Az e-könyv jelene és jövője

Az e-könyvek megjelenésük óta folyamatos népszerűségnek örvendenek. Ennek több oka is van, hiszen sok pozitívummal rendelkezik. Az e-olvasók az olvasás egy új korszakát hozták.

Mi alapján válasszuk az e-olvasónkat?

E-olvasót sokszempont alapján választhatunk, habár előfordulhat, hogy míg valakinek egy szempont igazán fontos, az másnak nélkülözhető. Mindegyik készüléknek megvan a maga előnye és hátránya, amik segítenek döntésünk meghozatalában.

Olvasási szokások a digitális korban

Új lehetőségek

Az e-olvasók sok új lehetőséget adtak számunkra. Velük akár már teljes sötétségben is olvashatunk és akár egy egész könyvtárat is birtokolhatunk a hátizsákunkban. Bárhol és bármikor könnyen és gyorsan hozzá férhetünk a gyűjteményünkhöz. Emellett végtelen mennyiségű dokumentumhoz juthatunk hozzá, olyanokhoz is, amikhez másképp nem tudnánk.

Híd a múlt és a jövő között: közösségi könyvcsere a digitális kor árnyékában

Mialatt a digitális tartalmak uralják mindennapjainkat, addig a fizikai könyvek új közösségi szerepet kapnak. A Városligetben nemrég új Lapozó könyvcserepontot avattak. Ez egy különleges példája annak, hogyan kapcsolódhat az analóg élmény manapság a hálózati gondolkodással. A Városliget újdonsága nemcsak könyveket kínál számunkra, hanem újra gondolja az olvasás közösségi szerepét is. Érdemes lehet e újra kézbe venni azokat a könyveket, melyeket más ajánl ezáltal számunkra? 

Újdonságok az e-könyvek terén

A technológia fejlődésével és az olvasók változó preferenciájával fejlődnek, újulnak az e-könyvek is. Olvasóként is fontos, hogy ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni tudjunk és a legtöbbet hozzuk ki ebből az úgynevezett e-könyv revolúcióból, hiszen nem csak maguk az elektronikus könyvek, hanem az is gyorsan fejlődik, ahogy olvasunk. De milyen fejlesztések várhatóak?

Mikor válasszunk e-könyvet?

Ahogy a nyomtatott könyveknek, úgy az e-könyveknek is számos előnyeik vannak, melyek segíthetnek eldönteni, hogy bizonyos esetekben melyik formát válasszuk. Az e-könyvek az alábbi szempontok szerint előnyösebbek lehetnek.

Meghozta a Kobo a színes E-Book olvasóját

Már elő lehet rendelni a Kobo Libra Colour és a Kobo Clara Colour nevű színes kijelzőjű e-book olvasókat, melyek április végétől lesznek elérhetőek. A Rakuten leányvállalataként működő Kobo színes kijelzőjű e-book olvasójával ezzel megelőzte a híres Kindle e-book olvasókat. A Libra és a Clara Colour is a legújabb E Ink Kaledio 3 képernyőtechnológiát használja, mely finom, pasztellszerű árnyalatokkal rendelkezik, és a 300 ppi-s szürkeárnyalatos felbontásról 150 ppi-re csökken, ha színes tartalmat tekint meg az olvasó.

Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok

Választásom azért esett erre a témára, mert mindig szerettem volna ilyen alkalmazásokat használni és tagja lenni könyves kluboknak, közösségeknek, de az élet nem úgy hozta, hogy időm legyen klubba járni vagy a gép előtt ülni huzamosabb ideig, így ha nem is tudok aktív részese vagy felhasználója lenni ezeknek a kezdeményezéseknek, jó volt bepillantást nyerni ezekbe a színterekbe.

Könyvtári trendek, melyek hatással vannak az olvasókra 2023-ban

 

2023-ban az olvasók számítanak arra, hogy ne csak a kölcsönzésből és a dokumentum visszaviteléből álljanak a könyvtári szolgáltatások. Ezért a könyvtárak tudatosan törekednek arra, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyekre a mai olvasóknak szüksége van. Ez innovációt és új lehetőségeket hozott el a könyvtárak számára.

Mivel a technológia terén minden nap jelentős változás történik, az olvasók azt várják a könyvtáraktól, hogy zökkenőmentes, könnyen elérhető lehetőségeket teremtsenek meg számukra. Többek között az Egyesült Királyság számos könyvtára alkalmazkodott a modern olvasók igényeihez, például RFID önkiszolgáló pultok, biztonsági kapuk és mobil alkalmazások állnak a könyvtárak által az olvasók rendelkezésére.

Nem meglepő módon az intelligens hangszórók és a virtuális asszisztensek népszerűségének a növekedése is folytatódott, mivel az olvasók egyre inkább a modern hangfelismerő robotok felé fordultak. A SerpWatch nemrégiben végzett felmérése szerint a Siri a Google Assistant mellett a legnépszerűbb mesterséges intelligencia bot. Világszerte több mint 500 millióan választják az Apple digitális súgóját.

Ezeknek a könyvtárba való bevezetése által a könyvtárak és digitális gyűjtemények is népszerűbbek lesznek, és az olvasók majd a hangjuk segítségével tudják keresni a könyvtári anyagokat és tartalmakat. Ez a látássérült embereknek és a könyvtárosoknak is előnyös lesz, mivel időt fog megtakarítani a használók számára.

Mindemellett a könyvtárak továbbra is innovatív ötletekkel állnak elő a könyvtáraknak a fenntarthatóbbá tételére. A GLL, az Egyesült Királyságban nyilvános könyvtárakat üzemeltető karitatív társadalmi vállalkozás már elismerésben részesült, amiért az első olyan könyvtári hálózat, amely lecserélte a műanyag olvasójegyeket egy biológiailag lebomló alternatív verzióra. Ezzel több, mint nyolc futballpálya értékű műanyagot spórolt meg.

A közelmúltban végzett zöld könyvtári kérdőív kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban a könyvtárak 56%-a tett előrelépést a környezetvédelem terén, míg a könyvtárak 27%-a ennek a folyamatnak az elején jár. Az elmúlt évben a CILIP extra erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy előmozdítsa azt a klímatudatos képet, miszerint a könyvtárak a fenntarthatóság központjai, és a közelmúltban elindította a „Zöld Könyvtárakat”, amely összeköti a könyvtárakat olyan vezető szervezetekkel, mint az Arts Council England, a Libraries Connected, és a Julie’s Bicycle.

Az egyik új trend a 2020-as világjárványnak köszönhető, mely gyakorlatba ültette a könyvtárosok és valamennyi olvasói számára az otthoni munkavégzést. Azóta a könyvtárak is fejlődtek mind működés, mind szolgáltatásnyújtás ügyileg. A weboldalakat elkezdték fejleszteni, a szolgáltatásaikat pedig az akkori helyzetre szabták az olvasók és a könyvtár látógatóinak a számára. Ennek utóhatása, hogy a könyvtárak azóta is gyorsan reagálnak a megoldásokkal és a kihívásokkal teli időkre. A vidéki könyvtárak megnyitották kapuikat az általuk kiszolgált közösségek előtt, és arra ösztönözték a látogatókat, hogy a könyvtárat többnek tekintsék, mint egy információs és oktatási központ. Csak egy példa, hogy meleg ételosztásra adott teret a könyvtár, miután a Sussex Council bejelentette, hogy közösségi épületeket, különösen könyvtárakat fog használni a támogatásra szorulók megsegítésére.

Ezeken kívül még számos, meg nem említett trend van hatással a könyvtárakra és az olvasókra. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy a könyvtár tekintettel van a digitális trendekre, és ezt gyönyörűen gyakorlatba is ülteti. Ez nem csak hasznos, de hívogató is az olvasók számára. Nem érdemes figyelmen kívül hagyni a klímaváltozást és a természetvédelmet se még akkor se, ha ezt a témát máig sokan elbagatellizálják. Örülök annak, hogy a könyvtár kiáll az értékrend mellett, melyet a dolgozók és az olvasók képviselnek. Nem csak az Egyesült Királyságban, hanem pl. Magyarországon is érzékelhető, hogy a könyvtárak folyamatosan haladnak a korral. Remélem, hogy ez a jövőben se lesz másképp.

 

 

A jövő nemzedékének választása

2019-ben bekövetkezhet egy fordulópont, ami alapján a felhasználók naponta átlagosan több időt töltenek internetezéssel, mint televízió nézéssel. 2020-ra és az azt követő években pedig ez az arány valószínűleg még inkább el fog tolódni az internetezés iránya felé.

Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe

Olvasónak lenni annyit jelent, hogy sosem leszel magányos és soha nem fogsz unatkozni. Joanne Harris angol író véleményét idézem, aki szintén nagy könyvmoly az írás mellett.
Habár maga a könyvolvasás tevékenysége önállóan zajlik, de rengeteget tud adni egy olvasmányélményhez, ha van kivel megbeszélni azt, vagy vannak az olvasóhoz hasonló ízlésű könyvmolyok, és új műveket ajánlanak az embernek. Hiszen eredendően társas lények vagyunk, szívesen osztjuk meg akár a pozitív, akár a negatív érzéseinket.

A könyvmolyok két legnagyobb könyves Paradicsoma, közösségi oldala a méltán világhíres Goodreads.com, illetve kis hazánkban a Moly.hu.
Először az volt az elképzelésem, hogy erről a két oldalról fogok írni, de pár vicces kedvű csoporttársam az eredeti cím mellé odaírt egy félmondatot, ami új utakra vezetett engem.

Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe – ez az apró megjegyzés igen elgondolkodtatott, mert a napokig tartó kutatás előtt tényleg nem ismertem én se másik könyves közösségi oldalt.
De immáron igen, ezeket a frissen talált kincseket szeretném bemutatni 5-10 mondatban.

Elektronikus dokumentumok arcai

  A bejegyzések az elektronikus dokumentumokkal csak azért létezhetnek, mert még nincs kialakulva hogy az e-könyvet hogyan, és mi módon kezeljük. Bár régóta létezik, mégis rengeteg kérdés marad utána, és ahogy fejlődik, és lesz egyre népszerűbb úgy hozza magával az újabb és újabb problémákat. A bejegyzésekben ezeket a problémákat próbáltam összeszedni, és a jövőt előrevetítve egy-egy pozitív példát hozva megmutatni, az elektronikus dokumentumoknak elérkezett az idejük. Mindezen felül, megpróbáltam a könyvtárakat is bevonni a jövő-hálóba, amit a félév alatt szőttem, és amiben helyük van a könyvtáraknak is.

Másolásvédelem és az e-könyvek

Az e-könyvek szerzői jogi szempontból egyik legnagyobb kérdése, hogyan óvjuk meg az elektronikus tartalmat, vagyis hogyan tegyük másolásvédetté. Ez a problémakör, még nem fejlődött ki igazán, gyerekcipőben jár, és emiatt nem is lehet biztos védelemről beszéli. 

Használt e-könyv: Káprázat vagy valóság?

  Az elektronikus dokumentumok, mint azt az előző blogbejegyzésből is tudható, nem szellemi termék, hanem elektronikus szolgáltatásként van számon tartva jogilag, és így gazdaságilag is. A németek megfordították a kérdést: ha van használt könyvem, miért ne lehetne használt e-könyvem? És miért ne árusíthatná a drágán vett e-könyvet, ha már nincs szüksége rá? Ezekkel a gondolatokkal kezdődött Németország egy nagy dilemmája.

Az e-könyv pénzes oldala, avagy miért venne a magyar inkább nyomtatott könyvet?

  A szerzői jog kérdése egy könyv esetében egyértelmű, ám egy kicsit bonyolultabb, ha a könyv nem nyomtatott, vagy éppen kevés az oldalszáma, hangoskönyv, vagy babakönyv. Az e-könyvek legfőbb problémája, hogy nem férnek bele a könyv fogalom alá jogilag, ezért is kezeljük, és fizetjük máshogy az e-könyveket. Ebben az összefoglalóban szeretném megmutatni, hogy mennyire máshogy kezelik az e-könyveket, nem csak az olvasóközönség, de jogi és gazdasági szempontból is.

2015-ben tovább csökkentek az e-olvasók és az e-könyvek eladásai. Talán ez a vég kezdete?

Sokunk kíváncsi lehet, hogy a tavalyi évben mennyire fogytak az e-olvasók és az e-könyvek. Most itt a lehetőség bepillantást nyerni az adatokba. Minden évben nagy verseny zajlik a különböző gyártóknál, hogy kinek a készülékét viszik a vásárlók a legjobban, illetve a könyvkiadóknál, hogy mennyi fogynak az e-könyvek. Ezek a számok évről évre változnak, az eladások csökkenek. Az Amazon jelenleg is szilárd talpakon áll. Nézzük mi a helyzet a nagyvilágban és az Egyesült Államokban.

Vlogolás az olvasásért

Egyre több, elsősorban fiatal dönt úgy, hogy videónapló írásába vágja a fejszéjét, tehát vlogolni kezd. Talán ez nem is pontos definíció, hiszen itt éppen az írásban lévő bejegyzéseket vált ki egy-egy videó. Rengeteg kategória létezik, szinte bármiről készíthet az ember felvételt, teheti fel az internetre és szerezhet követőket. Szerencsére igen népszerű téma az olvasás is. Sok könyves videoblog létezik. A vlogolás legfőbb színtere, mint a legtöbb videónak, a YouTube.

A British Library augusztusa

British Library

"Tracey Crouch brit örökségvédelmi miniszter arról beszélt az elismerés szombati bejelentésén, hogy a könyvtár egészen rendkívüli építészeti megjelenése miatt kerülhetett fel az ország építészeti örökségét gazdagító legkiválóbb épületek listájára." Két kiemelkedő eredményt is elért a British Library augusztusban. Egyrészt, hogy felkerült a legkiválóbb brit épületek listájára, másrészt, hogy mindezt 17 éve ellenére, így azt az elismerést is bezsebelhette, hogy a legfiatalabb épületek közé tartozik, melyek bejutottak.