Bécs élhetőbb lesz

Az osztrák főváros, Bécs legújabb szlogenje: „Smart City”. Az új városrész, Aspern gyökeresen formálná át a közlekedést, az épületek energiafelhasználását, a területek elosztását és a lakosok életmódját – mindezt a polgárok bevonásával.

Az új városrészt a térségben eddig ismeretlen megoldásokkal alakítják ki: a metróállomás előbb épült meg, mint a lakóépületek; a teremgarázsok hulladékhőjével fűtenék a lakásokat, valamint az elektromos autók árammal látnák el a lakóházakat.

"Áramlat" vagy "zuhatag"? (P2P, torrent)

Ebben a rövid cikkben a P2P (Peer-To-Peer) és az úgynevezett "torrent" rendszerekről fogok egy rövid ismeretetőt adni, illetve rávilágítani, hogy a kettő mennyire összefügg. Bár ma is használatosak még, azért a régebbi időkben szerzett dicsfényük jelentősen csökkent, mondhatni háttérbe szorultak, pedig Tim Berners-Lee korai víziója a World Wide Webről is közel állt egy P2P rendszerhez, ahol mindenki egyben közreműködői és alkotó szerepet is vállal nyíltan, mindenféle tűzfalak és akadályok nélkül.

Az adatvédelem fontossága

Az adataink védelme, a csalók és a zaklatók elkerülése, mindig is nagy odafigyelést igényelt, az internet világában. A közösségi média negatív hatásai miatt, sokan tehetetlennek érzik magukat. A csalók egyre kreatívabbak,  a zaklatóknak rengeteg típusa megtalálható már. Most pedig még fokozottabban oda kell erre figyelnünk, a koronavírus idején, mikor rengeteg ember otthonról dolgozik, a diákok, a gyerekek pedig távoktatásban tanulnak. Nem árt mások adatainak a védelme is, mint a családtagoké, gyerekeké, szeretteinké, nem csak a sajátunkéra érdemes figyelmet fordítani. A cikkeimben erről a témáról, ilyen esetekről írtam:

A koronavírus és az internetes szolgáltatások

Mindaddig, míg Kínán kívül nem jelentették az első COVID-19 eseteket, az információtechnológia és internetes szolgáltatások folytatták útjukat egyfajta megállíthatatlan előretöréssel. A felhő alapú megoldások hatalmas fejlődésen mentek át, így joggal kijelenthető, hogy az egészségügyi válsághelyzet világméretűvé válása nélkül is a szerveroldali, sok esetben felhőalapú, streaming vagy a sharing economy részét képező szolgáltatások évtizede elé néztünk. Ez a cikk, bár teljes körű ismertetésre nem vállalkozhat, betekintést kíván adni arról, hogy miben változott - ha változott egyáltalán - ezen szolgáltatások szerepe, működése vagy felhasználóinak köre és azok szokásai a koronavírus járvány világméretű elterjedésének idején.

Az Airbnb és hasonló oldalak csalói

Üzletemberek háztömböket vásárolnak fel és adnak ki lakásokat az Airbn-n ,  és más hasonló oldalakon, amelyek a magánemberek rövidtávú lakáskiadására vannak kitalálva. Mindezt úgy, hogy azt hihetjük magánemberektől veszünk ki lakást, de igazából egy zughotelben szállásolnak el. Kiszervezett ügyfélszolgálatuk, kamu profil hálójuk van a fejlődő országokban és a városok nem igazán tudnak a jelenséggel mit kezdeni.

Álhírek a neten - megtévesztett idősek

Az internet tagadhatatlanul rendkívül hasznos információforrásként tud szolgálni az egészen fiataloktól az idősebbek számára is. Azonban a tapasztalatlanabb felhasználókat, akik kevésbé járatosak abban, mely platformokon, mely megosztási módozatoknak, mely forrásból származó híreknek tanácsos hinniük, sajnos rendkívül könnyű egyes "kacsákkal" megtéveszteni.

SHARING: A dokumentum megosztás története, jelene

Előzmények

Merit Network: Egy üzleti hálózat 3 Michigani Egyetem között 1966-ból, mely elsőként lehetővé tette a távoli adatok elérését és nyomtatása, valamint mozgatását is.

Később az internet elterjedésével az első fájlmegosztásra allkalmas programok:

Napster: 1999-ben Shawn Fanning alakította ki, elsősorban mp3 fájlok megosztására. Hamar elterjedt, azonban a fejlesztések és a jogi szabályozások hiánya okánál fogva nem maradt fenn sokáig.

KaZaA: Egyszerűbb fájlmegosztást tett lehetővé, azonban továbbra is felvetődtek pl. a szerzői jogok és a vÍrusok problémái. Ez volt az első (jelentős) hálózat, ami már ehetővé teszi a nagyobb fájlok - például videók, programok – megosztását is.

Internet: Más rendszerek mellett magába foglalja a világhálót (World Wide Web), mely hiperlinkekkel és URL-ekkel összekapcsolt oldalak és fájlok (szövegek, képek, videók stb.) egysége + egyéb kommunikációs lehetőségeket (pl.: elektronikus levelezés, telefonálás, és fájlmegosztás)

Kép forrása: https://justcreative.com/2018/11/19/internet-of-things-explained/

A mobilos applikációk térhódítása és a mobilhálózatiság új dimenziói

A digitális alkalmazásalapú segédeszközök, mobilos applikációk mostanra gyökeresen megváltoztatták egész eddigi életvitelünket. Kijelenthető, hogy ma már le lehet tölteni szinte bármilyen android vagy iphone alapú alkalmazást az élet bármely területét érintően.

Alkalmazásokat találhatunk mindennapi szokásainkhoz kapcsolódóan, és ugyancsak sokféle applikációs eszköz adott a különféle munkák elvégzéséhez egyaránt.

Ahogy a mobiltelefonok egyre inkább átalakultak a „hordozható kézi számítógép” felé törekvő fejlesztések irányába, úgy váltak mára ezen applikációk mondhatni elengedhetetlenné a mindennapos életben. Ez különösen igaz, és a leginkább jellemző azokra az applikáció halmazokra, melyek a közösségi kapcsolatainkat hivatottak megkönnyíteni.

Közösségi mobil appok

Jelenleg Magyarországon megközelítőleg 4,7 millió okos-telefon használó van, ebből nagyjából 3,7 millióan használnak mobilinternetet.
Az eNET Telekom kutatása szerint a legnépszerűbb három nagy szféra, melyeket a felhasználók alkalmaznak a közösségi média, a kommunikációt és a navigációt segítő appok. Közülük a leggyorsabb ütemben a közösségi média applikációinak használata növekedett.

A statisztikai adatok szerint az internethasználók 86%-a használ Facebookot, a fotómegosztás területén az Instagram áll vezető helyen. A Facebook Messenger az internethasználók 80%-ánál mindennapos használatú, a második legnépszerűbb mellette a Viber.

A navigációs alkalmazásokat illetően a Google Maps a használók alapértelmezett forrása.

A mobil appok népszerűsége

A legtöbbet használt applikációk a közösségi média tartományába tartoznak, ugyanakkor itt csak kevés alkalmazásról eshet szó, amelyek a többi kevésbé népszerű alkalmazást mondhatni kiszorítják a használatból. A Facebook, a Google és a Snapchat mellett a kisebb cégek kimutathatóan nehezebben tudnak érvényesülni.

Egy másik jelenség, mely a mobilos alkalmazásfejlesztő cégektől megvonja az esélyeket, hogy a legtöbb mobiltelefon már rendelkezik egy alapértelmezett applikációs készlettel, amelybe beletartoznak a fentebb felsorolt legnépszerűbb alkalmazások.

Az Instagram és hasonló applikációk arra ösztönzik a használókat, hogy különféle fotókészítő és szerkesztő alkalmazásokat töltsenek le (például a képminőségért, képszerkesztési lehetőségekért),  ezeknek az applikációknak a létjogosultsága így jóval nagyobb arányú, mint azoké, amelyek többé-kevésbé azonos funkciókat látnak el, mint adott esetben a Google alkalmazásai.

Az utóbbi évek számításai szerint a mobilos applikációkat sokkal többet használjuk, de nem használunk többfélét belőlük. Jó példa erre az Apple Store 2014-es elemzése, miszerint 75 milliárd applikáció letöltésből 15 milliárd dollárnyi profit származott, de a rendelkezésre állt alkalmazások 80%-a zombi appnak minősült, melyeket szinte sosem töltöttek le.

A fájlmegosztás múltja, jelene és jövője

Az internetes fájlcsere világában a fájlmegosztás két nagy csoportra bontható: vagy egy központi szerverről tölthető le a tartalom vagy a fájlt birtokló felhasználók egymás között tudnak adatokat cserélni. Utóbbi előnye, hogy minél többen osztanak meg egy adott fájlt, annál gyorsabban lehet azt letölteni.

Összefoglaló - Állami cenzúra, p2p, webböngészés

Zeronet - Torrent alapú böngészés

3 évvel ezelőtt egy magyar informatikus, Kocsis Tamás létrehozott a bitcoin és bittorrent technológiák összeházasításából egy teljesen cenzúramentes, decentralizált internet hálózatot. Olyan nagy sikere volt a tavalyi évben, és akkora potenciált láttak benne, hogy tavaly meghívást kapott a TED konferenciára is. A meghívást azonban sajnos az utolsó pillanatban visszamondták, arra hivatkozva, hogy a téma "nem aktuális". Főleg Kínából, Oroszországból és Brazíliából figyeltek fel az új technológiára, ezeken a helyeken ugyanis nagyon nagy az internetes cenzúra.

A "privát" internet a bittorrent technológián alapszik azaz, minden a hálózatban létrehozott weboldal egy torrent fájlként létrejön a rendszerben, és maga a weboldal minden látogató gépére feltelepül így nincsen szükség egy központi szerver használatára. Az oldal elérhetősége és használhatósága az egyének összességétől függ, nem pedig egy központi szerver elérhetőségétől. Minél többen vannak a hálózaton, annál gyorsabb és annál megbízhatóbb az adatok elérése. Ezzel könnyebben ki tudják küszöbölni például a hackertámadásokat, hiszen a támadást nem egyetlen gépre kell összpontosítaniuk hanem egyenként az összes felhasználóra. Ez pedig egy nagyobb hálózatnál borzalmasan nehéz, nem is beszélve arról, hogy az időközben létrejövő új felhasználók, szinte lehetetlenné is teszik az oldalak feltörését.

A Sharing Economy Magyarországon

A Sharing Economy kezdetben csak néhány iparágban volt jelen (pl. közlekedés). Mára azonban a felhasználási területek száma megsokszorozódott: pénzügy, logisztika vagy az egészségügy terén is léteznek a Sharing Economy modelljére épülő szolgáltatások.
A Sharing Economy pontos definíciójával kapcsolatban máig nincs egyetértés a szakértők körében. Különböző kifejezések (collaborative economy, collaborative consumption, peer economy, sharing economy...) élnek egymással párhuzamosan, melyek mind-mind más nézőpontból tekintenek a közösségi gazdaság modelljére. – olvashato a magyar Sharing Economy Szövetség oldalán.

Oszkár és a Mi utcánk

Hogyha sharing economy, akkor elsősorban autó- és szállásmegosztás. Mindkét terület folyamatosan és markánsan tematizálja a közvéleményt, elsősorban a két nagy szereplő, az Uber és az Airbnb térnyerése kapcsán.
Az internetezők, spontán módon, saját maguktól elsősorban az Ubert, az Airbnb-t, a Facebookot és az Oszkár Telekocsit nevezték meg mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi / megosztáson alapuló gazdasághoz társítható.

Ki az az Oszkár?

Érdekes, hogy amíg a nemzetközi piac nagy szereplőit sokan ismerik, de viszonylag kevesen használják, addig a magyar piacnak van egy lassan, de folyamatosan építkező szereplője, ez pedig az Oszkár Telekocsi: a szolgáltatás ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) 5 százalékról 8 százalékra emelkedett, állapította meg az eNET kutatása.
Az utazás költségeinek szétosztásával mindenki jól jár a hétvégente hazalátogató diákok, azok akiknek nincs saját autója hiszen álltalában a MÁV vagy Volán szolgáltatásának az ár fele amit így utazásra kell költenünk valamint ha saját autóval utazunk de akad még hely és spórolni szeretnénk vagy csak egyszerűen közösségi élményre vágyunk szintén nagyszerű lehetőség. Valamint az úti cél és időpontok is változtathatóak minimális rugalmassággal igazodva az egyénhez.

Mi van  Mi Utcánkban?

Bárkivel előfordulhat, hogy valaminek hiányában a szomszédokhoz kell fordulnia segítségért. Sajnos nem mindenki engedheti meg magának, hogy kölcsönkérjen netán egy fúrót vagy fél kiló lisztet, ráadásul a legtöbben semmit sem tudnak azokról, akiknek a közvetlen környezetében élnek. Ezt a problémát szeretné orvosolni a Mi Utcánk névre keresztelt projekt, amely a kis közösségekre és a közvetlen emberi kapcsolatokra épül. Az ötlet annyira ígéretes és újszerű, hogy megnyerte a Lenovo Motivátor Nagydíjat is. Természetesen a dolog nem csak a barkácsoláshoz fontos szerszámokról szól, hanem rengeteg egyéb dologra is kiterjed. Megtudhatjuk például, hogy mihez értenek azok, akikkel egy közöségben élünk – így ha helyzet van, akkor igénybe tudjuk venni a segítségüket. De szervezhetünk akár közös autózást is szomszédainkkal a munkahelyre, hogy ezzel is óvjuk rohamosan felmelegedő klímánkat. Ezen kívül persze olyan fontos kérdésekkel kapcsolatban is összefoghatunk, mint a szelektív hulladékgyűjtés, a közbiztonsági gondok, vagy a biciklitárolók kialakítása. Bármi lehetséges. A közösség lehet egy lakótelep, egy falu, egy kerület, vagy éppen egy egész város – tekintettel arra, hogy hány embert érint egy adott probléma. Ha például elveszett a kutyánk, akkor az akárhol lehet Budapesten, tehát egy sokkal szélesebb körű hírverést igényel.

Az Uber bukása?

Az Uber Magyarországon azzal lett ismert hogy a tiszavirág életű szolgáltatás komoly ellenségekre talált a magyar taxisokban, akik sikeresen elérték a szolgáltatás betiltását. Még nem is igazán volt lehetősége a magyar közönségnek megtapasztalnia az alkalmazás előnyeit és hátrányait máris azzal kellett szembenézni hogy a vélemény alkotás lehetősége a külföldi médiumok alapján volt lehetséges, így voltak akik úgy vélték hogy a biztonsági rések a szolgáltatásban veszélyekkel jártak volna így szerencsések lehetünk az Uber betiltásával, más vélemények szerint viszont a konkurencia eltűnésével a taxisok szolgáltatásának minősége romlott.

De vajon milyen jövő részesei lettünk volna a szolgáltatásnak?

Nemrégiben  a BBC-n jelent meg a cikk arról hogy az Uber 2016-ban heckertámadás áldozata lett és 57 millió utas és sofőr adatai szivároghattak ki melyet a cég 100 ezer dollár kifizetésével tussolt el. A cég vezetése sem mentes a botrányoktól, hiszen a cég több vezető beosztású emberét érték vádak szexuális zaklatás miatt, vélhetőleg emiatt mondott le a cég alapító-vezérigazgatója is, Travis Kalanick. A cég legutóbbi negyedéves zárása is több száz milliárdos veszteséggel zárult, és két korábbi befektetőjét is elvesztette.

telegraph.co.uk

 Az Ubernek azonban nem csak Magyarországon kellett megbirkóznia az erős konkurenciával, az USA-ban a Lyft nevű alkalmazás nemrégiben 1 milliárd dolláros támogatást kapott a Google-től - írta meg a The Guardian. A Goole korábban ugyan az Ubert támogatta, manapság viszont ők is perelik a céget üzleti titok megsértésért az önvezető autók miatt. A Lyft ugyan már elérhető az Államok 95%-án de nemzetközileg nem elérhetőek így az Ubert létezését még nem fenyegetik.

Ha az Uber elérhető lenne Magyarországon..

Elöregedő nemzetként a social médiát használó és a sharing economy résztvevőiként vajon a fiatalabb korosztály elég lett volna a szolgáltatás fenntartásához? Vajon tudunk-e tényleges véleményt alkotni egy szolgáltatásról amit nem volt esélyünk megtapasztalni mielőtt a vetélytársak félre söpörték? Vagy egyszerűen csak a konkurencia megmaradásával javult volna közösségi személyszállítás minősége? Mind olyan kérdések amelyek megválaszolatlanul maradnak és csak külföldi példákből tudunk következtetni hogy talán mégis csak egyszerűbb lett volna egy a Balatonon átbulizott este után egy Ubert hívni mint megpróbálni elérni egy sokszor elérhetetlen és rossz minőségű szolgáltatást. Hiszen Magyarországon sem példátlan hogy cégek informatikai rendszerét akár egyszerű hecker támadásoktól sem tudják megvédeni, vagy hogy a vezetők személye kétes morálokkal rendelkezik mégis ezek a vállalatok a mindennapjaink részét képezik.

Az Airbnb jövője Magyarországon

Működését Magyarországon 2010-ben kezdte meg, a cégalapítás után 2 évvel, azonban igazán népszerű szolgáltatás csak 2015 után lett. Ekkor azonban robbanás szerű az Airbnb-n keresztül kiadott lakások mennyisége a fővárosban, valamint vidéken is növekedés figyelhető meg az így kiadó ingatlanok között. De vajon a jövő is ilyen felfelé ívelést mutat a szolgáltatás számára?

Vajon milyen következménnyel jár a robbanás szerű növekedés?

A növekedés azt jelenti hogy a konkurenciától komolyabb támadások érik ami magát a szolgáltatást és a céget is veszélyeztetik.  A szállodások szeretnék ugyanis hogy az Airbnb szállásokra ugyanolyan szabályok vonatkozzanak mint rájuk, többek között a tűzvédelmi valamint az adózást is beleértve hiszem már nagyjából a piac 20%-át megszerezték.
Komoly megoldásra váró problémát jelent a helyi lakók felháborodása akiknek a szomszédságában Airbnb-n kiadott lakás van és panasszal élnek a folyton mászkáló néha hangoskodó turistákkal szemben, a 7. kerületi önkormányzat közgyűlése beleírta a településkép védelméről szóló, szeptemberben elfogadott rendeletébe, hogy bele kellene írni a társasházak szervezeti és működési szabályzatába, hogy megengedik a lakások szálláshelyként való kiadását. Az eset azonban nem egyedi hiszen az 5. kerületben is volt példa hasonlóra.

https://hbr.org/

 A nagyszámú kiadó szálláshely azzal a pozitív fejlődéssel is jár hogy a turistákért folyó belső konkurencia a szolgáltatás  minőségének javulásához vezetett. Pl a feltölthető képek a szálláshelyről már csak profi képek lehetnek a meghirdetett szolgáltatásokhoz pedig szigorú ragaszkodást követel meg a cég. A szigorú szabályok persze a vendégekre is vonatkoznak hiszen kárbejelentés tehető az Airbnb oldalán a keletkezett kárról amit megtérítenek a megfelelő igazolás ellenében.

Mit tartogat a jövő?

Tehát az Airbnb jövőjét illetően sok múlik még a cég részvényeinek tőzsdére kerülésén, valamint hogy a külföldi turisták és szállásadó helyek milyen irányba fejlődnek hiszen a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltatást nyújtók nagy elégedettséggel részei az Airbnb közösségnek azonban a helyi közösség és a konkurencia erőteljes fellépése akár meg is pecsételheti ennek a népszerű nemzetközi alkalmazásnak a sorsát.

Jó vagy éppen rossz ha gyermeket engedünk az internet közelébe?

Mikor van itt az ideje, hogy mobiltelefont nyomjunk gyermekünk kezébe?

 A döntés minden esetben a szülő felelőssége, akinek ilyenkor nem elsősorban utódja életkorát, mint inkább annak érettségét kell szem előtt tartania. Hogy mikor nevezhető egy gyermek érettnek? Ennek megítélésében számos jelenség biztosíthat használható támpontot: ha a fiatal képes alkalmazkodni mind otthona, mind az általa látogatott iskola házirendjéhez, és kimutatható felelősségérzettel rendelkezik, jó eséllyel tekinthetünk rá érettként.

Sharing Economy Magyarországon – magyar startupok

Az Uber ugyan kivonult Magyarországról, de a sharing economy szellemiségét már egy nyugati határra felhúzott szögesdrót kerítés se tudná megállítani. Egy magyar startup indított is egy saját fuvarmegosztó szolgáltatást, de a nyári forróság közepén nem az aszfaltra, hanem a Balaton hullámaira koncentráltak.

A Boatly nevű platformon keresztül néhány kattintással lehet hajót bérelni a Balatonon, illetve bárki bérbe is adhatja a saját hajóját, akár kapitánnyal együtt, akár anélkü

Ahhoz, hogy a tulajdonosok bérbeadásra kínálhassák a hajójukat, hajózási engedélyre van szükség, vagy ha ilyenjük nincs, közvetlenül a Boatly-val kell kötniük egy üzembentartói szerződést, a cég pedig felvezeti hajózási engedélyébe a hajót. Az ezzel kapcsolatos adminisztratív ügyintézést és költségeket a cég vállalja

Sharing economy Magyarországon

Néhány éve az internet elterjedésének köszönhetően  sok olyan cég jött létre (főleg városokban), amelyek lényege, hogy az egymás közelében lakók megoszthassák egymással azokat a dolgokat, amelyekre egyébként csak időnként van szükségük. Persze, ez működött már az internet előtt is, de akkor ehhez még személyes ismeretségre volt szükség. Ma, az internet korában ez nagyságrendekkel könnyebb lett. Megosztani tulajdonképpen bármit lehet, például valamilyen eszközt: ütvefúrót, fűnyírót, akkutöltőt, bikakábelt stb., de akár autót, nyaralót vagy lakást is. A megosztás terjedésének alapja, hogy egyre többen realizálják a tulajdonlás és használat közötti különbséget: lehet, hogy nem feltétlenül egy fúrógépre van szükségem, hanem egy lyukra a falban?! Ebből kifejlődve profitorientált vállalkozásként az Uber vagy az Airbnb rendkívüli nemzetközi sikert ért el. Sok ilyen kezdeményezés megmaradt azonban nonprofit szervezetnek - egy adott település vagy közösség segítésére, vagy valamilyen közös érték létrehozatalára (pl. környezetvédelem, szegényel, rászorulók támogatása) összpontosítva.

Nonprofit sharing economy

Ahogy azt már előző cikkemben említettem, néhány éve az internet elterjedésének köszönhetően sok olyan cég jött létre (főleg városokban), amelyek lényege, hogy az egymás közelében élők megoszthassák egymással azokat a dolgokat, amelyekre egyébként csak időnként van szükségük. Persze ez már működött az internet előtt is, de ehhez akkor még személyes ismeretségre volt szükség. Ma, az internet korában ez nagyságrendekkel könnyebb lett. Megosztani tulajdonképpen bármit lehet, például valamilyen eszközt: ütvefúrót, fűnyírót, akkutöltőt,  de akár autót, nyaralót vagy lakást is. Ebből kifejlődve például profitorientált vállalkozásként az Uber vagy az Airbnb rendkívüli nemzetközi üzleti sikert ért el. Sok ilyen kezdeményezés megmaradtak azonban nonprofit szervezetnek, egy adott település vagy közösség segítésére, vagy valamilyen közös érték létrehozatalára (például környezetvédelem, szegények, rászorulók támogatása) összpontosítva.

Szülői nehézségek

Néha nem könnyű a szülőknek eldönteni, hogy mikor húzzák meg a határokat a gyerekeknek – különösképp, amikor csak a tabletekkel, a játékkonzolokkal és más eszközökkel akarnak foglalkozni.

A gép előtt töltött idő komoly gondot jelent manapság a szülőknek. A gyerekeknek több lehetőségük van az interneten szörfözni, mint valaha, tekintve, hogy a legtöbb háztartásban számos telefon, laptop és más egyéb eszközön áll rendelkezésre. A szakértők véleménye megoszlik, valamint mivel nincsen hivatalos álláspont, így a szülők számára sem világos, mi számít még egészségesnek. Egy 2012-es médiafogyasztással kapcsolatos felmérés megállapította, hogy egy átlagos 3-4 éves gyerek egy nap alatt három órát tölt el a képernyő előtt. Ez az idő négy órára nő, ha az 5-7 évesek csoportját tekintjük, négy-öt órára a 8-11 évesek csoportjában, és hat és fél óra a tinédzserek esetében. Emellett az Oxford Egyetem legfrissebb kutatása szerint, ha több mint négy órát és tizenhét percet töltenek el a tinédzserek a képernyő előtt, az hatással lehet a gyerekek agyi fejlődésére.