Booktuberek és könyvbloggerek

Az olvasás és a könyvek jelentős szerepet játszanak az emberek életében és kultúrájában megjelenésük óta. Legyen szó tanulásról, szórakozásról a könyvek szinte kivétel nélkül ezek alapjait képzik. A mai modern, úgynevezett digitális korban az olvasás és a könyvek egyre elfeledetebbé váltak, népszerűségük rohamosan hanyatlik. Ezért különböző kiadók, elszánt könyvmolyok a népszerűsítéset a közösségi médiában és az online platformokon végzik, így az olvasás szeretete közösséget és közösségi élményt teremtett. Különösen figyelemre méltóak a booktuberek és könyvbloggerek, akik véleményükkel jelentős hatást gyakorolnak a könyvpiacra, valamint az olvasás jövőjére. De mi is az a booktuber, és mi különbözteti meg őket a könyvbloggerektől?

Mi az a booktube, Ki az a booktuber?

A booktuberek könyves tartalomgyártók, akik a YouTube-on, valamint újabban más a TikTok-on osztják meg videós tartalmaikat. A "booktube" kifejezés könyvekről szóló videók gyártását, megosztását jelenti. Ennek sokszor célja az olvasás népszerűsítésére és különböző könyvek marketing, pr reklámozása. A booktuberek a videóformátum segítségével osztják meg véleményeiket, ajánlásaikat és könyves élményeiket. Leggyakoribb témák közé tartoznak a kritikák, ajánlók, olvasási kihívások, tematikus listák és a könyves unboxing. A közönség számára a vizuális és személyes élmény különleges tényező: booktuberek nemcsak könyvekről beszélnek, hanem az olvasás élményét is átadják nekik. Így az olvasók könnyedén kapcsolódhatnak olyanokhoz, akik hasonló könyveket olvasnak. A booktube közösség jelentős növekedésen ment keresztül az évek során. Mivel a platformok vizuális jellege lehetővé teszi a személyes interakciót, a nézők könnyen kapcsolatba léphetnek a booktuberekkel, kérdéseket tehetnek fel, részt vehetnek a vitákban és diskurzusokban. A booktuberek személyisége és stílusa kulcsszerepet játszik a közönség elnyerésében, így a legnépszerűbb booktuberek valójában a könyves világ influencerei.

 

A becomeawritertoday.com szerint ők a top10 legnagyobb nevek, akiket követni kell:

1. Jesse the Reader
1. -386 ezer feliratkozó, 2012. óta
2. Ariel Bissett
1. -347 ezer feliratkozó, 2012. óta
3. withcindy
1. -563 ezer feliratkozó, 2018. óta
4. PeruseProject
1. -383 ezer feliratkozó, 2013. óta
5. polandbananasBOOKS
1. -453 ezer feliratkozó, 2010. óta
6. The Artisan Geek
1. -92,2 ezer feliratkozó, 2013. óta
7. Bowties & Books
1. -38,6 ezer feliratkozó, 2018. óta
8. NayaReadsAndSmiles
1. -76,9 ezer feliratkozó, 2014. óta
9. Leena Norms nem csak könyves tartalmakat gyárt, így őt csak név szerint említem a 9. helyen.
10. Jack Edwards
1. -1,43 millió feliratkozó, 2014. óta

Magyar viszonylatban a teljesség igénye nélkül gyűjtöttem az alkotókat akik jelenleg is aktívak a YouTube-on:

1. Andi kis könyves világa
1. -6,55 ezer feliratkozó, 2016. óta
2. Bloomybooks
1. -244 feliratkozó, 2020. óta
3. booksflyingaround
1. -1,17 ezer feliratkozó, 2018. óta
4. Booksnail
1. -909 feliratkozó, 2021. óta
5. Booktube Könyvklub
1. -1,36 ezer feliratkozó, 2021. óta
6. Borító alatt
1. -1,4 ezer feliratkozó, 2021. óta

Mi az a könyvblog, Ki az a könyvblogger?

A könyvblogger az a személy, aki írásos formában osztja meg könyves élményeit, tapasztalatait. Szöveges tartalmakat publikálnak, és a blogok mellett egyéb közösségi médiás felületeken (például Instagram, Twitter, ritkábban Tumblr és Facebook) is jelen vannak. A könyvblogok fő célja, hogy részletes kritikákat, ajánlókat és különféle olvasói élményeket nyújtsanak, de emellett a bloggerek kapcsolatban állnak olvasóikkal, akik gyakran kommentekben fejtik ki véleményüket, vagy kérdéseket tesznek fel. A könyvbloggerkedés előnye, hogy részletes véleményeket írnak, amelyek segíthetnek az olvasóknak a legmegfelelőbb könyv kiválasztásában. A szöveges formátum lehetőséget ad a mélyebb elemzések, összehasonlítások és háttérinformációk megosztására. A blogbejegyzések szabadabban szerkeszthetők, és hosszabb terjedelmet biztosítanak, mint egy videó, így lehetőség van az irodalmi művek aprólékos kifejtésére.

Olyan oldalak elterjedtek, mint a GreatestJournal, LiveJournal és a WordPress. Magyarországon is megjelentek weboldalak, például a gportal.hu, blogger.com.

2024-ben ezeket a top10 külföldi könyves blogok a Reedsy alapján:

1. GLBT Reviews
2. Carol Baldwin’s Blog
3. Jessicamap Reviews
4. Whispering Stories
5. Ginger Nuts of Horror
6. A Thin Slice of Anxiety
7. The Literary Edit
8.  Books In Her Head
9. The Book Nanny
10. Read and Rated

Magyar nyelvi viszonylatban az alábbi blogokon lehet könyves tartalmakkal találkozni:

1. Tekla blogol
2. Zakkant olvas
3. Könyvparfé
4. Könyvvizsgáló
5. Milyen könyvet olvassak?
6. KönyvHét
7. A másik világ

Különbségek és hasonlóságok

A booktuberek és a könyvbloggerek ugyanazt a célt szolgálják: olvasás népszerűsítése, könyvek és irodalom iránti érdeklődés felkeltése. Azonban míg a booktuberek inkább a vizuális tartalmakra építenek, és a videók által közvetítik az olvasás élményét, a könyvbloggerek az írott szó erejére támaszkodnak, és egy-egy könyvről részletes elemzéseket, hosszú bejegyzéseket írnak. A két közösség között a formátumban és a tartalom felépítésében van különbség. A booktuberek gyors, könnyen fogyasztható tartalmakat készítenek, amelyek általában 5-20 perces videók formájában jelennek meg. A könyvbloggerek ezzel szemben hosszabb bejegyzéseket írnak, amelyek alaposan kifejtik a könyveket és elemzéseket tartalmaznak. A videóformátum interaktívabb és személyesebb hatást kelt, míg a szöveges formátum intellektuálisabb, részletesebb megközelítést tesz lehetővé.

Booktuberek és könyvbloggerek közönsége és hatása

A booktuberek és könyvbloggerek közönsége nagyrészt a fiatalabb generációk köréből kerül ki. Ők a közösségi médiát napi szinten használják, szeretnének kapcsolatba lépni más könyvszeretőkkel. Ez a közönség gyakran aktívan kommentálja a videókat és bejegyzéseket, illetve megosztja saját olvasási élményeit. A booktuberek és könyvbloggerek hatása egyre inkább növekvő jelentőséggel bír. A legnépszerűbb személyek gyakran influencerekké nőték ki magukat, így képesek könyveket népszerűsíteni és eladni. A kiadók és könyvesboltok, kereskedők is egyre inkább figyelnek a könyvbloggerek és booktuberek ajánlásaira, mivel a közönségük gyakran megbízik az ő véleményükben. Az olvasók azonban már nemcsak a hagyományos könyvesboltokban keresnek könyveket, hanem egyre inkább az online közösségi platformokon, webáruházakban a fizikális változat mellett már ebook formában is. A közösségi médián a véleményformálók hatása lehetővé teszi, hogy a könyvek gyorsan elérjék a potenciális olvasókat.

A könyvek és az olvasás jövője

A booktuberek és könyvbloggerek közössége hozzájárult ahhoz, hogy az olvasás egyre inkább közösségi élménnyé váljon. A hagyományos olvasási szokások mellett az internetes platformokon való könyvmegosztás és könyves beszélgetések új módon alakítják az irodalmi kultúrát. A jövőben valószínű, hogy a könyvbloggerek és booktuberek szerepe tovább nő, és a közönségük folyamatosan bővülni fog. A könyvek digitális térben való népszerűsítése nemcsak az olvasók közötti kapcsolatokat erősíti, hanem a könyvek új formáit is életre hívja. A hagyományos irodalom mellett a digitális formátumok, a hangoskönyvek és az e-könyvek egyre inkább jelen lesznek.

Összegzés

A booktuberek és könyvbloggerek az olvasás és a könyvek népszerűsítésének új formáit hozták létre az internetes világban. A videómegosztóplatformok és a blogok segítségével közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a közönséggel és az olvasás élményét nemcsak véleményformálással, hanem közösségépítéssel is gazdagítják. A booktuberek és könyvbloggerek hatása a könyvpiacra és az olvasói kultúrára egyre nagyobb, szerepük a jövőben tovább fog erősödni, ahogy az olvasás és a könyvek digitalizálódása egyre inkább teret nyer.

A "lustább" lelkek költészete avagy a podcastek világa

Podcast, podcaster, brodcast, spotify, cast és hát mindezeknek a szavaknak végetelen, ismétlődő sora! Manapság annyi felé halljuk fiataloktól és mostanra már azért az idősebb korosztálytól is egyaránt, hogy azt, kérdezgetik egymástól, hogy és neked melyik a kedvenc podcasted? vagy, hogy ugye te is hallottad már a legújabb részt? Sokszor hallottad már igaz de soha nem tudtad igazán, hogy mit is takar hát akkor itt az idő kicsit érthetőbben is megfogalmazni neked, hogy megtudd azt mit is takar röviden ez a "különleges" szó és, hogy mi fán is terem! Ehhez talán a legegyszerűbb ha azt mondjuk, hogy a "rádiónak az unokája" azaz egy újtípusú internetes rádiózás ami abban jobb, mint a rádió mint amiben a Netlix jobb mint a tévé vagyis mert azt hallgatunk és akkor amikor és amit csak mi szeretnénk és persze azon az eszközön amelyiken épp a legkényelmesebb számunkra. De, hogy most akkor vajon mit is kell róla pontosan tudnunk? A válasz szinte egyszerűbb mint gondolnánk, lássuk is hát akkor most!

Booktuberek és könyvbloggerek

A booktube röviden tematikus YouTube videók összessége, melyek szubjektív olvasmányélmények megosztásáról szólnak.

A booktube a 'book' (könyv) és 'tube' (csatorna) angol szavak összeolvadásából jött létre. Ezek a hosszabb-rövidebb online videók a YouTube videómegosztó oldalon találhatók meg szép számmal.

A magyar booktube közösség csupán néhány éve működik aktívan, míg más, jellemzően angolszász nemzetek könyves influenszerei már hosszabb ideje osztják meg a világgal olvasási élményeiket. (Bár maga a YouTube is csupán 2005 óta létezik, ismerjük az újmédiás platformok rohamos fejlődésének és elterjedésének intezitását.)

Booktuberek, könyvblogok, avagy a könyvklubbok örökösei

Rengeteg koncepció és fogalom él a köztudatban mikor a booktuber kifejezést meghallja valaki. A Booktube a youtubeon kialakult közösség ami a könyvekkel/irodalommal kapcsolatos tematikával foglalkozik. Kezdeti indulása nem bizonyos, a legtöbben 2010 környékére teszik, persze előtte is voltak könyves tartalmú videók. Az utóbbi években a közösség száma kimagaslóan nőtt és azóta is folyamatosan növekszik, a helyszín azonban változni látszik, egy jelentős arány már Tiktokon folytatja vagy éppen kezdi meg karrierjét Youtube helyett. 

A mesterséges intelligenciáról röviden

 

Mesterséges intelligencia (artificial intelligence vagy AI): 

Egy számítógépes rendszer azon képessége, amely olyan, az emberihez hasonló kognitív funkciókat tud utánozni mint például a tanulás vagy a problémamegoldás.  

Működése: 

A matematika és a logika segítségével szimulálni tudja az emberek által használt érvelési eljárást, amely új információk tanulásakor segítik a döntéshozásban. Az AI számítógépes rendszerek képesek előrejelzéseket nyújtani, vagy meglévő adatok mintázata alapján műveleteket végrehajtani. Emellett tudnak tanulni a hibákból, így növelve pontosságukat, mely lehetővé teszi az új információk gyors és pontos feldolgozását. Ezen tulajdonságainak köszönhetően bonyolult helyzetekben is használhatók. Ilyenek például az önvezető autók, képfelismerő programok vagy a virtuális asszisztensek. 

 Típusai: 

• Szűk AI ( “gyenge AI”)  

Az embereknél hatékonyabban képes szűken meghatározott feladatok elvégzésére. Ez az AI legmagasabb szintje, amit az ember máig elért. Jellemzője, hogy több szűkre szabott folyamatok összehangolásával, előre meghatározott keretek között hoz döntéseket, valamint hiányzik belőle az érzelem, és a tudatosság. 

• Általános AI ( “erős AI”) 

Képes meghaladni az emberi eredményeket bármilyen intellektuális feladatban. Ha a mesterséges intelligencia elérné ezt a szintet rendkívül bonyolult problémákat tudna megoldani. Bizonytalan helyzetekben is képes lenne döntéshozásra a korábban megszerzett tudás alkalmazásával. Emberi szintű kreativitással és képzelettel rendelkezne, ami lehetőséget adna széleskörű feladatok megoldására. 

• Mesterséges szuperintelligencia ( ASI ) 

Az embert minden szinten felülmúlná, beleértve a tudományos kreativitást, általános bölcsességet és a társadalmi kérdéseket. 

Előnyök: 

• Szinte minden iparágban valós értékeket nyújt.  
• Szünet nélkül, éjjel-nappal elérhető. 
• A robotok és virtuális ügyintézők egyszerre több személynek biztosítanak útmutatást különböző helyeken, így kiszélesítik a kommunikációt.  
• Segítségükkel automatizálni lehet az ismétlődő feladatokat, melyek elvégzése így nem lesz olyan időigényes és a stratégiailag fontos feladatokra fókuszálhatunk. 
• Csökkentve az emberi hibákat gyorsabban és pontosabban hoznak olyan döntéseket , melyek nagy mértékben támaszkodnak adatokra és sok összetett számítást tarrtalmaznak. 
• Relevánsabb javaslatokat és ajánlásokat mutatnak fel az adott érdeklődési köre és szokásai alapján.  

Hátrányok: 

• Nagy befektetést és szakértelmet igényel. 
• Csak már előzetesen ismert információk alapján tud tájékozódni, ezért nehezére esik eljutni egyik feladattól a másikig. 
• Limitált a kínálat azokból a képzett szakemberekből, akik fejleszteni tudják az AI eszközöket. 

Története:

A modern számítógépek alapjait a 19. Század végén és a huszadik század elején fektették le. Az első programozható számítógépet 1836-ban, a Cambridge-i Egyetemen Charles Babbage és Ada Byron tervezte meg.  

Először az 1940-es években merül fel egy olyan számítógép ötlete, amelynek programja és az adatok, amelyeket feldolgoz a számítógép memóriájában tárolható. Ez az elképzelés John von Neumann nevéhez fűződik. Ebben az évtizedben fekteti le a neurális hálózatok (Olyan gép vagy program, amely a bioológiai neurális hálózat néhány tulajdonságát modellezi.) alapjait Warren McCulloch és Walter Pitts.  

A mesterséges intelligencia létrejöttét sokan az Darthmouth College 1956-os nyári konferenciájára teszik. A konferencia résztveői között voltak a mesterséges intelligencia olyan úttörői, mint Marvin Minsky, Oliver Selfridge vagy John McCarthy, akihez az “artificial intelligence”, vagyis a “mesterséges intelligencia” kiefejezés köthető.  

Felhasznált irodalom: 

https://azure.microsoft.com/hu-hu/overview/what-is-artificial-intelligence/#types 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mesters%C3%A9ges_neur%C3%A1lis_h%C3%A1l%C3%B3zat 

https://searchenterpriseai.techtarget.com/definition/AI-Artificial-Intelligence 

kép 1.

kép 2.

kép 3.

 

Booktuberek és könyvbloggerek

A modernizáció hatására egyre több háztartásban, munkahelyen (könyvtárakban is) és szórakozóhelyen bevezették a világhálót. Ezzel a digitális írástudás és a felfedezések korszakába léptünk. A 21. századot a gyorsaság, a tömör és rövid kifejezésmód, a leegyszerűsödött nyelvezet, a kreativitás és az új dolgok felé való nyitottság jellemzi. Az Internet világában már mindent szabad: lehetőség nyílik például hírközlésre és terjesztésre, valamint élménymegosztásra (posztolás), véleménynyilvánításra (kommentezés), érzések és érzelmek kifejezésére (like-olás), illetve közösségi kapcsolattartásra, azonnali reakcióra is.

Mindezek alapján köztudott, hogy a 21. században a közösségi média és a digitális szórakoztatóipar már átvette az uralmat a könyvnyomtatás felett. A nyomtatott könyvek fényképezőgéppel való megörökítése mellett megszülettek a tartalomkiadás- és fogyasztás gyorsabb és elérhetőbb módjai, valamint eszközei. A nyomtatott könyvek megjelenítése és bemutatása különböző digitális platformokon keresztül zajlik, ahol a közösségi véleményvezérek népszerűsítik és értékelik az általuk elolvasott dokumentumokat vagy műveket, illetve olvasásra ajánlják őket az érdeklődő célközönség számára. Így elmondható, hogy a nyomtatott könyvek és a digitalizáció ilyen módon történő összekapcsolása nem csupán a lájk- vagy megtekintés-vadászatra vonatkozó célokat rejti magában. Ennek végeredményeként a digitális technológia folyamatosan átalakult, vagyis egyre inkább a nyomtatott könyvek útvonalán halad. Tehát már nem tekinthető ellenfélnek. Emiatt indokoltnak tartom azt, hogy a booktuberekről és a könyvbloggerekről írjak.

Az algoritmusok kora

 

A mesterséges intelligencia (MI) manapság az életünk egyre több területén megtalálható, akár észrevétlenül is vagy csak nem gondoljuk, hogy az az. Mint például a "véletlen szerű" reklámok, termék ajánlók megjelenése a közösségi oldal böngészése közben, a dugókat előrejelző, autókba épített navigációs rendszerek. Naponta választunk olyan opciók közül, amiket a mesterséges intelligencia ajánl nekünk egyedi ízlésünkhöz és korábbi szokásainkhoz igazítva. 

 

"Ezek az algoritmusok arra vannak, hogy maximalizálják a reklámbevételeket, ezért manipulálják az embereket, hogy minél kiszámíthatóbbak (és általában minél extrémebbek) legyenek, már ami a vásárlási szokásaikat illeti."

 

G-generációs technológiák, és ami mögötte van

A koronavírus okozta világjárvány kitöréséig az 5G technológia és a hozzá kapcsolódó technológiai ugrás, s nem utolsó sorban a globális ellenérzések vezették a világsajtó híreit. A járvány kitörésével a téma meglehetősen háttérbe szorult, mégis él a kérdés, hogy az okostelefonok világában mennyire látjuk át, mennyit értünk a G-generációs technológiák hátteréből?

A téma háttérbe kerülése személyes meglátásom szerint, annál is inkább „furcsán különös”, hogy a járvány alatti intézkedések – amelyeket nyugodtan nevezhetünk globálisnak, azzal együtt, hogy az egyes országok, régiók eltérő intenzitású jelleggel alkalmazzák ezeket – mint amilyen a home office munkavégzés,vagy éppen a digitális oktatásra való átállás, a korábbinál sokkal inkább a G-technológiához kötötte és köti jelenleg is a világot. Megemlíthetnénk még, hogy itthon például, az egyes mobilinternet szolgáltatók a járvány tavaszi időszakában nagy mennyiségű (legtöbb esetben 100GB) ingyenesen igényelhető adatforgalmat kínáltak a felhasználóknak, megnövelt sávszélességgel. Ez a lépés nem csak a kialakult helyzetre adott reakcióként értelmezhető, de egy olyan üzleti lépésként is, amellyel fokozták előfizetőik körében a nagyobb adatforgalom igényét, így az ingyenes időszakot követően, többen fizettek elő nagyobb adatforgalmat kínáló csomagra.

A horizontális média hatásai

Hogyan forradalmasították a blogok a médiát? Milyen változásokat generált az új média a nyilvánosság természetében? A blog történetének, típusainak rövid áttekintésével és az online médiával kapcsolatos előítéletek elemzésével kerestem a választ a fenti kérdésekre:  

A blog története (morzsák)

1997: először használták a blog kifejezést. A weblog ("logging the web") kifejezést Jorn Barger vezette be az egyik első online napló, a Robot Wisdom megnevezésére. Barger a legújabb posztjait mindig az oldal tetején jelentette meg, a felhasználók az oldalt lefelé görgetve olvashatták a régebbi írásait. Ez egyben az időben való visszafelé haladást is jelentett. Ez a mintázat jól illett ahhoz a folyamatos információ-utánpótláshoz, amit egyébként az olvasók már megszoktak az online platformokon. Barger blogja tíz éven át frissült, gyakran naponta többször is posztolt bejegyzéseket, amelyeket a követők hamarosan kommentelni is kezdtek. 

1998: megjelent az első hírblog. Jonathan Dube a Bonnie hurikán pusztításairól posztolt tudósításokat a The Charlotte Observer számára. Ezzel csaknem egyidejűleg elindult az Open Diary szolgáltatás és oldal egyben, ahol a felhasználók blogot indíthattak.

1999: EvanWilliams és Meg Hourihan elindították a Blogger.comot, azaz megjelent a blogszféra.

A weblog kifejezés a blog formára rövidült, ez honosodott meg.

2004: a Merriam-Webster szótár szerint a blog lett az év szava.

 A bloggerről

Általános meghatározás szerint a blogger olyan internetes felhasználó, aki információt, véleményeket, személyes ítéleteket, köztük hivatalosan meg nem erősített tényeket, pletykákat oszt meg a blogoldalán. Komoly szerepük van az ún. mediatizációban, azaz jelenősen hozzájárulnak, hogy különféle szubkultúrák vagy marginális jelenségek beágyazódjanak a tömeges médiafogyasztásba.

A blogszerző célja, hogy az oldala köré olyan online közösséget hozzon létre, amely kooperatív módon kommunikál.

A Technorati.com oldal 2004 óta végez elemzéseket az angol nyelvű blogszféra trendjeinek elemzésében, és a State of the Blogosphere 2011 elnevezésű felmérésen kiderült, hogy 2010-es évek elején a blogot írók 60%-a 25-45 év közötti férfi volt, felsőfokú végzettséggel. Továbbá, hogy a blogírás független a szerzők anyagi helyzetétől, a legtöbb blogger heti 1-3 órát töltött írással, heti 2-3 új bejegyzéssel jelentkezett, de voltak hivatásos bloggerek, akik heti több mint 40 órában írtak posztokat, kommenteket. Egy 2007-es felmérés szerint 12 millió amerikai tartott fenn blogot, a japán blogolók népességen belüli aránya pedig ezt is felülmúlta. Nagy-Britanniában a szerkesztők és újságírók egyaránt rendszeresen idéztek a blogokból; sok blogoló civil újságírónak tekintette magát.  

A blogtípusokról

Különféle blogtípusokat ismerünk: személyes napló, irodalmi vagy művészeti blog, véleményformáló, politikai vagy gazdasági elemző blog. A blogok speciális típusát alkotja a 2000-es évek közepétől népszerű videoblog (vlog). 

Egyes vlogok kizárólag videókból állnak, de léteznek olyan típusok, amelyek szöveget, képet vagy metaadatokat, esetleg linkeket is kombinálnak.

A vlogok témája: személyes jellegű, "talking heads" típusú videók, film- és játékkritikák, termékismertetők, mindennapi élet. A YouTube-ot 2006-tól elárasztották a vlogok, ezért a videómegosztó külön üzleti modellt dolgozott ki a vlogerrel való partnerségre: a tartalom létrehozók a nézettség alapján részesednek a bevételben. 2017-ben a legismertebb angol vlogger, Zoella első regénye nagyobb példányszámban kelt el, mint J. K. Rowlingnak, a Harry Potter-sorozat szerzőjének legutóbbi írásai. 2014-től a BBC Radio 1 már vloggereket foglalkoztatott, akik a közösségi médiából ily módon átkerültek a hagyományos médiába. 

Pawel Kuczynski szatirikus rajza

 A horizontális és a hagyományos média körüli vita

A horizontális média platformjainak megjelenése és népszerűvé válása vitathatatlanul konfliktusokhoz és vitákhoz vezetett. A média demokratizálódott (nemcsak professzionális tartalom előállítók, hanem mindennapi felhasználók is szóhoz jutottak), a hagyományos kapuőrök és cenzorok nem érvényesültek, egyre több, korábban tabunak számító téma bekerült a nyilvános diskurzusba. Az új média hangsúlyos jellemzői, mint az interaktivitás, többféle média eszköz és műfaj együttes használata, személyre szabhatóság, személyes hangvétel, olyan lehetőségeket rejtettek magukban, amelyeket a hagyományos média képviselőinek sem kihasználniuk, sem felülmúlniuk nem sikerült. A kétezres évek második harmadától a tradicionális médiavállalatok integrálni kezdték a blogokat az online lapok struktúrájába. Ennek ellenére még 2008-ban is arról beszélt Hazel Blears képviselő a brit parlamentben, hogy a "cinikus blogok" rombolják az egészséges politikai diskurzust. Ez a megnyilatkozás korábbi, meglehetősen népszerű előítéletre alapozott, miszerint a blogok tartalma szenzációhajhász, szerzőik amatőrök: a bloggerek "megbízhatatlanok", "csak egy blog"-ról van szó, a közösségi média pedig úgy jelent meg, mint a "kocsmai pletyka elektronikus verziója". 

Sokatmondó Schmitt Pál esete: ismeretes, hogy Magyarország korábbi köztársasági elnöke 2012. április 2-án plágiumügy miatt lemondott. Országgyűlési beszédében a következő indokkal hozakodott elő: "... egy internetes portál névtelen bloggere azzal vádolt, túl sokat idéztem mások műveiből". Az említett internetes portál nem más, mint a HVG, amely 2012 január elején írta meg a plágiumügyet, a cikket György Miklós jegyezte. A kreált név a valódi szerző anonimitását biztosította. Az tehát, akit Schmitt "a névtelen blogger" kifejezéssel próbált hitelteleníteni, voltaképp profi újságíró volt. 

Természetesen fordított irányban is hangoztak el előítéletek, ilyen volt például 2012 őszén Peresztegi Zoltán (a Google akkori magyarországi vezetője) szatirikus reakciója arra a hírre, hogy a Newsweek az év végén tervezte megszüntetni a lap nyomtatott verzióját. "Egy dinoszaurusszal kevesebb: a Newsweek beszünteti a nyomtatott kiadást decemberben." - üzente a Twitteren Peresztegi. 

Miután a blogok elfogadottabbá váltak, hasonló támadások inkább aTwitter és a Facebook mikrobloggerei ellen irányultak. 

Összegzésként elmondható, hogy a horizontális média hatása kimeríti a diszruptív innováció fogalmát, mely azt a folyamatot jelöli, ahogyan egy új technológia megbontja a korábbi rendet és új törvényeket, szabályokat vezet be. Több területen mutatkozott a változás: átformálódott az újságírás addig bevett üzleti modellje, megváltozott az újságíró társadalmi pozíciója, továbbá a a nyilvánosság természete, az információáramlás, a hírfogyasztás, az olvasási szokások rögzült rendje. A változás rendkívül gyors ütemű volt, nem véletlenül sugallta a Newsweek magazin az alábbi címlap képpel az őrültséggel való asszociációt: 

Newsweek magazin címlapja: 2012. 07. 16. "Hogyan drótozza újra agyunkat az online kapcsolatfüggőség?"