A kreativitás ára: szerzői jogi dilemmák a generatív mesterséges intelligencia korában

A digitális tartalmak gyors terjedésével egyre nehezebb világos határokat húzni a szerzői jogi kérdésekben. Az eredetiség fogalma elmosódik, miközben a jogi szabályozás egyre összetettebbé válik, ami megnehezíti annak eldöntését, hogy kihez tartozik egy adott szellemi alkotás. Ezért különösen fontos körültekintően eljárni, amikor valamit megosztunk vagy publikálunk, mert akár jogi viták is kialakulhatnak. A mesterséges intelligencia és a szerzői jogok közötti probléma alapvetően abból ered, hogy a generatív rendszerek gyakran hatalmas mennyiségű, emberi szerzők által készített adatokat használnak fel a tanulási folyamatuk során, mindezt felhasználási engedély nélkül. 

A mesterséges intelligencia már a mindennapjaink része!

A mesterséges intelligencia (MI) már nemcsak a filmekhez tartozik, hanem észrevétlenül is ott van velünk a mindennapokban. Egyre több területen használjuk, még ha nem is mindig tudatosan. Az iskolákban segít a tanulásban, a munkahelyeken támogatja az alkalmazottakat vagy épp kivált bizonyos feladatokat, otthon pedig akár ajánl nekünk egy új filmet, zenét vagy játékot. Az MI sokszor megkönnyíti az életünket, de közben új kérdéseket is felvet például hogyan befolyásolja a munkánkat, a tanulás módját, vagy azt, hogy mit tekintünk „valódi” alkotásnak egy filmben vagy zenében. Ebben a cikkben megnézzük, pontosan hogyan van jelen az MI az oktatásban, a munka világában és a szórakozásban a lehetőségeket és a kihívásokat is figyelembe véve.

Az Internet Archive jogi csatája

 Az Internet Archive egy nonprofit szervezet, amely széles körben ismert munkájáról. Többek között ők működtetik a Wayback Machine néven ismert szolgáltatást, ami hozzáférést nyújt egy adott weblap korábbi állapotaihoz, feltéve, hogy a weblap egy adott pillanatban rögzítve lett. Ezen kívül számos elektronikus gyűjteményhez nyújt sokak számára hozzáférést, illetve filmek, zenei fájlok, és digitalizált könyvek ezreit teszi elérhetővé.

Ez utóbbival akadt meg a bajuk egy 2023-as per folyamán...

Bekövetkezett a szerzői jog vége Ázsiában

Világszerte sok író, zenész és képzőművész attól tart, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a helyüket, miközben a MI-fejlesztők az ő alkotásaikat használják fel rendszereik betanítására. Japánban és Szingapúrban azonban más a helyzet; ezek az ázsiai országok olyan szerzői jogi törvényeket fogadtak el, amelyek támogatják a mesterséges intelligencia fejlődését. Úgy vélik, hogy a MI hasznos eszköz lehet a gazdaság és a munkaerő termelékenységének növelésében, különösen a népességfogyás idején.

A kalózoldalak és a hatóságok harca

Az interneten minden évben elszánt küzdelem folyik két frakció között; ezek a kalózoldalak, és az azokat eltörölni kívánó hatóságok. Hiába létezik már olyan sok szolgáltatás, aminek segítségével sorozatokat és filmeket lehet nézni az interneten, a kalózkodás továbbra is él és virul. Azonban az ellenük fellépő hatóságok sem adják fel.

Code of Practice, a legújabb EU-s szabályozás

Ma már a tudástársadalom és a technológia gyors ütemű fejlődése miatt rendkívül nehéz a szerzői jogokat megfelelő szabályozások közé szorítani és jogi úton biztosítani őket. A mesterséges intelligencia felvirágzása sem könnyítette meg a helyzetet, sőt ebben a tanuló fázisban csak egyre nehezebb a jogtulajdonosokat megnevezni. A generatív AI-val kapcsolatos szabályok és törvények nemzetenként eltérnek, az EU-ban 2024 tavaszán kezdődött igazán formát ölteni.

A Sony Music harca a deepfake dalokkal

Az elmúlt években egyre elterjedtebb lett a deepfake használata a zene világában is. Ez eleinte csak ártatlan, szórakoztató tartalmakat eredményezett, amelyek egyik ága az AI cover címen lett ismert, azonban ezek a generált tartalmak hamar negatívvá váltak és több esetben is szerzői jogokat sértettek, illetve visszaélésszerűek lettek. A helytelen használat ellen több szervezet és vállalat is fellépett, ugyanakkor kiemelkedő lépéseket a Sony Music által láthattunk.

Ezrek tiltakoznak a Christie's AI-műveket árverező aukciója ellen

Közel négyezren írták alá a Christie's New York-i aukciósházhoz intézett nyílt levelet, amelyben az AI által létrehozott műalkotások árverésének törlését követelik. Az ellenzők szerint a generatív algoritmusokat jogvédett műveken képzik, ami szerintük a művészek kizsákmányolásához vezet.

A szerzői jogi törvények mellőzése etikailag az AI-val

A folyamatosan fejlődő mesterséges intelligencia legújabb bukkanója a szerzői jogok sértése. Ez minden emberre nagy hatással van, azonban különösen feszélyezi a kreatív munkával foglalkozó egyéneket.  A napokban egyre több helyről értesülhettünk arról, hogy különböző énekesek, színészek, alapítók és politikusok is felszólaltak a mesterséges intelligenciával foglalatoskodó cégek illetve azokat támogató szervezetek, különös esetben saját kormányuk ellen.

Leszálló ágban a ChatGPT

2023 második fele óta a ChatGPT egyre több problémával szembesül. Ezek közül azok a szerzői jogi perek emelkednek ki a legjelentősebbnen, ahol számos jogalany lép fel jogilag műveik jogosulatlan haszonszerzési célú felhasználása ellen. Ha még ez nem lenne elég nagy kihívás, a ChatGPT most egy Claude nevű félelmetes ellenféllel is szembenéz, ami minden eddiginél komolyabb fenyegetést jelent. rá E kombinált kihívások eredményeként az OpenAI a közelmúltban jelentős nehézségekkel szembesül. Cikkem megvilágítja a perben érintett feleket, és összehasonlítja Claude teljesítményét a ChatGPT-vel.

A New York Times pert indított az OpenAI és a Microsoft ellen

A New York Times pert indított a Microsoft és az OpenAI ellen, azt állítva, hogy a két cég engedély nélkül használja fel az újság tartalmát konkurens termékek fejlesztéséhez, ezzel kárt okozva az újság üzleti tevékenységének.

"Áramlat" vagy "zuhatag"? (P2P, torrent)

Ebben a rövid cikkben a P2P (Peer-To-Peer) és az úgynevezett "torrent" rendszerekről fogok egy rövid ismeretetőt adni, illetve rávilágítani, hogy a kettő mennyire összefügg. Bár ma is használatosak még, azért a régebbi időkben szerzett dicsfényük jelentősen csökkent, mondhatni háttérbe szorultak, pedig Tim Berners-Lee korai víziója a World Wide Webről is közel állt egy P2P rendszerhez, ahol mindenki egyben közreműködői és alkotó szerepet is vállal nyíltan, mindenféle tűzfalak és akadályok nélkül.

Generatív MI-modell – munka- vagy versenytárs?

Miközben a fél világ a mesterségesintelligencia-kutatások legfrissebb eredményein ámuldozik, és sokan már munkájukba illesztették, a Future of Life Institute nonprofit szervezet 2023. március 22-én nyílt levélben szólította fel a generatív modellekkel foglalkozó laboratóriumokat, hogy legalább hat hónapra függesszék fel a GPT-4-nél erősebb mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztését. A levél támogatói között olyan nevek is felbukkannak, mint Elon Musk, Steve Wozniak vagy Yuval Noah Harari.

Néhány nappal később a Goldman Sachs tett közzé egy jelentést, amely a generatív algoritmusok munkaerőpiacra gyakorolt hatásával foglalkozik.

Vajon mit hoz a jövő? Elveszi vagy segíti a munkánkat az MI?

Hogyan lehetnek online kalózok?

Az emberiség a történelme során számtalanszor bebizonyította zsenialitását. A kerék, a hajó, az iránytű, a telefon, az autó és az 1990-es években eljött talán a mostani társadalom legnagyobb találmánya: Az internet.

 Vicces metafóra a hajót megemlíteni, ugyanis ennek az irománynak a témája a modern kalózkodással foglalkozik. De kik azok a kalózok, miért ezt a nevet kapták és mit tudunk tenni ellenük?

 

Fogynak a szürke oldalak

 Érdekes cikket olvastam és közben eszembe jutott pár érdekes kérdés/felvetés. Bár az oldalt magát nem ismerem, de pár másik oldalt igen, amelyek hasonló módon működnek.

 Én mint nagy filmkedvelő jártasnak mondanám magam a filmművészet terén és eléggé visszásnak
érzem ennek az oldalnak a bezárását.

Csökken a magyar torrentezés!

Úgy hiszem a "torrentezés" egy eléggé elterjedt használati módja az internetnek. Kisebb koromba rengetegszer hallottam osztálytársaimtól és barátaimtól azt, hogy „Tegnap torrenteztük le az új filmet. ”

Éppen ezért számomra nem is volt meglepő amikor azt olvastam, hogy kelet európában és nem mellékesen magyarországon is eléggé elterjedtek a kalóz másolatai filmeknek, játékoknak és különböző programoknak. Fiatal koromra ismét visszagondolva mind ismertük azt a bizonyos osztálytársunkat, iskolatársunkat aki tudott CD-t/DVD-t írni és úgy csodáltuk azt ahogyan dolgozik egy „profi kalóz”. Ezért is volt érdekes számomra az a már majd 1 éves cikk amely azt taglalja, a magyarok egyre kisebb százaléka használ valamilyen torrent oldalt. De miért? Mik lehetnek az indokok?

Egy fejlesztő engedi és bátorít a kalózkodásra?

Megszokott már játék illetve különböző szoftverfejlesztőktől, hogy valamilyen módon másolásvédelemmel látja el a programját, hogy az illetéktelenek ne tudjanak hozzájutni illegálisan a termékükhöz.

 Nagyon érdekes, de az Ironmace videójátékfejlesztő csapat éppen arra kéri játékosait, hogy a "dark and darker" című játékukat, a használni kívánók torrentezzék, csúnya szóval kalózkodják le.

De mégis miért?

 

Denuvo és a roxforti örökség

Korunk egyik legmeghatározóbb könyv és médiumsorozata, a “Harry Potter” szériát senkinek sem kell bemutatni. Az ifjú varázslótanonc és barátai a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenkit rá tudott venni Ms. Rowling az olvasásra a szó szerint varázslatos világával. Mint említettem, a korunk egyik, ha nem a leghíresebb sztorijáról van szó, ami az alkotóját is elképesztően gazdaggá tette.(egy weboldal szerint J.K. Rowling vagyona 1.1 milliárd dollárt is meghaladja) és mindenki ki szerette volna venni a részét ebből a mágikus tortából. Nem csoda, hogy a 7 könyv és 8 film után a rajongóknak még több kellett. Ezt a hatalmas filmgyártó cégek is megérezték és kijött még három film “legendás állatok” néven. Az utolsó film (legendás állatok: Dumbledore titkai.) 2022-ben jött ki, ami vegyes értékeléseket ért el.(az imdb-n 6,3 csillagon áll, rotten tomatoeson pedig egy elég középszintűnek nevezhető 46%-on áll jelenleg.)

Mesterséges intelligencia, a mesteri imposztor - szerzői jog és munkaerőpiac

A mesterséges intelligencia napjainkra szinte megkerülhetetlenné vált. Nem csak a science fiction berkeiben találkoz- hatunk a kifejezéssel, mára már minden- ki látott ilyet, hallott róla vagy akár hasz- nálta is valamelyik modellt. Bár még ko- ránt sem járunk ott, hogy az AI átvehetné felettünk a hatalmat, megjelenése renge- teg lehetőséget kínál és megannyi prob- lémát is okoz. Ebben a cikkben két na- gyobb kérdéskör vetődik fel igazán: ki- válthatja-e teljesen az emberi munkaerőt a mesterséges intelligencia és elterjedé- se hogyan befolyásolja a szerzői jog sza- bályozását. A munkaerőpiacon már lát- hatjuk a beszivárgást, és ahogy egyre jobbak lesznek az AI-modellek, egyre több feladatot el tudnak végezni, nem meglepő, hogy egyre nagyobb lesz a feléjük táplált bizalmatlanság is. A szerzői jog szempontját nézve több "kisebb", de felettébb fontos kérdés merül fel. Hogyan tudjuk biztosítani a valódi, emberi alkotók szerzői jogait a mesterséges intelligencia tolvajkodásával szemben? Hogyan tudjuk meg- állapítani, hogy egy alkotás valóban ember alkotta mű? Lehet-e jogvédett, és kell-e jogvédettnek lennie az AI-eszközök által készített alkotásoknak? Az AI-művészettől kezdve, a könyvkiadásban és felsőoktatásban való megjelenésén keresztül, egészen a legutóbbi mesterséges intelligencia által állított problémákig - nézzük, hogy is áll most a helyzet.

Writers Strike 2023 - forgatókönyvírók VS AI

Az amerikai forgatókönyvírók szakszervezete, a Writers Guild of America (WGA) múlt hét hétfőn bejelentette, hogy sztrájkba kezdenek, többek között azért, mert attól tartanak, a mesterséges intelligencia elveszi tőlük a munkájukat. Ez több mint tizenegyezer író kiesését jelenti, amely jelentős késéseket és minőségromlást eredményezhet idén az amerikai gyártású sorozatok terén. A szakszervezet követelései kiterjednek fizetésemelésre, a streaming-szolgálta- tásokkal való együttműködés irányelveinek világos ismertetésére és az AI-eszközök elleni védelemre is. 

Mi vezetett a sztrájkhoz?

A szakszervezet háromévente tart érdekképviseleti tárgyalásokat a Film- és Televíziós Producerek Szövetségével (Alliance of Motion Picture and Television Producers, AMPTP), mely olyan filmgyártó- kat foglal magába, mint például a Disney, a Warner Bros. vagy a Sony Pictures. 2017-ben is nagyon közel kerültek a sztrájkhoz, de végül mégis sikerült megegyezniük. Valódi sztrájkra utoljára 2007-ben került sor, ekkor száz nap kiesés kb. kétmilliárd dollárba került Hollywoodnak.