Robotika definíciója: Az a tudomány és technológia, amely képes olyan tevékenységek végrehajtására, amiket az élőlény végezhet.
Vagyis tulajdonképpen olyan tárgyakról beszélhetünk, melyek képesek valamilyen emberi cselekvés elvégzésére, ez megtörténhet ismétlődő módon vagy a mesterséges inteligencia által. A feladatsorok általában előre be vannak programozva, ezek által pedig interakcióba lépnek a fizikai világgal. A robotok feltalálásának oka leginkább az emberi munka segítése, munkafolyamatok felgyorsítása. A robot szót Karel Capek, a cseh drámaíró tette népszerűvé az 1921-ben megjelent színművén keresztül, melynek címe a Rossum's Universal Robots volt. Ennek témája az emberiség elembertelenedése egy olyan világban, melyet a technika ural. A robot szó eredete egy szláv szó:robota, jelentése pedig munka. Autonóm tevékenységű, munkáját teljesen önállóan vagy emberi beavatkozással végzi.
Az egyre digitálisabbá váló világunkban történelmi feljegyzéseink, kulturális tárgyaink és személyes emlékeinket egyre gyakrabban tároljuk digitális formátumban. Egy aggasztó tendencia azonban megjelent, digitális történelmünk jelentős részét elveszítjük
hogy az emberi kognitív képességeket (mint például tanulás, problémamegoldás)
tudja utánozni. A sci-fi művek közkedvelt eleme, de már az antikvitásban megtalálható
a koncepció. Például az MI elődjének tekintik Ovidius Átváltozások c. művében
Pügmalión történetét, aki beleszeret az általa készített elefántcsont szoborba,
amit később Aphrodité életre is kelt neki. Kevésbé pozitív történet már Samuel
Butler Erewhon c. 1872-ben megjelent műve, amiben elsőként szerepel az az
elképzelés, hogy a gépek öntudatra ébredhetnek. Az alkotások nagy része negatív
képet fest a mesterséges intelligenciáról. Ennek ellenére ma már mindennapjaink
részévé vált, de nem hiába, jelentősen megkönnyíti az életünket. A legtöbb
ember keresett már Google Maps-en, hogy megtudja hogyan jut el A-ból B-be.
Lássuk be, egyszerűbb, mint elővenni egy papíralapú térképet, ami nem
rendelkezik minden tömegközlekedési eszköz információjával. Vagy jelentősen
könnyebb a munka egy online szótárral, nyelvfordító alkalmazással, mint
könyvbéli társaikkal. A technológiát rengetegféleképpen fel lehet használni.
Mindennapi életben, szórakozásban, munkában, orvoslásban, mind segítségünkre
van. Mégis egyre többet hallani negatív hatásairól, vagy inkább nem megfelelő
módon való alkalmazásáról.
A deepfake hamis világa
A deepfake a gépi tanulás egy speciális fajtájával, az úgynevezett „mély
tanulással” előállított képeket, videókat, vagy akár hanganyagokat jelenti. A
mély tanulás hasonló minden más gépi tanuláshoz, ahol az algoritmust példákkal
táplálják, hogy a gép ezek alapján hozzon létre valamit. Mi is hasonlóan
tanulunk; egy kisbaba mindenfélét a szájába tesz, így gyorsan megtanulja, hogy
mi ehető és mi nem. A házban lévő tárgyak hasonlatosak az interneten található
valós képekhez, a csecsemő képessége pedig, hogy egy idő után ránézésre
felismerje valamiről, hogy ehető e vagy sem, anélkül, hogy a szájába tegye,
hasonló az algoritmus azon képességéhez, hogy a meglévő adatok tanulmányozása
után hamis képeket hozzon létre, amik hasonlítanak a valódi képekre.
Ehhez még hozzájön, hogy komplex deepfake-k létrehozásához
valójában két algoritmust használnak. Az egyik arra van betanítva, hogy valódi
képekről létrehozza a lehető legjobb másolatot, míg a másik feladata, hogy
észlelje, ha egy kép hamis. Ezt a folyamatot oda-vissza ismételgetik, mindkettő
egyre jobban végezve munkáját. Ezzel a módszerrel egy olyan modellt kapnak, ami
rendkívül ügyesen tud hamis képeket, videókat gyártani.
Deepfake anyagokkal
nagyrészt különféle közösségi média felületeken, illetve youtube-on, tiktok-on
találkozhattunk, de alkalmazták már a technológiát a filmiparban is. A The Mandalorian sorozatban például megjelent
a fiatal Luke Skywalker, akit a 70 éves Mark Hamill már nem tudott volna
eljátszani. Az Anthony Bourdain, elhunyt sztárséfről szóló Roadrunner c.
dokumentfilmben mesterséges intelligencia segítségével olyan mondatok
hangzottak el Bourdain hangjával, amiket ugyan leírt, de sosem mondott ki. Az
internetre feltöltött anyagok egy része természetesen poénkodás céljával
készült, a legtöbb videóról, illetve hanganyagról könnyen meg lehet mondani,
hogy nem valós. Azonban, ahogy előbb is említettem, az MI tanul (meg persze az
emberek is, akik dolgoznak vele). Egyre jobb és jobb deepfake-k készülnek, és
lesznek felkapottak az interneten. De nemcsak az anyagok minősége nő, hanem a
mennyisége is, hiszen egyre könnyebb elkészíteni őket köszönhetően a sok online
megjelent szolgáltatásnak, amiket a laikusok is könnyen használhatnak. 2022-ben
például az ElevenLabs vállalat bemutatott egy szolgáltatást, amivel hatásosan
le lehet klónozni bárki hangját. Csupán 5 dollárra és 45 másodperc hanganyaghoz
van szükséged arra, hogy lemásold valaki hangját. Nem meglepő, hogy a
mesterséges intelligenciával készült visszaélések mennyisége is megnőtt.
A Sensity AI 2020. decemberi jelentésében arról számolt be,
hogy több mint 85.000 káros deepfake videót észleltek úgy, hogy a mérések
kezdete óta, vagyis 2018 decembere óta, a mért szám félévente megkétszereződik.
Ráadásul a jelentés csak közszereplőkről készített videókról számol be,
magánszemélyekről nem, pedig rengeteg őket érintő eset van. Ez főként egyszerűvé
vált annak köszönhetően, hogy a Tiktok, a Youtube vagy az Instagram végtelen
anyagot szolgáltat deepfake-k elkészítéséhez.
Csalók profitálnak
Az arizonai Jennifer DeStefano ijesztő csalásnak lett
majdnem áldozata. Ugyan nem szenvedett anyagi károkat, de az eset igen traumatizáló
lehetett. Egy ismeretlen szám hívta, amit azért vett fel, mert idősebbik lánya
egy sítúrán vett részt, gondolta lehet onnan hívják. A hívásban ijedt és síró lánya
szólalt meg, aki segítségért könyörgött anyjának, mert férfiak tartják fogva.
Ezután egy férfi követelt pénzt a nőtől, megfenyegetve, hogy a lányt
túladagolják drogokkal, ha nem küldi. Szerencsére DeStefano nem volt egyedül,
miközben a férfival egyezkedett barátnői kapcsolatba tudtak lépni a lánnyal,
aki az apjával volt. Ha nem így lett volna 50 ezer dollárt csikarhattak volna
ki tőle. DeStefano nyilvánosság előtt beszélt a vele megtörténtekről, ennek
hatására többen jelentkeztek, akiket ugyanígy akartak átverni, illetve olyanok
is, akiket sajnos sikerült is átverni.
Életek tönkretétele
Még a deepfake technológiát megelőzte a face swap. Ennek
lényege, hogy valaki arcát egy másik ember fejére illesztik be, ami a
mesterséges intelligencia bevonásával ma már nagyon meggyőző eredményeket képes
hozni. Hatalmas problémát jelent, amikor ezt a technológiát pornográf videók
létrehozására használják. Például Kristen Bell és Scarlett Johansson színésznővel
több ilyen videót is készítettek. Az egyik ilyen hamis videó, ami „kiszivárgott”
felvételként volt feltüntetve, több mint 1.5 millió megtekintést kapott. Viszont
nem csak híres emberek vannak veszélyben. 2024 augusztusában egy dél-koreai
egyetemi diák kapott üzenetet Telegramon. Két kép szerepelt benne, az egyik pár
napos volt, valaki lefotózta őt. A másik pedig egy deepfake technológiával
elkészített pornográf kép volt. Az üzenetben megfenyegették a lányt, hogy ki
fogják szivárogtatni a képet. Ez viszont nem egyedüli eset. Nem sokkal ezelőtt
derült ki, hogy a rendőrség az ország két neves egyetemén működő deepfake
pornógyártó csoportok után nyomoz. Ko Narin újságírónő meg volt győződve arról,
hogy még több ilyen csoport létezik, így elkezdett utána járni. Több tucatnyi
csoportbeszélgetést leplezett le a Telegramon, amikben a tagok olyan nők képeit
osztották meg egymással, akiket ismertek, és egy MI szoftvert használva percek
alatt készítettek róluk pornográf képeket. Felfedezte, hogy ezek a csoportok
nem csak egyetemistákat vettek célba, hanem voltak chatszobák, amik egy-egy
gimnáziumnak, vagy akár általános iskolai felső tagozatos iskoláknak
szenteltek. Ha egy diáklányról sok kép készült még különálló chatszobát is
létrehoztak neki. A legrosszabb, amit Ko felfedezett, egy specifikus iskola
kiskorú diákjairól készült képeknek létrehozott csoport volt, amiben több mint
2000 tag volt. Több mint 500 iskola és egyetem volt érintett, az áldozatok
többsége 16 éven aluli lehet.
Sajnos a beleegyezés nélküli pornográfia tölti ki a deepfake
tartalmak nagy részét. A Sensity AI 2020-ban megállapította, hogy a deepfake
videók körülbelül 90-95%-a 2018 óta főként ilyen anyagot tartalmaz. Sajnos úgy
tűnik, 2020 óta nem javult a helyzet.
Mesterséges szocializálódás
Az MI chatbotok használata különösen népszerű most. Beszélgethetsz
velük, ha unatkozol, kérdezhetsz tőlük, ha valamire nem tudod a választ,
megírathatod velük a házifeladatod. Sokan kritizálják is emiatt, hiszen
plágiumnak minősíthető a chatbot által írt dolgozat, illetve a diákok
fejlődését is visszatartja, ha ilyen eszközökkel élnek az önálló munka helyett.
Azonban nem csak az emberekre való hatásától kellene tartanunk. A természetre
nézve kifejezetten károsak az ilyen alkalmazások. A gépi tanulási modellek betanításához
hatalmas mennyiségű adatra van szükség, ami pedig nagy számítógépes
teljesítményt igényel. A Massachusetts Egyetem tanulmánya szerint egyetlen MI modell betanítása annyi szén-dioxidot bocsáthat ki, mint 5 autó teljes
élettartama során. Minél komplexebb a modell, annál több energiát vesz igénybe
a betanítás. A chatbotokat általában felhőszervereken tárolt adatokkal tanítják
be, amelyekhez hatalmas adatközpontokra van szükség. Sokszor vízrendszereket
használnak az ilyen központok berendezéseinek hűtésére és működésének
fenntartására. A Washington Post tanulmánya szerint egy GPT-4-t használó
chatbot által generált 100 szavas email kb fél liter víznek felel meg.
Megszorozva a felhasználók számával világszerte, ez hatalmas nyomást jelent egy
amúgy is szűkös erőforrásra.
Mi lesz most?
Mivel a mesterséges intelligencia egy nagyon szerteágazó,
sok mindenre alkalmazható technológia, a vele járó problémák is hasonlóan
változatosak. Különösen nehéz, hogy nagyon gyorsan és folyamatosan változó
dologról van szó. Sajnos az igazságszolgáltatás, a jogalkotás egyelőre nem
képes tartani az ütemet ezzel a rohamos fejlődéssel. A világ különböző részei
másképp kezelik az ügyet, ami megint problémákat vethet fel, hiszen az internet
egy határokon átívelő hálózat, bárki bárhonnan okozhat kárt a másiknak rajta,
ezekkel a technológiákkal pedig a lehetséges kár nagysága is megnőtt.
Ahogy látszik, egyelőre nem attól kell félni, hogy a
mesterséges intelligencia átveszi a hatalmat az emberiség felett, hanem attól,
hogy az emberek miként alkalmazzák. Viszont nem szabad elbújni az ilyen problémák
elől, azt gondolni, hogy ilyen nem történhet meg velünk. Minél inkább beszélünk
erről, foglalkozunk vele, annál jobban fognak azok is, akik tehetnek is ellene
valamit.
A robotok elterjedésének előzményeit leginkább a természetben kereshetjük. A kezdetekben (ókorban, középkorban) a technikai fejletlenségek miatt főként az emberek végezték el a munkák jelentős részét, amely sokszor volt megerőltető. Később az ipari termeléseknél gyakran fordultak elő olyan robbanással és mérgezéssel járó folyamatok, amelyek a dolgozókra nézve veszélyesek voltak. E körülmények hatására egyre több ezermester dolgozott azon, hogy egy olyan szerkezetet alkosson, amely megkönnyíti a munkavégzést. A legelső robotok (pl. robotkacsa) bár nem voltak alkalmasak arra, hogy bizonyos folyamatokban be lehessen őket vetni, mégis hozzájárultak a robotika tudományának kiteljesedéséhez. Az első sorozatgyártású automatizált rendszerek a 20. század közepén jelentek meg, amelyek lehetővé tették a termelés megfelelő optimalizálását és a munkaerőproblémák kiküszöbölését. A robottechnika, a műszaki tudományok egyik ágává fejlődött ki és az 1970-es években vált önálló tudományterületté. Feladatai közé tartozik a robotok tervezése, építése, fejlesztése, valamint a mérnöki tervezéseken túl érinti a matematika és az informatika tudományát is.
Néhány fontosabb időpont a sorozatgyártás kezdetén:
1959-ben az első sorozatgyártású ipari robotot fejleszti ki a Planet Corporation.
1960-ban bemutatták az Unimate-t, az első számjegyes vezérlésű, hidraulikus hajtású robotot.
1966-ban megalkotja az első festőrobotot a a Trallfa cég.
1975-ben a SIGMA robot végrehajtja az első szerelési műveletet.
1978-ban a PUMA sorozatgyártása megkezdődik.
1979-ben a SCARA-t bemutatja a Yamanashi Egyetem.
1984-ben a WABOT-2 antropomorph robotot kifejleszti a Waseda Egyetem.
1985-ben világméretűvé válik a harci és az autonóm mobil robotok gyártása.
1995-ben elterjed az emberi mozgásokat végző gépek készítése.
1998-ban az USA-ban szabadalmaztatják a robotok orvosi alkalmazását.
A robotok működése és a robottervezés szempontjai
Többféle robottípus megjelent az évtizedek folyamán, amelyeket a technika fejlődésével folyamatosan korszerűsítenek és ezáltal egyre intelligensebb gépek kerülnek a forgalomba. Többféle csoportosításuk lehetséges és többféle külalakban fordulnak elő. Mobilitásukban is van különbség, hiszen valamelyik robot képes a helyváltoztatásra, valamelyik pedig helyhez van kötve. Az utóbbi leginkább az ipari robotokra jellemző, amelyek robotkarok segítségével különböző anyagmozgató vagy szerelési munkálatokat végeznek. A humanoid robotok az emberi viselkedést és kinézetet próbálják leutánozni. Általában egy fejjel, két karral, két lábbal rendelkeznek és képesek reagálni az emberi érzelmekre. A játékrobotok gyártásának célja leginkább a tanulás segítése és a szórakoztatás, főként a gyermekek számára készülnek. A robotok működésének alapja tehát a megfelelő programozás, ami meghatározza, hogy milyen feladatokat végezzen el és hogyan viselkedjen. Egy motorikus (elektromos vagy hidraulikus) rendszer segíti a mozgást, amit egy beprogramozott vezérlőegység irányít. A gépek érzékelőkkel tudják érzékelni a környezetüket, reagálnak a környezeti változásokra és feldolgozzák az információkat is. Működésük tehát egy összetett folyamat, amit egy beépített eszköz: a mesterséges intelligencia irányít.
A robotok alkotásánál három fő szempontot tartanak szem előtt:
az egyik feltétel, hogy a robot ne okozzon kárt az emberben és ne tűrje tétlenül, hogy az emberi lény kárt szenved
a gép engedelmeskedjen az emberi utasításra, kivéve, ha az az első törvénybe ütközik
a robot gondoskodjon a saját védelméről, ha az nem ellentétes az első vagy második törvény előírásaival.
Milyen területeken alkalmaznak robotokat napjainkban?
Optimus
Napjainkban a robotok alkalmazása az egész világon elterjedt az ipartól kezdve az egészségügyön át a háztartásokig. A robotgyártásban a világelső pillanatnyilag Japán, az ötödik helyet pedig Kína foglalja el.
Ipari robotokat például az autógyártás területén találhatunk. Az egyik ilyen cég Kínában a VW, ahol a festési és az összeszerelési munkálatokat automatizált gépek végzik. A gyárban nemrégiben mutatták be az első kétlábú emberszerű robotot, amely az egyszerűbb folyamatokban vesz majd részt, például ellenőrzi a gyártáshoz szükséges alkatrészek állapotát. A Walker S nevű robot működéséről az UBTECH robotgyártó cég nemrég tett közzé egy rövid bemutatót. A VW vállalat jelenleg egy teljesen automatizált gyár kialakításán dolgozik Csintaóban, ahol főként humanoid robotokat kíván majd alkalmazni.
A nyáron hozta nyilvánosságra Elon Musk Optimus nevű humanoid robotját, ami 2025-ben megkezdheti a munkát a Tesla gyáraiban. A gépember átlagos testalkatú, 170 centiméter magas és a monotonabb, veszélyesebb folyamatoknál fogják majd bevetni. A Tesla vezérigazgatója reméli, hogy megkezdődhet a tömeggyártás 2026-tól és más cégeknek is értékesítheti majd az Optimust.
Pár hónapja hazánkba, az Ortopéd Sebészeti Centrumba érkezett egy amerikai fejlesztésű robot: a ROSA. Jelenleg a gép egy sebészorvosi csapattal dolgozik együtt és a térdprotézis-beültetéseknél segédkezik. Az új módszer leegyszerűsíti a műtét folyamatát és az új térdízület is kényelmesnek bizonyul a beteg számára. A ROSA robot segítségével évente 500-600 térdműtétet el tudnak végezni, valamint 2025-től tervezik az alkalmazását a váll- és csípőprotéziseknél is.
Egyre több étterem alkalmaz már intelligens robotpincéreket, amelyek az ételt kiviszik a vendégeknek és az üres tányérokat is beszedik az étkezések után. Így épp egy forgalmasabb időszakban jelentős terhet levesz a pincérek válláról ez a kis gépezet. Az új LG CLOi ServeBot (LDLIM31) robot képes követni az elvégzett kiszállításokat, hiszen a belső kamerák érzékelik a kivett ételeket.
Világszerte egyre több bevásárlóközpontban, repülőtereken, kávézóban vagy intézményben, könyvtárakban is fellelhető a híres Pepper robot. Ő mindig kedvesen és segítőkészen áll rendelkezésünkre, ha épp útbaigazításra vagy információra van szükségünk. A humanoid robotasszisztenst a japán Softbank cég fejlesztette ki 2014-ben és kizárólag fejlesztőknek gyártja. A magyarországi viszonteladója jelenleg a Netlife Robotics, amely a robot számára egy voicebotot fejlesztett ki, ezáltal képes magyarul is beszélgetni. Pepper magassága eléri a 120 cm-t és egy beépített arcfelismerő, arckövető funkcióval rendelkezik. A robot két kamerával és több szenzorral, érzékelővel van ellátva, amelyek megérintésével különböző mozdulatokat tud végezni.
Robotporszívó
A háztartási robotok piaca is egyre inkább kiszélesedik és mindig újabb modellek jelennek meg évről évre mindenféle márkatípusban. Nagy előnyük, hogy időt és energiát spórolnak meg nekünk, hiszen ameddig a gép dolgozik a háztartás körül, például lenyírja a füvet, addig olvashatunk vagy épp nézhetjük a tévét. A lakásban pedig a felmosó- és porszívó robotok lehetnek a segítségünkre. A porszívók beépített intelligens AI-alapú tér- és tárgyfelismerési képességgel vannak ellátva és többféle tisztítást tudnak végezni. Ráadásul olyan okosak már ezek ez eszközök, hogy miután elvégezték a feladatukat visszagurulnak a töltőállomásra.
Összességében elmondható, hogy napjainkra a robotok alkalmazása egyre több területen elterjedt és egyre inkább kiveszi a szerepet a háztartásokban. Az előbbiekben bemutatott felhasználási területek közül ezek csak néhányak. A gépek felelősségteljes igénybevétele növeli az életminőségünket és a komfortérzetünket, valamint társaságot is nyújthatnak nekünk. Nem tudjuk, hogy ezek a robotok a jövőben mennyire tudják teljesen helyettesíteni az embert és technika fejlődésével milyen újabb változásokat hozhatnak a mindennapokba.
Nem ér senkit meglepetésként, ha azt mondom ma már szinte bármit eltudunk intézni online, az internet segítségével. Ugyanis minden amire szükség van, megtalálható egy helyen. Legyen ez telefon, táblagép, számítógép vagy ehhez hasonló okos eszközök. Ha valaki írói vénáját, vagy éppen kreativitását szeretné kiélni, az interneten weboldalak sokasága áll rendelkezésére. Talán ebből is adódhat az, hogy az emberek ebben a felgyorsult világban is egyre gyorsabban, könnyebben akarják megoldani a feladataikat. Ezeknek az rendszerezéséhez, véghez viteléhez pedig, ún. produktivítást segítő alkalmazásokat próbálnak használni.
Manapság szinte egyértelműnek tekintjük, hogy minden, ami szem-fülnek ingere egy kattintásra van tőlünk. Az internet bárkit felhatalmaz arra, hogy a kanapéjáról szerkesszen enciklopédiát, árulja az agyagszobrait, vagy váljon éppen zenésszé. Ez az a mindenható érzés, mind a fogyasztói, mind az alkotói oldalon, amelynek a zene streaming eleget tesz. Ma a népszerű szolgáltatók az interneten elérhető zene két kérdését célozzák megválaszolni egyben: a beszerzést és a felfedezést, és mi sem sikeresebb ebben, mint a Spotify.
Az e-book legáltalánosabb megfelelője az elektronikus könyvek, amelyek a nyomtatott kiadások digitalizált és letölthető formátumai, melyeket számítógépes program segítségével mobilon, komputeren és e-book olvasón is elérhetünk. Az e-bookok összetétele nem csak szöveges tartalomból áll. A digitalizált olvasmányok közé (felülettől és olvasói készüléktől függően) többféle multimédiás, interaktív fájl (mások által hagyott kommentek, kép-, hang-, videó fájl stb.) is csatolható, amely plusz élményt adhat az olvasónak. Napjainkban magunk is készíthetünk e-bookokat szoftverek segítségével és ezeket az olvasmányokat ki is adhatjuk elektronikus publikálás keretein belül, fizikai nyomtatvány nélkül is. Léteznek előfizetéses, ingyenesen, illetve kölcsönzési beszerzési megoldások is.
