keresés

2019. május 11., szombat

Oroszország és az internet

Oroszország és a nyugati világ közötti nézet különbségek már régóta fennállnak, melyek a modern korokba is átíveltek s nemhogy csökkennének a különbségek de napjainkra úgy néz ki, hogy ezek csak tovább fokozódnak mintha a Szovjetunió szelleme a mai napig kísértene. Ezek a nézeteltérések nemcsak a társadalomra vannak kihatással, hanem a gazdaságra, a hadászatra és a politikára is.

Oroszország elszeparálódása 

Oroszország kormánya – kínai mintát követve – egy ideje arra törekszik, hogy a lakosság internetes szokásait teljes mértékben megfigyelje, valamint kontroll alá helyezze. Megoldás lehet a  2018-as törvénytervezet, mely során egy esetleges  külföldi kibertámadás esetében lecsatlakoztatnák az országot a nemzetközi szerverekről de úgy, hogy a hazai internet továbbra is zavartalanul működne tovább. Fontos, hogy minden szükséges szerver Oroszországban lenne így az információk külföldi szervereken nem mennének keresztül. Így lehetővé válna a tiltott, nem kívánatos tartalmak felügyelése. Ennek megvalósítását már 2014-ben elkezdték tesztelni, a saját DNS rendszerüket (szerves része a mostani kísérletnek), hogy a szerverek és felhasználók címkiosztása országon belül történjen meg. Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani.


Oroszország beavatkozása a politikába 

Ez azonban még nem minden, hiszen az internetet a lakosság számára megpróbálják a legkülönfélébb módokon korlátozni azonban az orosz vezetés épp ellenkezőleg cselekszik s igyekszik minél jobban kiaknázni az internetben rejlő globális lehetőségeket. Erre az ékes példa a nemzetközi politikát hívatott befolyásolni s azt a saját szájuk íze szerint alakítani.

2017-ben a Twitter (internetes cég)  200olyan fiókot talált melyet gyanújuk szerint oroszok hoztak létre. A 2016-os amerikai elnökválasztás idején valószínűleg félrevezető információkat terjesztettek az amerikai olvasóközönség számára. Később a Facebook jelentette be, hogy az amerikai elnökválasztás idején orosz csoportok mintegy 100 ezer dollárt költöttek politikai reklámokra. Nemcsak az amerikai elnölválasztásba avatkoztak be hanem több Európát érintő ügybe is. 2019
elején európai intézmény rendszereibe orosz hackerek hatoltak be. Microsoft közleményt adott melyben a DCU figyelt fel a gyanús aktivitásra. Az amerikai elnökválasztása idejéből megismert, demokrata párt szervereit is feltörő, az orosz katonai felderítéshez kötődő hackercsoport, a Fancy Bear követte el.  A Microsoft szerint a támadások sorozata nem ért véget ezért azzonali hatállyal hozzáférhetővé tette legfejlettebb védelmi rendszerét (AccountGuard) 12 európai ország intézményei és civil szervezetei számára (hazánk nem volt benne).

Kormány és a VK

Természetesen Oroszország sem akar elmaradni a nyugati világtól s annak kultúrájától s mint mindenre erre is van sajátos válaszuk persze oroszországi módra. Nézzük a Facebook rivális orosz közösségi oldalt.
Oroszországban a legnagyobb helyi közösségi oldal, a 200 millió felhasználóval vk.com.  Ahogyan Zuckerberg a Facebookot, Pavel Durov is az egyetemi évei alatt találta ki a saját közösségi oldalát a Vkontakte-t s pár éven belül a legnépszerűbb közösségi oldallá vált Oroszországban, és az egykori szovjet tagállamokban. Durov és az orosz kormány összetűzései már 2011-ben kezdődtek, amikor a választási csalást emlegető ellenzéknek a vk.com maradt az egyetlen szócsöve. A Kreml törlésre ítélte, azonban a vk.com napi látogatottsága elérte az 50 milliót így a kormány hamar rájött, hogy ha lekapcsolnák, azzal maguk ellen hangolnák a népet. Vk szervereit a rendőrség lefoglalta (ennek ellenére az oldal nem állt le), Durov pedig nem mutatkozott többet a nyilvánosság előtt.

Oroszország küzdelme a nyugat internettel

Az orosz vezetésnek az elmúlt időszakban különböző gazdasági és adminisztratív lépésekkel sikerül a befolyása alá hajtani a hagyományos média nagy részét.  A Google a vele évek óta alkudozó orosz hatóságok követeléseit végrehajtja, hiszen megkezdte az oroszországi internetes keresések szűrését, és elérhetetlenné tett bizonyos találatokat. A Roszkomnadzor a szélsőséges tartalmakat (pl.: az orosz ellenzéki blogger,Alekszej Navalnij oldala), illetve gyermekpornográfiát mutató, valamint öngyilkosságra és kábítószer-használatra buzdító oldalakat helyezte feketelistára, emellett viszont több ellenzéki is könnyen felkerülhet a tiltólistára. Elérhetetlen Oroszországban aLinkedIn közösségi oldal, illetve a Telegram üzenetküldő app is. Ezen felül pedig a BBC oroszországi internetes odalát vizsgálják, hogy felkerüljön-e a tiltólistára.  Twitter és a Facebook is ha nem tesz eleget annak az orosz követelésnek, hogy az oroszországi felhasználókkal kapcsolatos adatokat oroszországi szervereken tárolja hamarosan ők is tiltólistára kerülhetnek.

Az orosz lépések a cenzúra kiszélesítésére

Az internet és a telekommunikáció ellenőrzéséért felelős orosz hatóság, a Roskomnadzor három üzenetküldő szolgáltatást is letiltott (A BlackBerry Messengert, a LINE-t és az Imoót), mert nem szolgáltatták ki a felhasználóik adatait az orosz hatóságoknak. Egy törvénymódosítás alapján minden telekommunikációs és internetes cégeknek tárolni kell az ügyfeleik között zajló kommunikáció tartalmát legalább fél évig, valamint három évig, hogy ki kivel beszélt. Ennek köszönhetően a hatóságok bírói engedély nélkül is hozzáférhetnek a felhasználók személyes adataihoz. A telekommunikációs cégek a felhasználók adatai csak orosz szervereken tárolhatják. Továbbá a törvény megtiltja az Oroszországban regisztrált infokommunikációs cégeknek, hogy a felhasználóik anonim módon használhassák az üzenetküldő szolgáltatásaikat. 2018-től ezeknek a cégeknek a regisztrációhoz el kell kérniük a felhasználók telefonszámát is. Így kormány ki tud dolgozni egy eljárást az állampolgárok beazonosítására, azonban ha ezt a szolgáltatók nem teljesítik, blokkolják az oldalukat.

Tehát mint azt a a fentebbiekben vázolva is láthatjuk Oroszország masszívan ellenáll a nyugati befolyásnak s ebből való félelméből kifolyólag s saját pozicióinak megerősítése érdekében kész arra, hogy hatékonyan felvegye a harcot vélt vagy valós ellenségeitől még ha azok az internet anonimitása mögé is próbálnak elrejtőzni Oroszország mindent látó szemei elől.

Volin reakciója a széleskörű cenzúrára


"Volin (orosz távközlési miniszterhelyettes) úgy vélekedett, hogy a hatóságoknak előbb-utóbb le kell mondaniuk az online-tartalmak blokkolásáról, mert a tiltást mind többen képesek megkerülni." Hasonlóan mint Kína, ahol a felhasználók tömegesen kerülik meg a letiltást, és férnek hozzá a blokkolt szolgáltatásokhoz, egyebek között a WhatsApp és a Telegram messenger-szolgáltatókhoz. Volin elismerte, hogy az orosz hatóságok képtelenek letiltani a Telegram üzenetközvetítőt, mert az elegendő eszközzel rendelkezik a blokkolás megkerülésére.

Forrás:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése