2014-es adatok alapján kimondhatjuk, hogy a zenepiac és az online zenei szokások alakulását egyre inkább a streaming szolgáltatások határozzák meg: a zeneszámok és albumok eladásából származó bevételek egyre inkább csökkenő tendenciát mutatnak, míg a streaming bevételek növekednek. A zeneipar legelterjedtebb forgalmazói a Spotify, az Apple music, a TIDAL és a Deezer.A zenehallgatás jövője
Pro és kontra érvek
Az előadók felháborodása a streaming médiára
Az ismert énekesnő, Mariah Carey All I Want for Christmas is You című dala rekordot döntött nem csupán a Spotify, hanem a többi streaming-platform esetében is. Példáján keresztül megfigyelhetjük azonban, hogy ezek a szolgáltatók az előadóművészek számára anyagilag nem jelentik a legkedvezőbb megoldást.Mariah Carey esete
A zeneszámot ugyanis 11 millió alkalommal hallgatták meg egyetlen nap alatt. Pedig egyáltalán nem új szerzeményről van szó: Carey 1994-ben New Yorkban vette fel a Walter Afanasieffel közösen szerzett dalt, amely „Merry Christmas” című albumán kapott helyet. A zenetörténet Tommy Mottolának, Carey akkori férjének, köszönheti minden idők egyik leghíresebb karácsonyi dalát, ő inspirálta ugyanis az énekesnőt. Ezzel megelőzte a korábbi rekorder, XXXTentacion SAD című számát, amelyet júniusban, a rapper-énekes halála után egyetlen napon 10,4 milliószor streameltek. Mindez nagyon ismertté tette a nótát, ugyanakkor Mariah Carey anyagilag nem járt túl jól a rekorddal, hiszen mindössze néhány tízezer dollárt kaphat a streaming-szolgáltatóktól. Hivatalosan ugyan 92 400 dollár járna neki, de ebből az összegből részesedést kap kiadója, producerei, illetve a dalszerzők és más segítők is. Karácsonyi slágere először 1994-ben jelent meg és 2017-ig a The Economist adatai alapján 60 millió dollár bevételt hozott össze neki.
A Spotify kb. 0,006 és 0,0084 dollár közötti összeget fizet a szerzői jogtulajdonosoknak egyetlen kattintásért. Az előadóművészek sokkal több pénzt kapnak a CD-eladásokból, de még a rádiókban való lejátszások után is. Ennek köszönhetően sokan bírálták a stream-szolgáltatót.
Még több előadó elégedetlen
Korábban is alakult már ki konfliktus a Spotify és bizonyos előadók között. 2014-ben Taylor Swift döntött úgy, hogy az összes számát eltávolíttatja a Spotify rendszeréből, mert a cég nem volt képes megfelelő összeget fizetni.
A Wixen Music Publishing Inc. szerint a Spotify engedély és jogdíjak megfizetése nélkül tett hozzáférhetővé egy rakás hozzájuk tartozó dalt, többek között Tom Petty, Neil Young és a The Doors számait. A kiadó 1,6 milliárd dolláros kártérítést követelt. A svéd szolgáltatóval szembeni keresetet egy kaliforniai bírósághoz nyújtották be. A vállalat nem kívánta kommentálni a per hírét. 2017 májusában a Spotify már beleegyezett egy csoportos kereset nyomán kártérítés fizetésébe az elmaradt jogdíjak után, de akkor jóval kisebb összegről, 43 millió dollárról volt szó.
A Spotify 2018-ban tőzsdére ment, a vállalat értéke mintegy 20 százalékkal, 19 milliárd dollárra bővült.
A SoundCloud pénzbeli problémái
A berlini cég 2016 júniusában 100 millió dollárt szedett össze befektetőktől, többek között a Twittertől, és akkor 700 millió dollárra becsülték a vállalat értékét. Működése ideje alatt viszont a SoundCloud még soha nem termelt profitot, 2015-ben például 51 millió dolláros veszteséggel zártak, a vállalatot pedig már jó ideje a sötét bizonytalanság jellemzi.Mi is az a SoundCloud?
A SoundCloud egy németországi székhelyű, de svéd alapítású platform, amely ingyenes és fizetős zenei streaming-szolgáltatásként, online zeneáruházként és közösségi oldalként egyaránt működik. Létrejövetelének eredeti célja az volt, hogy a zenészek számára kollaboratív tartalomszerkesztést biztosítson azáltal, hogy megoszthatják felvételeiket és ezt értékelhetik, hozzászólhatnak. Később azonban a hangsúly egyre inkább átkerült a kész dalok közzétételére és véleményezésére, ezáltal az oldal egyfajta, jobbára amatőr és félprofi audio-művészeti közösségi térré fejlődött.Súlyosodó problémák
2017-ben egyre súlyosabb válságba került az egyik legsikeresebb német internetes vállalkozás: a SoundCloud több vezetője is felmondott és otthagyták a céget. Távozott többek között az operatív ügyeket irányító Marc Strigel, illetve a gazdasági igazgató, Markus Harder is. Bár közleményük szerint öt év után egyszerűen új kalandokra vágytak, távozásuknak inkább ahhoz lehet köze, hogy a SoundCloud tőkéje egyre inkább fogyatkozik.
A Financial Timesnak egy német gazdasági szereplő név nélkül azt nyilatkozta, hogy a SoundCloud gyakorlatilag már könyörög a pénzért, de senki nem ad nekik. Véleménye szerint arra lenne szükség, hogy a vállalat átértékelje saját helyzetét és belássák, hogy kevesebbet ér a cég, mint ahogy azt gondolják magukról.
A vállalat a Morgan Stanleyt bízta meg, hogy segítsenek tőkét bevonni, és bár a hivatalos kommunikációjuk szerint minden remekül megy, iparági pletykák szerint ez csak egy újabb kétségbeesett próbálkozás a zenestreamelő oldal tulajdonosai részéről.2016 áprilisában bevezetésre került a SoundCloud Go névre keresztelt előfizetéses pluszszolgáltatás, amivel főleg a Spotify-jal és az Apple Music-kal próbálják felvenni a lépést, de a cég helyzetén érdemben ez sem változtatott. Szeptemberben szó esett arról is, hogy a Spotify esetlegesen felvásárolná a vállalatot, ugyanakkor végül a svéd cég elállt az üzlettől.
A megoldás
A Raine Group és a szingapúri Temasek szállt be a hírek szerint 169,5 millió dollárral. A cégnek százmillió dolláros az éves bevétele. A berlini székhelyű SoundCloud 2017 júliusában dolgozóinak 40%-át bocsátotta el (173 fő).
A zeneipar káros hatása a környezetre
A zenehallgatási szokások változásai hatással vannak a környezetet érő terhelésre is – derül ki az Oslói és a Glasgow-i Egyetem közös tanulmányából. Az utóbbi évtizedekben egyre olcsóbban juthatnak hozzá a fogyasztók kedvenc zenei felvételeikhez, viszont közben a zeneipar egyre nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, a szén-dioxid-emisszióhoz, és ezáltal közvetve a globális felmelegedéshez, klímaváltozáshoz „A zene ára” (The Cost of Music) című jelentés szerintA szennyezettség csökkentése
A kutatás Kyle Devine, az Oslói Egyetem professzora vezetése alatt folyt. "A jó hír, hogy a zeneipar műanyag-felhasználása a töredékére csökkent. A szén-dioxid-kibocsátás a zenestreamelés ugrásszerű elterjedése miatt viszont minden korábbinál magasabb" – foglalta össze Devine a kutatás eredményét.
1977-ben például Az Egyesült Államokban, a vinyl lemezek népszerűségének csúcsán, mintegy 58 millió kilogramm műanyagot használt fel a lemezipar. A CD-eladások csúcsán, 2000-ben 61 millió volt ez a szám, ami az internetes zeneterjesztés miatt 8 millióra esett vissza 2016-ra.
Egyik problémából a másikba
Ebből látható, hogy a műanyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés jelentősen csökkent, azonban az egyre olcsóbb és népszerűbb digitális zenevásárlásnak és online zenehallgatásnak (Spotify, TIDAL, Apple Music, YouTube, Amazon stb.), a vele összefüggésben lévő adattárolásnak, adattovábbításnak nagy az ára.
Az Egyesült Államokban 1977-ben 140 millió, 1988-ban 136 millió, 2000-ben 157 millió kilogramm üvegházhatású gáz kibocsátása volt köthető a zeneiparhoz a kutatók számításai szerint. További becsléseik szerint 2016-ban már 200-350 millió kilogramm kibocsátásáért feleltek az áramzabáló streamingszerverek.
A tanulmányt a Record Store Day alkalmából publikálták, április 13-án ugyanis a fizikai hanghordozókat becsben tartó zenerajongók világszerte (Budapesten is) a független lemezboltokat ünneplik.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Spotify
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése