Segítség, meghackelték a hűtőmet!

A dolgok internete az úgynevezett "okos otthonok" velejárója - az okos háztartartási eszközök összekapcsolt hálózata.

Ezek a modern eszközök az internethez kapcsolódnak, szoftverfrissítéseket töltenek le, és a beépített érzékelők segítségével képesek hatékonyabbá és könnyebbé tenni a mindennapi eszközök használatát.

 

Egy ilyen eszközökkel felszerelt otthon kényelmes és hasznos, azonban számos veszéllyel is rendelkezhet. Miért jó az IoT, és mik azok a veszélyek, amik mögötte leselkedhetnek?

Az Amerikai Egyesült Államok legokosabb városai

A világ más részeihez hasonlóan az Amerikai Egyesült Államokban is egyre több város „okosodik”, igyekszik kihasználni a technológiai lehetőségeket.

Az alapfeladatnak itt is az autóforgalom visszaszorítását és a tömegközlekedés, valamint a kerékpározás arányának növelését tekintik, emellett igyekeznek technológiai fejlesztéseket végrehajtani a környezetvédelem és az adatfeldolgozás terén is.

A cél a jövőállóság biztosítása, azonban a megközelítés és a megvalósítás módja városonként változik.

Okosotthon veszélyei és biztonságosabbá válása

 

Az emberek többsége azért ódzkodik az okos otthon eszközök bevezetésétől saját otthonukba, mert sok történet terjeng arról, milyen egyszerű is meghackelni őket. Mi történik akkor, ha az igen drága eszközeidet meghackelik, mit tehetnek és milyen adatot lophatnak a hackerek? Az ilyen aggodalmak legnagyobb oka a félreinformáltság, igazából az eszközök meghackellése általában nehezebb mint gondolnánk. 

5G a kikötőben

A BASF vegyipari vállalat 5G technológiájú magánhálózatot építene ki az antwerpeni kikötőben, és ehhez a Citymesh hálózatépítő céget bíznák meg. A kormányzat regionálisan 21 Industry 4.0 projektbe húszmillió eurót fektet; ebből hét kivitelezését a francia Orange szolgáltató  nyerte el.

A helyi média szerint ez az első belga 5G-s magánhálózat. Az elsőre szokatlan projekt befejezésére a BASF kettő évet szán. Szerintük a beruházás a kikötő szolgáltatásai mellett a biztonságot is javítaná.

Mennyire lehet „okos” a házunk?

J.A.R.V.I.S. (Just A Rather Very Intelligent System) – emlékszünk még a Marvel-moziuniverzum „digitális komornyikjára”, aki Tony Stark, azaz a Vasember hatalmas otthonának és irodaházának minden szegletét képes volt megmozgatni? A képregény filmes adaptációjában Stark egy olyan, mesterséges intelligenciával felruházott rendszert hozott létre, mely hangvezérléses kommunikáció segítségével képes parancsokat teljesíteni, de ami ezen is túlmegy: önálló döntéseket hozni. A filmek minden nézője bizonyára beleképzelte már magát a kőgazdag feltaláló otthonába, de mi van, ha ez a jövőkép már a jelen valóságunkat is megérintette? Mennyit kapunk J.A.R.V.I.S.-ból, ha okosotthont hozunk létre?

Internet of Things: a fejlődés egyik alapeleme

Az IoT (Internet of Things: "a dolgok Internete") egy gyűjtőfogalom, mely magába foglalja a manapság használt összes Internet kapcsolódású eszközt. A létrejötte óta sokat fejlődött. Egy ideig visszavonult a figyelem középpontjából, de megint egyre többen foglalkoznak a témával. Többen fontos szerepet jósolnak neki a modern és fenntartható világ megteremtéséhez. Ezért egy összefoglaló arról, hogy hogyan indult, milyen a felépítése, valamint merre tart hasznos lehet az érdeklődők számára.

2022 az IoT éve lehet

Az IoT technológia segítheti a környezetvédelmet, az 5G kihívások elé lesz állítva, a chiphiány pedig továbbra is aktuális lesz. Többek között ezekre is lehet számítani 2022-ben. De gondokkal is néz szembe az IoT piac. A fenntarthatóság kiemelt fontosságú marad. Ezenkívül az IoT, az Edge és a Network fúziója várható.

IoT üzleti lehetőségek: ezek vannak emelkedőben éppen

Az Internet of Things egyre népszerűbb, az IoT eszközök elterjedtek a piacon. A Statista jelentése szerint az IoT szektor globális értéke hamarosan meghaladhatja az 1 000 000 000 000 dollárt. Az IoT terjedésével a vállalkozások és az ügyfelek közötti kapcsolatok egyre inkább megváltoznak.

IoT biztonsági szintlépés: külön hálózat a csatlakoztatott eszközökhöz

Az IoT rohamos fejlődése miatt gyakran merülnek fel biztonsági rések. Ezeket a bűnözők pedig ki is használják. A biztonság fokozásának az érdekében merült fel a különálló hálózatok alkalmazása többek között az otthonokban is.

Internet of Things: egy összekapcsolt, okos világ kulcsa

Az IoT (Internet of Things: "a dolgok Internete") egy gyűjtőfogalom, mely magába foglalja a manapság használt összes Internet kapcsolódású eszközt. Az IoT az Internethez kapcsolódó, információ gyűjtésre és megosztásra használatos fizikai objektumok világszerte hatalmas választékára utal. Az IoT-hálózatok lehetővé teszik a digitális jelenlétet és a másokkal való kommunikálást.

IoT - Okos háztartás, tárgyak, eszközök - a "dolgok internete" - "internet of things" - veszélyek

Az IoT rövidítését feloldva megkapjuk az Internet of Thing’s szókapcsolatot, vagyis magyarul a „Dolgok Internetét”, amely a olyan eszközöket takar amik a mesterséges intelligencia technológiáját használják fel. Itt már nem „csak” okos eszközökről beszélünk, hanem azon túl ezek az eszközök már felmérik a szokásainkat és ennek függvényében próbál spórolni a részünkre a rendszer. Nincs több, jaj elfelejtettem lekapcsolni a fűtést, mivel, ha kilépünk a lakás ajtaján, már érzékeli is és ki is kapcsol.
Illetve, ha nem tartózkodunk a lakásunkba a biztonsági rendszer, a riasztóktól a kamerákon át a kapukig mindent a mesterséges intelligencia irányít.

Mindennapi robotika – avagy építsen Ön is robotot!

A robotika kifejezés hallatán az embernek érdeklődési körétől függően számos dolog eszébe juthat: Asimov híres három törvénye és robottörténetei, blockbusterek, például a Star Wars robotjai, esetleg az éppen zajló ipari forradalom robotjai, melyek hihetetlen precizitással és sebességgel gyártják a fogyasztói társadalom számára szükséges termékeket.

Robotok és ipar

A gyárakban használt ún. ipari robotok specializált feladatokra készülnek – egy feladatot, és csak azt az egyet tudják elvégezni. Ezeket arra használják, hogy a munkadarabokat nagyon gyorsan, és pontosan pozícionálják. Az egyre fejlettebb gyári robotok mozgását az emberi karhoz hasonló csuklók szabályozzák, melyek rendkívül erős és tartós anyagokból készülnek.

A robotoknak ma már a gyári logisztikában is nagy szerepük van, legmodernebb példányaik már képesek a környezetük változásaira reagálni. Ilyen például a Ford egy európai gyárában szolgálatba állt Survival nevű önvezető gép, amely az alkatrészeket hordja szét.

Az ilyen gépek jelentős mértékben megkönnyítik a nagy volumenű gyártást, ugyanakkor egyre kevesebb emberi munkaerő alkalmazásával lehet segítségükkel egyre nagyobb gyárakat üzemeltetni. A gyárakban található robotok elkészítése mai technológiával viszonylag egyszerű, kísérletező kedvűek akár otthon is megvalósíthatják ezeket. Olcsón beszerezhető eszközökkel és kellő idő ráfordításával egészen hasznos dolgokat is lehet fabrikálni.

Az okosmindenek hálozata - Internet of Things

Az Internet of Things (Dolgok Internetje) különböző elektronikus eszközök egy internetes hálózatba kötött rendszere, ahol azok kommunikálnak és információt osztanak meg egymással és az őket üzemeltető emberekkel, szervezetekkel. Ezt automatikusan teszik, mindenfajta emberi beavatkozás nélkül - nem számítva persze a beüzemeltetést. Legalábbis ez lenne a kissé száraz definíció.

Iot Utópia

A dolgok internete nagy tech-témájának számított, illetve számít az elmúlt években. Azért tett ekkora népszerűségre, mert a gépek és a bennük lévő szenzorok kommunikálnak egymással, így ezzel egycsapásra megoldva mindent az IT világában. Ez a jövőben sem lesz másképp, sőt egyre jobban és szerteágazóan fogja majd közre világunkat ez az elképesztően gyorsan fejlődő intelligencia, mely már szinte az intim, privát szférákig képes hatolni. 

Közösségi mobil appok

Jelenleg Magyarországon megközelítőleg 4,7 millió okos-telefon használó van, ebből nagyjából 3,7 millióan használnak mobilinternetet.
Az eNET Telekom kutatása szerint a legnépszerűbb három nagy szféra, melyeket a felhasználók alkalmaznak a közösségi média, a kommunikációt és a navigációt segítő appok. Közülük a leggyorsabb ütemben a közösségi média applikációinak használata növekedett.

A statisztikai adatok szerint az internethasználók 86%-a használ Facebookot, a fotómegosztás területén az Instagram áll vezető helyen. A Facebook Messenger az internethasználók 80%-ánál mindennapos használatú, a második legnépszerűbb mellette a Viber.

A navigációs alkalmazásokat illetően a Google Maps a használók alapértelmezett forrása.

A mobil appok népszerűsége

A legtöbbet használt applikációk a közösségi média tartományába tartoznak, ugyanakkor itt csak kevés alkalmazásról eshet szó, amelyek a többi kevésbé népszerű alkalmazást mondhatni kiszorítják a használatból. A Facebook, a Google és a Snapchat mellett a kisebb cégek kimutathatóan nehezebben tudnak érvényesülni.

Egy másik jelenség, mely a mobilos alkalmazásfejlesztő cégektől megvonja az esélyeket, hogy a legtöbb mobiltelefon már rendelkezik egy alapértelmezett applikációs készlettel, amelybe beletartoznak a fentebb felsorolt legnépszerűbb alkalmazások.

Az Instagram és hasonló applikációk arra ösztönzik a használókat, hogy különféle fotókészítő és szerkesztő alkalmazásokat töltsenek le (például a képminőségért, képszerkesztési lehetőségekért),  ezeknek az applikációknak a létjogosultsága így jóval nagyobb arányú, mint azoké, amelyek többé-kevésbé azonos funkciókat látnak el, mint adott esetben a Google alkalmazásai.

Az utóbbi évek számításai szerint a mobilos applikációkat sokkal többet használjuk, de nem használunk többfélét belőlük. Jó példa erre az Apple Store 2014-es elemzése, miszerint 75 milliárd applikáció letöltésből 15 milliárd dollárnyi profit származott, de a rendelkezésre állt alkalmazások 80%-a zombi appnak minősült, melyeket szinte sosem töltöttek le.

Neonomádok

A neonomádság egy modern munkamódszer és életforma, melynek fő jellemzője, hogy a neonomádoknak nincs helyhez kötött munkahelyük, hanem bárhol képesek elvégezni munkájukat, ahol van wifi elérhetőség. Legfontosabb és a legtöbb esetben egyetlen szükséges munkaeszközük valamilyen hordozható számítógép.

A neonomád munkavégzés egyes cégeknél ma már költséghatékonyabb megoldás, mint ha vállalkozásukba nagyobb összegeket ruháznának be komplex irodai bútorokra és egyéb kellékekre, tekintve, hogy megbízottjaik a munkájukat saját eszközeikről (telefon, tablet, laptop, stb.) is el tudják végezni. Munkahelyük ebből kiindulva bármilyen nyilvános tér lehet, ahol van internetelérhetőség. Így a neonomádok kedvelt helyszínei a kávéházak, éttermek, és pékségek váltak.

A neonomád kifejezés San Francisco-ból ered, mert ott alakultak ki az első neonomád közösségek a laptopok és wifi elérhetőségek elterjedésével párhuzamban. Jellemző munkaterületeik a sales, marketing, újságírás, grafikus munkák, informatikai munkák, és szabadúszó alkalmi munkák.

Az okos háztartástól az okos világig – Internet of Things

A dolgok internete, vagy más néven IoT, korunk sok új fogalmából csak az egyik, amit el kell sajátítanunk. Azonban az biztos, hogy előbb-utóbb mindenki találkozik vele, ha akarja, ha nem. A ”dolgok” már többen vannak, mint mi: emberek. Ezek az apró, okos eszközök szinte észrevétlenül bújnak be az emberek mindennapi életébe. Hogy számuk milyen mértékben növekszik, azt jól mutatja az ábra.

Okos város, okos lakókkal – Okos város, okos lakókkal?

A minapi hír szerint Bill Gates megkezdte Arizonában egy okos város alapjainak lerakását azzal, hogy 80 millió dollárért (mintegy 20 milliárd forint) vett egy közel 10.000 hektáros területet. Azt talán már mondani sem kell, hogy ott – azon a mintegy 100 négyzetkilométeren - természetesen minden csúcstechnológia lesz – hiszen okos városról beszélünk. Az ember azt gondolná, hogy ez csak egy milliomos hóbortja, aki már nem tud mit kezdeni a pénzével. De nem erről van szó!

Az okos város (smart city) koncepció nem mai találmány. Már évekkel korábban felmerült az ötlet. Ezt magunk is láthatjuk, ha végigböngésszük az internetet. Maga az elv már régi, most már csak a gyakorlati megvalósítás maradt hátra. Az „okos város” elv nagyon sokrétű elképzelés, mely mindennapi életünket sok ponton érintheti a közlekedéstől, környezetvédelemtől az egészségügyön át a különböző közszolgáltatásokig (villany, gáz, víz, internet stb.). Ebben csak egy apró elem az IoT világa. A „smart city” megvalósítása sok apró IoT eszközt kíván. Pár napja éppen Budapesten mutatta be az egyik legnagyobb kínai mobilgyártó az okos városokról szóló elképzelését, hiszen ez a város is rendelkezik már „okos város” tervvel, melynek kezdeti lépéseit már a város lakói is tapasztalhatják pl. különböző mobil alkalmazásokkal elérhető szolgáltatások esetében. Itt hangzott el a következő mondat: „az Okos Város olyan, mint egy élő organizmus, melyet idegrendszer hajt. Ez az idegrendszer agyból (irányítóközpont) és perifériás idegekből (hálózat és szenzorok) áll, melyek valós idejű adatokat gyűjtenek a város állapotáról, ezt továbbítják, hogy az agy elemezze azokat, tudatosan döntéseket hozzon, majd intelligensen végre is hajtsa azokat. Ez akadálymentes kapcsolatot teremt a fizikai és a digitális világok közt.” Az IoT apró mütyürjei sajnos pont perifériális idegek ebben a rendszerben. Amikor az emberi idegrendszert valamilyen súlyos sérülés éri, annak komoly következményi vannak az emberi testre nézve is: pl.: részleges/teljes/átmeneti/végleges bénulás a test egy adott részén/egészén.

Ellopták mindenem – engem is! És nem vettem észre…

Amikor a gép „idegrendszerét” sérülés éri, akkor annak következményei lehetnek arra a rendszerre nézve, amely az apró eszköz része. Viszont sok-sok hír érkezik arról, hogy mennyire védtelenek még ezek az eszközök, így tulajdonképpen a rendszer is, melynek tagja. Erről olvashatunk néhány példát itt, meg itt és itt is.

Persze lehet elég durva következménye a sérült, meghackkelt rendszereknek. 1995-ben (több mint 20 éve!) készült A hálózat csapdájában című film, mely már akkor vizionálta a lehetséges legsúlyosabb következményt, az identitáslopást. Az apró, okos eszközeink tudtunk nélkül rengeteg adatot gyűjtenek, melyek ellenőrizetlenül esetleg rossz kezekbe is kerülhetnek. Ennek lehetséges következményeit mutatja be a film.

A személyes adatok gyűjtése nem mai keletű, egész friss beismerések is vannak. Ebből csak az látszik, hogy évek múlásával sem hagy fel a „Nagy Testvér”. A gyors technikai változásnak mindig vannak előnyei, hiszen kényelmesebb, tartalmasabb élet lehetőségét kapjuk vele. Ezzel párhuzamosan megkapjuk az árnyoldalt is, amit csak megfelelő ismeretek birtokában ismerhetünk fel, s csak ezután tudunk védekezni ellene. Hogy az előnyökből és hátrányokból milyen arányban részesedünk, az csak rajtunk múlik. Neked miből jutott több?

Az IoT evolúciója

A dolgok internete a honfoglalása után egyre több és több területen bukkant fel. Először – mint minden új dolog esetében – csak egy szűkebb kör ismerkedett a különböző kütyükkel. Szoktatta magát az új technológiához, az új felhasználási módokhoz. Próbálta beilleszteni a mindennapjaiba, ízlelgette az új szakkifejezéseket. Élvezte, hogy birtokol valami olyasmit, ami másnak nincs.

Szóval úgy tett, mint a gyerek a frissen kapott karácsonyi ajándékkal. Természetesen már a kezdetekkor sem játékszerek voltak ezek az apró berendezések. Tervezőik ellátták őket minden jóval, s a felhasználóik pedig ötleteikkel járultak azok sikeres elterjedéséhez. Például egy internetre kötött kamera figyelheti egy ház (pl. nyaraló) környékét, miközben a tulajdonosa száz kilométerekkel távolabb van. És nemcsak láthatja az eseményeket, hanem hallhatja is a beépített mikrofon segítségével. Talán még bolondnak is nézhettek volna bárkit néhány tíz évvel korábban, ha ilyen „házőrzőn” töri a fejét. Mára pedig az ilyen fajta távfelügyelet megszokott, elérhető a hétköznapi embernek is. Érzékszerveink hatóköre a sokszorosára nőtt: a látásunké és hallásunké mindenképpen. De nemcsak ezeké! Mert távolról már be is tudunk avatkozni – bár ez sok esetben még korlátozott lehet. Úgy tűnik, valóra vált a mondás: „messzire elér a keze” – és nemcsak átvitt értelemben, mert itt már akár ezer kilométerekről is beszélhetünk. Apropó! Beszélhetünk, szólhatunk is ezeknek az okos eszközöknek. Némelyik már hallgat az emberi szóra, mint pl. ez a közelmúltban bemutatott okos hűtőszekrény. Ugyan, ez még csak annyit tud, hogy hangot érzékelve odagurul az őt hívó emberhez. Persze, már ez is nagy eredmény pl. akkor, ha éppen valamiért nem tudunk mozogni. Vélhetőleg nincs messze az idő, amikor már annyira fel lesz okosítva a hűtőszekrény, hogy a tárolt étel tápértékét is önként felmondja a gazdinak, mert gyorsan megkeresi a netről... Vagy javasol egy könnyű vacsorát a tárolt készletből. De az is lehet, hogy ő fogja letiltani a desszertet, ha már túl sok kalóriát fogyasztanánk aznap. Itt már csak az emberi találékonyság a korlát, a technikai feltételek adottak.

Megműtsem magam, doktor úr?

A mai kor emberének az érdeklődése azért túlnyúlik a konyha falain. De ha már konyha és étkezés, akkor onnan már csak egy lépés az egészség témaköre. Nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy már ezen a területen is megvetette lábát az IoT. Sőt! Itt már egy új fogalommal kell megismerkednünk: ez pedig az IoLT, az Internet of Living Things! Ez pedig nem más, mint az élő szervezetekről adatokat gyűjtő érzékelők összessége. A humán területen kívül is alkalmazzák ezeket az okos berendezéseket, melyek inkább csak az adott tudományterület szakembereit késztetik folyamatos tanulásra. Mi hétköznapi emberek inkább haszonélvezői leszünk a folyamatnak, hiszen pl. nem kell sokszor messzire utazgatni, időt és fáradságot takaríthatunk meg egy távdiagnózissal, egy időigényesebb monitorozás alkalmazásával. Nem mellékesen, sok új információt gyűjtünk a saját állapotunkról. 

Kicsit személytelen lesz a kapcsolat, hiszen az orvossal, nővérrel jóval kevesebbet kell találkozni. Ez nagyon rossz hír azoknak, akik eddig a személyes kapcsolatot preferálták. Nem nagyon lehet majd jóízűt beszélgetni az asszisztensekkel és a többi beteggel… Az már viszont elgondolkodtató, hogy a rólunk készült sok-sok adat hová, kinek a kezeibe kerül, mit tehetnek vele. De legyen ez már a jogászok dolga.

Okos otthon – már testközelben

A mindennapjainkban még csak szórványosan találkozik a hétköznapi ember komplex IoT rendszerekkel. Ezek többnyire modern, új épületekben találhatók meg. Ezek közül is inkább azokban, ahol tehetősebb az épület tulajdonosa, legyen az valamilyen középület vagy magánszemély. Idővel persze ezek a megoldások majd a mindennapok részeivé válnak, csakúgy, mint más technikai csoda.

Az interneten már ott sorakoznak a tervezők, kivitelezők ajánlatai. Ezek a megvalósítások persze sokba kerülnek, mert mindent megcsinálnak helyettünk a szakemberek. Nekünk pedig nem marad más dolgunk, mint élvezni a technika csodáit. Mobiltelefonunk segítségével bárhonnan kapcsolatba léphetünk otthonunk „agytrösztjével”, amihez csatlakoznak az okos eszközeink. Az internet segítségével bárhonnan, bármikor elérhetjük az otthoni központi vezérlőegységet. Így kedvünkre kapcsolhatjuk a világítást, mozgathatjuk a redőnyt, vagy amihez éppen kedvünk van. Betörő legyen a talpán, aki ebből meg tudja állapítani, hogy mikor vagyunk otthon… A rendszer kezeléséhez kényelmes mobil alkalmazást kapunk.

Mekk Mesterek előnyben? 

Persze, aki szeret barkácsolni, mindent maga csinálni, azt sem hagyja magára az internet. Utólag is felokosíthatjuk már meglévő otthonunkat a neten található ajánlatokkal. Ezzel nem csak családtagjaink elismerését vívhatjuk ki, hanem otthonunk kényelmét is növelhetjük, és még a zsebünk is túléli. Ha pedig készen vagyunk a munkával, bárhonnan szemmel tarthatunk, vezérelhetünk mindent!

Megfigyelés felsőfokon

Egy minapi hír szerint a világ másik végén - Kínában – már „nagyban” űzik a megfigyelést. Hiába, az okos eszközök felhasználása sokoldalú lehet, aminek csak az emberi leleményesség szab határt. Ennek akár örülhetnénk is, de a cikk éppen az okos eszközök felhasználásának árnyoldalára hívja fel a figyelmet. Szóval ez olyan, mint a szike: orvos kezében gyógyító eszköz, más kezében pedig gyilkos fegyver is lehet.