Ez lehet a megoldás az álhírek ellen

Ma már a legtöbb ember tudja, hogy milyen szempontokat vegyen figyelembe, milyen árulkodó jeleket, hibákat keressen annak érdekében, hogy felismerje a hazugságot, a manipulációt, vagy a fals, csak részben igaz információkat. Mégis a mai napig vannak olyanok, akik ismerik ezeket a jeleket, figyelmeztették őket az álhírekre, de végül mégis beleesnek abba a hibába, hogy elhiszik azt is ami nem igaz. Mi lehet ennek az oka?

VR az orvostudomány szolgálatában

A virtuális valóság széles körben alkalmazott digitális technológia. A tudomány számos területén alkalmazzák. 

Egy mesterségesen létrehozott környezet, ahol a valóságot felülmúló élményekkel találkozhatunk. Kialakítása során törekednek arra, hogy minél valóságosabb érzetet keltsenek. A virtuális valóság más néven mesterséges valóság, mesterséges környezet célja, hogy az emberek az információt könnyebben, más szemlélettel, dinamikusabban, közvetlenséggel kezeljék.

A játékok, média, oktatás, építészet, orvostudomány területén is bizonyította hatékonyságát. 

 VR és az orvostudomány

A VR az orvostudományban hozzájárul a képzések eredményességéhez, különböző szimulációk révén támogatja a kutatásokat. A tanulók tapasztalatokat gyűjthetnek, gyakorolhatják az emberi testet is érintő feladatokat. Ez a tanulási módszer jóval hatékonyabb a hagyományos, tankönyvi oktatáshoz képest.

Mesterséges intelligenciával az iskolapadban

Eleinte az MI betörése az iskola padokba pozitív reakciókat váltott ki az emberekből. Persze már akkor is voltak sokan, akik nem jósoltak fényes jövőt egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia átveszi az emberektől a gondolkodást. Azonban az idő elteltével, egyre több helyen merült fel a kérdés, hogy ilyen gyors szintű fejlődés többet árt-e, mint valami jót eredményezne? Mert ezzel nem csak a tanulóknak, hanem a tanároknak is lépést kéne tudni tartania. Viszont, mi lesz ha majd egyszer egyáltalán nem lehet majd megállapítani, hogy a feladatot a diákok saját kezűleg írt-e meg vagy csupán egy gép szüleményei? Érnek valamit akkor még a házi és beadandó feladatok?

Mesterséges intelligencia: az oktatás titkos eszköze vagy veszélye?

Egyre több iskolában vált a tanterv részévé a mesterséges intelligencia. Mivel ez az új technológia javában elkezdett terjedni fontos, hogy tisztában legyünk a megfelelő használatával, az előnyeivel és a veszélyeivel. Ezeknek az alapelveknek az átadása a gyermekek számára kulcsfontosságú, hiszen ők képezik a jövőt. Ebben a cikkben szó lesz arról, hogy miként alakul ez a tárgy a különböző országokban, hogy miért fontos ez a lépés az oktatásban és, hogy hogyan működik a gyakorlatban.

A digitális világ hatás a gyermekekre

A mai fiatal generáció számára szinte egyértelműnek számít a minket körülvevő digitális világban rejlő előnyök és lehetőségek, viszont kevésbé tudatosak a rájuk leselkedő negatív hatásokkal kapcsolatban. Az utóbbi években, leginkább a COVID-19 világjárvány óta széles körben vált elterjedté az online oktatás, a digitális kultúra oktatása és a digitális eszközök használata. Gyakorlatilag szinte elkerülhetetlen a digitális technológia az életünkben, azonban figyelemmel kell kísérni a gyerekek korai szocializációját az online térben, ahol korlátlan mennyiségű információ áll rendelkezésükre. Nem tekinthető általános érvényűnek, ugyanis hazánkban is vannak szegregációban élők, ahol nem biztosított az internethez való hozzáférés. Számukra egy lehetőséget nyújt a könyvtár, ahol digitális tartalmakhoz és különféle szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, kölcsönözhetnek e-book-ot.

Produktív alkalmazások

Nem ér senkit meglepetésként, ha azt mondom ma már szinte bármit eltudunk intézni online, az internet segítségével. Ugyanis minden amire szükség van, megtalálható egy helyen. Legyen ez telefon, táblagép, számítógép vagy ehhez hasonló okos eszközök. Ha valaki írói vénáját, vagy éppen kreativitását szeretné kiélni, az interneten weboldalak sokasága áll rendelkezésére. Talán ebből is adódhat az, hogy az emberek ebben a felgyorsult világban is egyre gyorsabban, könnyebben akarják megoldani a feladataikat. Ezeknek az rendszerezéséhez, véghez viteléhez pedig, ún. produktivítást segítő  alkalmazásokat próbálnak használni.

Az IT és a könyvtárak

Természetesen a könyvtárak világa sem maradhatott ki napjaink információs forradalmából, az egyre újabb technológiák integrálásának csupán a kreativitás szabhat határt. Könnyű belátni, hogy a különféle alkalmazások és szoftverek, ha észszerűen kerülnek alkalmazásra, igencsak megkönnyíthetik a mindennapjainkat és mind fogyasztási, mind egyéb szokásainkat is jelentősen átformálhatják.

Üzenet a jövő generációjának

Gyakran hallhattuk gyerekkorunkban hogy az informatikában van a jövő, tanulj programozni és tiéd lesz a világ, abból jól fogsz élni. A szüleink biztos nem gondoltak volna arra hogy hamarosan egy olyan ismert számítástechnikával foglalkozó cég vezére, mint a Nvidia vezetője azt fogja tanácsolni hogy hátra arc és kérd meg a szüleidet, nagyszüleidet hogy tanítsanak meg például a növénytermesztésre.

Az olvasás és a tanulás új dimenziója: Nonstop könyvtárak

A mai felgyorsult világban a nonstop nyitva tartó könyvtárak új lehetőségeket teremtenek az emberek

számára, különösen azoknak, akik olyan életritmusban élnek, amely nem felel meg a hagyományos nyitvatartási időknek. Ezek az intézmények segítenek megküzdeni a modern élet kihívásaival, lehetővé téve az emberek számára, hogy rugalmasan alakítsák az olvasás és a tanulás időbeosztását.

A Wikipédia története

A Wikipédia logója

A Wikipédia a világ legnagyobb, leggyorsabban hozzáférhető ingyenes enciklopédiája. Akármire keresünk rá az interneten, szinte biztos hogy az első találatok között lesz az adott témához kapcsolódó Wikipédia bejegyzés. Az oldalon szinte minden kérdésünkre megkapjuk a - többnyire helyes - választ, valamint a bejegyzéseket magunk is kiegészíthetjük, vagy akár teljesen új oldalakat, bejegyzéseket hozhatunk létre. Ez a funkció adja azonban az oldal "kétes" megítélését; a Wikipédia egy nem lektorált enciklopédia. Az oldalt önkéntesek szerkesztik, bárki bármilyen információt közzétehet, amit aztán felhasználók milliói olvasnak. 

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy hamis információk tömkelege kering az oldalon. Vannak olyan Wikipédia felhasználók, akik már szinte hivatásszerűen töltik fel, egészítik ki,vagy éppen javítják a közzétett információkat, a saját szakterületüknek, érdeklődési körüknek megfelelően. Elődje, a Nupedia, funkciójában nagyon hasonlított a Wikihez, az azonban egy lektorált, online elérésű enciklopédiaként indult. A lektorálás azonban nagyban visszavetette az oldal fejlődésének sebességét; indulása után fél évvel csak két cikk jutott át a folyamaton. Az oldal készítői ezt  szerették volna felgyorsítani, mégpedig úgy, hogy készítenek egy oldalt amihez mindenki hozzáteheti a saját tudását, szerkesztői áttekintés várakozási ideje nélkül. Így indult el 2001. január 15-én a Wikipedia.com.

Kezdetek

A Wiki kezdőlapja 2002-ben

A Wikipedia eleinte a Nupedia kiterjesztésének indult. A Nupedia, egy ingyenes angol nyelvű online enciklopédia, 2000. március 9-én indult. A lektorált enciklopédia túl lassan indult be, ezért Jimmy Wales és Lawrence Sanger létrehozták a wikipedia.com-ot, ami először egy kis angol nyelvű enciklopédia volt, kevés szabállyal, és egy hadseregnyi önkéntes szerkesztővel. Ezek az önkéntesek főként a Nupedia, Slashdot hírdetések és internetes keresők segítségével találtak rá az oldalra. A Wiki népszerűségét önállósága és gyorsasága adta; kezdetben kevés megkötés volt a szerkesztőkre nézve, azonban azt a néhány szabályt komolyan betartatták. 2004-ben már 164 nyelven léteztek Wiki bejegyzések, 2007-ben pedig a legtöbbet látogatott oldal volt.


Növekedés, népszerűség, hátrányok

Az oldal népszerűsége ellenére sok problémával küzdött, és küzd a mai napig is. Az legnagyobb gondnak a vandalizmus és a megkötések hiánya volt. Ahogy a Wiki egyre ismertebb lett, úgy nőtt a szerkesztők száma is, és az oldal tartalma minőségileg elkezdett lefelé ívelni. Mivel nem volt olyan formula ami meghatározta volna mi kerülhet ki az oldalra és mi nem, rohamosan nőtt a pontatlan bejegyzések száma, és a már meglévő tartalmat is elkezdték tönkretenni. A Wikipédia szoftverében szerencsére elmentésre kerül minden oldal minden bejegyzésének módosítása, és egy követő funkcióval sikerült is a nagyobb kaliberű elkövetőket elcsípni. Így került tiltólistára többek között a Szcientológiai Egyház is; mint kiderült, a szcientológusok nem éppen neutrális felfogású bejegyzéseikkel ellene mentek a Wikipédia legfontosabb szabályának - a semleges szempontú információközlésnek.

Citizendium logo

Az oldal kereszttűz alá került a lektorálás hiánya miatt is. Ez a probléma olyannyira komolynak bizonyult, hogy 2002-ben az egyik alapító, Sanger otthagyta a Wikipédiát, és később megalapította a Citizendiumot, ami az információmegosztás szempontjából már egy jóval kötöttebb angol nyelvű online enciklopédia. 

Egy ilyen kaliberű online enciklopédia fenntartása rengeteg pénzbe kerül. A TIME 2009-es cikke szerint évi 6 millió dollárba került a működtetőjének, a Wikimedianak Ráadásul a Wikipédián nincsenek reklámok, amik extra bevételhez juttatnák a céget.

Wikipedia logók az évek során

A Wikipédia ma - A fake news ellen

2017-18-ban az álhírek rohamos terjedésére reagálva a Youtube és a Facebook is bejelentette, hogy a Wikipédia  és a felhasználóik segítségével megpróbálják lecsökkenteni a fake news jelenség terjedését. A felhasználók jelenthették a kétes tartalmú oldalakat illetve reklámokat. Ez a funkció még tovább növelte a Wiki látogatóinak számát és az oldalon eltöltött idejét.

A jelenlegi COVID-19 vírus terjedését követően a Wikipédia olvasóinak száma ismét ugrásszerűen megnőtt. Erre reagálva a Wiki szerkesztői különös odafigyeléssel igyekeztek a vírusról szóló bejegyzést álhírmentesen és naprakészen tartani. A Dawn újság cikke szerint a Wikipédia szerkesztői átlagosan óránként 163 alkalommal szerkesztik az oldalt. 2020.április 23-ig nagyjából 4500 bejegyzés készült a vírusról.

Források
Wikipedia: Wikipedia
Wikipedia: Wikipedia - Cultural impact
Alexandre Préfumo: The history of Wikipedia
TIMES: A Brief History of Wikipedia
24.hu Tudomány: Tíz éves a Wikipédia

Az adatvédelem fontossága

Az adataink védelme, a csalók és a zaklatók elkerülése, mindig is nagy odafigyelést igényelt, az internet világában. A közösségi média negatív hatásai miatt, sokan tehetetlennek érzik magukat. A csalók egyre kreatívabbak,  a zaklatóknak rengeteg típusa megtalálható már. Most pedig még fokozottabban oda kell erre figyelnünk, a koronavírus idején, mikor rengeteg ember otthonról dolgozik, a diákok, a gyerekek pedig távoktatásban tanulnak. Nem árt mások adatainak a védelme is, mint a családtagoké, gyerekeké, szeretteinké, nem csak a sajátunkéra érdemes figyelmet fordítani. A cikkeimben erről a témáról, ilyen esetekről írtam:

Adatvédelem a távoktatásban

A koronavírus miatt számos ország távoktatásra állt át, köztük Magyarország is. A kormány március 13-án jelentette be, hogy minden általános és középiskolának távoktatásra kell átállnia, pár nappal később pedig már digitalizálódott is az oktatás. Mivel nem volt gondosan kiválasztva, tesztelve és előkészítve az eszközkészlet, így az iskoláknak és a tanároknak kellett valahogy összetákolni egy virtuális platformot. A tanárokat, a diákokat és a szülőket is kihívások elé állítja a kialakult helyzet adatvédelmi szempontból, a pedagógiai problémák és módszertani felkészületlenség mellett.

Goodbye privacy - azaz személyes adataink felhasználása a koronavírus idején

Szeméyes adataink védelme az utóbbi időkben különösen nagy odafigyelést igényel az év elején beálló vírushelyzet miatt. Világszerte megelőző és lelassító intézkedéseket vezettek be, ez azonban  adataink megőrzése is kihívást jelent. Cikkemben áttekintem a jelenlegi helyzetet Kínától Magyarországig, hogy lássuk hogy áll a világ jelenleg a személyes adatvédelemhez.

Jövőkép: minden 3. fiatal influencer akar lenni

A főként Y és Z generációs magyar válaszadók körében végzett online kutatásból, melyet a Follow Me Influencer Marketing Agency és az ArvaliCom készített kiderült, hogy egyre több fiatal vágya-terve, hogy influencer legyen. A nem reprezentatív kutatás szerint az influencerek hatása azonos, sőt bizonyos területeken erősebb a család és a tanárok hatásánál is. Az “influencerkedés” könnyű, szórakoztató, gazdagságot és ismertséget biztosító élet formaként szerepel a fiatalok képzeletében: ez a vágy és a cél. 

Jó vagy éppen rossz ha gyermeket engedünk az internet közelébe?

Mikor van itt az ideje, hogy mobiltelefont nyomjunk gyermekünk kezébe?

 A döntés minden esetben a szülő felelőssége, akinek ilyenkor nem elsősorban utódja életkorát, mint inkább annak érettségét kell szem előtt tartania. Hogy mikor nevezhető egy gyermek érettnek? Ennek megítélésében számos jelenség biztosíthat használható támpontot: ha a fiatal képes alkalmazkodni mind otthona, mind az általa látogatott iskola házirendjéhez, és kimutatható felelősségérzettel rendelkezik, jó eséllyel tekinthetünk rá érettként.

Innovatív iskolai programok - A fejlődés útján?

16 oktatási intézmény részvételével, köztük a Herman Ottó Általános Iskolával is együtt működve indult meg a Microsoft Innovatív Iskolai Programja, melyben a fejlett technológia mellet a tanárok és igazgatók képzése is megindul. A Microsoft program célja, hogy 3 éven belül körülbelül 50 résztvevő intézménnyel folytatódjon a fejlesztés.  A program a résztvevők számára 3 éves komplex kapacitásfejlesztésii programot kínál. Az oktatók a Microsoft dedikált munkatársaival együtt igyekezhetnek fejleszteni a hazai oktatást.