Magyar könyvpiac - növekedés a nehézségek ellenére

Vannak, akik szerint a magyar könyvpiac fokozatosan kezd visszaszorulni. Viszont erre Európán belüli viszonylattal nézve országunk rácáfolt. A magyar könyvpiac meglepően jól teljesített a 2024-es év során. Nőtt a kiadott könyvek és e-könyvek száma igaz ez a hangoskönyvekről már kevésbé elmondható. A szakma ugyanakkor további elemzéseket vár és vannak, akik kritikusan állnak az állam által nyújtott támogatások mértékéhez, továbbá az olvasásnépszerűsítő kezdeményezéshez. Képesek vagyunk-e megőrizni idén is ezt a teljesítményt? Megtalálja-e a könyvszakma az egyensúlyt a piac, a kultúra és a digitalizáció között, avagy sem?

Booktuberek és könyvbloggerek

Az olvasás és a könyvek jelentős szerepet játszanak az emberek életében és kultúrájában megjelenésük óta. Legyen szó tanulásról, szórakozásról a könyvek szinte kivétel nélkül ezek alapjait képzik. A mai modern, úgynevezett digitális korban az olvasás és a könyvek egyre elfeledetebbé váltak, népszerűségük rohamosan hanyatlik. Ezért különböző kiadók, elszánt könyvmolyok a népszerűsítéset a közösségi médiában és az online platformokon végzik, így az olvasás szeretete közösséget és közösségi élményt teremtett. Különösen figyelemre méltóak a booktuberek és könyvbloggerek, akik véleményükkel jelentős hatást gyakorolnak a könyvpiacra, valamint az olvasás jövőjére. De mi is az a booktuber, és mi különbözteti meg őket a könyvbloggerektől?

Mi az a booktube, Ki az a booktuber?

A booktuberek könyves tartalomgyártók, akik a YouTube-on, valamint újabban más a TikTok-on osztják meg videós tartalmaikat. A "booktube" kifejezés könyvekről szóló videók gyártását, megosztását jelenti. Ennek sokszor célja az olvasás népszerűsítésére és különböző könyvek marketing, pr reklámozása. A booktuberek a videóformátum segítségével osztják meg véleményeiket, ajánlásaikat és könyves élményeiket. Leggyakoribb témák közé tartoznak a kritikák, ajánlók, olvasási kihívások, tematikus listák és a könyves unboxing. A közönség számára a vizuális és személyes élmény különleges tényező: booktuberek nemcsak könyvekről beszélnek, hanem az olvasás élményét is átadják nekik. Így az olvasók könnyedén kapcsolódhatnak olyanokhoz, akik hasonló könyveket olvasnak. A booktube közösség jelentős növekedésen ment keresztül az évek során. Mivel a platformok vizuális jellege lehetővé teszi a személyes interakciót, a nézők könnyen kapcsolatba léphetnek a booktuberekkel, kérdéseket tehetnek fel, részt vehetnek a vitákban és diskurzusokban. A booktuberek személyisége és stílusa kulcsszerepet játszik a közönség elnyerésében, így a legnépszerűbb booktuberek valójában a könyves világ influencerei.

 

A becomeawritertoday.com szerint ők a top10 legnagyobb nevek, akiket követni kell:

1. Jesse the Reader
1. -386 ezer feliratkozó, 2012. óta
2. Ariel Bissett
1. -347 ezer feliratkozó, 2012. óta
3. withcindy
1. -563 ezer feliratkozó, 2018. óta
4. PeruseProject
1. -383 ezer feliratkozó, 2013. óta
5. polandbananasBOOKS
1. -453 ezer feliratkozó, 2010. óta
6. The Artisan Geek
1. -92,2 ezer feliratkozó, 2013. óta
7. Bowties & Books
1. -38,6 ezer feliratkozó, 2018. óta
8. NayaReadsAndSmiles
1. -76,9 ezer feliratkozó, 2014. óta
9. Leena Norms nem csak könyves tartalmakat gyárt, így őt csak név szerint említem a 9. helyen.
10. Jack Edwards
1. -1,43 millió feliratkozó, 2014. óta

Magyar viszonylatban a teljesség igénye nélkül gyűjtöttem az alkotókat akik jelenleg is aktívak a YouTube-on:

1. Andi kis könyves világa
1. -6,55 ezer feliratkozó, 2016. óta
2. Bloomybooks
1. -244 feliratkozó, 2020. óta
3. booksflyingaround
1. -1,17 ezer feliratkozó, 2018. óta
4. Booksnail
1. -909 feliratkozó, 2021. óta
5. Booktube Könyvklub
1. -1,36 ezer feliratkozó, 2021. óta
6. Borító alatt
1. -1,4 ezer feliratkozó, 2021. óta

Mi az a könyvblog, Ki az a könyvblogger?

A könyvblogger az a személy, aki írásos formában osztja meg könyves élményeit, tapasztalatait. Szöveges tartalmakat publikálnak, és a blogok mellett egyéb közösségi médiás felületeken (például Instagram, Twitter, ritkábban Tumblr és Facebook) is jelen vannak. A könyvblogok fő célja, hogy részletes kritikákat, ajánlókat és különféle olvasói élményeket nyújtsanak, de emellett a bloggerek kapcsolatban állnak olvasóikkal, akik gyakran kommentekben fejtik ki véleményüket, vagy kérdéseket tesznek fel. A könyvbloggerkedés előnye, hogy részletes véleményeket írnak, amelyek segíthetnek az olvasóknak a legmegfelelőbb könyv kiválasztásában. A szöveges formátum lehetőséget ad a mélyebb elemzések, összehasonlítások és háttérinformációk megosztására. A blogbejegyzések szabadabban szerkeszthetők, és hosszabb terjedelmet biztosítanak, mint egy videó, így lehetőség van az irodalmi művek aprólékos kifejtésére.

Olyan oldalak elterjedtek, mint a GreatestJournal, LiveJournal és a WordPress. Magyarországon is megjelentek weboldalak, például a gportal.hu, blogger.com.

2024-ben ezeket a top10 külföldi könyves blogok a Reedsy alapján:

1. GLBT Reviews
2. Carol Baldwin’s Blog
3. Jessicamap Reviews
4. Whispering Stories
5. Ginger Nuts of Horror
6. A Thin Slice of Anxiety
7. The Literary Edit
8.  Books In Her Head
9. The Book Nanny
10. Read and Rated

Magyar nyelvi viszonylatban az alábbi blogokon lehet könyves tartalmakkal találkozni:

1. Tekla blogol
2. Zakkant olvas
3. Könyvparfé
4. Könyvvizsgáló
5. Milyen könyvet olvassak?
6. KönyvHét
7. A másik világ

Különbségek és hasonlóságok

A booktuberek és a könyvbloggerek ugyanazt a célt szolgálják: olvasás népszerűsítése, könyvek és irodalom iránti érdeklődés felkeltése. Azonban míg a booktuberek inkább a vizuális tartalmakra építenek, és a videók által közvetítik az olvasás élményét, a könyvbloggerek az írott szó erejére támaszkodnak, és egy-egy könyvről részletes elemzéseket, hosszú bejegyzéseket írnak. A két közösség között a formátumban és a tartalom felépítésében van különbség. A booktuberek gyors, könnyen fogyasztható tartalmakat készítenek, amelyek általában 5-20 perces videók formájában jelennek meg. A könyvbloggerek ezzel szemben hosszabb bejegyzéseket írnak, amelyek alaposan kifejtik a könyveket és elemzéseket tartalmaznak. A videóformátum interaktívabb és személyesebb hatást kelt, míg a szöveges formátum intellektuálisabb, részletesebb megközelítést tesz lehetővé.

Booktuberek és könyvbloggerek közönsége és hatása

A booktuberek és könyvbloggerek közönsége nagyrészt a fiatalabb generációk köréből kerül ki. Ők a közösségi médiát napi szinten használják, szeretnének kapcsolatba lépni más könyvszeretőkkel. Ez a közönség gyakran aktívan kommentálja a videókat és bejegyzéseket, illetve megosztja saját olvasási élményeit. A booktuberek és könyvbloggerek hatása egyre inkább növekvő jelentőséggel bír. A legnépszerűbb személyek gyakran influencerekké nőték ki magukat, így képesek könyveket népszerűsíteni és eladni. A kiadók és könyvesboltok, kereskedők is egyre inkább figyelnek a könyvbloggerek és booktuberek ajánlásaira, mivel a közönségük gyakran megbízik az ő véleményükben. Az olvasók azonban már nemcsak a hagyományos könyvesboltokban keresnek könyveket, hanem egyre inkább az online közösségi platformokon, webáruházakban a fizikális változat mellett már ebook formában is. A közösségi médián a véleményformálók hatása lehetővé teszi, hogy a könyvek gyorsan elérjék a potenciális olvasókat.

A könyvek és az olvasás jövője

A booktuberek és könyvbloggerek közössége hozzájárult ahhoz, hogy az olvasás egyre inkább közösségi élménnyé váljon. A hagyományos olvasási szokások mellett az internetes platformokon való könyvmegosztás és könyves beszélgetések új módon alakítják az irodalmi kultúrát. A jövőben valószínű, hogy a könyvbloggerek és booktuberek szerepe tovább nő, és a közönségük folyamatosan bővülni fog. A könyvek digitális térben való népszerűsítése nemcsak az olvasók közötti kapcsolatokat erősíti, hanem a könyvek új formáit is életre hívja. A hagyományos irodalom mellett a digitális formátumok, a hangoskönyvek és az e-könyvek egyre inkább jelen lesznek.

Összegzés

A booktuberek és könyvbloggerek az olvasás és a könyvek népszerűsítésének új formáit hozták létre az internetes világban. A videómegosztóplatformok és a blogok segítségével közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a közönséggel és az olvasás élményét nemcsak véleményformálással, hanem közösségépítéssel is gazdagítják. A booktuberek és könyvbloggerek hatása a könyvpiacra és az olvasói kultúrára egyre nagyobb, szerepük a jövőben tovább fog erősödni, ahogy az olvasás és a könyvek digitalizálódása egyre inkább teret nyer.

A könyvek szerelmeseinek közösségi otthonai – LibraryThing és társai

Manapság a könyvek világában való bolyongás már nem csak a papírlapok lapozgatására korlátozódik. Az internetnek hála a könyves élmények egyre csak kiterjednek, nem csak olvasmányokat találunk magunknak, hanem részesei lehetünk közösségeknek is, ahol megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat, élményeinket a könyvekkel kapcsolatban. Blogbejegyzésemben bemutatok néhány népszerű könyves közösséget és alkalmazást, amit kár lenne kihagynod!

Hangoskönyv a Spotify-on?

A Spotify amerikában kísérletezik Hangoskönyves csomag (Audiobooks Access) bevezetésével a platformjukon. A streaming szolgáltatónál 9,99 dollárért elő lehet fizetni a kizárólag hangoskönyveket tartalmazó csomagra, mely havonta 15 órányi könyv hallgatásra ad jogosultságot. Ezzel a Spotify kihívójává válhat az Audible nevű hangoskönyv szolgáltatónak. De vajon megéri-e előfizetni?

Könyves Bloggerek és Booktuberek

Az olvasás, a könyvek és az irodalom már évszázadok óta fontos szerepet játszik az emberek mindennapi életében és a kultúrában. Élményeiket az olvasmányokról személyesen oszthatták meg egymás között szóban vagy levélformában, esetleg közösségi, könyvtári rendezvényeken, könyvklubokban, vagy csak önszórakoztatás céljából naplóbejegyzéseket írtak a könyvekről. Az Internet térhódításával a könyvrajongók egy olyan platformra leltek, ahol véleményüket megoszthatják a könyvekről. Új dimenzió nyílt meg az olvasás népszerűsítésére és az irodalmi közösségek kialakítására. Ennek következtében alakultak ki a Könyves Bloggerek és a Booktuberek.

A LibraryThing és más olvasás követő alkalmazások

Mik az olvasás követő alkalmazások?

Olyan digitális eszközök, amelyek az olvasás élményt hivatottak segíteni.

Az Internet Archive története és szolgáltatásai

Az Internet Archive egy nonprofit digitális könyvtár, mely több millió könyvhöz, filmhez, szoftverhez, hanganyaghoz, archivált weboldalhoz, illetve egyéb tartalmakhoz nyújt ingyenes és legális hozzáférést. 1996-ban jött létre Brewster Kahle által, aki az Archívumon felül az Alexa Internet elnevezésű kezdeményezését is létrehozta akkoriban. Ez utóbbi - mely 1999-ben már az Amazon tulajdonát képezte - az internetes oldalak forgalmát volt hivatott megbecsülni és rangsorolni, 2022-es megszűnéséig.

Az Internet Archive kezdetben csak magát az internetet archiválta, ami a terjeszkedése első szakaszaiban járt a 90-es években. Mint az újságok esetében, az interneten megjelenő tartalmak is hamar elavulónak számítottak, de – ellentétben az újságokkal – senki nem „gyűjtötte” őket. Az archiválás 1996 októberében kezdődött meg nagyobb mértékben, egyes weblapok azonban már májusban elmentésre kerültek. Ezeket az archivált oldalakat először 2001-ben láthatták az internetezők, ekkor vált nyilvánosan hozzáférhetővé a Wayback Machine.

MEK és a Gutenberg Project

A magyar

Gutenberg-Project, avagy a MEK történeti áttekintése, fontossága és a jövőbeli szerepvállalása Magyarországon. A rohamos ütemben fejlőfő világ információéhsége és a technikai fejlődés párhuzama és kérdései a a digitális könyvtár kitűzött céljain és feladatain át bemutatva.

      

Mesterséges intelligencia, a mesteri imposztor - szerzői jog és munkaerőpiac

A mesterséges intelligencia napjainkra szinte megkerülhetetlenné vált. Nem csak a science fiction berkeiben találkoz- hatunk a kifejezéssel, mára már minden- ki látott ilyet, hallott róla vagy akár hasz- nálta is valamelyik modellt. Bár még ko- ránt sem járunk ott, hogy az AI átvehetné felettünk a hatalmat, megjelenése renge- teg lehetőséget kínál és megannyi prob- lémát is okoz. Ebben a cikkben két na- gyobb kérdéskör vetődik fel igazán: ki- válthatja-e teljesen az emberi munkaerőt a mesterséges intelligencia és elterjedé- se hogyan befolyásolja a szerzői jog sza- bályozását. A munkaerőpiacon már lát- hatjuk a beszivárgást, és ahogy egyre jobbak lesznek az AI-modellek, egyre több feladatot el tudnak végezni, nem meglepő, hogy egyre nagyobb lesz a feléjük táplált bizalmatlanság is. A szerzői jog szempontját nézve több "kisebb", de felettébb fontos kérdés merül fel. Hogyan tudjuk biztosítani a valódi, emberi alkotók szerzői jogait a mesterséges intelligencia tolvajkodásával szemben? Hogyan tudjuk meg- állapítani, hogy egy alkotás valóban ember alkotta mű? Lehet-e jogvédett, és kell-e jogvédettnek lennie az AI-eszközök által készített alkotásoknak? Az AI-művészettől kezdve, a könyvkiadásban és felsőoktatásban való megjelenésén keresztül, egészen a legutóbbi mesterséges intelligencia által állított problémákig - nézzük, hogy is áll most a helyzet.

A szerző neve: chatbot

Minimális munka, maximális haszon - így is összefoglalhatjuk az utóbbi idő AI őrületét. Ennek az elég általánosnak mondható vágyálomnak a könyvkiadásban az Amazon és hasonló oldalak biztosítanak tökéletes platformot. Az új technológia jogi szabályozása még igencsak várat magára, így ez is egy olyan sötét folttá válhat a szerzői jogi kérdéskörben, ami sok embernek vagy meggazdagodást, vagy munkanélküliséget fog okozni.

Booktuberek és könyvbloggerek

A booktube röviden tematikus YouTube videók összessége, melyek szubjektív olvasmányélmények megosztásáról szólnak.

A booktube a 'book' (könyv) és 'tube' (csatorna) angol szavak összeolvadásából jött létre. Ezek a hosszabb-rövidebb online videók a YouTube videómegosztó oldalon találhatók meg szép számmal.

A magyar booktube közösség csupán néhány éve működik aktívan, míg más, jellemzően angolszász nemzetek könyves influenszerei már hosszabb ideje osztják meg a világgal olvasási élményeiket. (Bár maga a YouTube is csupán 2005 óta létezik, ismerjük az újmédiás platformok rohamos fejlődésének és elterjedésének intezitását.)

A Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok

    Az internet egyre nagyobb fokú elterjedése következtében lassacskán a felhasználók különböző oldalakat, fórumokat és közösségeket hoztak létre egy-egy téma köré szerveződve. Természetesen ez alól a könyvek sem voltak kivételek. 

Library Thing

Library Thing kezdőlapjának emblémája

    2005. augusztus 9-én Tim Spalding fejlesztette ki. Elsőként az akadémiai könyvtárak számára hozták létre ezt a fizetős oldalt, később a COVID-19 járvány alatt a pénzügyi és katalogizálási nehézségeket figyelembe véve ingyenessé és bárki számára felhasználhatóvá vált.

    A Library Thing, vagy röviden LT elsődlegesen a könyvek, filmek, zenék és egyéb adathordozók katalogizálására szolgál, illetve az adott dokumentumhoz tartozó Amazon oldal megnyitására. Az adatok forrása többek között a British Library-ből, a Canadian National Catalogue-ból, a Library of Congress-ből, az Ausztrál Nemzeti Könyvtárból és a Yale Egyetemből származik. Természetesen ha a kívánt adatok egyik adatbázisban sem található, úgy azokat manuálisan is megadhatóak.

Booktuberek, könyvblogok, avagy a könyvklubbok örökösei

Rengeteg koncepció és fogalom él a köztudatban mikor a booktuber kifejezést meghallja valaki. A Booktube a youtubeon kialakult közösség ami a könyvekkel/irodalommal kapcsolatos tematikával foglalkozik. Kezdeti indulása nem bizonyos, a legtöbben 2010 környékére teszik, persze előtte is voltak könyves tartalmú videók. Az utóbbi években a közösség száma kimagaslóan nőtt és azóta is folyamatosan növekszik, a helyszín azonban változni látszik, egy jelentős arány már Tiktokon folytatja vagy éppen kezdi meg karrierjét Youtube helyett. 

iPod és Broadcast, Most Már Házasok Vagytok

Hogyan kezdődött a podcast?  Mire jó egy podcast?  Igazából én se tudom, de karakteremhez híven összegyűjtöttem értelmes szavakat amiket mondatokba és paragrafusokba fontam, amiket ha elolvasnak, ad egy képet ami által el lehet indulni a saját gondolatok útján. Kezdjük hát a rövid, de talán kalandos utunkat Oroszország utcáin, és kössünk ki a telefonom képernyőjén. Здравствуйте!

Könyves közösségimédia aktivitások

A könyves közösségmédiával foglalkozó oldalak, mint a Youtube, Spotify, Instagram, blogok és különböző egyéb más csatornák, lehetővé tették a 21. században az alkotók számára, hogy bárhogyan megoszthassák a véleményüket a nagyvilággal. Nemcsak könyves értelemben persze.

 Rengeteg fiatal számára iránymutatást adhatnak ezek a csatornák a könyvek és az olvasás szeretetének rátalálására és bővítésére.

Számos könyv ajánlót tekinthet meg az ember ezeken a csatornákon. Érdemes lehet felkeresni könyves tartalmakkal foglalkozó channeleket, ha az ember szeretne új könyveket megismerni, akár a friss kortárs irodalommal kapcsolatban, vagy csak mert érdekli egy számára ismeretlen műfaj esetleg a már
ismert műfajból még több könyvet szeretne megismerni.

Tanulás. Papír. E-Ink.

Papír és e-olvasó. Két eszköz, amely forradalmasította az olvasás módját. Könnyű azt feltételezni, hogy az
egyik jobb, mint a másik, de az igazság az, hogy mindegyiknek megvannak a maga erősségei és gyengeségei. A papír évszázadok óta a legnépszerűbb olvasási forma. Az e-olvasók, például a táblagépek és az e-könyvek azonban egyre népszerűbbek. Az e-olvasók több száz könyvet képesek tárolni, így tökéletes formátumot biztosítanak a lelkes olvasók számára. A digitális olvasás hosszú utat tett meg az elmúlt két évtizedben. A papír és az e-ink évtizedek óta a két domináns technológia a szöveg képernyőn való megjelenítésére. Az e-könyvek kezdeti időszakában az egyetlen lehetőség a számítógép képernyőjén való olvasás volt.  

Booktuberek és könyvbloggerek

A modernizáció hatására egyre több háztartásban, munkahelyen (könyvtárakban is) és szórakozóhelyen bevezették a világhálót. Ezzel a digitális írástudás és a felfedezések korszakába léptünk. A 21. századot a gyorsaság, a tömör és rövid kifejezésmód, a leegyszerűsödött nyelvezet, a kreativitás és az új dolgok felé való nyitottság jellemzi. Az Internet világában már mindent szabad: lehetőség nyílik például hírközlésre és terjesztésre, valamint élménymegosztásra (posztolás), véleménynyilvánításra (kommentezés), érzések és érzelmek kifejezésére (like-olás), illetve közösségi kapcsolattartásra, azonnali reakcióra is.

Mindezek alapján köztudott, hogy a 21. században a közösségi média és a digitális szórakoztatóipar már átvette az uralmat a könyvnyomtatás felett. A nyomtatott könyvek fényképezőgéppel való megörökítése mellett megszülettek a tartalomkiadás- és fogyasztás gyorsabb és elérhetőbb módjai, valamint eszközei. A nyomtatott könyvek megjelenítése és bemutatása különböző digitális platformokon keresztül zajlik, ahol a közösségi véleményvezérek népszerűsítik és értékelik az általuk elolvasott dokumentumokat vagy műveket, illetve olvasásra ajánlják őket az érdeklődő célközönség számára. Így elmondható, hogy a nyomtatott könyvek és a digitalizáció ilyen módon történő összekapcsolása nem csupán a lájk- vagy megtekintés-vadászatra vonatkozó célokat rejti magában. Ennek végeredményeként a digitális technológia folyamatosan átalakult, vagyis egyre inkább a nyomtatott könyvek útvonalán halad. Tehát már nem tekinthető ellenfélnek. Emiatt indokoltnak tartom azt, hogy a booktuberekről és a könyvbloggerekről írjak.

Booktuberek, könyvbloggerek és a bookstagram

A különböző közösségi médiás oldalakon egyre több olyan fiók jön létre, amik könyvekkel, olvasmányélményekkel kapcsolatosak. Ilyenek például a booktube profilok, könyves blogok és a bookstagram fiókok.

Arcanum digitális adatbázisok

Az Arcanum Kft. alatt jött létre az egyik legnagyobb hazai digitális gyűjtemény. Lenyűgöző a kialakulásának története, és példaértékű a fejlődése. Az innovatív technológián alapuló háttérmunka eredménye egy széleskörű szolgáltatást nyújtó, felhasználóbarát felület, amely óriási kulturális értéket foglal magába. Gyors, megbízható hozzáférést biztosít a minőségi digitalizált tartalomhoz. Az adatbázisaiban széles körben kereshetünk tartalmakat, legyen szó akár újságcikkről, lexikonról, térképről vagy képi anyagról.

E-könyvet vagy hagyományos könyvet érdemesebb vásárolni?

Sokan mondják, hogy a hagyományos könyveket lassan fel fogják váltani az e-könyvek, így nem lesz jövője a papír alapú könyveknek, viszont ez nincs így, hiszen a könyv illatára, tapintására, birtoklására és tárgyi mivoltára mindig szükségük lesz az olvasóknak. Nem lehet elmenni amellett sem, hogy az e-könyvek viszonylag elég drágák. Vajon miért ilyen magas az áruk?