keresés
2025. április 29., kedd
A valóságos közösségi tér
Egy Minecraft film - A "Csirke Zsoké" botrány
Szuperszámítógépek és az energiafelhasználás
Az OpenAI új érvelési MI-modelljei egyre többet hallucinálnak
Az OpenAI legújabb MI-modelljeit, az o3-at és az o4-minit, a mesterséges intelligencia következő nagy ugrásaként reklámozza – különösen az érvelés és az összetett feladatok kezelése terén. De ahogy a TechCrunch is beszámol róla, van egy meglepő csavar: ezek az új modellek valójában rosszabbul ragaszkodnak a tényekhez, mint elődeik. Más szóval, gyakrabban „hallucinálnak” – kitalálnak információkat –, nem kevesebbszer.
A tények
Az OpenAI saját tesztjei azt mutatják, hogy az o3 modell a PersonQA nevű benchmark kérdéseinek 33%-ában hallucinált, ami körülbelül kétszer olyan gyakran, mint az előző modellek. Az o4-mini még hajlamosabb volt a válaszok kitalálására, az esetek közel felében hallucinált. És nem csak az OpenAI saját adatairól van szó – külső kutatók is ugyanezt látták, a modellek néha olyan műveleteket találtak ki, amelyeket állítólag végrehajtottak, például kódot futtattak egy olyan számítógépen, amelyhez valójában nincs hozzáférésük.
Mi történik?
A TechCrunch cikke világossá teszi, hogy még az OpenAI sem teljesen biztos a dologban. A cég elismeri, hogy nem teljesen érti, miért sokkal valószínűbb, hogy ezek az új, állítólagosan okosabb modellek kitalálnak dolgokat. Ez kicsit olyan, mintha egy okosabb robotot építenénk, csak hogy aztán kiderüljön, hogy az egyben jobb hazudozó is – néha teljes magabiztossággal.
Kompromisszumok
A cikk jól elmagyarázza a kompromisszumot: ezek az új modellek határozottabbak és kreatívabbak, ami azt jelenti, hogy hasznosabb és érdekesebb válaszokat tudnak generálni. Ugyanez a kreativitás azonban visszaüthet, és arra késztetheti őket, hogy kitalált tényekkel vagy hihetőnek hangzó ostobaságokkal töltsék ki a hiányosságokat. Egyes felhasználók – például programozók vagy új ötletekkel kísérletezők – számára ez a kreativitás megérheti a kockázatot. De bárki számára, aki a mesterséges intelligenciára támaszkodik a pontos információkért, például ügyvédek, orvosok vagy kutatók, ez komoly probléma.
A TechCrunch azt is megjegyzi, hogy az OpenAI megpróbálja megoldani a problémát. Az egyik ígéretes megközelítés az, hogy a mesterséges intelligencia valós idejű információkat kér le az internetről (mint a GPT-4o esetében), ami úgy tűnik, segít a tények helyességében. De egyelőre a hallucinációk még mindig komoly fejfájást okoznak, különösen mivel az iparág olyan modellek felé törekszik, amelyek állítólag jobbak az „érvelésben”.
Ami igazán kiemelkedik a cikkben, az az, hogy az OpenAI mennyire nyíltan kezeli a problémát. Nem tettetik, hogy ezek a modellek tökéletesek, és elismerik, hogy még sok munka van hátra. Ez az őszinteség üdítő – de azt is jelenti, hogy a felhasználóknak óvatosnak kell lenniük. A lényeg? Ezek az új MI-modellek erőteljesek és izgalmasak, de kiszámíthatatlanok is. Ha valami fontosra használjuk őket, jobb, ha kétszer is ellenőrizzük a válaszaikat – mert néha csak kitalálják az egészet.
Következtetés
Röviden, a TechCrunch cikke emlékeztet arra, hogy a MI fejlődése nem mindig egyenes vonalú. Néha, az okosabb, hasznosabb gépek létrehozásáért folytatott versenyben olyan rendszerekkel találkozunk, amelyek egy kicsit túl kreatívak a saját érdekükben. És egyelőre ez azt jelenti, hogy továbbra is szükség van egy egészséges adag szkepticizmusra, amikor a barátságos környékbeli chatbottal beszélgetünk.
Üdvözöljük a mesterséges intelligencia által generált gazdasági összeomlás korában
Brian Merchant „Üdvözöljük a mesterséges intelligencia által generált gazdasági összeomlás korában” című írása nem csupán egy újabb gondolatébresztő cikk a mesterséges intelligencia jövőjéről – hanem egy ébresztő arra vonatkozóan, hogy mennyire kusza, emberi és őszintén szólva meggondolatlan a kapcsolatunk a mesterséges intelligenciával.
AI generált vámok
Merchant egy olyan történettel indít, amely szinte hihetetlen: egy hatalmas gazdasági következményekkel járó amerikai kereskedelempolitika, amely látszólag egy olyan alapvető képleten alapul, amelyet akár egy chatbot is kimondhatott volna. És ez a lényege: az igazi veszély nem valamiféle sci-fi robotfelkelés, hanem a hatalmon lévő hétköznapi emberek, akik a mesterséges intelligenciát rövidítésként, bűnbakként vagy a nehéz döntések elkerülésének módjaként használják. Amikor a Dow Jones index összeomlik és a bizonytalanság terjed, nem a gépek a hibásak – hanem az emberek, akik vakon megbíztak bennük, vagy felhasználták őket a felelősség elkerülésére.
Következmények
Megvizsgálja, hogyan válik a mesterséges intelligencia azzá, amit ő „elszámoltathatósági mosogatónak” nevez. Ahelyett, hogy a vezetők vállalnák a döntéseiket, csak megvonhatják a vállukat, és az algoritmusra mutathatnak. Nagyon emberi lépés – áthárítani a felelősséget –, de sokkal nagyobb tétettel jár most, hogy a mesterséges intelligencia részt vesz olyan döntésekben, amelyek milliókat érintenek.
A nagy felhajtás
Merchant alaposan megvizsgálja a „mesterséges általános intelligencia” körüli felhajtást is. Szkeptikus, és jó okkal: a vállalatok a mindenható mesterséges intelligencia álmát árulják, hogy hatalmas befektetéseket vonzzanak, még akkor is, ha a tényleges technológia közel sem áll ezekhez az ígéretekhez. Az eredmény egy felhajtás és remény visszacsatolási hurok, míg a mesterséges intelligencia valós felhasználása továbbra is esetlen és néha veszélyes.
A jelen veszélyei
Merchant írásait az teszi annyira lebilincselővé, hogy soha nem téveszti szem elől az emberi történetet. Szellemes, sürgető, és nem hajlandó felmenteni az olvasókat a felelősség alól. Nem valamiféle távoli jövőre figyelmeztet – azt mutatja meg, hogy a mesterséges intelligenciát már most is olyan módon használják fel rosszul, amelynek azonnali, kézzelfogható következményei vannak. Üzenete világos: ne bánjunk többé varázslatként a mesterséges intelligenciával, és kezdjük el felelősségre vonni azokat, akik használják, azért, ami ezután történik.
Emberség szükségessége
Végső soron Merchant írása több emberségre való felhívás, nem kevesebbre. Emlékeztetőül szolgál arra, hogy a technológia csak annyira bölcs – vagy meggondolatlan –, mint az azt használó emberek. Ha tiszta szemléletű, mélyen emberi nézőpontot szeretnél kapni a mesterséges intelligencia körüli vitában, ez egy nélkülözhetetlen olvasmány.
A TikTok függőség
2025. április 28., hétfő
3D nyomtatott vasútállomás
Hogyan védjem meg a gyermekem a pornótól?
A robotika újdonságai Japánban és Európában
Mémek a propaganda szolgálatában
Így befolyásolhatja a világ eseményeit egyetlen álhír
Egy álhír lényege ugyebár az, hogy megtévessze az embereket és eltorzítsa a valóságot, de arra talán nem gondolunk automatikusan, hogy ez milyen végletekig mehet el. Bebizonyosodott, hogy akár egyetlen félrevezetően megfogalmazott mondat is, milyen mértékben hathat a világra. Például ebben a cikkben az amerikai tőzsde alakulásáról írok bővebben, de előfordult már olyan is, hogy úgy tartottak valaki emlékére gyászszünetet, hogy az illető még élt.
Bekövetkezett a szerzői jog vége Ázsiában
2025. április 27., vasárnap
Hallasz? Egy újabb generációs probléma...
Az Apple Indiába helyezi át az USA-ba szánt iPhone-gyártást
2025. április 26., szombat
A Google és az Apple fellépései a csalások és az adathalászat ellen
Apollo, az új humanoid a Mercedes-Benz gyáraiban?
A kínai nagy tűzfal Pakisztánban
![]() |
Forrás: Xinmei Shen |
2025. április 24., csütörtök
Munkahelyi fitnesz a tudomány szolgálatában
Ha eddig valaki amiatt aggódott, hogy a csuklóján található szőrzet miatt nem képes az okosórája pontos egészségügyi adatokat mérni, megnyugodhat, várhatóan 2025. május 15-én érkezik a Huawei legújabb órája, a Watch 5, ami már nemcsak az óra alsó felén lévő szenzorokkal képes adatokat mérni, hanem akár az óra oldalán elhelyezkedő érzékelő ujjal való érintése útján is. A cél a pontosság, funkcionalitás, gyorsaság, rugalmasság, nyitottság mellett a mérések megbízhatósága.
Adatgyűjtés az Európaiakról a Meta AI fejlesztés érdekében
Home office OFF – Irány vissza a kávégépek mellé!
Az űrutazás nem sci-fi többé
A SpaceX már 2026-ban útnak indíthatja a Starshipet a Mars felé
Mélyrepülésben a Tesla – merre tovább, Elon Musk?
20 éves a YouTube
Papír, pixel, közösség - az olvasás sokarcúsága a 21.században
2025. április 23., szerda
Figyelem, deepfake: a hiteles megtévesztés korszaka elkezdődött
Mi az a DeepFake?
A mesterséges intelligencia (MI) képes olyan képek, hangfelvételek és videók létrehozására, amelyek első pillantásra teljesen valódinak tűnhetnek. Ezek a technológiák számos hasznos és jogszerű területen alkalmazhatók. Például a marketingesek új reklámanyagokat generálhatnak velük, a filmipar digitálisan fiatalíthatja a színészeket, míg az oktatásban dinamikus, szemléletes videóanyagokat készíthetnek a tanárok.
A legnagyobb kockázatot azok a deepfake tartalmak jelentik, amelyeket kiberbűnözők használnak fel, hogy valós személyeket – például hírességeket vagy közéleti szereplőket – kompromittáló helyzetekben ábrázoljanak. Készíthetnek olyan videókat vagy képeket, amelyekben az illető bűncselekményt követ el, majd ezeket terjeszthetik, mintha valódi hírek lennének. De az is előfordulhat, hogy valaki hangját másolják le, majd egy telefonhívás során félrevezetik annak családtagjait vagy munkatársait.
A deepfake-ek különösen veszélyesek, mert a modern MI segítségével bárki könnyedén „lemásolható”, a létrehozott tartalmak pedig meglepően hitelesnek tűnnek – ez pedig komoly következményekkel járhat mind az egyének, mind a társadalom szintjén.
Összefoglalás a hálózatiság hatásairól a fiatalokra nézve
A kábel TV végnapjai
A kábeltévé szolgáltatók nem tudnak versenyre kelni a streaming platformok által gyártott nagy mennyiségű tartalommal. A platformok olyan összegeket tudnak saját tartalmak előállítására fordítani ami a kábeltévé számára úgy tűnik, hogy nem megoldható. A kábeltévén a sugárzott adásokat megtekinthetik, esetleg ha lemaradtak egy-egy sorozatrészről várhatják az ismétlést, de ezt a streaming teljesen felülírja. A tartalom bármikor, bárhonnan elérhető és bármikor újranézhető. Ezzel a kábeltévé nem tud versenyezni.
2025. április 22., kedd
Bűnözők a célkeresztben: ismeretlen támadó hackelte meg az Everest zsarolóbandát
Egy ismeretlen hackercsoport váratlanul támadást intézett az Everest nevű hírhedt ransomware banda oldala ellen. A szokatlan akció nemcsak technikailag volt sikeres, de egyfajta morális üzenetet is hordozott: "Ne kövess el bűnt!"
A YouTube Shorts funkció, mint a TikTok vetélytársa
2025. április 20., vasárnap
Mennyire népszerűek Magyarországon a podcastek?
2025. április 18., péntek
A diszkriminációtól a fake newsig: szemelvények a Netflix botrányaiból
Hogy egy botrány mennyire súlyos, az attól függ, hogy a benne foglaltak mennyire relevánsak és negatívak ahhoz, hogy a média foglalkozzon vele. Hírértékkel bírhat egy adott közösségre irányuló gyűlöletkeltés, egy rendkívüli esemény hypejának a meglovaglása, vagy egy személy által elkövetett, valamilyen szempontból elítélendő cselekedete. Jelen írás a Netflix néhány friss botrányát mutatja be. De a sorok írója egy korábbi (2022-es) rendkívüli hírt is elővesz, amelynek mondanivalója mai is aktuális a modern kori magyar társadalom egyik legnehezebb kérdésével kapcsolatban, amely az év folyamán még problematikusabbá vált.
2025. április 17., csütörtök
Tour De Clinton
2025. április 15., kedd
Zsarolóvírus támadások
Amerikai vám hatása az Apple-re
ChatGPT - kreatív szabadság, vagy a művészet ellensége?
A Ghibli-stílus őrület
Az OpenAI képgeneráló szolgáltatása lehetővé teszi, hogy a felhasználók különböző rajzstílusokban hozzanak létre képeket, amik közt a Ghibli Stúdió stílusa a kedvenc. Csupán annyit kell tenniük, hogy feltöltenek egy képet, és arra utasítják az alkalmazást, hogy a Ghibli stílusában jelenítse meg azt. Az alkalmazás percek, de akár másodpercek alatt képes megvalósítani a kérést. Sokan posztolták eredményeiket a különböző közösségi média felületekre, még a Fehér Ház hivatalos X fiókja is részt vett a trendben. Az OpenAI maga is erősen támogatja a jelenséget, olyannyira, hogy Altman megváltoztatta profilképét X-en Ghibli-stílusúra.
Mijazaki, aki többek között olyan filmek rendezéséről ismert, mint A vándorló palota (2004), Chihiro Szellemországban (2001), A fiú és a szürke gém (2023), következetesen hű maradt a hagyományos kézzel rajzolt technikákhoz. Filmjeinek visszatérő eleme a természet nagyszerűségének kiemelése, azzal való együttélés fontosságának hangsúlyozása - ez nem teljesen összeegyeztethető a generatív mesterséges intelligencia használatával, tekintve, hogy az rettentően energiaigényes, ebből kifolyólag nem túl környezetbarát.
Mijazaki problémája a mesterséges intelligenciával azonban ennél mélyebb. A róla szóló 2016-os Never-Ending Man: Hayao Miyazaki c. dokumentumfilm egy részlete újra felkapott lett a vitának köszönhetően. A filmben fejlesztők egy csoportja egy AI modellel készített animációt mutat Mijazakinak, aki erősen kritizálja a koncepciót, olyan messzire menve, hogy azt mondja: ,,Aki ezt kitalálta egyáltalán nem tudja mi a fájdalom. Teljesen el vagyok undorodva. (...) Soha nem szeretném ezt a technológiát beépíteni a munkámba. Erősen úgy érzem, hogy ez sértés magával az élettel szemben.". A fejlesztők ezután elmondják, hogy végső céljuk egy olyan modell alkotása, ami képes replikálni azt, ahogy az emberek rajzolnak. Mijazaki ezután vészjóslóan mondja, hogy úgy érzi elértük a végső időket, ,,mi emberek elveszítjük a hitet önmagunkban".
Látszik tehát, hogy a mesterséges intelligencia használata teljesen összeegyeztethetetlen mindazzal, amit Mijazaki képvisel. Filmjeinek létfontosságú eleme az emberi tapasztalás, az ahogy látjuk mindennapi életünket, ahogy a körülöttünk lévő világra kitekintünk. Minden kis mozdulatot aprólékosan meganimálnak, eljátszva azt előtte, így megadva azt a természetességet, mintha valós embereket néznénk a vásznon rajzolt figurák helyett - mégis, a rajzolás funkciója abban rejlik, hogy kifejezzék azt, amit a lelkünkkel érzünk, szabad szemmel nem látnánk. A stúdió sikere, filmjeinek felkapottsága nem tette kevésbé személyessé Mijazaki művészetét. Érthető, hogy a művész mért gondolja sértésnek, ha azt gondoljuk, hogy mindezt egy lelketlen gép vissza tudná adni.
Forrás:
The AI-Generated Studio Ghibli Trend, Explained
Why the AI-generated 'Studio Ghibli' trend is so controversial
Hayao Miyazaki’s ‘disgusted’ thoughts on AI resurface following Studio Ghibli trend
Hayao Miyazaki Stays Dedicated to Hand-Drawing: ‘I Believe the Tool of an Animator Is the Pencil’
The ugly truth behind ChatGPT: AI is guzzling resources at planet-eating rates