Szuperszámítógépek és az energiafelhasználás

A mesterséges intelligencia egyre gyorsabban fejlődik és sok új utat nyit meg, viszont ezzel párhuzamosan nő az energiaigénye is. Egyes becslések szerint 2030-ra egyetlen MI-szuperszámítógép működtetéséhez akár már kilenc atomerőmű teljesítménye is szükséges lehet. Ez a hatalmas energiaigény több szempontból is figyelmet igényel, például komoly környezeti hatása van, de társadalmi szemszögből és gazdaságilag is kérdéseket vet fel. Vizsgáljuk meg, hogy milyen alternatívákat és megoldásokat találtak ki erre a problémára a fejlesztők. 

VR az orvostudomány szolgálatában

A virtuális valóság széles körben alkalmazott digitális technológia. A tudomány számos területén alkalmazzák. 

Egy mesterségesen létrehozott környezet, ahol a valóságot felülmúló élményekkel találkozhatunk. Kialakítása során törekednek arra, hogy minél valóságosabb érzetet keltsenek. A virtuális valóság más néven mesterséges valóság, mesterséges környezet célja, hogy az emberek az információt könnyebben, más szemlélettel, dinamikusabban, közvetlenséggel kezeljék.

A játékok, média, oktatás, építészet, orvostudomány területén is bizonyította hatékonyságát. 

 VR és az orvostudomány

A VR az orvostudományban hozzájárul a képzések eredményességéhez, különböző szimulációk révén támogatja a kutatásokat. A tanulók tapasztalatokat gyűjthetnek, gyakorolhatják az emberi testet is érintő feladatokat. Ez a tanulási módszer jóval hatékonyabb a hagyományos, tankönyvi oktatáshoz képest.

Big Data a terrorizmus eszközeként

Legelőször 2008. november 26. és 29-e között volt példa arra, hogy terrorista csoportok támadásuk kiterveléséhez a big data-t használták segítségül. A támadás során a Lashkar-e Taiban névre hallgató kasmír szeparatista szervezet 164 embert ölt meg Mumbaiban, amihez nagy segítséget nyújtott a nagy közösségi hálózatok, illetve a Google által is használt adat-analizáló rendszerek, melyeket használva a pakisztáni műveleti központban az akció során sikeresen tudtak adatokat bányászni az indiai rendfenntartó szervek tevékenységéről, lévén nagy adatbankból tudtak dolgozni. A műholdas kommunikációnak és az internetből történő nagy mennyiségű adatbányászatnak köszönhetően a terroristák percre pontosan naprakészek voltak az indiai kormány döntéseivel és cselekedeteivel, valamint a támadás helyszínén, a Taj Mahal hotelben tartott túszok személyes adatairól.

AI vs emberi agy; A mesterséges intelligencia meghökkentő képességei

Mai digitális világunkban rohamos fejlődés tapasztalható a mesterséges intelligenciák körében, melyek újabb változásokat hoztak a felhasználók számára. Az újabb technológia rohamosan terjed a vállalatokban, cégekben, de akár már az otthonunkban lévő okos háztartási eszközök, önvezető autók is nagy számban előfordulnak. A generatív mesterséges intelligencia alkalmazások, programok képesek a szövegek befogadására és azokra reagálni, esetleg újabb információkkal szolgálni a kérdezők számára (lásd ChatGPT). További kiegészítő funkciókként jelentek meg a képek és videók generálása is. Azonban ennek használata, alkalmazása rendkívül kérdéses: sok esetben nem megfelelő az általa generált információ, más esetben a képek, videók kapcsán probléma adódott a szerzői jogokkal. Egyes kutatókban felmerült a kérdés: Mik lehetnek a mesterséges intelligencia határai az emberi aggyal szemben? Erről indított egy sorozatot a BBC (AI vs the mind), mely szembe állítja, továbbá feltárja mikre képes még az MI az emberi aggyal szemben. Cikkemben ezen kívül további érdekes képességeket is olvashatnak, melyekről szintén a BBC számolt be.

VEKKER és a Kréta

Saját fejlesztésű online rendszert alakított ki az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatói számára. A projekt a gyakorlatközpontú oktatás mellett megkönnyítené a hallgatói élet mindennapi velejáróit és nehézségeit és arra ösztönözné a diákokat, hogy egy kommunikatív és egészségesebb életet folytassanak.

Az IT és a könyvtárak

Természetesen a könyvtárak világa sem maradhatott ki napjaink információs forradalmából, az egyre újabb technológiák integrálásának csupán a kreativitás szabhat határt. Könnyű belátni, hogy a különféle alkalmazások és szoftverek, ha észszerűen kerülnek alkalmazásra, igencsak megkönnyíthetik a mindennapjainkat és mind fogyasztási, mind egyéb szokásainkat is jelentősen átformálhatják.

Az agy-számítógép interfész a legújabb orvosi csoda?

Elon Musk neve sokmindenki számára ismerős lehet. Akár mint a világ leggazdagabb embere, vagy az OpenAI egyik legnagyobb befektetője, de ezenkívül is olyan hatalmas üzletek fűződnek a nevéhez mint a Paypal, vagy a Tesla Inc. A milliárdos agyi interfésszel foglalkozó cége a Neuralink már 2016-ban felvetette az ötletet, miszerint mentális kapcsolatot lehet létrehozni gondolataink útján számítógépekkel, kiváltva ezzel a klasszikus billentyűzet-egér kombót. 

Az Amerikai Egyesült Államok legokosabb városai

A világ más részeihez hasonlóan az Amerikai Egyesült Államokban is egyre több város „okosodik”, igyekszik kihasználni a technológiai lehetőségeket.

Az alapfeladatnak itt is az autóforgalom visszaszorítását és a tömegközlekedés, valamint a kerékpározás arányának növelését tekintik, emellett igyekeznek technológiai fejlesztéseket végrehajtani a környezetvédelem és az adatfeldolgozás terén is.

A cél a jövőállóság biztosítása, azonban a megközelítés és a megvalósítás módja városonként változik.

A szilícium siker vagy más néven az AIFF

1999-ben tágra nyílt szemekkel nézte a világ a Mátrix című film első részét. A történet szerint az emberiség nagyobb része egy számítógép által generált világban éli életét, ezt tartja valóságának; míg egy kisebb lázadó csoport a disztópikus valóságban harcol a gép ellen. Nem új a gondolat, hogy a valóságot nem ismerik az emberek egy jelentős része, a Mátrix készítői is a Baudrillard és Platón barlang hasonlataiból inspirálódtak. Az viszont újdonság, hogy 25 évvel később minden korábbinál közelebb kerültünk ahhoz, hogy társadalom egy nagyon jelentős része tényleg elveszítse kapcsolatát a valósággal. A Mátrix óta megjelent már a M3gan, a Transzcendens, Vice vagy az Ex Machina és még rengeteg más film is szól arról a "jelenségről" (amit ma mesterséges inteligenciának hívunk) ami egykor még igazán az utópisztikusnak tünő jövőnk egy részének tűnt s mely mára a jelennünké vált oly annyira, hogy napjainkra a filmek valósággá váltak annyira, hogy az MI már filmeket készít sőt saját filmfesztiválja is van az AIFF (Artificial Intelligence Film Festival) mely elsőként nálunk Magyarországon startolt el 2024. március 3-án a Bem Moziban Budapesten.

Zöldebb Google

A fenntarthatóság a mai világ egyik kulcsszava. Nem véletlen, ugyanis a Földnek szüksége van a gondoskodásra, odafigyelésre, ahhoz, hogy továbbra is teljes kapacitással tudja ellátni az emberiséget. Annak érdekében, hogy még hosszú évekig jól és egészségesen élhessünk bolygónkon, meg kell óvnunk azt. A Google a Föld napja alkalmából bemutatja, hogy a cég miként támogatja a környezetünk védelmével foglalkozó vállalkozásokat.

MI az egyetemeken

2022 óta a mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI) fejlődése jelentősen felgyorsult. A technológia nyújtotta lehetőségek kihasználása hamarosan elkezdett teret nyerni a munkahelyek mellett a különféle oktatási intézményekben is, amely jelenség több kérdést is felvetett, főként a szabályozás és értékelés területén. Lehet-e társszerző az MI? Mihez kezdjünk a plágium kérdésével, amely korábban már nem egyszer okozott gondot a nagyobb cégek számára? Hogyan befolyásolja az egyetemek működését a természetes nyelvfeldolgozó eszközök használata?

AIVOLUTION: entering the digital dream

2024. március 1-től a Cinema Mystica Magyarországon is bemutatja az új,  sajátos és egyedülálló művészeti projektjét az: entering the digital dream or what is human after all?-t. A megújult tartalom a mesterséges intelligencia és a művészet kapcsolatát helyezi a fókuszba és egy különleges digitális álomvilágba kalauzolja el a nézőket. A kiállítás bemutatja azt, hogy az egykor még igazán utópisztikusnak tünő jövőnk, hogyan is vált mára a jelennünké és azt is, hogy milyen hatással is van AI-nak köszönhető (digitális) információrobbanás az alkotókra és az alkotói folyamatokra illetve magára a kollektív tudatunkra!

Az 5G a megoldás...

A mai világban az okostelefonok gyakorlatilag elengedhetetlen kiegészítőjévé váltak mindennapi életünknek. Az egyik legnagyobb kihívás, amivel azonban nap mint nap szembe kell néznünk, az az akkumulátorok kapacitásának elégtelensége . Sokan talán már megtapasztalták, hogy egy kiadós nap után este hazaérkeznek és az okostelefonjuk akkumulátora már majdnem lemerült. Mindez akkor is bekövetkezik, ha egyébként nem  is használták túl sokat aznap a telefonjukat.

Az olvasás és a tanulás új dimenziója: Nonstop könyvtárak

A mai felgyorsult világban a nonstop nyitva tartó könyvtárak új lehetőségeket teremtenek az emberek

számára, különösen azoknak, akik olyan életritmusban élnek, amely nem felel meg a hagyományos nyitvatartási időknek. Ezek az intézmények segítenek megküzdeni a modern élet kihívásaival, lehetővé téve az emberek számára, hogy rugalmasan alakítsák az olvasás és a tanulás időbeosztását.

Okos város fényes jövővel

Mitől lesz okos egy város? Milyen közlekedési, politikai és társadalmi problémákkal kell megküzdenie? Hogyan segíti az internet a tervezést? A Connecticut állambeli Bridgeportban erre keresik a választ.

Michael Barlow egyetemi oktató a világ több városát megvizsgálva, következtetéseit levonva ezt próbálja bemutatni.

Telepatikus kapcsolat ember és gép között?

 Elon Musk neve sokmindenki számára ismerős lehet. Akár mint a világ leggazdagabb embere, vagy az OpenAI egyik legnagyobb befektetője, de ezenkívül is olyan hatalmas üzletek fűződnek a nevéhez mint a Paypal, vagy a Tesla Inc. A milliárdos agyi interfésszel foglalkozó cége a Neuralink már 2016-ban felvetette az ötletet, miszerint mentális kapcsolatot lehet létrehozni gondolataink útján számítógépekkel, kiváltva ezzel a klasszikus billentyűzet-egér kombót. 

DNS alapú bűnüldözés

2015-ben egy Parabon NanoLabs nevű cég elindította a DNS mintán alapuló arckészítő modelljét, amit a rendőrség egy potenciális és innovatív lehetőségként tart számon a rendőri munkavégzés segítésére, míg mindenki más ellenzi az ötletet. Vajon miért nem támogatják ezeket az elképzeléseket és miért nem hagyatkozhatunk algoritmusokra az igazságszolgáltatásban?

A libegő a megoldás az amerikai forgalmi dugókra?

Az Amerikai Egyesült Államokban a helyváltoztatás elsődleges eszköze az autó – az egyre növekvő forgalom pedig csak nagyobb forgalmi dugókhoz vezet. Texas állam szerint a megoldás az „égen” van.

 

Példájukat követve egyik-másik állam is egy ritka megoldással kísérletezik.

Bécs élhetőbb lesz

Az osztrák főváros, Bécs legújabb szlogenje: „Smart City”. Az új városrész, Aspern gyökeresen formálná át a közlekedést, az épületek energiafelhasználását, a területek elosztását és a lakosok életmódját – mindezt a polgárok bevonásával.

Az új városrészt a térségben eddig ismeretlen megoldásokkal alakítják ki: a metróállomás előbb épült meg, mint a lakóépületek; a teremgarázsok hulladékhőjével fűtenék a lakásokat, valamint az elektromos autók árammal látnák el a lakóházakat.

Barangolás a könyvtárak "E-lméjében"

A számítógépek elterjedése megszámlálhatatlanul sok új lehetőséget teremtett az életben. A számítástechnika ma különösképp fontos, hiszen létezésünk szinte minden területén jelen van. A könyvtárak területén az ún. "digitalizálás" kulcsfontosságú mozzanattá vált. A számítástechnika fejlődésével a könyvtárakban is megjelentek a digitalizált dokumentumok. Ma már alapkövetelmény, hogy egy könyvtárban legyen egy számítástechnikai eszköz, melyen szabadon hozzá lehet férni a digitális dokumentumokhoz.