Az internet produktív oldala - alkalmazások, amelyek megkönnyebbítik a hétköznapokat

Produktív alkalmazások, webes szolgáltatások dokumentum írásra, képszerkesztésre, stb.

webes platformok: canva, adobe, AudioMass, google sheets/documents/slides
alkalmazások: photoshop, audacity, ms alkalmazások, 

Fanfiction

A wikipédia története

Mi az a Wikipédia? 

                                                                                                                        A Wikipédia egy szabadon szerkeszthető oldal, amely-gyakorlatilag-egy online világenciklopédia. 

De hogyan is jött létre? Kik hozták létre? Milyen változásokon ment keresztül a napjainkig? 

A cikk következő sorai eme kérdésekre próbál a lehető legjobban válaszolni 

A kezdetek

 

                                                                                                      Mielött lett volna Wikipédia, volt neki elődje is. A Nupedia-t, név szerint Jimmy Wales és Larry Sanger hozta létre, amikor is rájöttek,hogy az online enciklopédia bővítése túl lassú. (Ugyanis a Nupedia cikkei szakértők által volt írva, valamint kényesen ügyeltek a lektorálásra). Egy évvel rá később (2001. januárjában) megalkodták a Wikipédiát. Utóbbi oldalt már szabadon lehetett szerkeszteni, így  rövid idő alatt igen népszerűvé vált. Egy évvel a forgalomba hozatala után tizenhárom szócikket közölt le, még egy évvel rá  késöbb húszezret. 

Jimmy Wales és Larry Sangers 

 

A két amerikai úriember közös erőfeszítésének köszönhetően használhatjuk mai is a Wikipédiát. Jimmy Wales volt az aki létrehozta a Nupédiát a Bomis nevű cégén keresztül. Sangers-t leszerződtette a céghez mint főszerkesztőt. Sangers filozófus és internetes fejlesztő, az ő ötlete volt a Wikipédia megalapítása.

Sangers feladata volt,hogy az üres Wikipédia oldalakat átalakítsa azokká a cikkekké amik később világszerte használnak az emberek, beleértve a semlegességét és az ellenőrizhetőségét. Noha Sangers ötlete volt, mégis Wales biztosított anyagi stabilitást és vált a Wikipédia arculatává ezzel Sangers háttérbe szorítva mint egyszerű alkalmazotatt. 

Sajnálatos módón az egyet nem értésük azzal,hogy ki érdemli meg a Wikipédia megalapítója címet romba döntötte az üzleti kapcsolatukat. Hosszas húza-vona után Sangers kilépett a cégből 2002-ben, miután kiderült,hogy pénzügyi okok miatt elengedték volna. Később erős kritikákkal illete a weboldal hitelességét és megbízhatóságát. 

Napjainkig

Az idő gyors múlás miatt nehéz elhinni,hogy a Wikipédia már huszonöt éves. Változásai inkább a minőségében rejlenek mint a logo és arculat változásban. Mivel bárki által szabadon szerkeszthetővé tették,meghozták azt a döntést,hogy mindenki a saját neve alatt szerkeszt de elvétve találunk egy-egy szakértőt is. Sajnálatos módón ez az Achilleus sarka is. A Wikipédiát ellepték olyan emberek akik a saját ideológiáikat akarják alátámasztani ezért valótlan cikkeket közölnek le a weboldalon. Manapság már nem olyan megbízható mint tíz-tizenöt évvel ezelött. Valamint a cikkek frissesége is hullámzik, ám egy a közelmúltban történt felmérés alapján "átlagos minőségű"-nek tituálták a weboldalt, ami annyit tesz,hogy a papíralapú enciklopédiákkal egyezik meg-e téren. 

Iwiw

 Iwiw - Nem kész vázlat

Magyar közösségi weboldal, a világ legelső közösségi hálózatainak egyike.

„international who is who” = „nemzetközi ki kicsoda”

2002. április 14.: Elindul a szolgáltatás WiW néven.

2005–2010: A leglátogatottabb magyar weboldal.

2006: A sikeres startupot megveszi a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában álló Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. (ügyvezető igazgató: Szabó Márton)

WiW.hu: A világ egyik legelső közösségtérképező honlapja

2002. március: Várady Zsolt webfejlesztő elkészíti a tesztváltozatot.

2002. április 14.: Hivatalos indulás.

Várady Zsolt „e-Magyarország díjat” kap a legnagyobb magyar nyelvű közösségi weboldal fejlesztéséért.

Megújulás és átnevezés (2005):

Változások a szabályzatban: Módosulnak a szerződési feltételek; kikerül a reklámmentességet garantáló ígéret.

Megjelenő hirdetések: Az új rendszer sok reklámmal indul, később kreatív hirdetési megoldások is: reklámmenüpontok, keresési eredményekbe épített reklámtalálatok

2005. október 10.: A rendszer megújul:  iWiW 

Új funkciók és szolgáltatások bevezetése: Belső üzenetküldő rendszer és üzenőfal, rendszerüzenetek és külső e-mailes értesítések, nyílt fórum és témaindítási lehetőség, bővített adatlap, képfeltöltési lehetőség, kapcsolatiháló-megjelenítő (térkép), adatok nyilvánosságának szabályozása, ismerősök csoportosítása, bármely tag ismerőseinek listázása, városokba rendezés.

+funkciók: többnyelvűség (15 idegen nyelv támogatása), apróhirdetési rendszer

(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/IWiW)

Az e-book használatának előnyei és hátrányai

 

A neonomád életmód és a távmunka előnyei és hátrányai

 

Folyamatban a feldolgozás, nem végleges anyag

A mobil hálózatiság fejlődése, a 4G/5G (és a formálódó 6G) elterjedése, valamint az optikai hálózatok integrációja alapjaiban alakította át a munka világát. A 2020–2026 közötti tanulmányok és piaci jelentések (pl. az Oeconomus elemzései, az NMHH kutatásai és a Nomads.com globális statisztikái) szerint a helyfüggetlen életmód (neonomádok/digitális nomádok) és a távmunka (homeworking / home office) ma már nem átmeneti trend, hanem a modern gazdaság szerves része.

Digitális gyűjtemények Magyarországon

Áttekintés pár magyarországi digitális gyűjteményről.

Amazon fejlődéstörténete....

 Amazon-work in progres....

A Facebook története napjainkig

 

Közösségi hálózatok kialakulása

 A hat lépés távolság (Six Degrees of Separation) elmélet szerint a Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt elem van. A rádiót feltaláló Nobel díjas matematikus Marconi felvetésének irodalmi hivatkozásaként Karinthy Frigyes 1929-es Láncszemek című novellájában bukkan fel először az elmélet, hogy öt személyen keresztül bárkit ismerünk a Földön.

 Ismertségi hálózat: egyének vagy szervezetek kapcsolataiból áll, milyen módon vannak ezek a kapcsolatok, a felületestől a rokoniig. 150-124 fő közé rakták az ismertségi hálózatok maximális méretét ->ez téves, mára bebeizonyosodott

 Interneten az első ilyen: classmates.com (amerika) ->1955

Több másik amerikai oldal: six.degrees.com, epinions

Európaiak: cao.com, dooyoo, toluna

 

Az internetes ismertségi hálók teljesen 2001-ig csak nőttek, és lényegében az ismerősök és barátok tárolásán kívül mást nem tudtak.

A 21. században kialakult az új barátokkal, ismerősökkel tarkított formája a virtuális közösség. -> már üzenetküldés, képlüldés, blogolás

 

Myspace 2005ben megelőzte a googlet  (de erről más fog beszélni)

Magyarországon: 2002ben wiw ->who is who?/ ki kicsoda?

2005ben iwiw-> magyar Telekom cégcsoport vette meg

2006ban myvip, barátikör.hu, milgram.hu

2008ben mybarát

 

(A közösségek alapját a meglévő tagok adják, akik meghívó segítségével bővítik mind saját ismerőseik körét, mind a közösség összlétszámát. A felhasználóknak rengeteg lehetősége van a csatlakozás után az oldalakon: saját adatlapot (profilt) készíthetnek, amelyen a magukról bizonyos információkat oszthatnak meg (például elvégezett iskolái, munkahelyei vagy elérhetősége), tagjai lehetnek kisebb közösségeknek (kluboknak), írhatnak blogot, képalbumokat készíthetnek és apróhirdetéseket adhatnak fel. A saját ismerőseinek rendezésére is több mód van: csoportokba szedheti őket, vagy névjegyzéket készíthet belőlük kívánsága szerint. Természetesen ezek a lehetőségek, mind oldalfüggőek és az egyes oldalak egymástól eltérőek lehetnek, ezen szolgáltatások nyújtásában. Ezek az oldalak többek között a baráti kapcsolatokon túl alkalmasak lehetnek üzleti kapcsolat kialakítására is.)

 

A legtöbb ismertségi hálózat az interneten nyilvános, és bárki által (egy meghívó birtokában) igénybe vehető. Természetesen a nagyobb cégek rendelkezhetnek, belső ismertségi hálózattal (ezek általában programok), amelyekkel nyilvántartják dolgozóik adatait. Ezekbe általában minden dolgozó saját maga töltheti fel saját képesítéseit és bizonyítványait, amellyel megkönnyíti a cégvezetőknek esetleges továbbképzését, áthelyezését, előléptetését.

A fájlmegosztás története - P2P, torrent - vázlat

 

WIP

Lead

Booktuberek és könyvbloggerek

Olvasásnépszerűsítés a közösségi oldalakon

Youtube, TikTok, Instagram valamint kisebb nagyobb blogok

Netflix, HBOGO, Disney+, stb. - a televíziózás alternatívái?

Podcast és Társadalom

 

Az Apple a napjainkban.

Autonóm járművek forradalma: robottaxik és önvezető flották a küszöbön

autonóm járművek

Az kora már nem csupán a jövő ígérete, hanem a jelen valósága. Egyre több technológiai vállalat és autógyártó fektet jelentős erőforrásokat az önvezető rendszerek fejlesztésébe, legyen szó városi közlekedésről, teherszállításról vagy robottaxik üzemeltetéséről. Ezek a megoldások nemcsak kényelmesebbé, de biztonságosabbá és fenntarthatóbbá is tehetik a közlekedést. A következő bekezdésekben a legfrissebb fejlesztések és együttműködések alapján mutatjuk be, hol tart ma az autonóm közlekedés világa – különös tekintettel a robottaxik térnyerésére.

Megéri-e konzolt venni egy gamer PC helyett?

A számítógépek és játékkonzolok közti különbségek már hosszú évek óta fennállnak, és számos vita tárgyát eredményezik a gamer világban. A konzolos játékosok sokszor azzal indokolják elveiket, hogy míg a PC-n már átálltak a virtuális, DRM-mel (Digital Rights Management) ellátott játékokra, amiket így az adott webáruház pl a Steam és az Epic Games Store nyomon követhet és bármikor elvehet a felhasználótól, addig a konzoloknál megmaradt a fizikai adathordozón lévő játékok vásárlása, melyek így a játékos tulajdonában vannak és azt nem tudja egyetlen cég se megvonni tőlük és bármikor eladhatják vagy elajándékozhatják, ha nem kell már nekik. Emellett azzal indokolják még vásárlási elveiket, hogy egy Gamer PC-t sokkal többe kerül megvásárolni, mint egy konzolt és a PC-t nem lehet az ágyon fekve, kényelmesen használni mint egy játékkonzolt. Ugyanakkor ezen elvek nem kis százaléka manapság kezd egyre inkább felűlíródni, melynek több oka is van. 

A mesterséges intelligencia körül forog a szerzői jog is

 

A szerzői jogok védelme és alkalmazása az információs társadalom fejlődésével párhuzamosan folyamatosan új kihívások elé állítja a jogalkotókat és a jogalkalmazókat. A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése, az európai uniós jogszabályok változása, valamint a nemzetközi joggyakorlatok hatásai mind-mind jelentős hatással vannak a szerzői jogi környezet alakulására.

A mesterséges intelligencia és a szerzői jogok

A mesterséges intelligencia alkalmazása az alkotói folyamatokban új kérdéseket vet fel a szerzői jogok terén. Az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogvédő Hivatala (US Copyright Office) 2025 februárjában nyilvánosságra hozott állásfoglalásában kifejtette, hogy a kizárólag MI által létrehozott művek nem élvezhetnek szerzői jogi védelmet, ha azokban nincs jelentős emberi kreatív hozzájárulás. Ez az állásfoglalás az európai jogalkotók számára is iránymutató lehet, mivel az EU-ban is hasonló kérdések merülnek fel a MI által generált tartalmak jogi státuszával kapcsolatban.

Egyes szakértők szerint a mesterséges intelligencia által előállított művek szerzői jogi védelme csak akkor indokolt, ha az emberi kreativitás dominál a folyamatban. Ez azt jelenti, hogy a pusztán MI által generált tartalmak nem minősülnek szerzői jogi védelem alá eső műveknek. A jogvédelmet csak akkor élvezhetik, ha az emberi alkotó jelentős mértékben hozzájárult a mű létrehozásához. 

Mesterséges Intelligencia 2025 - ben:

2025 első felében a mesterséges intelligencia területén számos jelentős fejlemény történt. Az önreplikáló AI-rendszerek megjelenése, a Windows 12 AI-integrációja, valamint a ChatGPT, Grok és DeepSeek közötti rivalizálás mind azt mutatják, hogy az AI egyre mélyebben beépül mindennapi életünkbe.

AI önreplikációja!

A mesterséges intelligencia fejlődése újabb mérföldkőhöz érkezett: a legújabb kutatások szerint bizonyos MI-rendszerek képesek önállóan, emberi beavatkozás nélkül lemásolni önmagukat. Ez a fejlemény komoly aggodalmakat keltett a tesztelők körében.

A kreativitás ára: szerzői jogi dilemmák a generatív mesterséges intelligencia korában

A digitális tartalmak gyors terjedésével egyre nehezebb világos határokat húzni a szerzői jogi kérdésekben. Az eredetiség fogalma elmosódik, miközben a jogi szabályozás egyre összetettebbé válik, ami megnehezíti annak eldöntését, hogy kihez tartozik egy adott szellemi alkotás. Ezért különösen fontos körültekintően eljárni, amikor valamit megosztunk vagy publikálunk, mert akár jogi viták is kialakulhatnak. A mesterséges intelligencia és a szerzői jogok közötti probléma alapvetően abból ered, hogy a generatív rendszerek gyakran hatalmas mennyiségű, emberi szerzők által készített adatokat használnak fel a tanulási folyamatuk során, mindezt felhasználási engedély nélkül. 

Okos városok- felmérési eredmények

Mit is jelent pontosan, hogy okos a város?

Biztosan látott már mindenki olyan padot egy nyilvános téren például, ahol nyílt wifi és telefontöltési lehetőség van, mindez a napenergia segítségével. Ez is igen, jól gondoljuk az okos város része. De csak egy része. Jóval többről van szó e fogalom mögött, mint valamilyen okos eszköz megléte a városban, amit mindenki használhat. A magyar közlöny szerint: „az okos város olyan település vagy települési csoport, amely a természet és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak bevonásával fejleszti „ (2017.03.20. 56/2017). Ez azt jelenti, hogy az okosváros magában foglalja az okos közlekedést, okos kormányzás, okos környezet., okos gazdaság, okos életkörülmények és okos emberek.

Informatikai tehetségek szerepe az innovációban

Az okos városok nem csak a nagyvárosok. Már kisebb településen is találkozhatunk „okos” megoldásokkal. Ilyenek lehet a szenzoros hulladékgyűjtők, okos közvilágítás, okos zebrák vagy éppen digitális ügyintézés. Ezek természetesen nem csak úgy vannak, nem elég egy ötlet. Nagyon fontos a megfelelő IT szakember is hozzá. Az okosváros miben léte az adatgyűjtés. Olyan rendszerekere és emberekre van szükség, akik nem csak gyűjtik az adatokat, hanem azokat elemezni tudják, hogy ezzel segítsék a döntéshozatalt például. Tehát olyan szakemberek kellenek, akik képesek ezeket a rendszereket optimalizálni és karbantartani. Vidéken leginkább távmunkában dolgozókkal tudják ezt megoldani, mert az IT szakemberek inkább a nagyvárosokban vándorolnak. Viszont ebben a jövő a munkaerő piacon, ha még valaki keresi a lehetőségeit.  

Lemaradásban az életminőség Budapesten?

A „smart city” indexet az IMD versenyképességkutató számolja és jelenteti meg minden évben. A módszer kérdőíves, melyben 5 kérdéskörre összepontosítanak: egészség és biztonság, a napi működés és a város vetetés. Az egyes területekre külön is kerülnek indexelések- értékelések, illetve egységesen is. Budapest pl.: az értékelt 146 városból, a 84.helyen áll. A tejlesség igénye nélkül itt van pár eredmény:

• a lakhatás pl.: Prágában és Bécsben jelent a legnagyobb problémát
• Az egészségügyi problémát Helsinkiben és Budapesten érzik nagyobbnak a többi városhoz képest
• a közbiztonság általánosságban mindenhol jó, még a korrupció és kevésbé átláthatósági faktort Budapesten érzik a legrosszabbnak, Helsinkiben ez a legalacsonyabb
• Munkanélküliségi veszélyt viszont Budapesten érzik a legkevésbé rossznak
• Budapest kiemelkedően jó a kultúrában, a gazdasági mutatók is jók, viszont a légszennyezésben már kevésbé, ott Bécs a legkevésbé légszennyezettség vagy Helsinkiben a legjobb a közlekedés.

Volt olyan aspektusa is a felmérésnek, ami a „bizalmi szinttel” kapcsolatos. Itt az adatvédelemre kell gondolnunk. Érdekes látni, hogy a városok tekintetében nincsenek nagy különbségek. Az arcfelismerő rendszert például mindenhol kimagaslónak fogadják el, ha az segíti a bűnüldözést. Bíznak az online élérhető információk hitelességében is. Viszont Budapesten fogadják el a legkevésbé azt, hogy adatokat adjanak ki magukról csak azért, hogy a város jobban szervezze a közlekedést. Érdekes eredmények ezek, és úgy tűnhet mintha
Budapesten minden pozitív lenne, még is felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem jók az életminőségi adatok, és  miért vagyunk elmaradva a lényeges területeken a többi oroszághoz képest? 

Elon Musk: Az ember, aki újrakódolja a jövőt

Elon Musk neve immár nem pusztán jól csengő brand, hanem korszak-megnevezés: „Musk-éra”. A dél-afrikai születésű, kanadai-amerikai vállalkozó olyan különböző területeken alakította át az iparágakat – az űrkutatástól az elektromos autóiparon, a mesterséges intelligencián és az agy-gép interfészeken át egészen a föld alatti közlekedésig –, hogy hatása a mindennapi életben is kitapintható. 

Sokak számára a modern kor Edisonját testesíti meg, míg mások szerint aggasztó mértkékben képes befolyásolni a közvéleményt, a piacokat és a politikai döntéshozatalt.  

Egy biztos: munkássága nélkül másként nézne ki a 21. század technológiai világa.

Az e-könyv jelene és jövője

Az e-könyvek megjelenésük óta folyamatos népszerűségnek örvendenek. Ennek több oka is van, hiszen sok pozitívummal rendelkezik. Az e-olvasók az olvasás egy új korszakát hozták.

Okoseszközökkel a saját jóllétünkért és a Földünk jövőjéért

Ma már a mindennapjaink részévé váltak az okoseszközök, amelyek az internet segítségével egymáshoz kapcsolódva kommunikálnak, folyamatosan gyűjtik, elemzik az adatokat, figyelmeztetnek minket lényeges dolgokra és más, sokszor láthatatlan feladatokat végeznek. Okos eszköz lehet a kávéfőző, a mosogatógép, a hűtőgép, a TV, de akár egy bot vagy a gyógyszeres doboz is, de a legismertebbebbek kétségtelenül az okostelefonok és az okosórák.

Mi alapján válasszuk az e-olvasónkat?

E-olvasót sokszempont alapján választhatunk, habár előfordulhat, hogy míg valakinek egy szempont igazán fontos, az másnak nélkülözhető. Mindegyik készüléknek megvan a maga előnye és hátránya, amik segítenek döntésünk meghozatalában.

Olvasási szokások a digitális korban

Új lehetőségek

Az e-olvasók sok új lehetőséget adtak számunkra. Velük akár már teljes sötétségben is olvashatunk és akár egy egész könyvtárat is birtokolhatunk a hátizsákunkban. Bárhol és bármikor könnyen és gyorsan hozzá férhetünk a gyűjteményünkhöz. Emellett végtelen mennyiségű dokumentumhoz juthatunk hozzá, olyanokhoz is, amikhez másképp nem tudnánk.

A hálózatiság társadalmi és kulturális hatása

A hálózatiság fogalma alatt egy komplex struktúrát találunk, melybe beletartoznak mind a technológiai jelenségek, mind pedig a társadalmi vetületek. Az interneten a digitális eszközökön keresztül zajlik a kommunikáció, a kapcsolattartás, a tanulás és bizonyos tekintetben a kikapcsolódásunk is. A digitális világ elterjedése hatással van a gondolkodásmódunkra, a kapcsolatainkra és a kultúránkra egyaránt.

Hackerek a jó oldalon: Etikus hackelés és a digitális biztonság új arcai

A digitális világ fejlődésével párhuzamosan nemcsak az innováció és kényelem nő, hanem a fenyegetések száma is. A kiberbűnözés ma már globális probléma, amely nem kímél sem állami intézményt, sem magánszemélyt. Ugyanakkor nem minden hacker célja a károkozás. Az úgynevezett etikus hackerek, más néven „white hat” hackerek, a jó 

oldalon állnak: ők azok a szakemberek, akik ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint a kiberbűnözők, ám céljuk épp ellenkező, a biztonsági rések feltárása és a rendszerek védelme. 

Szürke zóna- A Ghlibli jogi lépesi az OpenAl generált képek ellen

 Mi az a stúdió Ghibli?

Egy világhírű japán animációs filmstúdió, melyet 1985-ben Hayao Miyazaki hozott létre. A stúdió jellegzetes kézzel rajzolt filmjeiről ismert. Részletgazdag animációról van szó: egy film elkészítése évekbe, 3mp képkocka elkészítése akár hetekbe is beletelik. Nagy odaadást nagy precizitást igényel. Egyszóval: nagy munka. Legismertebb művek: Chihiro szellemországban, Totoro a varázserdő titka, Nauszaki- a szél harcosai. 

A Ghibli sítulsú képek ellepik az internetet

Képzeld el, hogy egy híres neves filmstúdiód van. Olyan egyedi képeket- filmeket készítesz, amit senki más nem. Egyedi hatásúak a képeid. Felemelkedsz olyan nagy nevekhez is mint pl.: Van Gogh. Aztán reggel felkelsz, a telefonodra nézel és azt látod, hogy egy család ki tett egy olyan képet, ami a te stílus jegyeiddel lettek generálva. Majd egy újabb mém egy újabb kép. Myazaki hasonlót élhetett meg. Főleg úgy, hogy ő már 2016-ban is azt nyilatkozta az AI-al kapcsolatban, hogy „sértés az életre nézve”.

 Több probléma is felmerül ezzel kapcsolatban: A baj az, hogy ezeket a képeket marketing célra is használják pl.: a meki reklám ilyen stílusban tett ki hirdetést. Sajnos ezzel már is tömegcikké tettünk egy olyan munkát, ami nagy odaadással és rengeteg munkával készült. A másik probléma, hogy lehet, hogy nem képes lemásolni a művész munkáját, elég, ha már elég hasonló ahhoz, hogy az eredeti elveszítse jelentését. Az AI generálta képek pedig úgy is kiváltja a hatást, hogy azok nem tökéletesek és így már máris a művészeti értékek valahová máshova sorolódnak.

Jogi csaták

Az AI gyorsabban fejlődik, mint ahogyan az ezzel kapcsolatos szerzői jog.  És itt a szürke zóna. Nagyon nehéz azt bizonyítani, hogy valóban Ghilbi képkockák segítségével jönnek létre ezek a képek, ugyan is a figurák a jogvédettek, nem pedig a művészeti stílus. Mivel arról nem adnak információt, hogy az AI miket használ fel a tanuláshoz, így ezt nagyon nehéz bizonyítani is. Ahogyan azzal is nehéz vitába szállni, hogy külön felhívó funkció nincsen arra vonatkozóan, hogy ilyen meg olyan stílusban generálhatunk képeket. Nagy valószínűséggel a Ghibli nem tud helytállni a bíróságon, mert jelenleg ez leginkább identitás vesztést jelent, nem pedig jogi csatát.