A Google és az Apple fellépései a csalások és az adathalászat ellen

 

Az adathalászat, az internetes csalások, a manipuláció és okostelefonjaink ellopásának veszélyei mindennap fennállnak. A Google és az Apple igyekeznek ezekkel a fenyegetésekkel lépést tartva olyan fejlesztéseket létrehozni, amik megnehezítik a csalók, adathalászok és a tolvajok tevékenységeit. Változtatásokat vezettek be eddig a Gmail kétlépcsős hitelesítése terén, biztonságosabbá téve azt. Személyazonosságunk igazolására okostelefonjainkon, az ellopott eszközök eladásának megnehezítése érdekében. A Google a Mesterséges Intelligencia segítségével a jelszóválasztást is biztonságosabbá és megbízhatóbbá teszi. Az SMS-t leváltó Rich Communication Services pedig legújabb fejlesztésével igyekszik biztonságosabbá tenni az üzenetváltást. A következőkben ismertetett fejlesztések az elmúlt félév fejleményeinek összefoglalása. A szolgáltatók újításai folyamatosak, még több biztonsági lépés várható a jövőben tőlük. 2 hírről (Gmail QR kódos hitelesítése és az Identity Check) a források között található szemlék bővebb információkat tartalmaznak.

Adatgyűjtés az Európaiakról a Meta AI fejlesztés érdekében

Az európai felhasználók hamarosan értesítést fognak kapni (pl. e-mailben vagy az alkalmazáson belül), amelyben lehetőségük lesz arra, hogy eldöntsék: engedélyezik-e vagy sem, hogy a Meta (a Facebook és az Instagram anyavállalata) felhasználja az adataikat az új mesterséges intelligencia (AI) asszisztensének továbbfejlesztéséhez, tanításához. Az adatvédelmi előírásoknak megfelelően a Meta tájékoztatni fogja a felhasználókat az adatgyűjtés típusairól.

Teen Accounts- a kiskorúak védelmében

Egy új rendszer bevezetését kezdte el a Meta a tinédzserek védelme érdekében. A cég így próbál reagálni a törvényhozók által megfogalmazott aggályokra, miszerint keveset tesznek a fiatalok védelme érdekében. A Teen Accounts fiókok olyan beépített védelemmel ellátott fióktípusokat jelent, ahová a kiskorú felhasználók automatikusan be lesznek sorolva. Az először az Instagramon tesztelt fiókokat a tervek szerint a Facebook és a Messenger alkalmazásokban vezetik be.

A rendszer lényege, hogy a kiskorúak fiókjai privát beállítást kapnak.  A fiók tulajdonosok csak a már meglévő ismerőseikkel vagy kizárólag az általuk visszakövetett fiókokkal válthatnak üzeneteket. 

A reklámok ismernek

Ismerős az a jelenség, amikor tegyük fel, hogy épp a barátoddal beszélgettek arról, hogy milyen jó lenne elutazni valamerre, emiatt megnézel néhány hamarosan induló repülőjáratot és  hoppá, hirtelen a telefonunkon az utazással kapcsolatos reklámok jelennek meg tömegével?

A reklámok rengeteg információ birtokában vannak rólunk, amelyek a célzott ajánlásokat eredményezik. A cikkben ennek a jelenségnek az okára keressük a választ arra, hogy a rólunk megszerzett adatokat vajon kik és mire használhatják fel.

STOP! a telefontolvajoknak, Identity: checked

Tolvajok mindenhol előfordulnak, legtöbb esetben célpontjuk okostelefonjaink. Ez manapság még nagyobb gondot okoz, ugyanis mostanra a legtöbb embernél a telefonja felváltotta pénztárcáját, bérletét és mindenféle papíralapú jegyét. Sok embernek munkaeszköz is készüléke. Ha ellopják nem sok esély van rá, hogy visszakerül hozzánk, ez külföldi utazások során még nagyobb probléma. A lopás után a legtöbb telefon illegális módon eladásra kerül. Személyes adataink védelme érdekében, és az eladás megakadályozására személyazonosságunk igazolását lehetővé tevő funkciókat épít be az okostelefonokba a Google és az Apple.

A Google új módszere az adathalászok ellen: QR kódos hitelesítés

Már mindnyájan találkoztunk a Gmail levelező rendszer kétfaktoros hitelesítési folyamatával. Eddig ezt legtöbbünk teljesen biztonságosnak tartotta. Nem is gondoltunk arra, hogy veszélyes is lehet adatainkra nézve, hiszen pont azért lett kitalálva, hogy védje azokat, megakadályozza, hogy illetéktelen személyek férjenek hozzá Gmail fiókunkhoz. Ez a veszély azonban sajnos fennáll. Ennek megoldására a Google egy új QR kódos módszerrel állt elő. 

A TikTok szabályozása a kiskorúak védelmében

Mindenki ismeri a közösségi média trükkjeit, az algoritmus alapú tartalomkínálatot. A közösségi cégek algoritmusai folyamatosan figyelik a felhasználók tevékenységeit – keresés, likeolás, nézett videók stb. – így megtudják állapítani az érdeklődési körünket és így célzottan kapahatjuk a valószínűleg minket érdeklő tartalmakat. De mi a helyzet a kiskorúakkal és a nem nekik szóló tartalmakkal? 

A cikkben röviden erről és a brit adatvédelmi hatóság vizsgálatáról fogunk írni.

Kína szociális kreditrendszere és hatásai

Kínában az emberek szinte minden lépését megfigyelik. Ez az információ talán nem is újdonság. Mindannyian láthattunk olyan felvételt, amelyen például utcán történő arcfelismerés látható. Vagy néhányan találkoztak olyan könyvekkel, amelyek kínai titkosított oldalakról származó fordítás. Ezek csak kis részletei annak, mi mindent tartanak számon és mi minden befolyásolja a szociális kreditet, valamint különböző adatok feljegyzése hogy befolyásolhatja a mindennapi életet az ott élők számára.

Kína és az emberi jogok - a digitális technológia tükrében

Megjegyzés: mivel a témát már az órai feldolgozás alatt is igyekeztem a frissen megjelent híreknél kicsit tágabb kontextusban értelmezni, néhány esetben a linkelt források régebbiek, vagy általánosak. A regisztráló táblázatban a friss cikkeket tüntettem fel.

Hogy a Kínai Népköztársaság a mai napig totalitárius diktatúra, ahol az alapvető emberi jogok megközelítőleg sem érvényesülnek, nem különösebb újdonság. A történelmi tapasztalatok mellett az időről időre kiszivárgó esetek (például a kellemetlen igazságokat terjesztő állampolgárok "eltűnése"), vagy a hong-kongi demokrácia néhány évvel ezelőtti, nemzetközi szerződéseket sértő bedarálása egyaránt bizonyítja ezt. A részben kapitalista módszerekre áttérő (noha államilag kézivezérelt) gazdasági átalakulás nem járt együtt a demokrácia átvételével. Az sem meglepő hír, hogy Kína rohamléptekkel igyekszik különféle csúcstechnológiákban, így a digitális vívmányokban is utolérni a nyugati országokat, sőt a mindennapokban való alkalmazással jócskán tovább is lépett.

Az igazán ijesztő fejlemény a két terület egyre szorosabb összefonódása. Amennyire tudni lehet, legalább a 2020-as évtized kezdetétől a kínai állam mindinkább technológiai eszközökkel: arcfelismerő kamerák tömegével, mesterséges intelligenciára épülő algoritmusokkal, elképesztően széles körű adatgyűjtéssel az állampolgárok olyan teljes körű ellenőrzését képes megvalósítani, ami a korábbi diktatúrák számára elképzelhetetlen volt.

A Google adatokat töröl

A Google gyűjti a felhasználói adatait. Ez nem újdonság számunkra, hiszen a gyűjtött böngészési adataink segítségével személyre szabottabb találatokat és reklámokat ajánl. Más szóval egy személyes filter buborék keletkezik, amely tartalmazza érdeklődési köreinket.

Természetesen előfordulhat, hogy kereséseinket privát formában, mindennapi kereséseinktől függetlenül szeretnénk végezni. Ilyen kereséseket inkognitó módban végezzük. Ebben a helyzetben elvárnánk keresőnktől, hogy az ilyen típusú keresések adatait nem tárolja a böngésző. Ezzel szemben a Google beismerte, hogy az inkognitó módban való kereséskor is gyűjtötte böngészési adatainkat.

Megbízhatóbbá válik az okosotthon

Többen tartanak az okosotthon berendezésektől és nem is véletlenül. A többségében kínai gyártóktól származó berendezések szoftvere biztonsági résekben gazdag, így könnyen beleshetnek magánéletünkbe akár az egyik otthoni kameránkon keresztül vagy irányíthatják a többi okos berendezésünket is.

Ezért  fordulnak egyes felhasználók a saját, egyenesen az otthoni privát hálózatra kapcsolódó alternatívákhoz. Viszont ennek a módszernek működése és lehetőségei korlátozódhatnak ezzel. Így sokan fordulnak mégis a fentebb leírt internetet használó eszközökhöz.

Új, digitális piacokról szóló jogszabály az Európai Unióban

A 2 éve készülő digitális piacokról szóló törvény 2024.03.06-án hivatalosan is hatályba lépett. Ez a ogszabály, amely a nagyvállalatok európai digitális működését hivatott felügyelni, a domináns piaci szereplők kérdését kívánja kezelni, és méltányosabb üzleti környezetet kíván előmozdítani azáltal, hogy korlátoz bizonyos technológiai gyakorlatokat és az adatok elérhetőségét. Ezzel a digitális piacokról szóló törvény elsődleges célja a kapuőrök hatalmának csökkentése és a tisztességes verseny ösztönzése a piacon.

Célzott hirdetések, helyadatok, követés és megfigyelés - mi a közös bennük?

 Valószínűleg kevés olyan ember élhet a mai modern világunkban, aki valamilyen formában ne találkozott volna hirdetésekkel. Hiszen napjainkban a hirdetések már behálózták a tömegmédiát, a világhálót stb., és az emberek életében így szinte folyton jelen vannak. Nem tudunk ma már úgy megnyitni bármilyen oldalt a böngészésünk során vagy bármilyen közösségi média felületet, hogy ne ütköznénk kisebb-nagyobb hirdetésekbe. Ha pedig konkrét terméket vagy szolgáltatást keresünk, biztosak lehetünk benne, hogy még egy esetleges vásárlás után napokkal is hasonló ajánlatokkal fognak bombázni minket a különböző oldalakon. 

Mi változott a tömeges megfigyelések kapcsán 10 évvel Edward Snowden fellépése után?

 2013-ban a világ megismert egy nevet: Edward Snowden. Ő volt az az NSA-alkalmazott, aki arcának és nevének felvállalásával nagy port kavarva a világ tudomására hozta, hogy "A Nagy Testvér mindent lát", vagyis, hogy a titkosszolgálatok nem riadnak vissza az emberek megfigyelésétől, különböző információk, adatok gyűjtésétől. Az eset óta eltelt már egy évtized, de mi változott vagy éppen mi nem változott meg a tömeges megfigyelések kapcsán, illetve az egészet kirobbantó Snowden megítélése hogyan alakult ennyi év után?

DNS alapú bűnüldözés

2015-ben egy Parabon NanoLabs nevű cég elindította a DNS mintán alapuló arckészítő modelljét, amit a rendőrség egy potenciális és innovatív lehetőségként tart számon a rendőri munkavégzés segítésére, míg mindenki más ellenzi az ötletet. Vajon miért nem támogatják ezeket az elképzeléseket és miért nem hagyatkozhatunk algoritmusokra az igazságszolgáltatásban?

Ki a legrosszabb az adatvédelmi törvények betartásában?

Kép forrása: Freepik

A GDPR körüli sok változtatás és probléma ellenére az EU országai elég aktívan osztogatják a büntetéseket a tech-cégeknek. Nemrég a Meta kétoldalról is érezte a GDPR terhét, egyrészt sorozatos büntetéseket kapott, másrészt a transzatlanti adatcsere helyzete is eléggé költséges nekik. Hír volt még, hogy a generatív AI eszközök is betiltásra kerültek, vagy éppen elbírálás alatt állnak több EU-s országban, illetve hogy az Európai Bíróságok rendezték a sérelmi díjak helyzetét az állampolgárok adatvédelmi jogainak megsértése kapcsán. Mégis hogyan befolyásolja a GDPR mind a piacot és az innovációt, és miért is éri meg ez az egész piackorlátozó rendelet az európaiaknak?

Az ingyenes tartalom ára

Manapság már ritka az az eset, hogy miután megnyitunk egy honlapot ne kelljen elfogadnunk valamilyen adatvédelmi és általános szerződési feltételek. Amiket nagy valószínűséggel senki nem olvas el. A háta közepére sem kívánja A felhasználó csak hozzászeretne jutni az információhoz minél gyorsabban és egyszerűbben. Új trend van kialakulóban miszerint a honlapok nem elégszenek meg ezeknek a feltételek elfogadásával, hanem az email címünkkel vagyunk muszáj fizetni, ha hozzá szeretnénk férni az ingyenes tartalomhoz.

Válófélben a GDPR-tól

Az Egyesült Királyságban a GDPR jelenleg átültetett jogszabályként él tovább, viszont az előző három brit Konzervatív kormány lényegesen megpróbálta megváltoztatni ezt egy új, teljesen hazai törvénnyel. A Data Protection and Digitial Information (DPDI) törvénytervezetet 2022. májusában mutatta be az akkor még Boris Johnson által vezetett kormány és csak most, egy évvel később került megint előtérbe. Bár a Rishi Sunak vezette kormány meggondolta magát az összes EU-tól átvett rendelet tömeges eltörlésében, ez az új tervezet egy nagy mérföldkő az európai adatévdelemről való leszakadás útján. Ha az Egyesült Királyság emberi jogi szabályozását megnézzük a Brexit óta, akkor a személyes adatvédelem sorsa nem néz fényes jövő elé.

Soft power: a GDPR megjelenése az USA-ban

Fotó forrása: pressfoto (Freepik)

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) nemrég véleményezte az Európai Bizottság javaslatát az EU és az USA közötti adattranszferekről. Az együttműködésnek két törvény a része: az USA oldalon Biden elnök már 2022 októberében adta ki a törvényerejű rendeletét, amely többek között korlátozza az USA-beli titkosszolgálatok és egyéb szervek számára az EU-s állampolgárok személyes adatihoz való hozzáférést.  Az EDPB véleményezése, bár nem kötelező erejű, de előremozdíthatja az együttműködést a föderális szinttel. Mindemellett az amerikai tagállamok szintjén is elkezdtek terjedni a GDPR-hoz hasonló adatvédelmi felfogások.

Online Safety Bill kihatása a WhatsApp-ra

 Az Online Safety Bill egy Britt jogszabály, ami főleg a gyermekek szempontjából ártalmasnak minősített tartalmak szűrésére vagy blokkolására tesz szigorú előírásokat. A WhatsApp üzenetváltó alkalmazás végpontbeli titkosítása révén nem tud megfelelni ennek a jogszabálynak, titkosítási módszerét nem kívánja lecserélni. Így inkább maga mögött hagyja az egész Britt piacot.