könyvek könnyen megsérülnek, és a személyi számítógépek piacán azok a laptopok (és notebook-ok stb.) veszik át az uralmat, amikben már nincsen CD-DVD író/olvasó. Ezek helyett a számítógépünkben található lemezeket használjuk, és legújabban pedig az internetet és a „felhőt”. Mi ezen új jelenségeknek a hátránya? Mit teszünk ezen hátrányok ellensúlyozására? Hogyan őrizzük meg az „internetet”?

Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy mit takar a digitális sötét középkor elnevezése, milyen megoldások születtek az általa leírt probléma megoldására, valamint bemutatom az Internet Archive tevékenységét és jelentőségét.