A diszkriminációtól a fake newsig: szemelvények a Netflix botrányaiból

Botrányok nélkül nem létezik a világ, amelyeket még az olyan multinacionális cégek se tudnak elkerülni, mint a Netflix. A streaming nagyhatalommal kapcsolatban számos kétely, kritika és akár fake news fűződik, amelyek lehetnek jogosak, vagy akár megalapozatlanok. A negatív hangok célpontjának számít például az őket jellemző társadalmi érzékenység, amivel olykor vissza is éltek (elég gondolni a Kleopátráról szóló sorozatukról, amelyben a legendás Ptolemaida-uralkodónőt feketeként mutatták be). Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a vörösek piacvezetők a streaming piacon, akik számos alkotásukkal nagy hírnevet szereztek maguknak (mint például a nemrég megjelent Kamaszokkal).

Hogy egy botrány mennyire súlyos, az attól függ, hogy a benne foglaltak mennyire relevánsak és negatívak ahhoz, hogy a média foglalkozzon vele. Hírértékkel bírhat egy adott közösségre irányuló gyűlöletkeltés, egy rendkívüli esemény hypejának a meglovaglása, vagy egy személy által elkövetett, valamilyen szempontból elítélendő cselekedete. Jelen írás a Netflix néhány friss botrányát mutatja be. De a sorok írója egy korábbi (2022-es) rendkívüli hírt is elővesz, amelynek mondanivalója mai is aktuális a modern kori magyar társadalom egyik legnehezebb kérdésével kapcsolatban, amely az év folyamán még problematikusabbá vált.

Algoritmus segít az álhírek elleni harcban

 Álhírek és téves információk, igaz nem a mai formájukban, de, már bőven az internet, sőt a nyomtatott sajtó megjelenése előtt is léteztek. Elég ha a boszorkányüldözésekre, vagy később például a náci ideológiára gondolunk. Mind a kettőnél jelentős szerepet kapott a dezinformációk tömeges terjesztése. Ez pedig ugyebár a ma is ismert álhírek és félretájékoztatások alapja. Az internet megjelenésével a hamis információk terjedésének folyamata felgyorsult és talán veszélyesebbé is vált az átlagemberre nézve, mivel a világhálón mondhatni korlátlanul és ijesztően gyorsan terjedhet mindenféle álhír vagy manipuláció különböző szándékoktól vezérelve. Hazai kutatók azonban, a magyar embereknek segítségül, kifejlesztettek egy álhírdetektort a gyanús információk kiszűréséhez.

VEKKER és a Kréta

Saját fejlesztésű online rendszert alakított ki az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatói számára. A projekt a gyakorlatközpontú oktatás mellett megkönnyítené a hallgatói élet mindennapi velejáróit és nehézségeit és arra ösztönözné a diákokat, hogy egy kommunikatív és egészségesebb életet folytassanak.

A tökéletes műsorvezető – Mesterséges intelligenciával újít a köztévé

 

A Duna TV-n futó Delta című hírműsor nézői vasárnap médiatörténeti eseménynek lehettek tanúi, ugyanis egy MI vezérelt műsorvezetővel gazdagodott a közszolgálati televíziós csatorna. 

Egyre több helyen hallhatunk arról, hogy a kreatív foglalkozású emberek feladatait fokozatosan felválthatja a mesterséges intelligencia használata. A jelenség jól láthatóan már hozzánk is begyűrűzött, a köztévé bemutatta Bíró Adát, hazánk első virtuális televíziós munkatársát.

Könyves Bloggerek és Booktuberek

Az olvasás, a könyvek és az irodalom már évszázadok óta fontos szerepet játszik az emberek mindennapi életében és a kultúrában. Élményeiket az olvasmányokról személyesen oszthatták meg egymás között szóban vagy levélformában, esetleg közösségi, könyvtári rendezvényeken, könyvklubokban, vagy csak önszórakoztatás céljából naplóbejegyzéseket írtak a könyvekről. Az Internet térhódításával a könyvrajongók egy olyan platformra leltek, ahol véleményüket megoszthatják a könyvekről. Új dimenzió nyílt meg az olvasás népszerűsítésére és az irodalmi közösségek kialakítására. Ennek következtében alakultak ki a Könyves Bloggerek és a Booktuberek.

Digitális gyűjtemények Magyarországon

A digitális gyűjtemények tartalmainak használata hozzátartozik mindennapjainkhoz, legyen szó tanulásról, munkáról vagy éppen a szabadidő eltöltéséről. Cikkeket, tanulmányokat olvasunk, képeket keresünk, szépirodalmi műveket érünk el ezeken az oldalakon. De milyen út vezetett a gyűjtemények kialakulásához? Milyen szerepet töltenek be ebben a könyvtárak és az üzleti élet tartalomszolgáltatói? Ezeket a kérdéseket érintem dolgozatomban, illetve néhány munkahelyi tapasztalatot is ismertetek benne, helytörténeti részlégünk digitális gyűjteményeivel kapcsolatban.

Technikai újítások TMJV József Attila Könyvtár olvasószolgálatában

A Komárom-Esztergom vármegyei Gyermelyi Könyvtárban dolgozom. Településünk könyvtára a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszeren (KSZR) keresztül szakmai együttműködésben van a tatabányai TMJV József Attila Könyvtárral. Megyei könyvtárunkat rendszeresen látogatom, a szakmai gyakorlatomat is ott töltöttem. Kipróbálhattam és gyakran használom az olvasószolgálatban megjelent technikai újdonságaikat. A könyvtár a legmesszemenőbb mértékben figyelembe veszi az olvasók igényeit, melyek kiszolgálására törekszik. Vannak olyan a gyakorlatban is alkalmazott technikai megoldásaik, melyek az országban elsőként, vagy legalább elsők között lettek bevezetve. Beadandóm témájául ezeket az újdonságokat szeretném bemutatni.

Mesterséges intelligencia a közoktatásban

MI a csoda?! Tényleg, mi az az MI? És mi az AI?  Vajon, ha megkérdeznénk az utca emberét tudná a választ? Nem vagyok benne biztos. És ha azt kérdeznénk hallott-e már a mesterséges intelligenciáról? Arra nagy valószínűséggel igen lenne a felelet.  Mégis kevesen tudják mit jelent a fogalom, mit nevezünk valójában mesterséges intelligenciának.  Azért választottam ezt a témát, mert szeretnék tájékozottabb lenni ezen a területen és érdekel, hogy tényleg csodaszámba megy-e az MI alkalmazása a közoktatásban. A negyedik ipari forradalom korát éljük. A digitális, a fizikai és a biológiai technológiák összefonódnak, integrálódnak és a mindennapjaink részévé válnak. A társadalom és a gazdaság alapjaiban változik meg.

Digitális gyűjtemények Magyarországon

Manapság kulturális örökségünk megőrzésének egyik módja, hogy a közgyűjtemények valamilyen digitalizálási technológiáját felhasználva, virtuális gyűjteményeket hoznak létre és szolgáltatnak.

A digitalizálási eljárás során a hagyományos adathordozón (pl. papír) tárolt információt valamilyen speciális eszközzel (pl. szkenner) számítógépre viszik fel és elektronikus másolatokká alakítják át.1

A technológia fejlődésével, a mesterséges intelligencia térhódításával a folyamat egyre inkább felgyorsult.

3D technológia használatával pedig újabb perspektívát nyílhatnak meg a virtuális múzeumok számára, hiszen így a tárlatokat a látogatók az online térben, valósághűen tudják körbejárni és megcsodálni.

Több egyetem Neptun rendszerét feltörték, a hallgatók érdekes üzeneteket kaptak

   Pár hónapja egy rossz beállítás miatt, a hallgatók mindenféle üzenetek kaptak Neptunon keresztül. Most pedig újra gond van a platformmal, azt követően, hogy valaki, vagy valakik feltörték a rendszert. Többek között receptek, vallásos, vicces illetve egyéb más üzeneteket kaptak a Corvinus Egyetem, az ELTE és az Óbudai Egyetem diákjai.

Digitális gyűjtemények Magyarországon – különös tekintettel a Hungaricanára

A digitalizálás fő célkitűzése, hogy a papír alapú dokumentumok elektronikus másolataként megőrződjenek, tetszőleges számban többszöröződhessenek, és így minél szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé az adatbázisokban. E folyamatnak összhangban kell lennie informatikai technológia fejlődésével, lépést kell tartania annak eredményeivel, frissülnie kell az általános használt eszközökkel, digitális környezettel, nyelvekkel.

Magyarországon a könyvtárügy rendezésre megalkották az 1997. évi CXL-es törvényt; ez ugyan teljes mértékben nem rendezte a könyvtárügyet, de megfogalmazta az általános és távlati célokat, irányt tudott adni a szakmai fejlesztéseknek.

Ezt követően dolgozták ki az Országos Könyvtárfejlesztési Stratégiát. Ennek első időszaka 1997–2002 közé esett, a második 2003–2007 közé, a harmadik pedig a 2008–2013 közti évekre. E stratégiában a digitalizálás kiemelt fontosságú kérdésnek számított.

Magyarországon azonban már ennél jóval korábban elkezdődött az számítógépek használata a könyvtárakban. Az első fecskék a szegedi egyetem könyvtárosai voltak, akik először kezdtek számítógépen könyvtári adatbázist építeni. Ezt követték aztán más egyetemek könyvtárai és az Országos Széchényi Könyvtár is. Így a 2000-es évek elejére sok magyarországi könyvtár tért át a számítógépes adatbázis-építésre.

Az OSZK 1993-tól jelenteti meg a Nemzeti Periodika Adatbázist, 1994 óta pedig digitálisan is a Magyar Nemzeti Bibliográfiát, emellett a MEK, a Magyar Elektronikus Könyvtár, illetve az EPA, az Elektronikus Periodika Archívum a legjelentősebbek, amelyek az OSZK gondozásában elérhetőek. Az Országgyűlési Könyvtár pedig 2003-tól a PRESSDOK sajtóadatbázist bocsátja az olvasók rendelkezésére. Ezek mellett a DTT, a Digitalizált Törvényhozási Tudástár kiemelt fontosságú a könyvtár projektjei között, amelynek „gerincét alkotják az ún. jogforrások”.

Digitalizálás a könyvtárakban

Az új technológiai változásoknak köszönhetően a könyvtárakban is új funkciók jelentek meg. A digitalizáció elterjedése mellett elérhetővé vált a könyvtárakban is az internet, aminek következtében a dokumentumok elérhetőségét is könnyebben tudják ellenőrizni a felhasználók.

Magyarországon is eljárás indult a TikTok ellen

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított a TikTok videomegosztó közösségi oldal üzemeltetőjével szemben a felhasználók hiányos és megkésett tájékoztatása miatt.  - Áll a versenyhivatal közleményében.

A TikTok videomegosztó közösségi hálózati szolgáltatásnak Magyarországon is jelentős számú – gyermekeket is magában foglaló – felhasználói köre van. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH)  azért indított vizsgálatot az Egyesült Államokban bejegyzett, kínai tulajdonú szolgáltatóval szemben, mert azt valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható szakmai gondossággal tájékoztatja a fogyasztókat az online platform működésére vonatkozó lényeges információkról – így például a szolgáltatás igénybevétele során kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról.

Hazai poénok karantén idején

Visszatekintve a felkavaró események sorozatára, amellyel a 2020-as év indult - Irán és az USA közti feszült helyzet, ausztráliai tüzek, Covid-19 vírus - nem meglepő, ha az emberek kezdenek besokallni. A megrendítő helyzet közepette természetes, hogy az emberek egy kis kikapcsolódásra vágynak, egy kis örömre az ürömben. Az egyik legjobb oldószer a feszültségre a közösségi médián terjedő mémek. Nem csak segítenek feldolgozni ezeket felzaklató eseményeket vicces és #relatable tartalommal, de azzal hogy saját tapasztalatainkat megosztjuk másokkal egy közösségi érzetet is kapunk. Az emiatt összekovácsolódott online csoportok segítenek hogy ne érezzük egyedül magunkat ilyen körülmények között.

Forrás: https://www.pinterest.at/pin/637118678523507169/

Karantén ideje alatt a hazai mémek is rohamos számban megnövekedtek. Az egyik legnépszerűbb Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője lett. Mivel a kormány reklámjain keresztül naponta többször is elhangzik az intése elég gyorsan gúnyolódások célpontja vált, ahol a poén az hogy mindenhol megtalál téged és tudja ha nem mosol kezet.

Forrás: https://kozossegi-media-mindenkinek.blog.hu/2020/04/02/s_v_koronavirus_memek_a_kozossegi_mediaban#

Nagy népszerűségnek örvend még Kovács András Péter humorista ´Maradok. Itthon´ c. "karanténslágere". Csupán két hónap alatt közel két millióan tekintették meg a videót melyben humoros módon mutat rá mennyire fontos, hogy otthon maradjunk, továbbá mit tehetünk a vírus megelőzésére.

Részlet a Maradok. Itthon. (zenés karanténsláger) c. videóból

Telemedicina, avagy a távgyógyászat új rendszere

Van rá esély, hogy a koronavírus hatására Magyarországon is felváltja majd a szokásos orvosi vizsgálatokat a telemedicina, azaz a távgyógyítás. Szerdán (2020.05.06.) jelent meg a távgyógyításról szóló kormányrendelet, amely kimondja, hogy a jövőben egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és annak finanszírozásának nem feltétele, hogy a beteg személyesen is jelen legyen. Ide tartozhat a diagnosztika, a konzultáció, a gyógyszerfelírás, vagy a betegek állapotának figyelése is.

Goodbye privacy - azaz személyes adataink felhasználása a koronavírus idején

Szeméyes adataink védelme az utóbbi időkben különösen nagy odafigyelést igényel az év elején beálló vírushelyzet miatt. Világszerte megelőző és lelassító intézkedéseket vezettek be, ez azonban  adataink megőrzése is kihívást jelent. Cikkemben áttekintem a jelenlegi helyzetet Kínától Magyarországig, hogy lássuk hogy áll a világ jelenleg a személyes adatvédelemhez.

iWiW: A legsikeresebb magyar közösségi oldal története

Az iWiW a világ egyik legelső közösségtérképező honlapja volt, a külföldi Ryze, a Friendster és az Everyonesconnected.com mellett. 

Az iWiW logója 2010-2014 között

Elnevezése az angol "international who is who" (nemzetközi ki kicsoda) kifejezés rövidítése.

2005-2010 között ez volt a leglátogatottabb magyar weboldal.

Újdonsága és jelentősége abban állt, hogy a tényleges emberi kapcsolatokat képezte le a virtuális térben, valamint saját névvel kellett regisztrálni, tehát nem egy anonim felület volt.

Az Index.hu története (Internetto-Uj Péter)

A gyökerek: Internetto

Jó pár évtizeddel ezelőtt az európai polgár friss újságot lapozgatott a reggelijét majszolva, ma internetes hírportálokat olvasunk valamilyen okoseszközön vagy számítógépen. Az index.hu az egyik legnépszerűbb hazai online lap, amely 1999-ben indult útjára, alapítói pedig az Internetto hírportálból váltak ki. Ez volt Magyarországon az első internetes újság, 1995 és 1999 között pedig a legolvasottabb is, a Medián mérése alapján az oldalnak 1999-ben napi 20-25 látogatója volt. Az Internetto (eredetileg: iNteRNeTTo) alapításának az évében, 1995-ben még újdonság volt a net hazánkban, valódi őskor, amikor még mindenki igazi, nyomtatott újságot olvasott, és nem a világhálón tájékozódott. Épp ezért különböző fórumokon mutatták be és reklámozták az új, lehetőségekkel teli médiumot. Egy 1995-ben felvett rádiós interjúban például Nyírő András és Szakadát István mesélnek az internetről, mint igazi, modern szolgáltatásról.

A kulcspozícióban lévő Internettot 1998-tól befektetői csoportok keresték meg. A következő év elején a lap veszélyeztetetté vált, tulajdonosa eladta vagy megszüntette volna. Erre válaszul néhány szerkesztőségi tag (Nyírő András, Uj Péter, Gerényi Gábor) ajánlatott tett a kiadói jogok megvásárlására, de ezt elutasították, az ajánlattevőket pedig nem sokkal később elbocsájtották. Uj Péter 2009-es cikkében így ír erről: „Egy héttel az Index startja előtt az Internettot kiadó IDG Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója felfüggesztette állásából Nyírő Andrást, a lap főszerkesztőjét, az Internetto atyját, kitalálóját, motorját, összeszervezőjét. Másnap a szerkesztőség, kábé másfél tucatnyi ember összeült a Maros utcai Radhost sörözőben, és úgy döntött, nem dolgozik tovább a töketlen és kiszámíthatatlan kiadónak, hanem Nyírő vezetésével új online lapot indít, befektetőket keres, és megpróbál saját erejéből megélni az akkoriban világszerte lendületesen növekvő internetes piacon.”

Nyírő András (kép innen)

Így született meg tehát az Index, mely számtalan munkatárssal, több főszerkesztővel és tulajdonossal is dicsekedhet, kalandos története pedig a mai napig tart. Az Index.hu egyébként 2002-ben megvette az Internettot.

Volt egyszer egy iWiW...

Az első felület 

Az iwiw Magyarország legismertebb közösségi médiafelülete volt, még a Facebook megjelenése és kiteljesedése előtt. Története még 2002. április 14-én kezdődött, amikor is, akkor még WiW néven, megalkotta Várady Zsolt. Az iwiw jelentése “international who is who” mely annyit jelent, hogy “nemzetközi ki kicsoda”. Kezdetben a készítő szűk baráti körére korlátozódott a felület, majd egyre jobban nőtte ki magát országos szintre és a későbbiekben Magyarország első komolyabb online felületévé vált. Érdekesség az, hogy a kezdeti ötlet az volt, hogy megállapítsák, hogy kinek kivel volt szexuális kapcsolata. Erről a készítő hamar letett, mivel sok problémába ütközött volna a kialakítása, továbbá a személyes részét se lett volna egyszerű megoldani.

Kiadók és az online kölcsönzés problematikája

Bár a könyvpiacot érinti talán legkevésbé az illegális letöltések, mégis éves szinten jelentős bevétel-kiesést jelent a kiadók számára. A könyvpiac ma már jelentős részét teszi ki a digitalizált, vagy alapból elektronikus úton kiadott könyvek eladása.  Mára viszont léteznek a dokumentum hozzáférésnek alternatív módszerei is, például az online kölcsönzés, nem csak könyvtárakon keresztül. Ez azonban csak részben pótolja azt a piaci hiányt, amelyet a másolt fájlok okoznak a kiadóknak és a szerzőknek egyaránt.