Amerikai vám hatása az Apple-re

Donald Trump amerikai elnök az elmúlt héten egy igen nagy bejelentést tett, amely hatással volt más országokra is. Ez nem volt más, mint a vámtarifa-bejelentése. Ezáltal többen is elkezdtek logikázni arról, mi legyen ezután. A legnagyobb hatást többek között az Apple-re gyakorolta, amely ugyan amerikai cég, de jelentős része Kínában készül el. 

Xiaomi az Apple-el szemben

Manapság egyre több cég megpróbálkozik elektromos autók kifejlesztésével. Ide tartozik az Apple és a Xiaomi is, habár a végkimenetel nem azonos. Az Apple közel tíz évet foglalkozott ezzel az iránnyal és 10 milliárd dollárt fektetett bele, de végül mégis feladta. Ezzel szemben a Xiaomi rövidebb idő alatt (mindösszesen 3 év) kiadta első elektromos autóját, majd 135 000 járművet adott ki tavaly. Ez a szám magában igen eredményes, viszont erre az évre célul a dupláját tervezik.

Kína szociális kreditrendszere és hatásai

Kínában az emberek szinte minden lépését megfigyelik. Ez az információ talán nem is újdonság. Mindannyian láthattunk olyan felvételt, amelyen például utcán történő arcfelismerés látható. Vagy néhányan találkoztak olyan könyvekkel, amelyek kínai titkosított oldalakról származó fordítás. Ezek csak kis részletei annak, mi mindent tartanak számon és mi minden befolyásolja a szociális kreditet, valamint különböző adatok feljegyzése hogy befolyásolhatja a mindennapi életet az ott élők számára.

A felhasználói adatok hasznosításának veszélyei

Ha valaki közzétett vagy keresett valamit az interneten, akkor igencsak valószínű, hogy adatait már vizsgálták, összegyűjtötték és felhasználták. A felhasználói adatok gyűjtése sokszor teljesen ártalmatlan folyamat: egy-egy weboldal a használói élmény és a honlap fejlesztése érdekében ellenőriz bizonyos adatokat. Azonban jelenleg számos adatbiztonsági probléma merül fel a használói adatok alkalmazása folyamán. Megkérdőjelezhető egyes alkalmazások adatgyűjtési technikája, továbbá félelmetesen élethű hamisított videó- és hangfelvételek generálhatók pár valós felvétel felhasználásával.

Kiszivárogtak a hackerek adatai: kik, hogyan és mennyiért végeznek kémkedési tevékenységet Kínában?

 A hacker szó hallatán a legtöbb embernek olyan személy vagy csoport ugrik be, aki vagy akik általában különböző intézmények, kormányzatok rendszereit törik fel adatok, információk megszerzése miatt, amelyekkel később zsarolhatják áldozataikat. Működnek azonban ún. etikus hackerek is, akik nem rossz szándékkal végeznek hasonló tevékenységet. Világuk viszont rejtélyes marad az átlagemberek számára, mivel főleg a háttérben tevékenykednek. Az elmúlt években azonban többek között Kína kapcsán is egyre gyakrabban számolnak be hackertámadásokról, célpontjaik között kiemelt helyen a nagyobb amerikai cégek, valamint kormányzati intézmények álltak. Egy dokumentum szivárogtatás viszont lehetővé tette, hogy a világ megismerje az egyébként sok szempontból meglehetősen zárt országban működő hackerek titkos világát.

Kína és az emberi jogok - a digitális technológia tükrében

Megjegyzés: mivel a témát már az órai feldolgozás alatt is igyekeztem a frissen megjelent híreknél kicsit tágabb kontextusban értelmezni, néhány esetben a linkelt források régebbiek, vagy általánosak. A regisztráló táblázatban a friss cikkeket tüntettem fel.

Hogy a Kínai Népköztársaság a mai napig totalitárius diktatúra, ahol az alapvető emberi jogok megközelítőleg sem érvényesülnek, nem különösebb újdonság. A történelmi tapasztalatok mellett az időről időre kiszivárgó esetek (például a kellemetlen igazságokat terjesztő állampolgárok "eltűnése"), vagy a hong-kongi demokrácia néhány évvel ezelőtti, nemzetközi szerződéseket sértő bedarálása egyaránt bizonyítja ezt. A részben kapitalista módszerekre áttérő (noha államilag kézivezérelt) gazdasági átalakulás nem járt együtt a demokrácia átvételével. Az sem meglepő hír, hogy Kína rohamléptekkel igyekszik különféle csúcstechnológiákban, így a digitális vívmányokban is utolérni a nyugati országokat, sőt a mindennapokban való alkalmazással jócskán tovább is lépett.

Az igazán ijesztő fejlemény a két terület egyre szorosabb összefonódása. Amennyire tudni lehet, legalább a 2020-as évtized kezdetétől a kínai állam mindinkább technológiai eszközökkel: arcfelismerő kamerák tömegével, mesterséges intelligenciára épülő algoritmusokkal, elképesztően széles körű adatgyűjtéssel az állampolgárok olyan teljes körű ellenőrzését képes megvalósítani, ami a korábbi diktatúrák számára elképzelhetetlen volt.

Paranoia magas fokon, avagy már a daruk is kémkednek

 A kémkedéstől, megfigyeléstől való félelem mindig is jelen volt a biztonság kapcsán. Napjainkban egyre jobban előtérbe kerülnek a kiberbiztonságot érintő kérdések. A technika fejlődésével jobb és hatékonyabb eszközök szolgálnak már megfigyelések, hackertámadások lebonyolítására. A nagyhatalmak, mint az USA, Oroszország és Kína pedig előszeretettel be is veti ezeket az eszközöket riválisai ellen. Kína esetében pedig egyre többször hallani különböző hackertámadásokról, célpontjaik között kiemelt helyet foglalnak el amerikai cégek, kormányzati és más intézmények.

Egy nemrégiben lefolytatott vizsgálat pedig magas szintre emelte a kémkedési paranoia fokát az amerikaiaknál. Azzal vádoltak meg egy kínai céget, amely különféle darukat és más kikötőben használt gépeket gyárt és forgalmaz világszerte, hogy a darukban olyan berendezések kerültek elhelyezésre, amelyek akár kémkedésre is alkalmasak lehetnek. A gyártó cáfolta ezeket az állításokat.

A vizsgálat eredménye

Ezeket a darukat főként az amerikai kikötőkben használják és a CNN beszámolója szerint olyan kommunikációs berendezésekkel vannak ellátva, amelyeknek nincs egyértelműen meghatározva a rendeltetésük, és nincs nyilvántartás a telepítésükről sem. Mindez pedig arra a következtetésre juttatta a nemzetbiztonság embereit, hogy ezeket a darukat kémkedésre vagy szabotázsra is használhatják.

A vizsgálatban, amelyet a képviselőház belbiztonsági bizottsága és a Kínával foglalkozó különbizottság végzett, 200 db kínai gyártmányú daru került átvilágításra.

A vizsgálat során megállapították, hogy ezek a telepített berendezések távoli kommunikációra használható mobilmodemek voltak. Ezek azonban nem képezték a kikötők és a gyártó cég, a ZPMC közötti szerződés részét. Az amerikai parti őrség (Coast Guard) pedig éppen idén februárban utasította a kikötőket, hogy jobban figyeljenek oda a kínai darukra.

Félelem a daruktól?

Mark Green képviselő szerint biztonsági kockázatot jelentenek ezek a daruk, mert lehetővé teszik ezeknek a mobilmodemeknek a használatával a kínai vezetés számára, hogy kémkedéssel, megfigyeléssel a kereskedelmi versenytársaknak kárt okozzanak, az ellátási láncokat és az árumozgást befolyásolják, akadályozzák. Ezáltal előnyösebb helyzetbe jutnának.

A ZPMC nyilatkozatában viszont azt közölte, hogy "mindig is elkötelezett volt amellett, hogy kiváló minőségű termékeket és szolgáltatásokat nyújtson ügyfeleinek világszerte. A ZPMC mindig szigorúan betartja a vonatkozó országok törvényeit és előírásait". Liu Pengyu, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője pedig egyenesen paranoiának nevezte a daruk biztonságra való veszélyének gondolatát.

Az amerikaiak kissé paranoiás hozzáállásában valószínűleg szerepet játszhatott a tavalyi évben kirobbant kínai kémléggömb ügye is. 

Forráscikk: Már darukkal is kémkednek a kínaiak Amerikában - index.hu, Kovács Ferenc, 2024.03.09

A TikTok adatvédelmi problémái világszerte

A TikTok rendkívül népszerű videómegosztó közösségi alkalmazás, havi több mint 1 billió aktív felhasználóval. Sikere részben annak köszönhető, hogy hétköznapi tartalmak készítése mellett kiválóan alkalmas marketing célokra is. A “Neked” hírcsatorna személyre szabja a megjelenő videókat, így illeszkedik a felhasználó érdeklődési köréhez. A szakértők azonban úgy gondolják, hogy az alkalmazás letöltésével esetlegesen érzékeny információk kerülhetnek nyilvánosságra. Többen azzal vádolják a közösségi platformot, hogy túl sok bizalmas felhasználói adatot gyűjt. A TikTok kínai kapcsolatai miatt sok országban félelmet kelt és ez esetenként az alkalmazás tiltásához vezet. Legutóbb az Amerikai Egyesült Államokban került elő a TikTok problematikája. 

Temu – Filléres kacatért adjuk el értékes adatainkat a kínai államnak?

Azokkal a felhasználókkal, akik jártasak a közösségi médiában, nagy valószínűséggel jött már szembe Temu hirdetés. Hirtelen robbant be a köztudatba pár száz forintos áraival, hatalmas választékával és 90%-os leárazást ígérő akcióival a kínai gyökerű online piactér. Ezzel együtt azonban Data Harvest visszaélés gyanúja merült fel a Pinduoduo cégóriáshoz tartozó leányvállalattal szemben. De mi is ez az egész, valóban veszélyben lehetnek az adataink? 

Magáncégeknek szervezi ki hekkertevékenységét a kínai titkosszolgálat

Egy kínai magánvállalkozás több száz belső dokumentuma szivárgott ki GitHub felületén keresztül. A dokumentumok tanúsága szerint az i-Soon informatikai biztonsággal foglalkozó cég valójában egy hekkervállalkozás, amely a kínai állambiztonsági szervek megrendelésére dolgozik. Egyelőre nem ismert, hogyan és ki hozta nyilvánosságra az adatokat. Feldolgozásuk mindenesetre lehetővé teszi, hogy bepillantást nyerjünk nem csak a hekkerek tevékenységébe, hanem a titkosszolgálati műveletekbe is - mindezt széles nyilvánosság előtt. A 24.hu elemzésének összefoglalója.

Betilthatják a TikTok-ot az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok Kongresszusa Képviselőházának kereskedelmi bizottsága megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely arra kényszerítené a TikTok tulajdonosát, a ByteDance-t, hogy értékesítse az alkalmazást, különben kitilthatják az amerikai piacról. A törvénnyel azt próbálják megakadályozni, hogy a Kínát irányító kommunista párthoz kerüljenek az amerikai felhasználók adatai. A TikTok a felhasználókon keresztül próbál nyomást gyakorolni az amerikai törvényhozókra, azonban a képviselőház már jövő héten szavazhat a törvényről.

Kína, USA, chatbotok

A ChatGPT egy nagy nyelvi modellen alapuló chatbot (szöveggenerátor), amit az OpenAI állított elő a GPT3.5 modell alapján. Megjelenése óta tartó töretlen sikere elsősorban abban keresendő, hogy valósághű kommunikációt folytat. Noha 2022. november 30-án mutatkozott be a szélesebb közönség számára, „képességei” rohamtempóban növekednek, fejlesztése úgy tűnik, megállíthatatlan. Esszét, verset, mesét, sőt akár programot is ír, vagy éppen régi – de működő termékkulcsokat állít elő, megjósolja a lottószámokat, segíthet az internet-előfizetésed csökkentésében, vagy éppen orvosi dokumentációknál; sőt leleményes felhasználók akár még ennél is többre rávehetik. Kreatív felhasználása a nyugaton termékeny társadalmi párbeszédet, jogi vitákat indított, de keleten, még közelebbről: Kínában az államhatalom igyekszik erősen behatárolni a chatbotok fejlesztését és felhasználási lehetőségeit.

A nagy tech cégek csökkentik a Kína függőségűket

Az utóbbi időben több hír is felrepült arról, hogy nagy amerikai technológiai cégek tervezik a termelési és fejlesztési tevékenységeiket kiszervezni Kinából más országokba. Ennek okait szeretném boncolgatni mostani írásomban. Vajon miért nem olyan vonzó már Kína? Miért vált kockázatossá Kína a nagy technológiai és gyártó cégek számára?

Előzmények: a 2018-as USA - Kína vámháború

Az ipari termelés Kínába telepítése már több évtizede zajlik. A  multinacionális cégek gazdasági érdekből előszeretettel telepítették a termelésüket alacsony bérszinvonalú ázsiai országokba, de az addig gazdaságilag és politikailag stabilnak mondható Kína volt az elsődleges szempont. Ezen okok miatt az Egyesült Államokban sok ipari dolgozó vesztette el a munkahelyét. Emiatt jutott hatalomra Donald Trump, aki a munkahelyek USA-ban tartását, valamint a kitelepített beruházások visszahozatalát ígérte.

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok előző elnöke bejelentette 2018 márciusában, hogy 25%-os védővámot vetnek ki 800 kínai importtermékre. Kína megtorlásként hasonló vámintézkedéseket hozott az USA-ban gyártott termékekre. Válaszként az Egyesült Államok ez év juliusában további 279 termékre vettet ki védővámot, többek között vegyi anyagokra, félvezetőkre, motorokra és elekromos robogókra. Peking válaszként üzemanyagokra, acéltermékekre, autókra és orvosi eszközökre vetett ki büntetővámot, és panaszt tett az USA-ra a Kereskedelmi Világszervezetnél a WTO-nál.

A Douyin-diktatúra

Május elején ismét hátrányos megkülönböztetésben részesült a kínai AI. A Douyin arra kérte alkotóit, címkézzék fel az AI által generált tartalmakat. Ezzel kívánják felelősségre vonni a generatív mesterséges intelligenciával készített tartalmak publikálóit az előállított tartalmak hatásával kapcsolatban.

Adminisztratív rendelkezések

A Douyin kiadott egy technikai szabványt is az új platformszabályok gyorsabb és egyszerűbb betartása érdekében. A címkézéstől azt remélik, segítenek más felhasználóknak, hogy megkülönböztethessék a virtuális és valós dolgokat egymástól. A rövid videóalkalmazás szabályai Kína új rendeletén, az internetes információs szolgáltatás mélyszintézisére vonatkozó adminisztratív rendelkezéseken (Administrative Provisions on Deep Synthesis for Internet Information Service) alapulnak – írja Xinmei Shen a South China Morning Postban közölt cikkében. Ennek köszönhetően a Douyin egyúttal kötelezte felhasználóit virtuális avatárjaik mögötti valódi személyazonosságuk igazolására is.

U.H. Ez T.E.T.SZ.I.K. (Unió, Huawei, Elon, Terv, Európai, Technológia, Szabályozások, Ipar, Kína)

Ebben a cikkben, elsősorban azt vizsgálom hogy a két ország hogyan viszonyul egymáshoz a különböző gazdasági és innovációs területeken. Mind az Egyesült Államok, mind Kína folyamatos kihívásokkal néz szembe gazdasági és geopolitikai érdekeivel szemben, mivel igyekeznek elkerülni a nyílt konfliktust. Noha Oroszország különös aggodalomra ad okot, főként az Egyesült Államok szemszögéből nézve, hogy milyen újabb és újabb megállapodásokat köt Kínával, de ennek ellenére mindkét országot az is érdekli, hogyan fog fejlődni egymás gazdasága a következő évtizedben. Mindkét országot hasonló politikai aggályok érintik a jövőben is, beleértve az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának Ipari és Biztonsági Irodája (BIS) által Kína ellen tett lépéseiket. A két ország kapcsolatát, számos kérdésben befolyásolja,  az Európai Unió ( ahol az elmúlt években szintén amerikai nyomásra fogadták el a globális minimum adó tervezetét) ,és ami jelen korunkban inkább Kína ellenes politikát folytat, illetve Oroszország, amely évről évre, különböző új megállapodásokkal könnyíti meg a Kínai Köztársággal közös kapcsolatát. Jelen korunkban rontja az amerikai és az orosz kapcsolatokat, az a helyzet, hogy egy olyan szabadon megválasztott amerikai kormány van az USA-ban, amely kevésbé szimpatizál azzal a politikával, amit jelenleg, Kína, Oroszország, és számos más uniós ország folytat. Ilyen nagy ellentétek közepette, akar Elon Musk új város építeni Austinban a Space X munkatársainak a piaci árnál jóval olcsóbb lakhatási áron, és ez idő alatt lett a Twitter utódja az X Corp Inc leányvállalat.

Kína tovább küzd a generatív AI hadszínterén

A svájci UBS bank elemzése szerint a ChatGPT-nek 100 millió aktív felhasználója volt januárban, mindössze két hónappal az indulás után, míg a TikTok kilenc hónap alatt érte el ezt a teljesítményt. Tehát a ChatGPT minden idők leggyorsabban növekvő alkalmazása, ezáltal és infokommunikációs funkciója miatt a kibertér birtoklásának jelentős stratégiai pontjaként tekinthetünk rá.

Belép a China Telecom

Így nem meglepő, hogy a kínai államhatalom, noha jól ismert ellenzője a ChatGPT-nek, a (nem annyira kinyilvánítottan támogatott) MOSS projekt mellett újabb frontvonalat nyitott a generatív AI hadszínterén.

A China Telecom, mint a három nagy állami távközlési szolgáltató egyike, április 26-án tartott konferenciáján bejelentette saját ChatGPT-szerű, nagy nyelvi modelleken (LLM) alapuló mesterséges intelligencia-modell fejlesztését, (amelyet az OpenAI is használ). Ez jelenleg belső tesztelési szakaszba lépett, és Hu Zhiqiang vezérigazgató szerint a közeljövőben tervezik forgalomba hozni. 

A TikTok az amerikai politika kereszttüzében

A kínai tulajdonú TikTok a világ egyik legnépszerűbb közösségi médiás felületek közé tartozik, így természetes, hogy a politikai szféra is kiemelt figyelemmel követi a működését több országban vagy szervezetben. Ide sorolható például az Egyesült Államok, Kanada, de az Európai Unió is. A leginkább a politikai élet kereszttüzében az Egyesült Államokban van a TikTok, elsősorban nemzetbiztonsági problémák miatt, azonban nem teljesen tisztázott az, hogy milyen módon kezeljék ezeket a kérdéseket. Hogyan is néz ki pontosan a problémakör?

A kínai technológiai ipar hatása

Kína az elmúlt évtizedekben elég nagyot küzdött a gazdasági fejlettséget és innovációt tekintve, hogy felérjen a dobogó 2. fokára az USA mögé. Jelen korunkban  a két nagyhatalom között több iparági szálon zajlik egyfajta harc avagy verseny, a legmodernebb, legújabb, legfejlettebb és legtöbb tudást felénk visszanyújtó technológiákért. Ezek a technológiák előfordulhatnak akár  a telefon, az elektromos autó, vagy az űr iparban is. Számos kutató dolgozik egyik vagy másik országban azon, hogy bármiféle forradalmi újítást hozzon a világra, ami lehet hasznos vagy a földön élő emberek számára, vagy a saját országa felhasználására. Ebben az innovatív témában vizsgáljuk meg, hogy Kína milyen új technológiai fejlesztésekben érte el a célját főként, amivel felzárkózott az USA mögé.

Szolgáltatók, gyártók, adatkezelési visszásságok, kémprogramok - HUAWEI ügy, Kína szankcionálása

Mennyi minden ellentétet szülhet két különböző kultúrájú és identitású ország egymás között. Nem feltétlenül kell egyből a konfrontációra törekedni, viszont ebben az esettben az Amerikai Egyesült Államok "egyeduralkodó" identitásai (170 év) , mind a Republikánus, és a Demokrata oldal egyaránt az elmúlt években és az évtizedekben törekedett a Kínai Népköztársasággal és a regnáló Kínai kormánnyal a kultúrált diplomáciai és a közös gazdasági kapcsolatokra, de az ellentétekből fakadóan ez nem mindig volt a csúcspontján. 

 

Ernie bot by Baidu

Mit is lehet tudni a kínai keresőóriás, a Baidu által kiadott csevegőbotról? Lenti cikkemben erre keresem a választ.

Egyelőre meghívásos alapon, API-n keresztül lehet igénybe venni a szolgáltatást, arra vonatkozó közleményt azonban még nem adtak ki, hogy mikor teszik a szélesebb közönség számára is elérhetővé.

Mintegy 30.000 felhasználó jelentkezett tesztelésre a bevezetés követően, de a befektetőket nem győzte meg ez a szám, a nap végére mintegy 6,36 %-ot zuhant a Baidu részvényeinek értéke a hongkongi tőzsdepiacon.