Szuperszámítógépek és az energiafelhasználás

A mesterséges intelligencia egyre gyorsabban fejlődik és sok új utat nyit meg, viszont ezzel párhuzamosan nő az energiaigénye is. Egyes becslések szerint 2030-ra egyetlen MI-szuperszámítógép működtetéséhez akár már kilenc atomerőmű teljesítménye is szükséges lehet. Ez a hatalmas energiaigény több szempontból is figyelmet igényel, például komoly környezeti hatása van, de társadalmi szemszögből és gazdaságilag is kérdéseket vet fel. Vizsgáljuk meg, hogy milyen alternatívákat és megoldásokat találtak ki erre a problémára a fejlesztők. 

Kvantumszámítógépek

 Hatalmas technológia áttörés a kvantumszámítógép, ami a mostani digitális számítógépekkel szemben sokkal gyorsabban dolgozik továbbá, olyan számítások elvégzésére képes, amire a domesztikált digitális elődje alkalmatlan. A Google és az IBM előreláthatólag 2030-ra ütemezik a nagy teljesítményű kvantumszámítógépek megjelenését. A tudósok két problémát vizsgálnak. Illetve két feladat megoldásában támaszkodnak a kvantumszámítógépre. Az első ilyen feladat a bitcoin tranzakciók titkosításának feltörése. Vizsgálva ezzel a rendszer biztonságát. A második pedig a műtrágyagyártás energiaigényének lényeges csökkentése, ami előrelépést tenne az élelmiszer termelés terén.

A microsoft, avagy két barát és a kék égbolt

"hello, Bill Gates vagyok, a Microsoft igazgatója és ebben a videóban látni fogják a jövőt. A windowst"
Ezzel a mondattal kezdődött Bill Gates régi VHS oktatófilmje, amiben a microsoft operációs rendszerét, a Windows 3.1-et mutatja be a felhasználóknak.

A microsoftot mindenki úgy ismeri, mint a leghíresebb operációs rendszer feltalálójának cégét és ez nem véletlen. Az ismert operációs rendszerek közül a Windows a legelérhetőbb, legkönnyebben kezelhető és legfejlettebb OS. De sokunkban biztosan megfordult a kérdés: Mit csinál most a Microsoft? Erre legtöbbünk mind rávágná: Fejleszti az operációs rendszerét, hogy minél sokoldalúbb és felhasználóbarátabb legyen. És sokunk nem is gondolnánk bele, hogy ez a multimilliárdos cég sokkal többet tesz a mindennapi ember életében, az OS fejlesztésén kívül. De ahhoz hogy megértsük a microsoft jelenét illetve jövőjét, tudnunk kell honnan indult a cég.

Virtuális és kiterjesztett valóság, nem gyerek játék

Az utóbbi években hihetetlen lépéseket tett előre a virtuális és kiterjesztett valóság technológia (VR és AR) ténylegesen elérhetővé vált a nagyközönség számára is. Legtöbbünknek szórakozási és szabadidős tevékenységek jutnak először eszünkbe ha meghalljuk ezeket a szavakat, azonban vannak akik komoly ipari potenciált látnak bennük. A fejlesztő és fölhasználó vállalatok egyaránt pénzt és energiát nem spórolva tevékenykednek, hogy a lehető legtöbbet kihozzák a technológia ezen új ágából.

A Microsoft bemutatta a HoloLens második generációját

Két év fejlesztés és javítgatás után, a Microsoft újra nekifut a piaci versenynek. Ez év februárjában Barcelonában megrendezésre kerülő Mobil Világkongresszuson (WMC) bemutatásra került a HoloLense 2. Ez a kiterjesztett/kiegészített valóság szemüveg elődjével ellentétben nem a szórakozni vágyók számára készül, hanem professzionális fölhasználásra.

A hardverfejlődés aktuális iránya

Érdekes fejlődési irány tapasztalhatók hardver téren 2019-ben. Lehet, hogy a közeljövőben egészen eltérő igények szerint fogunk magunknak új készüléket választani. Könnyen előfordulhat, hogy a streaming-szolgáltatásoké a jövő? Ezen kérdésre keressük a választ a képernyők, mobiltelefonok, videókártyák jelen helyzetét, valamint az ipar úttörőinek jövőbeli terveit ismertetve. 

A Google szolgáltatási portfólió-bővülése

A Google mai napig bőviti és fejleszti, azt amit adhat, nyújthat. Az évek során letölthető alkalmazásokat, programokat és eszközöket fejlesztettek ki a felhasználóik számára. Például letölthető alkalmazásként megemlíthetjük a Google Chrome-ot, Earth-öt, vagy a Picasa-t. Legsikeresebb eszközökhöz sorolhatnánk a blogger-t vagy a gmail-t.

A Google szolgáltatásai közé a következők tartoznak: Analytics, Answers (Válaszok), Art Project, Base, Blog Search (Blog keresés), Book Search (Könyvkeresés), Calendar (naptár), Catalogs (katalógusok), Co-op, Directory (könyvtár vagy címtár), Docs & Spreadsheets, Froogle, Google+, Groups (Csoportok), Images (Képkereső), Insights for Search (Betekintés a keresésekbe), Labs, Latitude, LIFE-archívum, Local, Maps, Mars, Mobile, Moon, News / Hírek, Notebook, Orkut, Patents, Personalized Homepage, Personalized Search, Panoramio, Scholar, Search History (Internetes előzmények), Sky, Special Searches, Spreadsheets, Trends, University Search, Wave, Video, Web Search

A PC, a GUI (Grafikus kezelőfelület) és a DTP (desktop publishing)

Colossus

A régi idők számítógépei nagy, szekrénnyi méretűek voltak, operátorok kezelték, terminálok (monitorból és billentyűzetből álló egységek) csatlakoztak hozzá, melyeken keresztül történt az adat bevitel és megjelenítés.

A fejlődés következő fázisát a személyi számítógépek megjelenése jelentette. Ezek önálló, egyetlen személy által kezelt, kisebb méretű gépek, saját processzorral, operatív memóriáva, billentyűzettel és monitorral.

IT könyvtáros szemmel - 2017 tavasz

A 2017-es év mozgalmasan indult a technológia szempontjából, a tavasz pedig kimondottan izgalmasra sikeredett. A blogon csupán ízelítőt tudunk adni arról, ami a nagyvilágban történt.

Az év mindenképpen egyik legfontosabb eseménye az AMD új generációs processzorainak, a Ryzen névre keresztelt architektúrának a bemutatása volt. A cég már évek óta nem jött ki versenyképes processzorokkal, most viszont egyből a csúcsra törtek. A cikk elolvasásával ki is derül, hogy mivel és hogyan: Bemutatkozik az AMD Ryzen processzorcsalád

Könyvtáros szempontból érdekes fejlemény, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára nyilvánosan hozzáférhetővé tette a katalógusát. A könyvtár honlapjáról letölthető a teljes adatbázis. Sokakban felmerülhet a kérdés, mire is jó ez az egész? Talán a témáról készült bemutató magyarázatot ad a kérdésre: Open Data hozzáférés a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában