Xanadu projekt

Ted Nelson volt a megálmodója, 1960-tól kezdett foglalkozni vele.

Nelson egy ikonikus alakja az információs technológiák világának. Ő hozzá eredeztethető vissza a hipertext, hipermédia, transzklúzió és dokuverzum fogalmainak meghatározása. Nelson - mostanra már közel 60 éves - álma volt a Xanadu néven elkeresztelt projekt, amelynek célja egy "univerzális hipertext könyvtár" kiépítése lett volna, de a WWW szabvány mellett nem valósulhatott meg mostanáig.

A név eredete, S. T. Coleridge Kubla Kán című verséből:

Kubla kán tündérpalotát
építtetett Xanaduban,
hol roppant barlangokon át
örök éjbe veti magát
az Alph, a szent folyam.

Az iwiw története, fejlődése, kudarca

Az iWiW név az angol „international who is who” („nemzetközi ki kicsoda”) kifejezés rövidítése.

Az iWiW magyar közösségi weboldal volt, egyike a világ legelső ismeretségi hálózatainak. A szolgáltatás 2002. április 14-én kezdte meg működését WiW néven, 2005 és 2010 között a leglátogatottabb magyar weboldal volt. Alapítója Várady Zsolt.

A közösségbe korábban új tag csak akkor léphetett be, ha a korábban regisztráltak közül valaki az iWiW rendszeréből meghívólevelet küldött neki, azonban később már anélkül is lehetett regisztrálni. Regisztrációkor a nevet és az e-mail címét tárolta el a rendszer, de további adatokat is meg lehetett adni, mint például születési dátum, foglalkozás vagy az általános-, közép-, főiskola, egyetem. A regisztrációkor megadott (meghívott) e-mail-cím később akár módosítható is volt. Később a felhasználók már képeket is feltölthettek a saját oldalukra és mobilon keresztül is elérhették az alkalmazást.

Wiki vagy nem wiki?

 Mikor minden fontos kérdéssel először a Wikipédia felé fordul az egyszeri felhasználó, majd ha ott nem talál gyors és kielégítő választ, a gyakorikérdések-pont-hu felé veszi az irányt, jogos a felvetés, van-e egyáltalán szükség még szakemberek által ellenőrzött és szignózott online - netalán offline - lexikonokra és enciklopédiákra.

A válasz kézenfekvő, bár a gyakorlatban annyira nem egyértelmű. Maga a Wikipédia is kiköti, igazán fontos feladatokhoz, publikációkhoz ne az ő válaszait kérjük ki, ne rá hivatkozzunk. No de akkor mégis mennyire megbízható? Hogy erre választ kapjunk, először meg kell ismernünk a működését.

Long Tail jelenség

A Long Tail, azaz "hosszú farok" jelenség egy gazdasági modell, mely az internet kereskedelemben való megjelenésével beállt változásokat írja le. A kifejezést Chris Anderson használta elsőként egy a Wired magazinban 2004-ben megjelent cikkében. Később, 2006-ban kiadta The Long Tail: Why the Future of Business Is Selling Less of More című könyvét, melyben részletesen kifejtette elméletét. Miről is beszélünk pontosan?

Tevékenységek kiváltása online alkalmazásokkal

A harmadik évezredben a webkettő technológia, a tény, hogy a szolgáltatók egyre nagyobb sávszélességű internetkapcsolatot képesek garantálni úgy az üzleti, mint a lakossági ügyfeleknek, és az új webes biztonsági protokollok megjelenése is teret nyithatott a privát információk még szabadabb áramlása felé. Ezzel párhuzamosan mutatkozott igény a techcégek részéről arra, hogy a felhasználó számítógépére előre telepített szoftver helyett ki lehetne próbálni azt, hogy annak akár teljes munkafolyamata az interneten zajlik. Így persze az adatok is gyorsabban kérhetők be. 

Megkönnyítik életünket - különösen mobilon, különösen online

A horizontális média és hatásai

Az internet kifejezés az angol eredetű interwork szóból ered, melynek jelentése: hálózatok hálózata. E számítógépek millióit összekötő hálózat eredménye egyfajta kibertér, amely a való világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az webnek köszönhetően ma már korlátlan mennyiségű ismeret áll rendelkezésünkre. Az internetet a hétköznapi ember technológiák csoportjaként látja, amelyeket olyan kifejezésekkel lehet társítani, mint: 

A Facebook és hatása

Facebook

A Facebook egy amerikai alapítású közösségi oldal, ami 2004-ben kezdte meg működését. Magyarországon 2008-ban vált népszerűvé. Hazánkban közel a társadalom 85%-a aktív felhasználója. Az oldal létrehozója Mark Zuckerberg.

Kutatások kimutatták, hogy a Facebook-profil nézegetéseknek van egy jó és rossz oldala. A pozitív hatása az, hogy növeli az önbecsülést, viszont egyben rombolhatja is a motivációt.

A közösségi média nemcsak összekötheti, de el is tudja idegeníteni az embereket. A Facebook akadémikusok bevonásával több tanulmányt is végzett, hogy felmérje, mi tenné boldogabbá a felhasználókat. Ha ezek az eredmények határozzák meg a jövőbeli fejlesztési irányt, számíthatunk rá, hogy inkább a barátainkkal való kapcsolattartásra helyezik majd a hangsúlyt, mint bármi másra. Egy felmérés során az is kiderült, hogy valamennyien kevésbé voltak elégedettek az életükkel a Facebook használata után, mint előtte.

A Google szolgáltatási portfólió-bővülése

A Google mai napig bőviti és fejleszti, azt amit adhat, nyújthat. Az évek során letölthető alkalmazásokat, programokat és eszközöket fejlesztettek ki a felhasználóik számára. Például letölthető alkalmazásként megemlíthetjük a Google Chrome-ot, Earth-öt, vagy a Picasa-t. Legsikeresebb eszközökhöz sorolhatnánk a blogger-t vagy a gmail-t.

A Google szolgáltatásai közé a következők tartoznak: Analytics, Answers (Válaszok), Art Project, Base, Blog Search (Blog keresés), Book Search (Könyvkeresés), Calendar (naptár), Catalogs (katalógusok), Co-op, Directory (könyvtár vagy címtár), Docs & Spreadsheets, Froogle, Google+, Groups (Csoportok), Images (Képkereső), Insights for Search (Betekintés a keresésekbe), Labs, Latitude, LIFE-archívum, Local, Maps, Mars, Mobile, Moon, News / Hírek, Notebook, Orkut, Patents, Personalized Homepage, Personalized Search, Panoramio, Scholar, Search History (Internetes előzmények), Sky, Special Searches, Spreadsheets, Trends, University Search, Wave, Video, Web Search

Freeware és Shareware szoftverek

 Attól függően, hogy az adott szoftver tekintetében annak előállítója, tulajdonosa milyen jogokat kíván érvényesíteni, s melyeket ad át, mit oszt meg a felhasználóval, különféle kategóriákat különböztetünk meg.

Startup, socialsoftware kezdeményezések

Mit nevezünk startup-nak?

A startup, amelyet a magyar gazdaságpolitika „innovatív mikrovállalkozás” néven definiál, lényegében olyan korai fázisú (úgynevezett Béta verziójú) vállalatokat takar, melyek frissen alakultak, legtöbbjük termék- vagy üzleti modell innovációjával foglalkoznak. Legfőbb jellemzőjük, hogy már alapításkor a nagy növekedési potenciál elérése, a nemzetközi piacon való megjelenés az általános cél. Ám legfontosabb jellemzője, hogy ezek a vállalatok birtokában van egy olyan, általa kitalált vagy fejlesztett innováció (termék vagy szolgáltatás), amely révén a startup az erőteljes növekedés lehetőségét magában rejti. 

Google nagy testvér vagy jótevőnk

A Google-nak nagyon sok olyan alkalmazása van, ami segíti és megkönnyítik az életünket. Népszerűségét sokoldalúságának és megbízható működésének köszönheti. Ám az utóbbi időben egyre több részlet kerül napvilágra arról, hogy a birtokába került személyes adatokat nem mindig kezeli megfelelően. A Google e két oldalát mutatom most be röviden.

A Google hatása és stratégiája

Az álintelligencia felemelő érzete, avagy a Google tudatmódosító hatása

Amióta a Google használata mindennapossá vált egy furcsa folyamat is indult a fejekben, méghozzá a hamis tudásérzet kialakulása. A felhasználók a Google miatt azt hiszik, hogy okosabbak, mint valójában. A tudást adó könyvek és lexikonok ideje lejárt és elsöprő erővel robbant be a köztudatba az internet, ami kevesebb ráfordítással nagyobb tudást ad legalábbis elméletben.

Tudásmegosztás, folksonomy, taxonomy

Mára már mindennapossá vált, hogy életünk eseményeit, gondolatainkat, ismereteinket megosztjuk a világhálón az ismerőseinkkel és ismeretlenekkel egyaránt. A sok információ között egy idő után nehéz eligazodni. Ha valaki specifikusan keres adatokat, anyagokat egy adott témában, szüksége lesz egy kis segítségre. Erre szolgál a taxonomy és a folksonomy.

Képmegosztás története, jelene

   

Floppy, CD, Internet, Mark Zuckerberg avagy a gondolataink és élményeink megosztásának térnyerése. Önmenedzselés a világhálón. Vajon hova vezet mindez a közel jövőre nézve?

A Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok

Library Thing

A Library Thing egy webes alkalmazás könyv katalógusok és bibliográfiai adatok tárolására és megosztására. Emellett szociális felületként is funkcionál: a felhasználók megvitathatják könyvélményeiket és ajánlhatnak új olvasmányt egymásnak. Tim Spalding hozta létre 2005 augusztus 29-én Portlandben. A Library Thing az Amazon és több mint 65 millió könyvtár(Kongresszusi Könyvtár, British Library) adataira támaszkodik. Tud adatokat importálni az Országos Széchényi Könyvtárból és a Magyar Országos Közös Katalógusból is. Mára már 2350000 felhasználója van és közel 130 millió könyv adatait tartalmazza. Bár a Library Thing a könyvekre fókuszál, filmeket és zeneszámokat is hozzáadhatunk a gyűjteményünkhöz. Hasznos funkciója az ajánló, ami a felhasználó saját katalógusa alapján ajánl új könyveket. A Library Thing rendelkezik magyar kezelőfelülettel is, amit a regisztrált felhasználók fordítanak.

TinyCat

2016-ban készült azoknak a kis könyvtáraknak a számára, akik már a Library Thinget használták: templomok, zsinagógák, kisebb iskolák, közösségi intézmények könyvtárai. A Library Thinghez való kapcsolatát könyvtári példával jellemezve a  TinyCat az OPAC(“Online Public Access Catalog”), és a Library Thing az ILS (“Integrated Library System.”). A TinyCat Mark rekordok importálását és exportálását teszi lehetővé, így átláthatóságával megkönnyíti a keresést az olvasók számára. 

GoodReads

Még a Library Thing a katalogizálásra fekteti a legnagyobb hangsúlyt, nagy versenytársa inkább a könyvekről való beszélgetésre összpontosít. Elolvashatjuk, hogy mit írtak barátaink az olvasott könyvekről, és a kritikákhoz kommentet is fűzhetünk. Hátránya, hogy itt nincs magyar kezelőfelület és magyar nyelvű könyvek is csak kis számban szerepelnek az adatbázisban.

Scribd

A Scribd egy 2007 óta működő dokumentummegosztó oldal. A könyvek mellett hangoskönyvek, esszék, kották is találhatóak rajta, sőt, a felhasználók saját dokumentumaikat is feltölthetik. Az tartalmakhoz való hozzáférés regisztrációhoz és havidíj fizetéséhez kötött. A weboldal mellett okostelefonos alkalmazás is rendelkezésre áll  80 millió felhasználója részére.

Moly.hu

A moly.hu egy könyvekkel foglalkozó online közösségi tér, Nagy Bence tipográfus, újságíró alkotta. Segítségével a felhasználók nyílvántarthatják, hogy mit olvastak el eddig, listákat állíthatnak össze, hogy mit szeretnének a jövőben elolvasni vagy megvenni. A könyvekről értékeléseket vagy ismeretterjesztő bejegyzéseket írhatnak, feliratkozhatnak más tagok tevékenységére. Az online és “élő” eseményeken a résztvevők hasonló érdeklődésű barátokat szerezhetnek, ismerkedhetnek. 

Könyvkolónia

A moly.hu vetélytársát az Index munkatársai indították 2009-ben, egyik alapítója Valuska László, a Könyvesblog szerkesztője. Fő támogatója a Libri kiadó és könyvesbolt.

Források:
https://www.nyest.hu/hirek/magyar-konyves-kozossegi-oldalak

https://www.nyest.hu/hirek/kulfoldi-konyves-kozossegi-oldalak
https://en.wikipedia.org/wiki/Scribd