Az eltűnő internet, a megőrzés hiánya

 Az egyre digitálisabbá váló világunkban történelmi feljegyzéseink, kulturális tárgyaink és személyes emlékeinket egyre gyakrabban tároljuk digitális formátumban. Egy aggasztó tendencia azonban megjelent, digitális történelmünk jelentős részét elveszítjük

Lila kagylók, nyaraló rómaiak és a gépi tanulás

Bármily érdekesen hangzik is a cím, rögtön némi igazításra szorul: lila színű kagylókról ugyanis nem lesz szó, legfeljebb azokat a fajokat említhetjük meg, melyekből az ókorban a lila festéket nyerték. És hogy ez miért érdekes? πορφύ̣ρ̣ας̣ vagy πορφυ̣ρ̣ας̣, (porphyras), vagyis lila (festék, amit anyagok színezésére használtak) – ez az a szó, amelyet elsőként sikerült kiolvasni a legújabb, gépi tanulást is felhasználó módszerekkel a PHerc Paris 4-es számú herculaneumi papirusztekercsről.

Sikerült újra kapcsolatot teremteni a japán holdszondával

Az 1969-es holdraszállás az emberiség egyik legnagyobb cselekedete volt. 

A televízió a világ minden részén közvetítette az eseményeket és a nézők egy emberként szurkoltak az asztronautáknak. 

A világűr azóta sokkal kevésbé titokzatos számunkra. Szondák, műholdak meglepő gyakoriságga kerülnek kilövésre a Földről.

Az Amazon evolúciója

Az Amazon a világ egyik legbefolyásosabb gazdasági és kulturális multinacionális vállalata, és gyakran a világ egyik legértékesebb márkájának is nevezik. A Google, az Apple, a Meta és a Microsoft mellett az öt nagy amerikai technológiai vállalat egyike. De hogyan lett egy egyszerű online könyvesboltból mai multinacionális cég, és mi a helyzet ma vele?

Az internetes reklám története

Mivel webfejlesztőként dolgozom 4 éve előfordult, hogy együtt kellett működnöm online marketingesekkel és alkalmanként állítottam is be Google és Facebook hirdetéseket, közeli témának találtam az internetes reklámot. Az online reklámok történetét kutattam és állítottam fel egy idővonalat a banner hirdetésektől napjainkig.

iPod és Broadcast, Most Már Házasok Vagytok

Hogyan kezdődött a podcast?  Mire jó egy podcast?  Igazából én se tudom, de karakteremhez híven összegyűjtöttem értelmes szavakat amiket mondatokba és paragrafusokba fontam, amiket ha elolvasnak, ad egy képet ami által el lehet indulni a saját gondolatok útján. Kezdjük hát a rövid, de talán kalandos utunkat Oroszország utcáin, és kössünk ki a telefonom képernyőjén. Здравствуйте!

A mesterséges intelligenciáról röviden

 

Mesterséges intelligencia (artificial intelligence vagy AI): 

Egy számítógépes rendszer azon képessége, amely olyan, az emberihez hasonló kognitív funkciókat tud utánozni mint például a tanulás vagy a problémamegoldás.  

Működése: 

A matematika és a logika segítségével szimulálni tudja az emberek által használt érvelési eljárást, amely új információk tanulásakor segítik a döntéshozásban. Az AI számítógépes rendszerek képesek előrejelzéseket nyújtani, vagy meglévő adatok mintázata alapján műveleteket végrehajtani. Emellett tudnak tanulni a hibákból, így növelve pontosságukat, mely lehetővé teszi az új információk gyors és pontos feldolgozását. Ezen tulajdonságainak köszönhetően bonyolult helyzetekben is használhatók. Ilyenek például az önvezető autók, képfelismerő programok vagy a virtuális asszisztensek. 

 Típusai: 

• Szűk AI ( “gyenge AI”)  

Az embereknél hatékonyabban képes szűken meghatározott feladatok elvégzésére. Ez az AI legmagasabb szintje, amit az ember máig elért. Jellemzője, hogy több szűkre szabott folyamatok összehangolásával, előre meghatározott keretek között hoz döntéseket, valamint hiányzik belőle az érzelem, és a tudatosság. 

• Általános AI ( “erős AI”) 

Képes meghaladni az emberi eredményeket bármilyen intellektuális feladatban. Ha a mesterséges intelligencia elérné ezt a szintet rendkívül bonyolult problémákat tudna megoldani. Bizonytalan helyzetekben is képes lenne döntéshozásra a korábban megszerzett tudás alkalmazásával. Emberi szintű kreativitással és képzelettel rendelkezne, ami lehetőséget adna széleskörű feladatok megoldására. 

• Mesterséges szuperintelligencia ( ASI ) 

Az embert minden szinten felülmúlná, beleértve a tudományos kreativitást, általános bölcsességet és a társadalmi kérdéseket. 

Előnyök: 

• Szinte minden iparágban valós értékeket nyújt.  
• Szünet nélkül, éjjel-nappal elérhető. 
• A robotok és virtuális ügyintézők egyszerre több személynek biztosítanak útmutatást különböző helyeken, így kiszélesítik a kommunikációt.  
• Segítségükkel automatizálni lehet az ismétlődő feladatokat, melyek elvégzése így nem lesz olyan időigényes és a stratégiailag fontos feladatokra fókuszálhatunk. 
• Csökkentve az emberi hibákat gyorsabban és pontosabban hoznak olyan döntéseket , melyek nagy mértékben támaszkodnak adatokra és sok összetett számítást tarrtalmaznak. 
• Relevánsabb javaslatokat és ajánlásokat mutatnak fel az adott érdeklődési köre és szokásai alapján.  

Hátrányok: 

• Nagy befektetést és szakértelmet igényel. 
• Csak már előzetesen ismert információk alapján tud tájékozódni, ezért nehezére esik eljutni egyik feladattól a másikig. 
• Limitált a kínálat azokból a képzett szakemberekből, akik fejleszteni tudják az AI eszközöket. 

Története:

A modern számítógépek alapjait a 19. Század végén és a huszadik század elején fektették le. Az első programozható számítógépet 1836-ban, a Cambridge-i Egyetemen Charles Babbage és Ada Byron tervezte meg.  

Először az 1940-es években merül fel egy olyan számítógép ötlete, amelynek programja és az adatok, amelyeket feldolgoz a számítógép memóriájában tárolható. Ez az elképzelés John von Neumann nevéhez fűződik. Ebben az évtizedben fekteti le a neurális hálózatok (Olyan gép vagy program, amely a bioológiai neurális hálózat néhány tulajdonságát modellezi.) alapjait Warren McCulloch és Walter Pitts.  

A mesterséges intelligencia létrejöttét sokan az Darthmouth College 1956-os nyári konferenciájára teszik. A konferencia résztveői között voltak a mesterséges intelligencia olyan úttörői, mint Marvin Minsky, Oliver Selfridge vagy John McCarthy, akihez az “artificial intelligence”, vagyis a “mesterséges intelligencia” kiefejezés köthető.  

Felhasznált irodalom: 

https://azure.microsoft.com/hu-hu/overview/what-is-artificial-intelligence/#types 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mesters%C3%A9ges_neur%C3%A1lis_h%C3%A1l%C3%B3zat 

https://searchenterpriseai.techtarget.com/definition/AI-Artificial-Intelligence 

kép 1.

kép 2.

kép 3.

 

Milyen lehetőségeket ad nekünk a Google?

A Google egy mindenki által ismert kereső, de mi még?

Napjainkban, ha bármire kíváncsiak vagyunk egyszerűen beütjük a Google keresőjébe és máris rengeteg találat közül szemezgethetünk. De ezentúl számos szolgáltatást és lehetőséget ad nekünk. Lassan az élet minden területét hasznát tudjuk venni a Google-nek, hiszen a legtöbb feladathoz már van applikációja. 

Ezzel együtt érdemes megemlíteni, hogy nem csak sikerei vannak. Na, de akkor mit lehet tudni a Googlr-ről?

Lou Ottens, a magnókazetta feltalálója

forrás: People.com

2021. március 6-án 94 éves korában elhunyt a holland mérnök és feltaláló Lou Ottens, szülővárosában Duizelben. Neki köszönhető a magnókazetta, amit 1963-ban talált fel.

A magnókazetta feltalálása

Az eindhoveni Philips gyárban dolgozott, ahol 1960-tól az egyik termékfejlesztési vezető volt. 1963-ban találta fel a magnókazettát, amit ottani csapatával együtt fejlesztett ki. A fejlesztés során az innováció felé vezette őt, hogy törekedett az orsósmagnóknál kisebb és felhasználóbarátabb megoldásra. 

A találmány célja

Lou Ottensnek egyik célja volt, az orsóskazetta lecserélése egy olcsóbb és egyszerűbb eszközre. De emellett azt is akarta, hogy a zene hordozható és mindenki számára elérhető legyen. Emiatt szorgalmazta azt, hogy a Philips ingyen engedélyezze a formátumot más gyártóknak is, amivel előkészítette a kazetta világhírűvé válását. 

Szent Tamás és a lyukkártyák

A digitális bölcsészet és az informatika kapcsolata

A digitális bölcsészet (Digital Humanities) egy kurrens definíció szerint “a bölcsészettudományok és a kifejezetten erre a tudománycsoportra szakosodott informatikai megoldások termékeny összekapcsolásának elméleti kutatással is megtámogatott gyakorlata” ami a “nyelvtechnológiától kezdve az irodalmi művek digitális kritikai kiadásain át a történelemkutatás, a muzeológia, a régészet vagy a néprajz gépesítéséig, esetleg a zenetudomány számítógépes kutatásáig” mindent lefed, tehát egyfajta alkalmazott szemléletmód, különféle informatikai megoldások alkalmazása a humántudományok kontextusában. A XXI. század perspektívájából, ahol a számítógépesítés és a hálózatosodás miatt hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez a kapcsolat egyoldalú, nehéz elképzelni azt, hogy az informatika fejlődéséhez bármiképp hozzájárulhattak a humán tudományok is. De a digitális bölcsészet kezdeteinél pont ezt találjuk: Aquinói Szent Tamás teljes életművét, mint a hipertext létrejöttének katalizátorát.

Párhuzamos valóságok: nyomtatott és eletronikus könyvek – a Gutenberg Project és a MEK fontosságáról

A könyvnyomtatás feltalálásával nagyot fordult a világ. A könyvek nyomtatás általi gyors elterjedése, az írás-olvasás néhány évszázad alatti általánossá válása lehetővé tette, hogy széles tömegek is hozzájussanak a tudáshoz, a hírekhez, a tudomány és művészetek eredményeihez. Mindez nemcsak a köz művelődését segítette elő, hanem a gazdasági fejlődést, ezáltal az életszínvonal általános javulását is.

16. századi nyomda ábrázolása

A könyvnyomtatás feltalálása után bő ötszáz évvel azonban még sokkal gyorsabb ütemben kezdtek teret nyerni életünkben a digitális felületek. Azóta foglalkoztatja és sürgeti az emberiséget a kérdés: lesz-e vége valamikor a Gutenberg-galaxisnak? Ha igen, mikor? Ha nem, hogyan tudjuk minél hatékonyabban összehangolni analóg és digitális életvitelünket? A nyomtatott könyvek digitalizálása, az e-könyvek megjelenése is eme kérdésekre próbált és próbál máig is válaszokat találni.

iWiW: A legsikeresebb magyar közösségi oldal története

Az iWiW a világ egyik legelső közösségtérképező honlapja volt, a külföldi Ryze, a Friendster és az Everyonesconnected.com mellett. 

Az iWiW logója 2010-2014 között

Elnevezése az angol "international who is who" (nemzetközi ki kicsoda) kifejezés rövidítése.

2005-2010 között ez volt a leglátogatottabb magyar weboldal.

Újdonsága és jelentősége abban állt, hogy a tényleges emberi kapcsolatokat képezte le a virtuális térben, valamint saját névvel kellett regisztrálni, tehát nem egy anonim felület volt.

Az Index.hu története (Internetto-Uj Péter)

A gyökerek: Internetto

Jó pár évtizeddel ezelőtt az európai polgár friss újságot lapozgatott a reggelijét majszolva, ma internetes hírportálokat olvasunk valamilyen okoseszközön vagy számítógépen. Az index.hu az egyik legnépszerűbb hazai online lap, amely 1999-ben indult útjára, alapítói pedig az Internetto hírportálból váltak ki. Ez volt Magyarországon az első internetes újság, 1995 és 1999 között pedig a legolvasottabb is, a Medián mérése alapján az oldalnak 1999-ben napi 20-25 látogatója volt. Az Internetto (eredetileg: iNteRNeTTo) alapításának az évében, 1995-ben még újdonság volt a net hazánkban, valódi őskor, amikor még mindenki igazi, nyomtatott újságot olvasott, és nem a világhálón tájékozódott. Épp ezért különböző fórumokon mutatták be és reklámozták az új, lehetőségekkel teli médiumot. Egy 1995-ben felvett rádiós interjúban például Nyírő András és Szakadát István mesélnek az internetről, mint igazi, modern szolgáltatásról.

A kulcspozícióban lévő Internettot 1998-tól befektetői csoportok keresték meg. A következő év elején a lap veszélyeztetetté vált, tulajdonosa eladta vagy megszüntette volna. Erre válaszul néhány szerkesztőségi tag (Nyírő András, Uj Péter, Gerényi Gábor) ajánlatott tett a kiadói jogok megvásárlására, de ezt elutasították, az ajánlattevőket pedig nem sokkal később elbocsájtották. Uj Péter 2009-es cikkében így ír erről: „Egy héttel az Index startja előtt az Internettot kiadó IDG Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója felfüggesztette állásából Nyírő Andrást, a lap főszerkesztőjét, az Internetto atyját, kitalálóját, motorját, összeszervezőjét. Másnap a szerkesztőség, kábé másfél tucatnyi ember összeült a Maros utcai Radhost sörözőben, és úgy döntött, nem dolgozik tovább a töketlen és kiszámíthatatlan kiadónak, hanem Nyírő vezetésével új online lapot indít, befektetőket keres, és megpróbál saját erejéből megélni az akkoriban világszerte lendületesen növekvő internetes piacon.”

Nyírő András (kép innen)

Így született meg tehát az Index, mely számtalan munkatárssal, több főszerkesztővel és tulajdonossal is dicsekedhet, kalandos története pedig a mai napig tart. Az Index.hu egyébként 2002-ben megvette az Internettot.

Homályos, de izgalmas ötlet

Homályos, de izgalmas. Ezt az értékelést adta Mike Sendall arra a tanulmányra, melyet egyik beosztottja írt neki 1989 márciusában. A beosztott Tim Berners-Lee volt, a tanulmány pedig a modern világháló létrehozásának ötletéről szólt. Mindketten az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN) Svájcban dolgoztak. Ma egy emléktábla emlékeztet a CERN folyosóján a homályos, de izgalmas ötletre.

A Xanadu Projekt

Ted Nelson

Teljes nevén Theodor Holm Nelson, amerikai filozófus, szociológus és nem utolsó sorban őt tartják a számítástechnika úttörőjének. Neki köszönhetjük a hipertext, hipermedia illetve a hiperlink fogalmakat.

1960-ban így nyilatkozott: “Egy olyan anarchikus, populista, elektronikus, world-wide szintű rendszernek a víziója bontakozott ki a fejemben, ahol bárki bármit közzétehet, illetve azt bárki szabadon elolvashatja. (Eddig ugyanúgy hangzik, mint a mindenki által ismert web.) De személyes megközelítésem az irodalmi mélységről szól - ideértve az összehasonlítást, a kommentárt és az egyedi szerzői jogi javaslatot is.”

Ted Nelson és a Xanadu Project

A XANADU PROJECT

Ted Nelson

Teljes nevén Theodor Holm Nelson, amerikai filozófus, szociológus és nem utolsó sorban az számítástechnika úttörőjének tartják őt. Neki köszönhetjük a hypertext, hypermedia illetve a hyperlink fogalmakat.
1960-ban úgy nyilatkozott: “Egy olyan anarchikus, populista, elektronikus, world-wide szintű rendszernek a terve bontakozott ki, ahol bárki bármit közzétehet, illetve azt bárki elolvashatja.


A kezdetek

A Xanadu Project

Az Internet Archive és a Wayback Machine

Az információrobbanás korszakában, legyen szó bármilyen információ gyűjteményről, idővel az összegyűjtött dokumentumok információi avulnak, bővülnek, esetleg hiteltelenné válnak. Később azonban szükségessé válhat, hogy egyes kutatásokhoz újra megkerüljenek ezek az információk, és ilyenkor jönnek jól az úgynevezett archívumok. Az internet esetében, a köztudatból kikerült információk az Internet Archive-nek a Wayback Machine nevű archívum weboldalán fellelhetőek az ilyen webes információk.

Az Internet Archive:

Brewster Kahle amerikai programozó, internet-aktivista hozta létre Bruce Gilliat internetes vállalkozóval az Internet Archive-t, amely, ahogy a neve is mutatja, egy hatalmas archívum. Ez az archívum régi weboldalakat tárol. Ha esetlegesen rá akarunk keresni egy régi weblapra, akkor ezt a ,,The Internet Archive’’ nevű oldalon megtehetjük. Az Internet Archive nevű oldal, amelynek segítségével több mint háromszázmilliárd oldal korábbi változata kereshető vissza. Ez a weboldal 1996 óta létezik, és folyamatosan bővítik többek között rengeteg tudományos tartalommal. A szolgáltatások, amiket nyújt, ingyenesek, bárki regisztrálhat, és feltölthet dolgokat. Azt a célt tűzték ki maguknak, hogy a világ összes tudását összegyűjtsék egy helyre. Kutatók (mind fizetettek, mind hobbiszerűek), tudósok, újságírók és Wikipédia szerkesztők használják gyakran a munkájukhoz.

Az Internet Archive főoldala

Az oldal kezelőfelülete rendkívül egyszerű, ahogy a fenti képen is látható, így az átlag felhasználók mellett még azok számára is átláthatónak minősül az oldal, akik számára még idegennek számít az internet világa, vagy egyszerűen csak egyszeri felhasználók.



A weboldal jelenleg tartalmaz:

• 330 milliárd weboldalt
• 20 millió könyvet és szöveget
• 4.5 millió hangfelvételt (beleértve 180 000 élő koncertet)
• 4 millió videót (köztük 1.6 millió televíziós hírműsort)
• 3 millió képet
• 200 000 szoftvert.

A Wayback Machine

A Wayback Machine oldala

A Wayback Machine egy felület, amin keresztül elérhetőek a régi weblapok. Csak be kell másolni a weblap URL címét, és máris kiad találatot/találatokat. Ekkor megjelenik egy idődiagram, amin rajta van, hogy melyik évben, mennyire volt aktív az oldal, és ezt követően kell kiválasztani azt az hónapot, és napot amelyre szeretnénk rákeresni.

Felturbózza könyves hivatkozásait a Wikipédia

Idéntől kezdve az Internet Archive digitális könyvtár önkéntesei és automatizált algoritmusai segítségével, a Wikipédia szócikkekben felkutatják a könyves hivatkozásokat, és a digitális gyűjteményből elérhető példányokra irányítják a forrás linkeket.

Tehát mostantól az Internet Archive már a Wayback Machine archívum könyv gyűjteményéhez is hozzáférést nyújt, hogy a Wikipédia szócikkek hivatkozásait pontosabban alátámassza, és ezzel növelje a Wikipédia szócikkeinek hitelességét.

Azaz ha egy könyves hivatkozáshoz az Internet Archive saját gyűjteményében meglévő digitális vagy digitalizált könyv kapcsolódik, akkor annak hivatkozása is automatikusan megjelenik a külsős források közt a Wikipédiánál.

Hátrányok

A régi weboldalak "crawling"-ja - ún. aratógép szoftver által - és publikálása közti idő jelenleg három és tíz óra között mozog, de 2014-ben még hat hónapig is elhúzódott egyszer a "crawling" kezdetétől az oldal megtekinthetősége. A Wayback Machine kereshetősége is korlátozott.

Ezen kívül, a Wayback Machine-nak a web "crawler"-jének nehézsége van kibányászni bármit ami nem HTML nyelven, illetve annak valamelyik változatában van kódólva. Ezáltal, gyakran törött hiperlinkeket és hiányzó képeket eredményez, és nem tud archiválni ún. „árva oldalakat" amelyek nem tartalmaznak linkeket más oldalakra.

Továbbá, több pert is indítottak már az Internet Archive ellen a Wayback Machine-féle archiválási törekvései kapcsán. Ráadásul, Kínában jelenleg blokkolva van az Internet Archive weboldala és Oroszországban is teljesen blokkolták az Internet Archive-t 2015-ben.

A technika fejlődése könyvtáros szemmel

A technika rohamos fejlődésével - például az aratógépek megjelenésével - megnőtt a feldolgozásra, és raktározásra váró dokumentumok mennyisége könyvtárosok számára. Az interneten azonban nem csak dokumentumokat tárolnak, hanem megszámlálhatatlan weblap is létezik. Ezek viszont sok esetben elfelejtődnek, elavulnak, ezért ezeket nekiálltak összegyűjteni, egy óriási adatbázisba - a Wayback Machine-ben, ahol minden weblapot igyekeznek megőrizni, és hozzáférhetővé tenni az Internet Archive. Ez önmagában is embert próbáló feladat, de amellett, hogy gyűjtik a weblapokat, még ezen oldalak korábbi verzióit, és tartalmait napra pontosan is hozzáférhetővé teszik (angolul: version control).

Összegzés

Összesítve, a Wayback Machine sikerének titka látszólag a régi internetes tartalmak visszakereshetőségének fontossága több szakma és foglalkozás számára. Továbbá, az Internet Archive önkénteseinek kitartó munkája mondható elengedhetetlennek a Wayback Machine sikeréhez.

Források:

• archive.org/
• en.wikipedia.org/wiki/Wayback_Machine
• www.hwsw.hu/hirek/internetarchive-wikipedia-wikimedia-konyv-hivatkozas-forras.html
• web.archive.org/
• archive.org/about/
• internetszemle.blogspot.com/internet-archive-es-wayback-machine.html

Az internetes reklám története

Digitális marketing: termékek és szolgáltatások forgalmazására vagy reklámozására digitális csatornák használata, célzott vállalkozók és fogyasztók számára. Ezt a kifejezést az 1990-es években használták először és a Web 1.0 fejlesztésével kezdődött.

• 1993-ban első kattintható hirdetőfelület

• 1994: új technológia+Yahoo, valamint fontossá válik feljebb kerülni a találati listán

• 1996: további keresőmotorok

• 1998: jön a Google és a Microsoft, az Msn-nel

• 2000: az internet buborék, dotkom felrobban

A hálózati kommunikáció forradalma az Internet fejlődése

A számítógép hálózat számítógépek és perifériák, ill. a gépeken tárolt adatok olyan rendszere, amelyek egymással két- vagy többoldalú összeköttetésben állnak. A mai hálózatok önálló számítógépekből, az azokat összekötő kábelekből, vezérlő elektronikából, csatlakozási felületekből, ill. a hálózati programokból állnak. A hálózat központja egy szerver, melynek erőforrásait a munkaállomások használják. A mai élet szinte minden területén számítógépes hálózatokkal találkozunk: egészségügy, utazás, vásárlás, távoktatás, stb.  Az Internet független hálózatok együttműködő együttese, melyet tetszőleges felépítésű és működésű, (peer to peer) lévő hálózatok alkotnak. Internet = Hálózatok hálózata, mely napjainkra az egész Földre kiterjed.

A legismertebb kriptovaluta, avagy Bitcoin-kisokos

Az elmúlt években szinte mindenki hallott a kriptovaluták -főként a Bitcoin- berobbanásáról, térnyeréséről, lehetséges bukásáról. No de pontosan mik is azok a kriptovaluták? Mióta létezik a Bitcoin? Nézzünk egy kis történeti összefoglalót: