keresés

2020. május 28., csütörtök

SZEMLE 2020. TAVASZ/NYÁR

TARTALOM

ÁLHÍREK
Bácskai Anna Amália: A majdnem halálos halálsugár
Kapás Dániel Péter: Hírek, álhírek és egy világjárvány

KARANTÉN
Kovács Attila: A koronavírus és az internetes szolgáltatások
Jurácsik Virág: A Zoom adatvédelmi botrány
Csábi Evelin: A Google lépései a koronavírus okozta helyzet megsegítésére
Boros Vivien: Goodbye privacy - azaz személyes adataink felhasználása a koronavírus idején

FÉLTETT JOGAINK
Kovács Emese: Az adatvédelem fontossága
Besze Dóra: Mindenki nyitott könyv, avagy hogyan válik azzá amint beszerez egy okostelefont
Lányi Gusztáv Dániel: Az adatvédelem és a kommunikáció kompromisszumai a Facebookon
Nagy Ramóna: Facebook a mai világban
Sajbán Márton Ivor: Vesztegetés vagy segítség?
Weibl Kinga: A szerzői jog szövevényes labirintusa

JÖVŐKÉPEK
Szatmári Mária Terézia: Digitális nomádok, coworking, mobilitás
Rigó Rebeka: A mobil hálózatiság jövőképe - neonomádok és homeworking
Kovács Krisztina: "Tudnak a gépek gondolkodni? "
Nagy Lili: Mindennapi robotika – avagy építsen Ön is robotot!

WEBTARTALOM
Guld Csenge: A "nagy streamingháború"
Benke Tamás: Tartalomkezelő megoldások személyes weboldalak létrehozásához
Madácsy Tímea: Könyvre épült internetes mikrokozmoszok
Ágoston Szász Katalin: Párhuzamos valóságok: nyomtatott és eletronikus könyvek – a Gutenberg Project és a MEK fontosságáról
Takáts Enikő: A mémek hatalma a digitális kultúrában


VISSZATEKINTÉS
Reegn Frigyes: Szent Tamás és a lyukkártyák - A digitális bölcsészet kezdetei
Pécsi Anita: Az Index.hu története (Internetto-Uj Péter)
Szabados Réka: A Wikipédia története
Gyenes Anna: Az Amazon.com fejlődéstörténete - Az évszázad egyik legsikeresebb startupja
Kovácsné Fok Melinda: iWiW: A legsikeresebb magyar közösségi oldal története
Becz Viktória: A Facebook hatalomátvétele -Kettősmérce : lehetőségek és veszélyek a közösségi oldalon
Gyurek András: A fájlmegosztás története (P2P, torrent)
Téglás Emma: Képmegosztás: floppy-tól az instagram-ig
Kálmán Tímea Mónika: Youtube történelem és további napjainkban népszerű videomegosztó oldalak felsorolása
Farkas Gabriella: Apple napjainkban - As American as apple pie



2020. TAVASZ - SZEMLÉZETT HÍREK

Flachner Balázs (index.hu): Az internet helyett saját magát falta fel minden idők legveszélyesebb vírusa 
Bácskai Anna: Csak zenél, nem támad meg
Sally Adee (spectrum.ieee.org): What Are Deepfakes And How Are They Created? 
= Besze Dóra: Mindenki nyitott könyv, avagy hogyan válik azzá amint beszerez egy okostelefont
______________________________________________________________
Boros Vivien: Goodbye privacy - azaz személyes adataink felhasználása a koronavírus idején
______________________________________________________________ 
Koi Tamás (hwsw.hu): Kiderült, mennyit hoz a YouTube a Google-nek 
Olga Robinson, Marianna Spring (bbc.com): Coronavirus: How bad information goes viral
Flora Carmichael, Marianna Spring (bbc.com): Coronavirus: Here's how you can stop bad information from going viral
Kapás Dániel Péter: Fake News – Harc az álhírek ellen
Samira Lazarovic (ford.: Meyer Krisztina) (goethe.de): Mit tehetnek a könyvtárak az álhírek terjedése ellen?
Kellner Dóra: Okostelefon függés az Y-generációs szülők gyerekeinél
______________________________________________________________
Dan Goodin (arstechnica.com): Flaw in billions of Wi-Fi devices left communications open to eavesdropping
Kovács Attila: Nem harap, de figyelmeztet - Boston Dynamics Spot bevetésen
Kovács Attila: A koronavírus és az internetes szolgáltatások
______________________________________________________________
Molnár Csaba (index.hu): Szakítás a digitális korban: feltört fiókok, teljes lejáratás
Kovács Emese: Az ex bosszúhadjárata
Bolcsó Dániel (index.hu): A távoktatás egy kész adatvédelmi rémálom
Lányi Gusztáv: Hatalmas mennyiségű felhasználó adatai szivárogtak ki a Facebook-tól
Lawrence Robinson, Jeanne Segal, Ph.D. (helpguide.org): Bullying and Cyberbullying
Lányi Gusztáv: Zaklatás és kiberzaklatás
= Lányi Gusztáv: Az adatvédelem és a kommunikáció kompromisszumai a Facebookon
______________________________________________________________
Bolcsó Dániel (index.hu): Minden lépésedről tudnak, és bármit megtehetnek az adataiddal
Nagy Ramóna: Facebook a koronavírus idején
Nagy Ramóna: Facebook a mai világban
______________________________________________________________
Molnár Csaba (index.hu): Nem, az 5G a koronavírust sem terjeszti
Németh Zita: Telemedicina, avagy a távgyógyítás új rendszere
______________________________________________________________
Madeleine Kearns (nationalreview.com): Pornography Is a Public-Health Problem
Pap Gábor: A pornográfia átkos és áldott világa - a PornHub Betekintő
= Pap Gábor: A pornográfia átkos világa - A gyermekpornográfia
______________________________________________________________
Nagy Nikoletta (24.hu): Ezen a folyosón született meg a világháló
= Sajbán Márton: Vesztegetés vagy segítség?
______________________________________________________________
Zsuppán András (index.hu): Rengeteg gyönyörű néprajzi fotót digitalizáltak
Szatmári Teréz: Digitális nomádok, coworking, mobilitás
______________________________________________________________
Dr Umair Akram (theconversation.com): Depression memes may be a coping mechanism for people with mental illness
Takáts Enikő: Depresszív mémek
Sáringer Viktória (kozossegi-media-mindenkinek): Egy kis nevetés sosem árt! - Koronavírus mémek a közösségi média térben
Takáts Enikő: Hazai poénok karantén idején
Derrick Bryson Taylor (nytimes.com): The Social Media Challenges Helping Keep Boredom at Bay
Takáts Enikő: Mesterséges intelligencia és az abszurdista mémek
Takáts Enikő: A mémek hatalma a digitális kultúrában
______________________________________________________________
Timothy B. Lee (arstechnica.com): Internet Archive offers 1.4 million copyrighted books for free online
Weibl Kinga: A szerzői jog szövevényes labirintusa
______________________________________________________________
(index.hu): Oroszország levágja magát a globális internetről
Zádori Zsófia: Szingapúr és a robotkutya
______________________________________________________________

Kronologikus hírszemle - Fodor János gyűjtése

______________________________________________________________


i m p r e s s z u m

az
Szerzőink másodéves BA hallgatóink - felelős szerkesztő: Fodor János PhD

2020. május 21., csütörtök

A pornográfia átkos világa - A gyermekpornográfia

A cikk sorozat következő darabja rendhagyó módon csak az adott kérdéskör egyik megközelítési módjával fog foglalkozni, - ezért is hiányzik a megszokott cím második fele - annak az apropóján, hogy a gyermekpornográfiának semmilyen értelmezési körében nem lehet beszélni "áldott" oldaláról.

De mielőtt alaposabban elmélyülünk ebben a gyomorfelforgató világban, érdemes leszögezni valamit, hogy a kifejezés félrevezető, és pont emiatt a szakértők sem szeretik igazán használni: a pornográfia szócska már magában "azt a hamis látszatot kelti, hogy gyermek részéről egy önkéntes, illetve egy valódi beleegyezésen alapulna, hogy szexuálisan használják, bántalmazzák őket." - fogalmazza meg Dr. Gyurkó Szilvia.

A gyerekpornó a szexuális erőszak dokumentuma, az egyik legsúlyosabb szexuális abúzus, amit gyerekkel szemben el lehet követni.

2020. május 20., szerda

Mesterséges intelligencia és az abszurdista mémek

Példa az egyik kevésbé értelmezhető generált mémre

A mém generátor


Az internet humoristái, kik az elmúlt évek legikonikusabb poénjaival szórakoztattak minket, most ellenfelükre találhatnak egy mesterséges intelligencia képében, mely másodpercek alatt elvégzi munkájukat. Az interneten már régóta ismert Imgflip nevezetű oldal, melyen személyre szabható mémeket és GIF-eket lehet készíteni, 2019-ben egy olyan mém generátort mutatott be, ami egy kattintásra a 48 legnépszerűbb mém sablonnak ad feliratot, az erre a feladatra tanított AI segítségével. A generátor a This Meme Does Not Exist nevet kapta.

Deepfake


Ezek a "does not exist" weboldalak ugyanazt a fajta technológiát használják amelyeket a deepfake videóknál is. Deepfake-nek értjük ezeket a hátborzongatóan reális, de teljesen hamis ábrázolásokat, tökéletes kombinációja a CGI kreativitásnak és a fejlett gépi tanulásnak. Természetesen azonnali aggályok merültek fel a technológiával kapcsolatban, mivel nagyon egyszerűen lehet nem csak álhíreket terjeszteni vele, hanem embereket is zaklatni. Talán az egyik leghíresebb eset Scarlett Johanssonhoz köthető, akinek az arcát különböző deepfake pornó videókban lehetett viszont látni.

Mikor ezt a technológiát mémekhez kötjük egy kevésbé gonosz végeredményt kapunk. A legtöbb mémnek, amit az AI generál persze nincs sok értelme, de egy 30 percre akár el lehet szórakozni vele.

Mi lesz a tévével

Aki figyelemmel kíséri a médiapiac alakulását, annak minden bizonnyal nem kerülte el a figyelmét, hogy ellentétben a tíz-húsz évvel ezelőtti trendekkel a nagyobb tévécsatornák nézettsége nem nő hétről hétre, hanem folyamatosan csökken. 



Mindenki nyitott könyv, avagy hogyan válik azzá amint beszerez egy okostelefont


Kevés olyan embert tudnánk felsorolni a környezetünkből aki még nem rendelkezik okostelefonnal. Nagymamák, nagypapák, nagybácsik, bárki. Miért is okolhatnánk ezért őket? Hiszen olyan sok mindent megkönnyít. Ez igaz is, valamint nem is konkrétan vele van a probléma, hanem, hogy mások milyen adatainkhoz férnek hozzá a készülékünk segítségével.

Depresszív mémek

A mém egy kicsit olyan, mint egy belső poén az egész internettel. Az emberek megosztják tapasztalataikat és véleményüket vele vicces képek és/vagy feliratok segítségével. Ezek általában könnyed témával rendelkeznek az élet bármelyik területéről, de van egy olyan fajtája ami inkább a nyugtalanítóbb aspektusokat helyezi előtérbe: reményvesztettség, halál, depresszió, szorongás stb. Ezeket hívjuk, úgymond depresszív mémeknek. 

Depresszív mémek helye az interneten


Bár egyesekben aggodalmat kelthet ez, kutatás igazolja, hogy az emberek akik depresszióval élnek együtt jobban preferálják ezeket a mémeket, mivel ezeken keresztül jobban megtudják értetni érzéseiket. Ezek a negatív poénok és fekete humor segíthet, hogy máshogy lássák a helyzetüket, érzéseiket.

Mivel negatív érzéseiket egyedi módon irányítják, a humort is máshogy használják. Ahogy egyre több több depresszív mém üti fel a fejét, egyértelműbb, hogy depressziós emberek mulattatónak és élvezetesnek találják ezeket. Gyakran komfort hoz számukra, hogy ezekkel az érzésekkel nincsenek egyedül, egyfajta közösség érzetet adva nekik azzal, hogy ezeket a poénokat sorstársaikkal megoszthatják.

Az érme másik fele


Bár a fentiekben a pozitív aspektusa lett bemutatva, fontos tudni, hogy ezek a interneten terjedő poénok is tudnak ártalmasak lenni nagy dózisban. Minél többet látják ezeket a ironikus, gúnyos, negatív nézeteket ismételni, annál gyorsabban repetitívek lesznek és visszahúzhatják őket ugyanazokba a gondolatmenetekbe, amiktől próbáltak megszabadulni. Fontos azt is megjegyezni, hogy nem minden depresszióval küzdő ember kedveli az effajta humort és nem mindenki küzd ezzel a mentális betegséggel, aki pedig igen.

Hírek, álhírek és egy világjárvány


Az álhírek elterjedése napjaink egyik jelentős problémájává vált. Sokan foglalkoznak magával a álhírekkel, mint jelenséggel, és sokan figyelmeztetnek a veszélyeire. Ha az álhírek valóban problémát jelentenek, akkor nem elég csak beszélni róluk, hanem megoldási javaslatokra is szükség van: mit lehet tenni az álhírek megjelenése ellen és a terjedésük megakadályozására? Egyáltalán lehetséges ez? Az álhírek veszélyeire figyelmeztettek már újságírók, politikusok és techcégek, valamint a könyvtárosok nemzetközi szövetsége is.

Sok pénzt termeltek a zsarolóvírusok

Sok embernek minden pénzt megérnek az adatok, melyeket a számítógépén tárol. Lehetnek ezek családi fényképek, üzleti szerződések, gazdasági, pénzügyi iratok, személyes dokumentumok, szakdolgozatok vagy házi feladatok. Ezt használják ki a zsarolóvírusok fejlesztői.


Mesterséges intelligenciával a vírus ellen

Az utóbbi hónapokban mind megtanulhattuk, hogy egy légúton terjedő vírus okozta járvány ellen a leghatásosabb ellenszer az úgynevezett szociális távolságtartás, ami annyit jelent, hogy nem megyünk egymáshoz olyan közel, hogy az újfajta koronavírus aprócska képviselői átugrálhassanak rólunk másokra vagy másokról ránk.


Hazai poénok karantén idején

Visszatekintve a felkavaró események sorozatára, amellyel a 2020-as év indult - Irán és az USA közti feszült helyzet, ausztráliai tüzek, Covid-19 vírus - nem meglepő, ha az emberek kezdenek besokallni. A megrendítő helyzet közepette természetes, hogy az emberek egy kis kikapcsolódásra vágynak, egy kis örömre az ürömben. Az egyik legjobb oldószer a feszültségre a közösségi médián terjedő mémek. Nem csak segítenek feldolgozni ezeket felzaklató eseményeket vicces és #relatable tartalommal, de azzal hogy saját tapasztalatainkat megosztjuk másokkal egy közösségi érzetet is kapunk. Az emiatt összekovácsolódott online csoportok segítenek hogy ne érezzük egyedül magunkat ilyen körülmények között.

Forrás: https://www.pinterest.at/pin/637118678523507169/

Karantén ideje alatt a hazai mémek is rohamos számban megnövekedtek. Az egyik legnépszerűbb Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője lett. Mivel a kormány reklámjain keresztül naponta többször is elhangzik az intése elég gyorsan gúnyolódások célpontja vált, ahol a poén az hogy mindenhol megtalál téged és tudja ha nem mosol kezet.

Forrás: https://kozossegi-media-mindenkinek.blog.hu/2020/04/02/s_v_koronavirus_memek_a_kozossegi_mediaban#

Nagy népszerűségnek örvend még Kovács András Péter humorista ´Maradok. Itthon´ c. "karanténslágere". Csupán két hónap alatt közel két millióan tekintették meg a videót melyben humoros módon mutat rá mennyire fontos, hogy otthon maradjunk, továbbá mit tehetünk a vírus megelőzésére.

Részlet a Maradok. Itthon. (zenés karanténsláger) c. videóból

Komoly veszélyben a Netflix

Sokak szerint a 21. század egyik legnagyobb és legmeghatározobb fejlesztése a streamingszolgáltatás. Ide sorolhatjuk például az HBO Go-t, de a legnagyobbként akkor is a Netflix-et tartjuk számon.

Mai helyzet

Egészen zavarba ejtő, ha kimondjuk a számot, hogy 170 millió előfizetővel rendelkezik a Netflix. Azonban csak az előfizetők harmada amerikai néző, az előfizetők többsége a nemzetközi piacról érkezik. Ez is mutatja mekkora fejlődésen ment keresztül a szolgáltató az elmúlt években. Ami ennél is jobban megerősíti a nagyságát, az a Netflix elért eredményei. A saját gyártású filmjeivel és sorozataival az eddigi legtöbb, összesen 34 jelölést zsebelt be a Golden Globe díjátadóra.

A próbléma

Bár az előbb említett eredmények szépek, a szolgáltató akkor is bajban lehet. Ennek pedig legjelentősebb oka, az elmúlt hónapokban megjelent konkurrensek, azok közül is a legnagyobb veszélyt a Disney+ streamingszolgáltatás jelenti. Az újonnan megjelenő szolgáltatásra az első negyed évében 28,6 millióan fizettek elő. A Netflixnek 5 évbe telt mire ekkora számot tudott produkálni. Pénzügyi szakértők szerint a Disney+ megjelenése csak tovább növelheti a Netflix adósságát és akár több millió hazai nézőt is elveszíthet. Az sem segít a Netflix helyzetén, hogy a Disney-hez képest az előfizetési díjuk majdnem a duplája. Ezen felül a Disney olyan húzóneveket tudhat magáénak mint a Marvel, a Star Wars és a Pixar.


A Netflix törekvései

Megoldást jelenthet a Netflix számára, hogy az elmúlt években tényleg rendkívüli módon terjeszkedik és bővül. Rengetek nemzetközi előfizetőt tudhat magáénak, és remélheti, hogy hűségesek maradnak. Emellett, ahogy említettem már élen jár a saját gyártású tartalmakban. A hazai előfizetőknek mindenképp pozitívitást sugall, hogy egyre több sorozat és film érhető el magyar szinkronnal, de már a legtöbb megosztott videóhoz magyar felirat is társul. Megjelennek magyar gyártású tartalmak is a streaming oldalon, ami még impozánsabb lehet számunkra. Reméljük talpon marad és túléli a Netflix.

Források:

A szerzői jog szövevényes labirintusa

A szerzői jog története már az ókori Rómában kezdetét vette. Megjelentek az irodalmi művek sokszorításához kapcsolodó, a szerző és könyvkereskedő közti szerződések. Majd az idők során a fejlődésnek, illetve az individualizmus megjelenésének hála és az emberekben kialakult társadalmi igény hatására létrejön  a mai szerzői jogi védelem. Lényege a tulajdon (szellemi alkotás) védelme, amely az emberi kreativitás eredményeként jön létre. A védelem a mű létrejöttének pillanatától fogva megilletti a szerzőt, anélkül, hogy bármiféle hatósági bejelentést kéne tennie.

2020. május 19., kedd

Biztosítás internetes zaklatásra

A 21. század egyik legnagyobb problémája, ami talán soha nem fog eltünni, az internetes zaklatás. Megtalálhat bárkit kortól és nemtől függetlenül. Azonban legnagyobb veszéllyel mégis csak a gyerekekre illetve a serdülő korosztályra van. Itt jön képbe a Colonnade biztosító és az online megköthető Cyberbullying biztosítás.


Miért más ez most?


Nem egy alacsony szám villan be, ha arra gondolunk, hogy csak hazánkban minden harmadik gyerek esik áldozatául az internetes zaklatás bármely formájának. Az angol kifejezéssel élve "cyberbullying" jelenség több cselekvést foglal magába. Ilyenek például a bántalmazás, megalázás, valamint a személyes információkkal való visszaélés. A kronavírus következtében törvénybe hozott online oktatás miatt még több gyereket érint, hiszen szinte az egész napjukat internet közelében töltik. Ez azért veszélyes mert az internet egy humán szempontból nehezen ellenőrizhető felület. Könnyen tevékenykedhet rajta úgy a gyermekünk, hogy nem figyelünk fel semmi szokatlanra.

Eltérő online élet


Az online zaklatásnak elsősorban a Z generáció tagjai vannak kitéve, tehát a kisiskolások és a tinédzserek. Számukra az internet és az online tér az elsődleges, ami azért gond, mert nincsen meg az online érettségük, azaz a felelősségtudatuk és identitásuk ahhoz, hogy önmagukra biztonságos felhasználokká váljanak. Szórakozásuk elsősorban a vizuális tartalmakból fakad. Videókat, képeket nézegetnek, osztanak meg, viszont mindezt nem tudatosan teszik, anélkül, hogy tisztában lennének tetteik hatalmával.

Mi a teendő?


A Z generáció gyerekei még nincsenek tisztában a világgal és nem mindig látják tisztán a helyzetet, ezért előfordul, hogy észre sem veszik, hogy bántalmazás áldozatául estek. Ebből kifolyólag a szülőnek kell cselekednie. A gyerekek egyre több online felületen töltött idejük miatt döntött úgy a Colonnade Biztosító, hogy új terméket dob a piacra. Ez pedig egy olyan biztosítás ami a cyberbullying esetében nyújt segítséget. Megelőzni sajnos így sem lehet a zaklatást, azonban a történtek után segítséget nyújt, ez pedig két fő szolgáltatást jelent. Elsősorban ügyvédet biztosít a bántalmazottnak, aki segít a nem kívánt tartalom online eltültetésében, valamint megteszi a lehtséges jogi lépéseket a biztosított helyett. Másodsorban pedig amennyiben igény van rá, szervez pszichológiai találkozókat és természetesen a költségeket is biztosítja, így segítve az áldozatot.

Forrás:
IT café - Már a gyerekek internetes zaklatására is köthettő biztosítás

Adatlopások: a biztonság hamis illúziója?


Mind a mai napig érkeznek hírek, amelyek arról tudósítanak, hogy csalók megkaparintották mások személyes vagy céges adatait. A csalók eszközei változatosak, ha az érzékeny információk megszerzése a cél: a nyereményjátéknak álcázott adathalász e-mailektől kezdve a komoly informatikai tudást feltételező hackertámadásokig bármi szóba jöhet. Lássuk, milyen konkrét esetek fordulnak elő: kik és milyen adatokhoz próbálnak meg hozzájutni, és mindezt milyen úton próbálják meg elérni.

Vesztegetés vagy segítség?

A WikiLeaks alapítója

A képen Julian Paul Assange, a WikiLeaks internetes portál alapítója látható. Tavaly tavasszal vették őrizetbe az angol hatóságok, miután Lenín Voltaire Moreno Garcés Ecuador 42. elnöke megvonta tőle az országa által az azt megelőző hét évben a londoni nagykövetségén neki biztosított menedékjogot.




2020. május 16., szombat

A Zoom adatvédelmi botrány

Forrás: in.mashable.com
A utóbbi hónapokat gyökerestül megváltoztató koronavírus, az az a COVID-19, az élet szinte minden területén nagy felfordulást okozott. A munkahelyünket beköltöztettük otthonainkba és igyekeztünk alkalmazkodni a kialakul helyzethez. Ezt az átállást sokban segítették az olyan nagy cégek, mint a Google, hogy a feladatok elvégzéséhez többek közt ingyenessé tették videóhívás szolgáltatásukat, a Meet-et. Ugyanezt a lépést a Zoom is megtette, ám nagy port kavart maga után az egymás után fellépő adatvédelmi hibáival.

2020. május 15., péntek

Tartalomkezelő megoldások személyes weboldalak létrehozásához

Az Interneten böngészve a weboldalak megszámlálhatatlan sokasága kápráztatja el az embert. A tartalmi, formai sokszínűség ellenére a weboldalak belső felépítése gyakran „egy kaptafára megy”. A weboldalak nagy részének szerkezetét a HTML dokumentum-leíró nyelv, valamint a CSS stílusdefiníciós nyelv határozza meg. Az ily módon kialakított vázra, webböngészőben futtatható programkódok vannak „ráültetve”, melyek sokféle programozási nyelven (pl. Java, PHP, JavaScript, ASP.NET) készíthetők, és összetettebb progamkönyvtárakat is használhatnak (pl. Node.js, Ext JS, AngularJS, Go), az oldalak interaktívvá tételéhez. A statikus tartalmat ezek a programok teszik „élővé, mozgóvá”, és ez teszi lehetővé, hogy változatlan dokumentumok olvasása helyett filmet nézzünk, képeket szerkesszünk, videóbeszélgetést folytassunk, függvényeket ábrázoljunk, és számtalan más dolgot tehessünk egyetlen programon, a webböngészőn belül. Így vált mára szinte minden szellemi tevékenységhez hasznosítható segédeszközzé az a böngésző, mely a 2000-es évek elején még jóformán csak olvasásra, zenehallgatásra, képek nézegetésére, és esetleg levelezésre volt alkalmas.

Személyes weboldalak

Személyes weboldalManapság nemcsak a vállalkozások, hanem a magánember számára is szellemi elvárássá, sőt anyagi létkérdéssé válhat, hogy önmagának Internetes megjelenési felületet biztosítson. A közösségileg használt felületek (fórumok, közösségi oldalak, audiovizuális megosztók stb.) mellett, sokan vágynak arra, hogy személyes weboldaluk, honlapjuk legyen, amely névjegyként tájékoztatja az érdeklődőket arról, ami őket érdekli, vagy amivel ők a közösség, embertársaik szolgálatára lehetnek. Nem kell tehát okvetlenül magamutogatást vagy önzést látunk abban, hogyha valaki szeretne egy efféle saját honlapot.

A legtöbb ilyen weboldal – amint a néhány éve divatba jött, ún. Onepager portálok is – kis terjedelemben mutatja be készítője szakmai tapasztalatait, érdeklődési körét, élményeit, esetleg üzleti ajánlatait, és megadja a legfontosabb elérhetőségeket, hivatkozva egyéb, webes közösségi felületekre.

Hogyan?

Kérdés: hogy lehet ilyen személyes weboldalt készíteni? Mik a technikai lehetőségek? Milyen költségekkel jár az oldal létrehozása és fenntartása? Milyen előismeretek (netán szakismeretek) szükségesek hozzá?

Voltaképpen három fő lépcsőfokot kell bejárnunk, ha működő weboldalt szeretnénk készíteni:
  1. Létrehozás.
  2. Fenntartás.
  3. Tartalomkezelés.

A továbbiakban, a technikai részletkérdéseket mellőzve, és hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül, szeretnék néhány válasz-lehetőséget bemutatni a fenti kérdésekre.

1. Létrehozás = Technológia kiválasztása

Bármilyen technológia mellett döntünk is, számítanunk kell rá, hogy az a weboldalunk kinézetét, a működtetéséhez szükséges munka mennyiségét és jellegét, valamint az oldal használhatóságát is, tartósan befolyásolni fogja.

Technológia kiválasztása

 Egy komolyabb előismeretek nélküli, de érdeklődő (tanulékony) személy számára a következő technológiai lehetőségek kínálkoznak személyes weboldala létrehozásához:
  1. Statikus weboldal (HTML/CSS template alapján):
    Ez annak ajánlható, aki hajlandó HTML és CSS tudását fejleszteni. Az alapokat könyvekből, és Internetes oldalakról elsajátíthatjuk. Még alaposabb tudás mellett is ajánlott azonban, hogy ne a „semmiből” hozzuk létre weboldalunk forráskódját, hanem válasszunk mintát (template-et), és azt alakítsuk saját ízlésünk szerint. Ilyen weboldal-sablonok forráskódját ingyenesen letölthetjük; de gyakorlottabbak egy nekik tetsző weboldal forráskódját, és az abból hivatkozott egyéb fájlokat (CSS, JS, ikonok, háttérképek) is felhasználhatják. Voltaképpen minden weboldal letöltésekor, ha „teljes mentést” végzünk, nemcsak a szöveges és képi tartalmat, hanem a weboldal aktuálisan látható teljes formázását és ikon-készletét is letöltjük. (Ez látható a letöltés után, a hasonnevű mappában, mely a weboldal-fájl mellé kerül a fájlrendszerbe.)
    E módszer nagy előnye, hogy a weboldal szerkezete, kinézete és tartalma korlátlanul átalakítható, hátránya azonban, hogy a szerkesztés munkaigényes, és a weboldal interaktívvá tétele is igen nehézkes. Ritkán változó tartalmú, vagy nagyon egyedi megjelenésű oldalakhoz ajánlható.
  2. Generált weboldal (generátorból vagy szövegszerkesztőből):
    A grafikus (WYSIWYG) szövegszerkesztőknél (pl. MS Word, LibreOffice) lehetőségünk van arra, hogy a megszerkesztett dokumentumot HTML fájlként mentsük el. A mentés során a szövegszerkesztő a látható dokumentumnak megfelelő HTML kódot generálja le. Ezt a HTML fájlt, valamint a kapcsolódó (hivatkozott) fájlokat (pl. képeket) egy webszerverre feltölthetjük, és máris rendelkezünk egy „egyoldalas” weboldallal. A szövegszerkesztők mellett Internetes, és asztali alkalmazások is találhatók, melyek a grafikus előnézetben megszerkesztett weboldalnak megfelelő kódot legenerálják. Így nincs más dolgunk, mint e kódot a szerverre feltölteni. Esetenként azonban még erre sincs szükség, hiszen e cégek (pl. GoDaddy, Jimdo, SITE123, Squarespace, Weebly, Wix) a grafikusan megszerkesztett weboldalunk számára teljes körű hosting szolgáltatást is nyújtanak. Így honlapunk azonnal publikálható az Interneten.
    Ennek a módszernek az előnye a gyorsasága, hátránya azonban, hogy a statikusan legenerált oldal utólag már nem változtatható, hanem a frissebb verziót újra le kell generálni (a szövegszerkesztő, vagy a segédprogram segítségével).
  3. Egyedi fejlesztésű weboldal:
    Webes fejlesztésre szakosodott vállalkozót is megbízhatunk személyes weboldalunk elkészítésével. Így látszólag minden fáradságtól mentesülünk, és ha az illető valóban szakértő, akkor gyakorlatilag bármilyen extravagáns igénynek megfelelő weboldalt tud számunkra készíteni. Ennek a módszernek az előnye, hogy – látszólag – kevés erőfeszítésbe kerül, hátránya viszont, hogy költséges. Emellett a fejlesztőnek szüksége van részletes útmutatásra ahhoz, hogy elvárásainkat megvalósítsa, amit néha legalább akkora erőfeszítés biztosítani, mint magát a weboldalt elkészíteni. Egyedi megjelenéshez gyakran külön grafikai tervezőmunka szükséges. Nagy költségigénye miatt üzleti célú weboldalakkal szoktak szakértő fejlesztőt vagy fejlesztő-csapatot megbízni, de ilyen esetben nemcsak a weboldal, hanem az üzleti modell is sokat számít, aminek megvalósításához az oldal készül. Sajnos ugyanis a legjobb üzleti weboldal sem működhet jól, ha a mögötte álló üzleti gondolat nem bizonyul gyümölcsözőnek.
  4. Blog:
    A mai blogszolgáltatók gyakran ingyenes tárhellyel és (al-)domainnévvel együtt, kiforrott, testre szabható megjelenésű blogot biztosítanak felhasználóiknak, melyet könnyen át lehet alakítani, hogy inkább személyes weboldalnak, mintsem internetes naplónak hasson. A blog létrehozása tehát az egyik legolcsóbb és leggyorsabb módja annak, hogy személyes weboldalhoz jussunk, ám megjelenésének, szerkezetének testre szabhatósága a többi megoldáshoz képest korlátozottabb, vagy legalábbis nagyobb hozzáértést igényel.
  5. CMS = Content Management System = (Internetes) Tartalomkezelő Rendszer
    A CMS rendszerek alkalmazása a fenti módszerekhez képest, egyfajta középutat jelent, mely sok előnyös vonásukat egyesíti. A CMS rendszereket webes tárhelyünkre telepítve, kész megjelenési és szerkezeti megoldásokat, valamint beépülő funkcionális (programozott) modulokat kapunk, melyeket akár eredeti formájukban hagyhatunk, vagy bizonyos mértékig, CSS szerkesztéssel, és a modulok paraméterezésével, még inkább személyre szabhatunk. Az ingyenesen elérhető CMS-ben, és a hozzá tartozó formázási sablonokban megkapjuk azt a fejlesztői hozzáértést, melyet egyébként sokkal magasabb áron kellene megvennünk. Oldalunkat ugyanolyan könnyen kezelhetjük, mint egy blogot – ehhez elegendők a legalapvetőbb HTML szerkesztési ismeretek is, melyeket pár perc alatt el lehet sajátítani. Nehézkessége a CMS rendszereknek, hogy bizonyos határon túl ugyanolyan komoly felkészültséget igényel a testreszabásuk, mint a saját fejlesztésű weboldalaké, valamint hogy a kész megoldási sémákból emiatt nehezebb kitörni, és a rendszer telepítése is bizonyos szakértelmet kíván.
Akár egyetlen oldalból álló bemutatkozó webhelyről, akár sokrétű személyes honlapról van szó, a CMS rendszer használata előnyös választásnak tűnik, mert a folytonosan frissíthető tartalomkezelő keretrendszer, a beépülő modulok, valamint megjelenítési sablonok folytán, az oldalt bármikor könnyedén bővíthetjük, vagy modernizálhatjuk. Így, ideális esetben, akár évtizedekig is korszerű megjelenésű oldallal rendelkezhetünk.

2. Fenntartás: Tárhely, domainnév, futtatókörnyezet

Akármelyik megoldást is választjuk, tárhelyre mindenképpen szükségünk van, ahová oldalunk feltöltve, elérhetővé válik az Interneten.

A tárhelyet lényegében két helyről szerezhetjük be:
  1. Ingyenes és fizetős tárhely-szolgáltatóktól.
  2. Valamely Internetes szolgáltatás részeként.
Egyes nonprofit, vagy tudományos szférában működő szervezetek (pl. alapítványok, egyetemek, kutatóintézetek) kínálnak ingyenes tárhelyet weboldalak számára. Ugyanilyen ingyenes tárhelyet piaci alapon működő szolgáltatók is nyújtanak, azonban ez esetben vagy a weboldalon, vagy annak (külső szemlélő számára rejtett) kezelőfelületén, reklámok megjelenítésével szerez bevételt a szolgáltató.

A domainnév-regisztrációkor gyakran csekély méretű ingyenes tárhelyet is biztosítanak, melyre egy kisebb, statikus weboldalt fel lehet tölteni, és így a regisztrált domainnevet rögtön használatba vehetjük. A blogszolgáltatók pedig jelentős méretű, ingyenes tárhelyet nyújtanak felhasználóiknak.

Elvileg saját, dedikált webszerver, virtuális gép, vagy akár felhőszolgáltatás (IaaS) is szóba jöhet Internetes tárhelyként, ezek kezelése azonban gyakran meghaladja a laikus képességeit.

Hogyha tehát nincs lehetőségünk valamilyen ingyenes tárhelyet használni, indokolt egy tárhely-szolgáltatótól, évi 3-6 ezer forint nagyságrendű összegért, tárhelyet regisztrálni. Egyes szolgáltatók olyan, korlátlan tárolókapacitású tárhelyet nyújtanak ilyen összegért, mely „előtelepített” CMS-t tartalmaz. (Erről alább lesz szó.)

A tárhelyekhez többnyire tartozik valamilyen, a szolgáltató domainneve alá rendelt (al-)domainnév, így legtöbbször technikai értelemben nem szükséges külön domainnevet regisztrálni az oldalhoz. Ugyanakkor egyedibbé tehetjük oldalunkat, ha saját domainnevet regisztrálunk. Ennek éves regisztrációs díja hozzávetőleg a fele a tárhely éves díjának, azaz jelenleg 1500-3000 forint körüli összeg. (A domainnév-regisztrátorok között is előfordulnak nonprofit szervezetek, ám maga a domainnév nyilvántartásba vétele mindenképpen díjköteles! A domainnév szolgáltatása DNS szerverekkel történik; nonprofit szervezeteknél tehát a DNS-szolgáltatás az ingyenes.)

Domainnév hozzáadásaAkár blog, akár statikus oldal, akár CMS-alapú a személyes weblapunk, hozzárendelhetjük egyedi domainnevünket, de ehhez a DNS szerveren megfelelő beállításokat kell végrehajtani, melyeknek igazodniuk kell nemcsak a használni szándékolt al-domainnévhez (pl. „www” előtaghoz); hanem a tárhelyünk technológiájához is. Egy CMS, de még inkább egy blogszolgáltatás DNS-beállítása összetett feladat, olykor csak többszöri próbálkozásra sikerül. Egy-egy beállítás elvégzése után, az eredményt olykor csak órák múlva próbálhatjuk ki, mivel a beállítások életbe lépéséhez, „hálózaton való elterjedéséhez” idő kell.

Hogyha CMS rendszert, vagy bizonyos dinamikus, szerver-oldali programkódokkal kiegészített weboldalakat akarunk használni, szükség lehet arra, hogy ne csak a weboldal fájljainak tárolására, hanem ezen programok futtatásához is megfelelő környezet álljon rendelkezésre. Az elterjedtebb CMS-ek leggyakrabban PHP futtatókörnyezetet („PHP motort”) alkalmaznak. Figyelnünk kell a tárhely-beállítás során, hogy a PHP verziószámát a CMS által előírttal egyeztessük.

A CMS-ek működéséhez emellett SQL adatbázisra is szükségünk van, mely egyrészt a CMS bejelentkezési adatait, másrészt a weboldal struktúráját leíró adatokat hivatott tárolni. A legtöbb tárhely-szolgáltató nyílt forráskódú, ingyenes SQL adatbázis használatát teszi lehetővé ( MySQL illetve PostgreSQL). Ezeket az adatbázisokat a CMS telepítése során megfelelően be kell állítani, és az adatbázis épségére később is ügyelni kell, különben a CMS használhatatlanná válhat (pl. a CMS nem lesz telepíthető, vagy a szerkesztési lehetőség megszűnhet, az autentikációs adatok sérülése miatt).

3. Tartalomkezelés

Aki már elkészítette személyes weboldalát, hamar ráébredhet, hogy a legnehezebb feladat a weboldal tartalmának feltöltése és aktualizálása. Itt mutatkozik meg leginkább a tartalomkezelő-felülettel ellátott blogok és CMS-ek előnye a többi megoldással szemben.

A tartalomkezelés rendszeressége, munkaigénye nagyban függ az oldal témájától. Bizonyos, híreket, közösségi eseményeket közlő oldalaktól, mit amilyen egy egyesület vagy kultúrház weboldala, elvárható, hogy heti, vagy akár napi rendszerességgel frissüljön és bővüljön.

Egy személyes weboldalnál is fontos, hogy a közölt adatok naprakészek legyenek, de nem okvetlenül kell folyton jelentős mennyiségű új tartalmat felvinni, vagy az egész oldalt újra és újra átdolgozni.

Fontos, hogy a weboldalról biztonsági mentéssel rendelkezzünk. A mentést statikus vagy egyedi fejlesztésű oldalnál összetettebb módon lehet elvégezni, de többnyire része a folyamatnak a weboldal statikus fájljainak FTP kapcsolaton keresztül való lementése, illetve az adatbázisok archiválása.
Egyes CMS-ek gombnyomásra képesek a teljes weboldal tartalmát archiváló fájlba kiexportálni, amit akár az oldal migrációjakor, vagy véletlen törlés miatti visszaállításakor is felhasználhatunk. Erre tehát akkor lehet szükség, ha pl. nemfizetés miatt a weboldalunkat a tárhely-szolgáltató törölte, vagy pedig egyik szolgáltatótól a másikhoz kell az oldalt áttelepíteni.

Különféle CMS-ek; telepítési megoldások

Felsorolni is nehéz, hogy hányféle CMS-t telepíthetünk tárhelyünkre, de a legtöbbnek közös vonása, hogy bizonyos méretű (statikus) tárhely mellett, PHP és SQL futtatási lehetőséget igényelnek.

CMS telepítése

A telepítést saját kezűleg, vagy előtelepített CMS esetében, gombnyomásra végezhetjük.

Saját kezű telepítésnél a CMS telepítőkészletét le kell tölteni, majd annak tömörített fájlrendszerét ki kell csomagolni, és (FTP-vel) fel kell tölteni a webtárhelyre. Ezután el kell végezni a megfelelő SQL adatbázis-beállításokat. Majd a webtárhelyre felmásolt fájlok közül el kell indítani a telepítő-varázslót, mely a böngészőben futva, végig vezet minket a CMS telepítésének utolsó, konfigurációs lépésein. (Ez lényegében az SQL és az FTP-vel feltöltött fájlrendszer összehangolását jelenti.)

Ezután kerülhet sor a domainnév beállítására (DNS rekordok szerkesztésére), a CMS testreszabására, majd pedig a tartalomfeltöltésére.

WP telepítése.

Hogyha úgynevezett „előtelepített tárhelyet” regisztrálunk, a CMS telepítési folyamata sokkal egyszerűbb. Ez esetben be kell lépni a szolgáltató által biztosított, külön telepítő-felületre. A felületen kiválasztjuk (akár 20-30 alternatíva közül), hogy melyik CMS-t kívánjuk telepíteni. A Joomla és a WordPress számít „piacvezető” CMS-nek.
Miután a CMS-t kiválasztottuk, az gyakorlatilag gombnyomásra települ. Ekkor a szerveren lévő telepítő-varázsló automatikusan végzi el a fájlok telepítését a szerverre, és nekünk már csak a további, konfigurációs lépéseket kell elvégeznünk. A folyamatot itt is a domainnév beállítása, és a tartalom szerkesztésének megkezdése zárja.

(Megjegyezzük, hogy előtelepítés hiányában sem kell okvetlenül a CMS-t saját kezűleg telepítenünk és beállítanunk, e munkát, bizonyos térítés ellenében, a tárhely-szolgáltató is vállalhatja.)

Minden fentebb vázolt, technikai munkafolyamathoz bőséges leírást, sőt bemutató videókat is találhatunk az Interneten.

Talán a fenti sorok kedvet ébreszthettek vagy növelhettek az Olvasóban, hogy elkészítse saját weboldalát; amihez sok sikert és kitartást kívánok!

Benke Tamás (2020. május 15.)

Linkek: