Egyre népszerűbb a reklámokkal dúsított Netflix csomag

     A Netflix 2022 novemberében indította el a 6,99 dollárba kerülő, legolcsóbb előfizetői csomagját, ami ellenben reklámokat tartalmaz. A Basic, with ads (Alap, reklámokkal) nevű csomagban a 15-30 másodperces hírdetések a műsorok előtt, illetve közben jelennek meg. Habár eleinte úgy tűnt nem lesz népszerű az előfizetés, a közleménykből kiderült, hogy a vártnál jóval többen választották ezt az alternatívát.

Leépítési hullámok a Metánál

A napokban röppent fel a hír, hogy a Facebook és az Instagram anyavállalata a Meta második hullámban csökkenti dolgozói létszámát több ezer fővel. A leépítési hullám az elkövetkező hónapokban fog megvalósulni. A tömeges leépítési hullámról már februárban felröppent a pletyka, akkor is több hírportál közölte a hírt. Több részlegen is megállt a munka, a menedzsment a helyzet tisztázása előtt

nem indított új projekteket, sok dolgozó érdemi munka nélkül töltötte a munkaidejét. A februári szóbeszéd bizonyult március 7-én jelentette be Mark Zuckerberg a Meta cég alapítója és vezérigazgatója az alacsony prioritású projektek leállítását és a 10000 dolgozó elbocsájtását.

Deepfake pornó - bárkivel megtörténhet

Január végén kavart nagy port egy incidens a közösségi médián, amely ismét felszínre hozta a több éve tartó diszkurzust a deepfake tartalom problémáiról. Az említett esetben egy népszerű Twitch streamerről -Brandon "Atrioc" Ewingről- derült ki, hogy deepfake eljárással készült pornográf tartalmat vásárolt a platform más női streamereiről: a saját kollégáiról, barátairól. Ha ez nem lenne elég, a helyzetet tovább rontotta az is, hogy sikerült több ezer ember előtt felfednie a videók létezését- Ewingnek csak Twitchen több, mint 300,000 követője van. Csupán pár órába telt, hogy a nézők elterjesszék az oldalról készült képernyőképeket, majd magukat a videókat is. Ewing meggyújtott egy gyufát és azzal a tűz vadul terjedt tovább.

Fiatal Kislányok az Iskolapadban.mov

    Felcsillant a szemem a cikk címén, pornó és alsó tagozat.  Aztán rájöttem hogy Magyarországról van szó, ahol a szülők és iskolák feltűnően rossz szexuális felvilágosítását szinte mindig felhozom ha az oktatásról és gyerek nevelésről van szó.  Szinte semelyik része a cikknek nem sokkolt le, de még meg se lepett. 

    Egyik kedvenc mondatom a cikkből a "Ugyan már, pornó régen is volt, most is van, miért akkora baj az?" és a "én is kaptam már pofont, mégis ember lett belőlem", tökéletesen leírja a problémát az előző generáció veterán túlélőivel (természetesen kivételek vannak és élnek, de túlnyomó részt ehhez hasonló gondolat foszlányokat dédegelgető emberek nehezítik meg az előrehaladás lépteit). 

Mint mindig, fel van hozva a média, mint ártatlan veszélyforrás a pornógrafikus tartalomnak, de ennél nem nagyon szokott a téma tovább fejlődni, ami viszont az én orromat piszkálja.  Kik is csinálják a pornografikus tartalmat?  Miért is csinálják a pornografikus tartalmat?  Aztán felhozza az általam eddig sosem átélt élményt, amikor filmeket s játékokat tölt le a fiatal, és akarata ellenére pornót lát reklámként.   

    A cikk szerint már 8 éves korban pornóhoz kerülnek a gyermekek, nagy eséllyel ártatlan kíváncsiságuk vezeti őket Asmodeus elé.  Én nagy naivan azt mondom, hogy ha a szülők kompetensek lennének, és feltudnák ők világosítani, tudnák őket nevelni, mármint a gyermekeiket (ha már az oktatás erre képtelen), a probléma nem lenne kiküszöbölve, de máris egy egészségesebb fényben látnák a világot.  Ehhez viszont kommunikálni kell, nyíltan és őszintén, igazán kényes (bár nem tudom miért lenne kényes) témákról. 

    Talán velem van a baj és én nézem ezt sarkalatosan, hiszen orientáltságomnak köszönhetően épp olyan érdekesnek tartom a szexuális témákat mint egy nagyon, nagyon unalmas témát. 
Örülök hogy beleírták, bár nem tudom mennyire lényeges, de a legtöbb szülő teljesen el van szakadva a gyermekeitől és a gyermek világától, így amikor azt gondolja eljött az idő <a> beszélgetésre, az a gyermeknek már lerágott csont.  Nagy ballépés szerintem, hogy sokan alul értékelik a gyermekek intellektusát, és nem gondolják úgy, hogy ha egy témát megmagyaráznak, nem értenék meg. 
Nagyon vicces, szórakoztató, hogy a cikk többsége egészséges kommunikációról szól inkább, mint a pornóról.  Vagyis nem, persze, hogyan reagáljunk pornográf tartalomra, de ki gondolta volna, hogy nem jó lépés lenne egy nyolc évest számon kérni miért nézett pornót.  Egy nyolc évest.  Bár szerintem nyugodtan lehetett volna a cikket megírni egy nem heteronormativ szemszögből, de hát, éhes ember nem válogathat. 

    Annak is kifejezetten örülök, hogy rámutattak a heteró pornó dehumanizáló viselkedésére : "Mert mit lát az ember a pornóban? A férfinak nincs arca, teste se nagyon, csak pénisze van. A nőnek néha van arca, de az se mindig, a nő leginkább a nyak és a nemi szerv között jelenik meg, az arca legtöbbször csak orálszex esetén látszik. Szinte csak a nőnek van hangja, ami vagy vonzó, vagy valami hörgés a fojtogatás közben."  Felnőtt emberekben el képes torzítani az egészséges szexszel a kapcsolatot és hozzáállást, nem hogy fiataloknál a pornó, nem beszélve az egészséges emberi testekről.
    És a végére, a lényeg, a "money shot", ha már témába vág, a nők elleni erőszak, amit szinte tökéletesen leír a fent említett idézet, a fiatalok nem nőket lát szex közben, hanem női testet ahogy egy férfi test kielégíti magát.

Cikk

Kép 1

Kép 2

Az Álhírek Hordozói

 Az online térben történő vélemény formálás, egy narratíva felépítése valamint a közvélemény célzott irányítására törekvő, egyik alapeszközként szolgálnak a trollok. Az álhírek ezen terjesztése nem új jelenség, már 2016-ban az amerikai elnök választáson is jelentést adtak ki róla a NATO kiberbiztonság szakértői, de azt megelőzően is felismerték a jelenséget. Egy korábbi kutatás szerint 65 vizsgált
országból harmincban működött fizetett trollhadsereg. A nagy nyelvi modellek körül, illetve azok potenciális felhasználásáról kialakult sajtó viharban most fénypontba került az ezt a területet érintő hosszútávú, lehetséges hatásuk.

A szerző neve: chatbot

Minimális munka, maximális haszon - így is összefoglalhatjuk az utóbbi idő AI őrületét. Ennek az elég általánosnak mondható vágyálomnak a könyvkiadásban az Amazon és hasonló oldalak biztosítanak tökéletes platformot. Az új technológia jogi szabályozása még igencsak várat magára, így ez is egy olyan sötét folttá válhat a szerzői jogi kérdéskörben, ami sok embernek vagy meggazdagodást, vagy munkanélküliséget fog okozni.

Kína új ellensége: a ChatGPT

 

A mandiner márciusi cikke tömören és lényegre törően fogalmazza meg a kínai vezetés félelmét a ChatGPT-vel kapcsolatban: A hét elején az állami média a ChatGPT-t úgy mutatta be, mint az USA potenciális eszközét a ’hamis információk terjesztésére’.

Összefoglaló

Az OpenAI Kínában noha nem tette elérhetővé szoftverét, a lakosság VPN hálózatokon és külföldi telefonszámokon keresztül megtalálta a hozzáférés módját. Mivel a cenzúra irányelveit súlyosan sérti a fejlesztés, jelenlegi formájában esélytelen, hogy elérhetővé váljon potenciális felhasználói részére. Így történhetett, hogy a leginkább elterjedt platformot, a WeChatet a közelmúltban elárasztották az intelligens chatbotok, de amilyen hirtelen jöttek ezek, éppúgy el is tűntek, ugyanis a WeChat anyavállalata és más vállalatok utasítást kaptak a hozzáférés akadályozására. 

„A China Daily cikke szerint a ChatGPT Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területtel, Kína legnagyobb, nemzetközi figyelem övezte tartományával kapcsolatban feltett kérdésekre az amerikai kormány politikai propagandáját követő válaszokat adott, miszerint: ott népirtás folyik” – írja a mandiner. Úgy tűnik, a chatbot elkésett a kínai cenzúra emberi- és személyiségi jogokról való egyedi álláspontjának felismerésével, és ezért a nagy tűzfal másik oldalára száműzték.

Reuters tájékoztatója 

Joggal tehetjük fel a kérdést: Mi marad a kínai popkultúrának?

A Baidu Inc. március 16-án, pekingi főhadiszállásán bemutatta az ErnieBot alkalmazását, amit azonos nevű keresőjükben, a felhőben, az intelligens autókban és a háztartási gépekben terveznek majd használni.  A bot olyan exkluzív korai felhasználókat tudhat magáénak, mint a kínai állami média vagy a Shaolin-templomok, közölte a Reuters.

A kínai piacon történő fejlesztési verseny, Quibit cikke által említett legnagyobb szereplői (Tencent, Alibaba, China Telecom stb.) mellett érdemes kiemelni a hazai vonatkozással is bíró Fudan Egyetem (és a Shanghai Arificial Intelligence Laboratory közreműködésével készült) MOSS névre keresztelt próbálkozását. 

Ez ugyan a nagy érdeklődés következtében indulása napján összeomlott, a China Daily egy cikke szerint március végére nyílt forráskódúvá válik. Úgy hiszem, még hallhatunk róla, a projekt mögött ugyanis erőteljes pártérdek húzódhat - a Fuudan Egyetem alapokirata a Kínai Kommunista Párt iránti elköteleződést is tartalmazza. Talán a MOSS lesz a propaganda új szócsöve?

Gyakorlatban jelenleg csupán a (leginkább játékairól ismert) nemzetközi Kunlun Tech képes közeledni a ChatGPT-féle innováció felé. Jól ismert Opera böngészőjükbe az OpenAI vállalattal partnerségben bizonyos funkciók beépítését tervezik a közeljövőben. Így pl. a felület képes lesz összefoglalókat generálni weboldalakról és cikkekről, de a böngésző oldalsávján elérhető válik a tartalomgenerálás is.

Források: 
Mandiner: A kínai cenzúra a ChatGPT-re is lesújtott 2023.03.01
China Daily: China’s first ChatGPT-like software to be made open source 2023.02.28; Lin Shujuan 
Quibit: Kínában is felébredtek a techcégek, jöhetnek a kínai ChatGPT-k 2023.02.10

Illusztráció: Gerd Altmann

Az Európai Unió és az internetes biztonság

 

Az év elején az Európai Unió új törvényt léptetett hatályba, melyben kötelezi az online piactereket, hogy jelentsék az évi 2000 eurót, vagy 30 tranzakciót meghaladó magánszemélyeket. Ez a DAC 7 irányelv részeként került bevezetésre, és e kötelezettséget január elsejétől kell teljesíteni, azonban az Unió a határidőt egészen az első negyedév végéig kitolta.
Februárban új jogszabályokat léptettek érvénybe, melyek célja a biztonságosabb digitális tér kialakítása.

Klasszikus film klasszikus mémei

 

A sokak által ismert és szeretett világhírű film - Titanic - 25 éve jelent meg a mozikban, és azóta is közkedvelt, elismert alkotás. A James Cameron által rendezett dráma tizenegy Oscar-díjat nyert el, ám nem csupán lebilincselő története és díjai miatt maradt meg a köztudatban. A film online is halhatatlanná vált, hála a rengeteg GIF-nek, képernyőképnek és említésnek az interneten - hála a mémeknek. Ám mik is azok a mémek pontosan, és miért örökítették meg ilyen bizarr formában a több mint húsz éve elkészült filmet?

Veszélyben a fiatalok? A felügyelet nélküli internetezés számos veszélye

Az internetezés kétséget kizáróan minden ember hétköznapi életének fontos és elengedhetetlen részét képezi és ez alól lassan már a gyerekek sem képeznek kivételt. Legyen szó a különböző szociális interakciókról egymás között vagy, mint például a covid vírus alatt az otthon folytatott oktatás elengedhetetlen eszközeként, számos területen szükségünk van erre a virtuális hálózatra. Bár kétséget kizáróan az internet sok pozitív változást és hasznot hozott az emberiség életébe, de ezzel párhuzamban ugyanannyi veszélyforrás is megjelent a hatásmechanizmusából adódóan, különösen a felkészületlen gyerekek tekintetében, akik életkoruk miatt nem mindig ismerik fel azokat a veszélyeket, amik esetleg egy felnőttnek is újak lehetnek, de az élettapasztalatuk miatt már tudják kezelni azokat.

Hackerek a jó oldalon: etikus hackelés

 Fehér kalapos hackerként több milliárdot bezsebelhetsz

A fehér kalapos hackerek azok, akik a jó oldalon harcolnak, ebben a blogban róluk és esetleges bevételükről lesz szó.

SZEMLE 2022. ősz-tél

Tartalom

Ormándy Marcell Ottó:"Every step you take, I'll be watching you" – A geolokáció állandósulása

Miskó Róza: A digitális sötét középkor réme és a megoldási lehetőségek

Hatos László: Digitális Bölcsészet - a humán tudományok modern kutatási módszere

Horváth Boglárka: A metaverzum- a rémisztő jövő vagy egy csődbe fulladó projekt?

Bankós Beatrix: Mi fán terem a virtuális és kiterjesztett valóság?

Évinger Erika: Mesterséges intelligencia

Szalai Áron Nátán: Mesterséges intelligencia

Rácz Kata: Robotika

Hegedüs Attila Dániel: Az Apple napjainkban
Novák Rebeka: Az Amazon fejlődéstörténete
Henschl Teodóra: Nagy Tech-cégek nyomában

Kovács Gergő: Az internetes reklám története

Hanák Gábor: Csatornakultúra
Fodor Zsófia: A Netflix és a "binge-watching" jelenség

Békefi Sarolta: "Music is life itself"-zenei streaming
Pásztor Gergő: iPod és Broadcast, Most Már Házasok Vagytok

Balogh Eszter: Csatornakultúra - a tájékozódás és szórakozás hálózati alternatívái

Wéber Ágoston: Az esport története
Somoskői János: Az E-sport, avagy sport-e az e-sport?

Kóczián Eszter: Fejünk felett gyűlnek a felhők

Dudok Balázs: A peer to peer fájlmegosztás

Kraus-Kovács Anna: Booktuberek és könyvbloggerek
Oroszi Richárd: Booktuberek, könyvblogok, avagy a könyvklubbok örökösei

Pető Fanni: A Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok

Papp Hajnal Zsófia: Ebook helyzet - ha nem neked kell akkor is hasznos

Domokos Adrienn : A MEK és a Gutenberg Project
Toldi Eszter: Digitális gyűjtemények Magyarországon – különös tekintettel a Hungaricanára
Johanidesz Tina: Repozitórium reprezentáció - Intézményi digitális tárak a magyar felsőoktatásban

*

Kronologikus hírszemle - Fodor János gyűjtése

i m p r e s s z u m
az

iNternetszemle 

az iNapló és az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szemleblogja.

Szerzőink másodéves BA hallgatóink - felelős szerkesztő: Fodor János PhD

Kronologikus hírszemle - 2022. szeptember/december

Harvard Puts Online a Huge Collection of Bauhaus Art Objects | Open Culture

www.openculture.com
library
digitalization
art
Harvard’s web site represents its physical collection, but it does not duplicate it. Many of the small images in its online archive do not expand to larger versions and cannot be downloaded. However, if you follow the guided tour by clicking “Continue Reading” under the site’s introduction, you’ll be able to click on the several dozen examples in each section and see them up close
http://www.harvardartmuseums.org/collections/special-collections/the-bauhaus?group=The+Bauhaus&sort=objectnumber.exact

Dec 27, 2022

A digitális sötét középkor réme és a megoldási lehetőségek

Folyamatosan keresi az emberiség azt a formát, eszközt, amellyel az örökkévalóságig rögzíteni tudja gondolatait, és mindent, amit fontosnak talál. Az égetett agyagtáblák, a kőtömbökbe vésett feliratok, a könyvek és újságok, mikrofilmek, kazetták, CD, DVD – ezek mind a megőrzés új lehetőségét jelentették megjelenésükkor, de mindegyiknek vannak hátrányai is. A kőtömbök nehezek, a könyvek könnyen megsérülnek, és a személyi számítógépek piacán azok a laptopok (és notebook-ok stb.) veszik át az uralmat, amikben már nincsen CD-DVD író/olvasó. Ezek helyett a számítógépünkben található lemezeket használjuk, és legújabban pedig az internetet és a „felhőt”. Mi ezen új jelenségeknek a hátránya? Mit teszünk ezen hátrányok ellensúlyozására? Hogyan őrizzük meg az „internetet”?

Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy mit takar a digitális sötét középkor elnevezése, milyen megoldások születtek az általa leírt probléma megoldására, valamint bemutatom az Internet Archive tevékenységét és jelentőségét.

Mesterséges intelligencia

Iskolás korom óta élénken érdeklődöm az olyan tudományos-fantasztikus filmek iránt, mint például a Terminátor vagy a Mátrix filmek. Lenyűgözött a lehetséges jövő fejlettsége, még ha az az emberi fantázia végeredményeképp rögzített mozgókép is volt csupán. Talán azért, mert akkor is válaszokat vártam a világ működésére, és ugyan ki tudhatná mindenre a választ, ha nem a mesterséges intelligencia, amely számára nincs olyan adattömeg, amelyet ne tudna feldolgozni, rendszerbe foglalni, megtanulni és levonni a realitásnak megfelelő következtetéseket? A távoli jövőben talán lesznek válaszaink, a közeljövőben egyelőre azonban megoldásaink vannak, amelyekkel könnyebbé tehetjük mindennapi életünket. Dolgozatom okán néhány, a hétköznapi tevékenységeinket érintő, azokat támogató, AI/MI alapú fejlesztést szeretnék megismerni és röviden bemutatni.

A hold.hu weboldal megfogalmazásában, a „mesterséges intelligencia (AI vagy MI) azoknak a gépi, szoftver alapú alkalmazásoknak, algoritmusoknak a gyűjtőfogalma, amelyek célja az emberi viselkedés, gondolkodás utánzása”.

Csatornakultúra

Korunk digitális világának, valamint egyes szubkultúráknak találkozásának fontos eleme lett a különböző csatornaalapú felületek, mint amilyen a YouTube vagy a nagy népszerűségre szert tevő újabb szolgálatatók által nyújtott platformok, mint a TikTok vagy a Twitch. A korábbi, inkább a szöveges vagy (álló)képi világhoz kapcsolódó kultúrával szemben itt a vizualitás kap kiemelkedő szerepet, illetve a személyes szál is erősebb, mivel a feltöltött tartalmak álláspontom szerint közvetlenebb kapcsolatot teremtenek a tartalom előállítója és a fogyasztója között a tartalomgyártó láthatósága miatt. A szubkultúrákban betöltött szerepüket kívánom néhány példán belül bemutatni, amelyben az egyes platformok szerepére külön ki fogok térni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy maguk a platformok maguk milyen befolyásoló tényezők, amelyek már a döntéshozók, jogvédők és egyes esetekben a nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmét is felkeltették.

Booktuberek és könyvbloggerek

A booktube röviden tematikus YouTube videók összessége, melyek szubjektív olvasmányélmények megosztásáról szólnak.

A booktube a 'book' (könyv) és 'tube' (csatorna) angol szavak összeolvadásából jött létre. Ezek a hosszabb-rövidebb online videók a YouTube videómegosztó oldalon találhatók meg szép számmal.

A magyar booktube közösség csupán néhány éve működik aktívan, míg más, jellemzően angolszász nemzetek könyves influenszerei már hosszabb ideje osztják meg a világgal olvasási élményeiket. (Bár maga a YouTube is csupán 2005 óta létezik, ismerjük az újmédiás platformok rohamos fejlődésének és elterjedésének intezitását.)

Digitális gyűjtemények Magyarországon – különös tekintettel a Hungaricanára

A digitalizálás fő célkitűzése, hogy a papír alapú dokumentumok elektronikus másolataként megőrződjenek, tetszőleges számban többszöröződhessenek, és így minél szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé az adatbázisokban. E folyamatnak összhangban kell lennie informatikai technológia fejlődésével, lépést kell tartania annak eredményeivel, frissülnie kell az általános használt eszközökkel, digitális környezettel, nyelvekkel.

Magyarországon a könyvtárügy rendezésre megalkották az 1997. évi CXL-es törvényt; ez ugyan teljes mértékben nem rendezte a könyvtárügyet, de megfogalmazta az általános és távlati célokat, irányt tudott adni a szakmai fejlesztéseknek.

Ezt követően dolgozták ki az Országos Könyvtárfejlesztési Stratégiát. Ennek első időszaka 1997–2002 közé esett, a második 2003–2007 közé, a harmadik pedig a 2008–2013 közti évekre. E stratégiában a digitalizálás kiemelt fontosságú kérdésnek számított.

Magyarországon azonban már ennél jóval korábban elkezdődött az számítógépek használata a könyvtárakban. Az első fecskék a szegedi egyetem könyvtárosai voltak, akik először kezdtek számítógépen könyvtári adatbázist építeni. Ezt követték aztán más egyetemek könyvtárai és az Országos Széchényi Könyvtár is. Így a 2000-es évek elejére sok magyarországi könyvtár tért át a számítógépes adatbázis-építésre.

Az OSZK 1993-tól jelenteti meg a Nemzeti Periodika Adatbázist, 1994 óta pedig digitálisan is a Magyar Nemzeti Bibliográfiát, emellett a MEK, a Magyar Elektronikus Könyvtár, illetve az EPA, az Elektronikus Periodika Archívum a legjelentősebbek, amelyek az OSZK gondozásában elérhetőek. Az Országgyűlési Könyvtár pedig 2003-tól a PRESSDOK sajtóadatbázist bocsátja az olvasók rendelkezésére. Ezek mellett a DTT, a Digitalizált Törvényhozási Tudástár kiemelt fontosságú a könyvtár projektjei között, amelynek „gerincét alkotják az ún. jogforrások”.

Az E-sport, avagy sport-e az e-sport?

Dolgozatomban az e-sportról szeretnék írni. Nem vagyok gyakorlója, a jelenség ismerete is inkább közvetett csak. Ahogy sejtem, a mostani írásomhoz hozzáolvasott dokumentumok legnagyobb részében új dolgokat találok majd. Bár feltáró kutatásnak semmiképpen nem merném nevezni dolgozatomat, mégis szeretnék először arról írni, hogy mit gondolok a sportról, mint fogalomról, és esetleg mit az e-sportról.

Az e-sport jelentése elektronikus sport. Az elektronikus jelző arra utal, hogy a sport eszköze valamilyen videojáték és elektronikus eszköz, jobbára számítógép, játékkonzol, képernyő, billentyűzet, egér, joystick stb. Az, hogy valódi sportnak tekinthető-e, vagy csak egy már jól ismert, a köztudatba régóta beágyazódott gyűjtőfogalomban konceptualizálódott elnevezésről van-e szó, még vitatott kérdés. Nem vitatott azonban jelenléte, fejlődésének különösen gyors üteme. Különleges abból a szempontból is, hogy mennyire képes aktívan bevonni a fiatalokat, mennyire képes új közösségeket teremteni. Az amatőr játékosoktól kezdve a professzionális e-sportolókig, a rekreációs hobbitól a kőkemény versenysportig. És természetesen jelen vannak a köréjük csoportosuló közösségek is, a nézők, szurkolók, fogadók.

Az internetes reklám története

Mivel webfejlesztőként dolgozom 4 éve előfordult, hogy együtt kellett működnöm online marketingesekkel és alkalmanként állítottam is be Google és Facebook hirdetéseket, közeli témának találtam az internetes reklámot. Az online reklámok történetét kutattam és állítottam fel egy idővonalat a banner hirdetésektől napjainkig.

Nagy Tech-cégek nyomában

Apple napjainkban

Az Apple óriási világmárka lett, gyorsan jönnek ki az újabb és újabb kütyükkel, okostelefonokkal, évente akár több újdonságot is piacra dobnak, így gyors ütemben avul el a jó borsos áron megvásárolt készülékünk. Ehhez jön még hozzá, hogy szinte kizárólag az Apple gyártotta kiegészítőkkel, szoftverekkel és egyéb készülékekkel kompatibilis bármely termékük. Az iOS a saját operációs rendszerük, mely az Androiddal nagy versenytárs, ám laptopjai és asztali számítógépei a Microsoft versenytársai.

Nehéz szervizelhetősége, drága árfekvése és gyors elavulása ellenére mégis rengetegen szeretik az almás termékeket, és szinte már függőként ragaszkodnak a márkához. Ezt az Androidosok nehezen, vagy éppen egyáltalán nem képesek megérteni, így sajnos én sem. Mindenesetre státusszimbólum mivoltuk mellett az Apple termékeinek sikerében bizonyára nagy része van Steve Jobs karizmájának, és hihetetlen ütemű technológiai fejlődésüknek.

Az Apple az okostelefonok elterjedésével vált a legnagyobbak egyikévé villámgyorsan, és hamar lekörözött okostelefon gyártásban és fejlesztésben bármely más piaci versenyzőt. 2010-ben ezen sikerén felbuzdulva piacra dobta az iPadet is, melyet bizakodva várt a világ, és végül ismét zajos sikert arattak. Az AppStore bevezetésével az Apple kimondottan iOS-ra tervezett alkalmazások vásárlására buzdít, és részesedést is szerez az eladásokból, így gazdagítva tovább bevételei és szolgáltatásai sorát.

Számos esetben okozhat gondot, hogy az iPhone-on tárolt adatainkat, zenéket csak az iPhone és az iOS rendszerek bírnak kezelni, így hiába készítettünk egy sorozat szuper képet, esetleg hangfelvételt, azt nem oszthatjuk meg egykönnyen androidos barátainkkal.

Ebook helyzet - ha nem neked kell akkor is hasznos

Mindannyian hallottunk már vitákat az ebookok ellen vagy mellett, ám a legtöbb vita összegezhető egyéni véleményként. "Jobban szeretem a hagyományos könyveket, amiket megfoghatok." "Szeretem, ha az összes könyvem egyhelyen, könnyen elérhető.". Esetleg nagyon ritka esetekben hallunk véleményt az ebookok jogi és könyvtári helyzetéről is és ilyenkor az általánosan megszokottól még jobban bele tudunk merülni a témába. Hiszen milyen jó is, hogy a kezedben tarthatod az egész otthoni könyv állományodat? Minden esetben számos érvet és ellenérvet lehetne hozni ehhez a beszélgetéshez, még akkor is, ha ennek csak a felszínét súroljuk meg. Viszont mi van, ha egy teljesen másik szemszögből közelítjük meg?

A metaverzum- a rémisztő jövő vagy egy csődbe fulladó projekt?

Bár már több, mint egy éve jelentették be a terveket róla, sokaknak máig nincs fogalma mit is jelent ez a kifejezés. Ami valójában egy elég árulkodó tényező a projekt helyzetéről. Hisz hogyan ugrana bele a használatába a nagyközönség és hogyan pénzelnék dollármilliárdokkal a befektetők, ha fogalmuk sincs róla mit is kapnak pontosan. Még a cég saját dolgozói sem igazán értik, mi ez az egész, úgy kell ráparancsolni őket a „világ” felfedezésére. És hogyan várhatják el, hogy szeressék a felhasználók, ha még ők maguk sem szerelmesek a munkájukba.

Szóval mi is az a metaverzum?

A metaverzum egy ember -Mark Zuckerberg, a Facebook alapítójának- szerelemprojektje. 2021 októberében jelentette be, hogy 16 év után nevet vált a cég: így lett a Facebookból Meta Platforms, vagy röviden csak Meta. A cég ezentúl egy virtuális párhuzamos valóság, az úgynevezett metaverzum felépítésére vállalkozik.

A metaverzum fogalma még egy évvel a nagy Meta-fordulat után is elég ködös. Hogy végeredményben egy nagy, szabad bejárású virtuális világot kell elképzelni, vagy sok gyártó saját digitális terei számítanak majd egy-egy metaverzumnak, az még kérdéses, mindenesetre a névkisajátítás ellenére nem a Meta az első, ami nekivágott a műfajnak. A 2006 óta létező, 2016-tól virtuális valóságban (VR) is elérhető, Roblox nevű játékplatformon a felhasználók személyre szabott avatárjukon keresztül hozhatnak létre saját játékokat, és tölthetnek időt egymással egy közös 3D-s világban – ezt már nem túlzás metaverzumnak nevezni. A Roblox naponta 60 millió aktív felhasználót számlál, a metaverzum előfutárának tekintett Second Life világában pedig még mindig 40-50 ezren időznek egy adott pillanatban.

Valami ilyesmiről szólna a metaverzum Zuckerberg víziója szerint is.A Facebook alapítója olyan utópisztikus helyet képzel el, ahol az emberek találkoznak egymással, ismerkednek, a munkájukat végzik, szórakoznak, és ami a legfontosabb: vásárolnak. Ehhez csak fel kell pattintani egy Oculust Rift, vagy még inkább egy Meta Quest 2 VR-headsetet, és ki kell csekkolni a való világból.

Csakhogy az első próbálkozás, a Horizon Worlds egyelőre nem tűnik olyan helynek, ahol az emberek szívesen töltik az idejüket. A potenciális felhasználókat már az első pillanatban elriaszthatja, hogy a Meta promóvideóiban bemutatott realisztikus látványvilághoz képest a tényleges metaverzum grafikája olyan, mint ha egy 2001-es PC Guru-szám CD mellékletén bukkant volna rá az ember. És hogy oldották meg, hogy a lábak mozgását nehéz VR-ben lekövetni? Hát úgy, hogy az avatárok csak deréktól felfelé léteznek, és lebegve közlekednek. Harminchat milliárd dollárból.

Fejünk felett gyűlnek a felhők

 

Cloudcomputing, felhőtárhelyek... Manapság már szinte minden ember, aki az internetet használja, használ valamiféle felhőtárhelyet. Annyira mindennapossá vált, hogy nem is nagyon gondolunk bele, miről is van szó, sokan valószínűleg nem is vagyunk tisztában a felhőtárhely jelentésével, működésével. Ez a bejegyzés erről nyújt némi tájékoztatást.

A Netflix és a "binge-watching" jelenség

  

A kezdetekkor volt egy érdekes történet arról, hogy a Netflix létrehozásának ötlete egy 40 dolláros késedelmi díjnak köszönhető, amit Hastingsnek egy a videótékába késve visszavitt film miatt kellett kifizetnie.

Mi a Netflix?

A Netflix egy médiastreaming társaság, amit 1997-ben alapított Reed Hastings és Marc Randolph. Eredetileg mint DVD kölcsönző és árusító vállalkozás kezdte meg a működését, míg végül kivezették a hagyományos kölcsönzési modellt. 1999-ben bevezették a havidíjas rendszert, a Netflix online előfizetéses szolgáltatást kezdett kínálni az interneten keresztül. Az előfizetők kiválasztották a katalógusból (a Netflix webhelyéről) az általuk megnézni kívánt filmeket és televíziós műsorokat, amiket ezután DVD-k formájában előre fizetett "visszaküldési borítékokkal" együtt postáztak a vásárlóknak. Ma már "a cég elsődleges tevékenysége a médiatartalmak előfizetéses alapon való szolgáltatása", főleg online streaming útján, amit a sokszínű, saját gyártású Netflix-tartalmak alapoznak meg.

Az Amazon fejlődéstörténete

Az Amazon szó hallatán az emberek többségének a Jeff Bezos által létrehozott webáruház jut eszükbe. Manapság már egyértelmű, hogyha valamire szükségünk van - legyen az szinte bármi - az innét pár kattintással beszerezhető. De hogyan is tette egy garázsból indult ötlet Jeff Bezost a világ egyik leggazdagabb emberévé és ez hogyan hat a világra? 

Robotika

A robotika az a tudomány és technológia, amely olyan gépeket tervez majd állít elő, amelyek képesek megismételni, vagy helyettesíteni az emberi feladatokat.

A robotika története:

A robotika szót először a cseh író, Karel Capek használta 1921-ben egy színdarabjában. Később Isaac Asimov az orosz-amerikai sci-fi író népszerűsítette el a kifejezést regényeiben. Isaac Asimov alkotta meg a robotika három törvényét. 

• Első törvény: "A robot nem árt az embernek, vagy tétlenségével nem engedi, hogy az ember kárt szenvedjen." 
• Második törvény: "A robotnak be kell tartania az emberek parancsait, kivéve, ha ezek a parancsok ellentétesek az első törvénnyel."
• Harmadik törvény: "A robotnak oly mértékben kell megvédenie saját létezését, amennyiben védelme nem ütközik az első és a második törvénnyel."

"Every step you take, I'll be watching you" – A geolokáció állandósulása

 A geolokációs szolgáltatások ma már láthatatlan módon kötik össze minden egyes lépésünket a való életben a digitális lábnyomainkkal. A 20. század félelmei az állandó megfigyelésről a 21. századra kamerák tömkelegével teljesült ki. A CCTV kamerák nagyobb világvárosokban le tudják követni egyes emberek napi mozgását. Viszont az okos eszközök elterjedésével a felhasználók azonosítása és követése megannyi eszközből egyben teljesül ki: az okostelefonokban.

De milyen pontos is a mai okos eszközök helymeghatározási képessége? Melyek azok a számunkra láthatatlan rendszerek, amelyek azonosítani és követni tudják a felhasználókat és az adataikat felhasználva befolyásolni tudják az életünket? 

Digitális Bölcsészet - a humán tudományok modern kutatási módszere

https://www.rawpixel.com/search/technology

A látszólag fokozatosan digitális alapokra helyeződő társadalom számára a fizikai akadályok leküzdése már-már természetes igényként fogalmazódik meg.

A digitális bölcsészet kapcsán talán el is felejthetjük ennek a korszaknak az árnyoldalait, mivel a technológiai fejlődés nem csak az eddigi módszereket képes praktikusabbá tenni, hanem adott esetben újak létrehozására is alkalmas lehet.

A mesterséges intelligencia segítségével a kutatók képesek automatizálni munkafolyamatokat, ezáltal az idő- és erőforrásigényt is képesek csökkenteni.

A digitális bölcsészet jövője nagyban függ attól, hogy a jelenlegi vagy a közeljövőben felhasználható technológia segítségével milyen eredményeket lesznek képesek a kutatók felmutatni, azok mennyivel tudnak hozzájárulni a humán tudományok fejlődéséhez, valamint milyen formában lesz képes beilleszkedni a már meglévő tudományok közé: egyfajta támogató szerepben marad vagy esetleg különálló diszciplínává válik-e.

Mesterséges intelligencia