A kapcsolat az álhírek és a véleménybuborékok között

Az álhírek az emberiség történetében már elég régre visszanyúlóan jelen vannak, habár korábban nem éppen a mai formájukban léteztek, de az alapjuk, a lényegük mindig is ugyan az volt. A befolyásolás, megtévesztés, az átverés és a manipuláció tehát egyáltalán nem új keletű dolgok, a történelemben korábban is jelen voltak, meghatározták, vagy éppen bonyolították az emberek életét. 

Hasonlóan beszélhetünk a véleménybuborékokról. Ez a lényegre törő elnevezés azt jelenti,

hogy személyekhez az általuk kedvelt tartalmak jutnak el. Hírek, bejegyzések, képek, vagy videók, amelyek olyan tartalommal rendelkeznek, ami a böngészőt valószínűleg foglalkoztatja, mivel már korábban is kattintott hasonlóra, vagy tetszett neki a téma. Az internetes keresések, közösségi oldalak és hasonló, a web 2-vel/ után megjelent "eszközök" mind segítenek illetőleg ma már inkább rájátszanak arra, hogy az emberek azt lássák, amit szeretnek, ami érdekli őket, vagy amivel egyet értenek. Ennek a másik oldala természetesen az, hogy ami ezt a "buborékot" veszélyezteti, tehát olyan tartalmak, ami az adott személyt nem érdekli, sőt például szembe megy az egyén saját véleményével, azokat ezek a keresőmotorok automatikusan visszaverik, távol tartják. 

Ez a két fogalom (az álhír és a véleménybuborék) tehát gyakran járnak együtt közvetlenül vagy közvetetten, sőt mondhatni, nincs egyik a másik nélkül. 

Így befolyásolhatja a világ eseményeit egyetlen álhír

Egy álhír lényege ugyebár az, hogy megtévessze az embereket és eltorzítsa a valóságot, de arra talán nem gondolunk automatikusan, hogy ez milyen végletekig mehet el. Bebizonyosodott, hogy akár egyetlen félrevezetően megfogalmazott mondat is, milyen mértékben hathat a világra. Például ebben a cikkben az amerikai tőzsde alakulásáról írok bővebben, de előfordult már olyan is, hogy úgy tartottak valaki emlékére gyászszünetet, hogy az illető még élt.

A diszkriminációtól a fake newsig: szemelvények a Netflix botrányaiból

Botrányok nélkül nem létezik a világ, amelyeket még az olyan multinacionális cégek se tudnak elkerülni, mint a Netflix. A streaming nagyhatalommal kapcsolatban számos kétely, kritika és akár fake news fűződik, amelyek lehetnek jogosak, vagy akár megalapozatlanok. A negatív hangok célpontjának számít például az őket jellemző társadalmi érzékenység, amivel olykor vissza is éltek (elég gondolni a Kleopátráról szóló sorozatukról, amelyben a legendás Ptolemaida-uralkodónőt feketeként mutatták be). Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a vörösek piacvezetők a streaming piacon, akik számos alkotásukkal nagy hírnevet szereztek maguknak (mint például a nemrég megjelent Kamaszokkal).

Hogy egy botrány mennyire súlyos, az attól függ, hogy a benne foglaltak mennyire relevánsak és negatívak ahhoz, hogy a média foglalkozzon vele. Hírértékkel bírhat egy adott közösségre irányuló gyűlöletkeltés, egy rendkívüli esemény hypejának a meglovaglása, vagy egy személy által elkövetett, valamilyen szempontból elítélendő cselekedete. Jelen írás a Netflix néhány friss botrányát mutatja be. De a sorok írója egy korábbi (2022-es) rendkívüli hírt is elővesz, amelynek mondanivalója mai is aktuális a modern kori magyar társadalom egyik legnehezebb kérdésével kapcsolatban, amely az év folyamán még problematikusabbá vált.

Algoritmus segít az álhírek elleni harcban

 Álhírek és téves információk, igaz nem a mai formájukban, de, már bőven az internet, sőt a nyomtatott sajtó megjelenése előtt is léteztek. Elég ha a boszorkányüldözésekre, vagy később például a náci ideológiára gondolunk. Mind a kettőnél jelentős szerepet kapott a dezinformációk tömeges terjesztése. Ez pedig ugyebár a ma is ismert álhírek és félretájékoztatások alapja. Az internet megjelenésével a hamis információk terjedésének folyamata felgyorsult és talán veszélyesebbé is vált az átlagemberre nézve, mivel a világhálón mondhatni korlátlanul és ijesztően gyorsan terjedhet mindenféle álhír vagy manipuláció különböző szándékoktól vezérelve. Hazai kutatók azonban, a magyar embereknek segítségül, kifejlesztettek egy álhírdetektort a gyanús információk kiszűréséhez.

Ez lehet a megoldás az álhírek ellen

Ma már a legtöbb ember tudja, hogy milyen szempontokat vegyen figyelembe, milyen árulkodó jeleket, hibákat keressen annak érdekében, hogy felismerje a hazugságot, a manipulációt, vagy a fals, csak részben igaz információkat. Mégis a mai napig vannak olyanok, akik ismerik ezeket a jeleket, figyelmeztették őket az álhírekre, de végül mégis beleesnek abba a hibába, hogy elhiszik azt is ami nem igaz. Mi lehet ennek az oka?

Az internet veszélyei és az álhírek hatása a fiatalokra

Mint mindenki tudja, a web 2.0-es korszak beköszönte után, a digitális világ kialakulásával, az élet nem csak egyszerűbbé és gyorsabbá vált, de egyúttal új veszélyforrások is keletkeztek. Ezeknek az internetes veszélyeknek, félrevezetéseknek a világon minden ember potenciálisan a célpontja lehet. Szinte mindennapos témának számítanak az ezeket végrehajtó internetes csalók, akiknek egyetlen szándéka, hogy információt vagy pénzt csaljanak ki a célszemélyből. Egyúttal ezeknek az átveréseknek a felismerése, kivédési módjai is gyakran szóbajönnek. 

Az első Nagy Diák TudatosNet Teszt válaszaiból kiderült, hogy Magyarországon a fiatalokra ezek a veszélyek és emellett az álhírek is egyre nagyobb veszélyt jelenthetnek. 

Sora AI: Keltsd életre a múltat!

A Sora-AI megjelenése hatalmas lépést jelentett a mesterséges intelligencia világában. Ez nem csak egy technológiai újítás, hanem egy új lehetőség a kreativitásunk kifejezésében, amely új utakat nyit meg sokféle irányban. A videó generálás azonban komoly jogi és etikai kérdéseket vetnek fel, amikkel foglalkozni kell. Ebben a cikkben megismerhetjük ezt az új technológiát, korlátait és az előnyeit.

Fake news: Figyelem! Veszély!

Nap mint nap információk tömege zúdul ránk szűrés nélkül a munkában és a magánéletben egyaránt. Pletykák, hírlapi kacsa, fake news, összesküvés-elméletek, propaganda... Az álhírek rendkívül gyorsan terjednek és zavart keltenek a fejünkben. Gyakran tévesen minden hamis információt egyetlen kategóriába sorolunk és fake news-nak nevezünk, pedig sokféle álhír létezik. Különbséget kell tenni a dezinformáció és félretájékoztatás között. - hívja fel a figyelmünket a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete. Félretájékoztatás alatt hamis információk nem szándékos létrehozását vagy terjesztését értjük, míg a dezinformáció részben vagy egészben hamis tartalmak szándékos terjesztését jelenti, ami a célcsoport viselkedésének vagy attitűdjének befolyásolása érdekében történik, méghozzá károkozás céljával. A digitális jártasság előmozdítása, a dezinformáció kezelése még soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. De vajon mit tehetünk a fake news ellen, milyen eszközeink vannak a védekezésre és főleg hogyan készíthetjük fel a gyermekeinket a tudatos médiahasználatra? A következőkben a dezinformáció elleni küzdelemre láthatunk két eltérő példát: a Fake news hét a Francia Intézetben a művészet oldaláról érzékenyít, a Detekto pedig az edukáció eszközeivel kínál megoldást számunkra.

13-16 éves diákokat készít fel az álhírek kiszűrésére a Detekto

A tudatos médiafogyasztás fejlesztése érdekében a minőségi újságírás fontosságát bemutató tartalommal bővült a tanároknak, diákoknak és szülőknek szóló oktatási oldal, a Detekto.hu. 2023 januárjában új szakasz kezdődött a hamis és félrevezető információk elleni küzdelemben, miután az Európai Digitális Média Obszervatórium (EDMO) hazai központjaként létrejött a Magyar Digitális Média Obszervatórium (Lakmusz-HDMO). Ez a szervezet az Európai Bizottság résztámogatásával koordinálja a tagországokban működő tényellenőrző központok és szerkesztőségek munkáját, a dezinformáció terjedésével foglalkozó tudományos kutatásokat, és a tudatos médiafogyasztással és az ezzel kapcsolatos oktatással foglalkozó intézmények erőfeszítéseit. A most megjelent önálló, online tanulást lehetővé tevő tananyagcsomagot a HDMO egyik tagja, az  Idea Alapítvány készítette.

Hangcsapda

Egy régi csalás új köntösben, vagyis egyre kifinomultabb módszereket találnak ki a csalók, arra hogy emberekből pénzt sajtoljanak ki. Gyerekkoromban amikor azt hittem hogy a mesék valósággá válnak, nem éppen arra gondoltam hogy a farkas egy valóságos nagymamának fogja kiadni magát és már a hangja sem lesz olyan mély hogy akár kétségeim támadjanak kiléte felől. Bárki lehet áldozat. Ahhoz hogy az embert átverjék nem kell öregnek vagy alultájékozottnak lennie. Ahogy a technika fejlődik a csalások is egyre profibbak.

Egymásnak feszült Brazília és a Google

Nem lesz könnyű megkötni a piacvezető tech-cégek kezét, mert sokkal előbbre járnak, mint a szabályozás, ami mindig az események után kullog. Ráadásul mióta kapitalizmus van, nincs újdonság a történetben: ha vállalatok érdekei ellentétesek  a társadalom (egy társadalmi csoport) érdekéivel, nem feltétlenül az utóbbi kerül ki győztesen a konfliktusból. Most Brazília találta szembe magát ezzel a nehéz helyzettel.

Az Álhírek Árnyéka, Politikája, Hordozói, Ellenszere

Az álhírek behálózzák a mindennapi életünket, a félelem tőlük mégis egy új jelenség. Egy évtizede egy mai álhír csupán egy médiahack lett volna, egy jó buli arról, hogyan sikerült átverni a fősodratú médiát. Ma azonban sok mindent használnak az álhírekre, csak a jó buli kifejezést nem. De mennyire racionális ez a félelem? Mennyire szővik át az álhírek a mindennapi életét az átlagos felhasználóknak? Honnan jöttek az álhírek, és miért? Ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel az átlagfelhasználóban a téma kapcsán. Ugyanakkor a felhasználókon túl a nemzetbiztonság számára is kiemelkedő fontosságú az álhírek tanulmányozása, hogy megfelelően tudjanak reagálni a jelenségre, legyen annak terjesztője Trump, vagy a kibernetikai hadviselésre szakosodott orosz trollfarmok. A fokozott kutatás, ami jelenleg a témában zajlik tehát nem indokolatlan, sőt. Az Ai forradalma által lehetőség nyílik olyan szintű finomhangolására az álhíreknek, ami kérdéses, hogy egyáltalán kiszűrhető lesz-e. Ugyanakkor kísérletek bizonyítják, hogy a felhasználók képezhetőek. Ez a kettősség pont annyira tartja bizonytalanságban az egész témát, mint az álhírek a világot

Maga az OpenAI vezérigazgatója kéri, hogy szabályozzák a mesterséges intelligenciákat

Nem mindennapi jelenség, hogy egy úttörő technológia gazdája kér hatósági szabályozást a saját termékére. Amerikában mégis megtörtént: a ChatGPT-t alapító cég vezetője a közelgő választások miatt sürgetné a mesterséges intelligenciákra vonatkozó szabályokat. Ezzel szemben az Európai Unióban már 2020-ban felismerték ennek fontosságát. 

Az Álhírekkel Teli Közösségi Média Árnyéka

Az álhírek hatásai messze érnek, amit számos kutatás vizsgál. A kihatásuk érezhető a gazdaságon át a politikai vélemény nyilvánításon keresztül, egészen maguknak az átlagfelhasználóknak a mindennapi élményeihez kedvenc platformjaikon. De tényleg annyira sikeresek volnának, vagy inkább csak zavaróak?

Az álhírek Achilles sarka

Az álhírek robbanásszerű terjedése, és az általuk keltett pánik megrémítette a társadalmat az előző évtized végén. Úgy tűnhetett, hogy a hiteles tájékozódás fogalma elveszik a társadalom jelentős része számára. Sokakban azonban egyből felmerült a kérdés, mégis hogyan lehet a jelenséggel felvenni a küzdelmet? A nemzetközi kutatások mellett magyar kísérletekre is láthatunk most példát, méghozzá két különböző megközelítésben.

A woke, az AI és a Techcégek Politikája

A Chatgpt körül valóságos verseny alakult ki a nagyobb techcégek között, hogy ki lesz képes előbb hasonló alternatívát kínálni rá, látva annak átütő sikerét. Ez nem mentes azonban a politikától sem néha. Elon Musk, az OpenAi egykori alapítója saját fejlesztést tervez indítana, Babuschkin a DeepMind korábbi kutatójával közösen, s egyúttal politikai állásfoglalást is tesz ezzel, reflektálva a jelenleg zajló mainstream média irányvonalakra. 

Az Álhírek Hordozói

 Az online térben történő vélemény formálás, egy narratíva felépítése valamint a közvélemény célzott irányítására törekvő, egyik alapeszközként szolgálnak a trollok. Az álhírek ezen terjesztése nem új jelenség, már 2016-ban az amerikai elnök választáson is jelentést adtak ki róla a NATO kiberbiztonság szakértői, de azt megelőzően is felismerték a jelenséget. Egy korábbi kutatás szerint 65 vizsgált országból harmincban működött fizetett trollhadsereg. A nagy nyelvi modellek körül, illetve azok potenciális felhasználásáról kialakult sajtó viharban most fénypontba került az ezt a területet érintő hosszútávú lehetséges hatásuk.

Facebook VS. fake news: egy harc, ami még csak most kezdődik?

 A Facebook az évek során többször is szembesült több kritikával arra nézve, hogy kezeli a felületén megjelenő és terjedő álhíreket, másnéven "fake news" nevű jelenséget. A továbbiakban nézzük meg milyen lépéseket tettek (vagy nem tettek) meg a hamis információ és felhasználóik védelme érdekében.

Megszorítások a digitális térben

Megállapodás született a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagról, amely akár egy oldal betiltását is lehetővé teszi a jövőben. Komoly lépésként lehet ezt elképzelni a techóriásokkal szemben is. 

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói megállapodtak az illegális, valamint hamis online tartalmak terjedésének hatékony kezelését és az alapvető jogok védelmét a digitális terekben védelmező új szabályokról. 

A konspiráló algoritmus

 A Global Witness legújabb kutatásai azt mutatják, hogy ha egy felhasználó klímaszkeptikus nézeteket vall, annak egy idő után egyre több és súlyosabb álhíreket és összeesküvés-elméleteket dob fel a Facebook falán az algoritmus. 

A Facebookon a klímaszkeptikusok egyre több szélsőséges "hírt" találnak - állítja a Global Witness, nemzetközi emberjogi szervezet legutóbbi kutatási eredményei alapján. A kutatást végző szakemberek szerint a Facebook inkább felerősítette a kételyeket az adott témáról, ellenkezőleg még inkább felerősítette azokat azzal, hogy még félrevezetőbb bejegyzéseket kezdett ajánlani. A korporáció viszont azt nyilatkozta, hogy rendszerét pont a félretájékoztatás redukálására tervezte.