A magyar felhasználók között más országokhoz képest kiugróan sokan olvasnak a Facebookról híreket, viszont abból a szempontból sereghajtóak, hogy mennyire bíznak az olvasottakban. Megjelent a brit Reuters Institute for the Study of Journalism 2018-as hírfogyasztást vizsgáló Digital News Report jelentése, amelyben 37 ország hírolvasási szokásait vizsgálja, köztük Magyarországét is.Hírolvasás online felületen
A legfőbb tendencia, hogy hosszú évek növekedése után visszaesett a közösségi oldalak használata a hírfogyasztás legfőbb eredőjeként. Főként a Facebook vesztett szerepéből néhány ország kivételével, köztük Magyarországgal. Hazánkban összesen 87 százalék tájékozódik online forrásokból, ezen belül viszont mintegy 65 százalékot tesz ki a közösségi médiában a hírek olvasása. Ugyanez az arány 40 százalék körül mozog az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. Az összes vizsgált országban átlagosan csak 36 százalék.
Esést mutat még a televíziós hírek fogyasztása is, (72-ről 70 százalékra) ami jól igazodik a nemzetközi trendhez. Általában véve több időt töltenek online felületeken, mint tévé előtt ülve. A nyomtatott média olvasása is rendkívül látványosan esett az elmúlt két évben a hazai hírolvasók körében (27-ről 20 százalékra).
A magyarok informálódásra is leginkább a Facebookot használják a közösségi média oldalak közül. Ez a lakosság 60 százaléka, ami 4 százalékkal kevesebb a korábban kimutatott eredménynél. Ez az arány viszont még így is bőven kiugrik a 37 országot magába foglaló mezőnyből. Mindössze Malajzia és Mexikó előzi meg 64, illetve 61 százalékkal, valamint szintén 60 százalékot mutat az arány Görögországban és Argentínában.
Sok országban viszont ennél jóval alacsonyabb a facebookos hírfogyasztás, átlagosan 36 százalék, de például az Egyesült Államokban 9 százalékponttal 2018 elején 39 százalékra esett, míg az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában nem is éri el a 30 százalékot.
Hazánkban a második legnépszerűbb közösségi oldal a Youtube, ezen keresztül viszont már csak 29 százalék szokta követni a híreket. Ez 4 százalék emelkedést mutat, és a videó térnyerésével még egyre nőhet.
A Messenger térhódítása
A Facebook Messenger végzett a harmadik helyen hírfogyasztás szempontjából, ami ugyan mindössze 11 százalékot ért el, de az informálódásban ezzel együtt is meglepően hangsúlyos helyet foglal el. Ez az eredmény is párhuzamba állítható a külföldi szokásokkal, mivel sokan ugyan a Facebookon találkoznak először egy hírrel, de azt privát csoportokban kezdik el megbeszélni és továbbosztani az üzenetküldő csatornákon, a nagyobb közönséget elérő közösségi oldalak helyett.
Hazánkban a Messenger a kiválasztott üzenetküldő csatorna hírek megbeszélése szempontjából, míg más országokban a WhatsApp hódított nagyobb teret magának, például Malajziában (54%), Brazíliában (48%) vagy Törökországban (30%).
Magyarországon a dobogóról leszorult közösségi oldalak közül mind 10 százaléknál kevesebb hírolvasóval rendelkezik a külföldön amúgy népszerű Twitter, valamint az Instagram.
Megbízhatóság
További fontos adat, hogy Magyarország a 37 vizsgált ország közül a 35. helyen végzett bizalom szempontjából, tehát csak 29 százalék bízik összességében a hírekben - míg átlagosan ez az arány 44 százalék a vizsgált országokban. Szembetűnő viszont, hogy a keresőben található hírekben 41 százalék megbízik. Továbbá 43 százalék szokott megosztani híreket a közösségi oldalakon keresztül az alacsony bizalmi szint ellenére is.
Tehát összességében Magyarország nem csak a facebookos hírolvasás magas használati aránya miatt kiemelkedő, hanem a hírekkel szembeni alacsony bizalmi szint miatt is. Ennek ellenére mindössze 8 százalék fizet jelenleg hazánkban az online fogyasztható hírekért. Külföldön főleg a fiatalok egyre nagyobb mértékben inkább fizetnek a tartalmakért, csak hogy megbízható és jó minőségű híreket fogyaszthassanak.
A jövő nemzedékének választása
2019-ben bekövetkezhet egy fordulópont, ami alapján a felhasználók naponta átlagosan több időt töltenek internetezéssel, mint televízió nézéssel. 2020-ra és az azt követő években pedig ez az arány valószínűleg még inkább el fog tolódni az internetezés iránya felé.Rohamos változás
Elemzők egy ideje már megjósolták a változás eljövetelét, de az átmenetet sokkal lassabbnak hitték. Példaként felhozható a 2017-es előrejelzés, amelyben még azt írták, hogy még 2019-ben is a televízió lesz a népszerűbb platform. Egy frissebb kimutatás viszont már a jövő évre prognosztizálja a fordulópontot. Ennek legfőbb okát feltehetőleg az alacsony árú okostelefonok egyre nagyobb számú eladásainak tulajdoníthatják, amelyeken a különböző Lite alkalmazások jól elfutnak. Ez pedig leginkább a fejlődő országokban lehet fontos.
A médiafogyasztás több mint negyedéért szintén a mobiltelefonok lesznek felelősek (2020-ra elérheti akár a 28 százalékot is), és fokozatosan átveszik majd a szerepet a korábban hagyományosnak számító tevékenységektől. Az online és offline fogyasztás személyenként összesen napi 479 perc lesz, 2020-ra pedig ez a 492 percet is elérheti. 2011-ben a mobilok csupán a médiafogyasztás 5 százalékát fedték le, idén viszont már 24 százalékát fogják, és a következő két évben átlépik a részesedés negyedét - olvasható a Media Consumption Forecasts 2018-as jelentésében.Az online világ előretörése
Az ügynökség szerint legtöbbet a papír alapú újságok veszítenek, mivel 2011 és 2018 között 45 százalékot esik a hagyományos újságolvasás és 56 százalékot a magazinolvasás az online javára. Bár a hagyományosan is jelenlévő csatornák közül soknak sikerült online is megjelenni, de a natív digitális platformok, - mint például a YouTube, a Netflix vagy akár a Spotify- még így is nagyon erős versenytársat jelentenek számukra.
A hirdetők szintjén már tavaly lecsapódott az online forma és a TV közötti változás. A legtöbb cég már 2017-ben többet költött internetes hirdetésekre, mint tévésre. 2018-ban az 579 milliárd dolláros összes költésből a televíziós reklámok 187 milliárd dollárjával szemben az internetes hirdetésekre már 227 milliárd dollár fog jutni.
A Netflix elhozza a filmezés új műfaját?
A Netflix néhány év leforgása alatt online stream-szolgáltatásból rendes filmstúdióvá nőtte ki magát. Egyre több saját gyártású filmet és sorozatot jelentetnek meg. A cég értéke 2018-ban már elérte a 162 milliárd dollárt, ami több mint Magyarország egész éves GDP-je. A cég leszerződött többek között Barack és Michelle Obamával, Shonda Rimesszal, akinek a nevéhez a Grace Klinika című sorozat köthető, illetve a Glee kitalálójával, Ryan Murphyvel is.Bandersnatch és az interaktivitás
A Netflixen megjelent egyik saját gyártású sorozatuk, a Black Mirror legújabb epizódja, ami szorosan nem kapcsolódik a sorozat eddigi évadaihoz, inkább amolyan ízelítőként szolgál a következő évadhoz.
Ebben a különálló filmben, ami a Bandersnatch címet kapta, egy teljesen új filmes formátum mutatkozik be. A történetmesélés ugyanis a nézők bevonásával történik, így a számítógépes és konzolos játékok világából már ismert formában (pl.: Telltale játékok) a főszereplő bizonyos cselekedeteiről (például, hogy milyen zenét hallgasson a buszon) a nézők dönthetnek távirányítójuk segítségével. Ezáltal befolyásolhatják a történet alakulását.
A disztópikus sorozat új részében a nézők több alkalommal is döntés elé kerülnek, és választhatnak, hogy a főszereplő hogyan döntsön, és utána e szerint alakul előttük a cselekmény.
A Netflix részéről már régóta tervben volt hasonló elven működő, interaktív sorozatok készítése, és végül Charlie Brooker kultikus sorozatára esett a választásuk. Az epizód főszereplője egy programozó, aki egy szabad választásoknak teret adó számítógépes játékon dolgozik, és a történet folyamán egyre mélyebb bugyrokba kerül. A nézők döntéseire épülő formátum bevezetése egy viszonylag költséges próbálkozás a Netflix részéről, de jól is elsülhet, mert sokan vannak, akik úgy gondolják, ebbe az irányba indulhat majd el a televíziózás jövője. – olvasható a Financial Times cikkében. A Netflix stratégái régóta éppen abban látják a további növekedési lehetőséget, hogy azokat az internetben rejlő technológiai lehetőségeket használják ki, amelyeket a hagyományos kábeltévében nem lehetséges.
Korábbi próbálkozások
A Netflix gyerekműsoraikban már korábban is kísérletezett interaktív eszközökkel, ott egyes karakterek különféle cselekedetei között lehetett választani, ami aztán különféle történetekhez vezetett. A vállalat szerint a gyerekek körében nagyon népszerű volt ez a lehetőség, ezért úgy döntöttek, hogy belevágnak ilyesféle tartalmak gyártásába a felnőttek számára is.
Korábbi példa hasonló filmes tartalomra az HBO által megjelentetett Mosaic című, Steven Soderbergh által készített sorozat. Ehhez egy alkalmazás készült, ami révén a sztorit különböző karakterek szemszögéből lehetett követni.
A filmipar magára talált, de milyen hatással van ez a nézőkre?
Mozifilmek sikerei
2018-ban a mozifilmek világszerte több mint 41 milliárd dolláros bevételt hoztak. Az észak-amerikai bevételek is rekordmennyiségűek voltak, a nézők közel 12 milliárd dollár értékben váltottak jegyet mozifilmekre.
A legtöbb bevételt hozó 20 filmből csak egy olyan volt, amely egy teljesen új forgatókönyvön alapul. Az elmúlt 20 évet nézve a legnagyobb változás az, hogy a filmstúdiók elkezdtek biztosra menni. Úgy gondolják, ha egyszer már valami sikeres volt – legyen az könyv, képregény, vagy akár egy korábbi film – akkor azt kell folytatni, vagy felújítani, mert a nézőket nagyobb számban érdeklik azok a történetek, amelyeket egyszer már megszerettek.
Ez a gondolat találkozott az újfajta történetmesélési módszerrel, amelyet ma filmes univerzumnak hívunk, a vége pedig a 2018-as box office lista lett.
Sokan úgy gondolták, hogy a streaming szolgáltatók miatt az emberek már szívesebben tévéznek otthon, minthogy eljárjanak moziba. Végül nem lett igazuk, a bevételek szárnyaltak, a jegyeladás 1,23 milliárd eladott jegyről visszakapaszkodott majd 1,3 milliárdra.
Ehhez viszont arra volt szükség, hogy a stúdiók elárasszák a mozikat szuperhős filmekkel, franchise-okkal, folytatásokkal. Emellett Amerikában kitaláltak valami újat, amely akár fel is válthatta volna a hagyományos mozijegyrendszert.
A világ legnagyobb filmes piaca Észak-Amerika, ezért a világon meghatározó amerikai filmgyártás elsősorban sokáig oda termelte a filmeket, és ezek jutottak el hozzánk is. A helyzet annyiban változott, hogy az ázsiai piac is egyre jelentősebbé kezd válni.
A magyar piac jelentéktelenül kicsi, de 2018-ban a magyar mozik is 20.1 milliárd forintos jegyeladási bevételt hoztak.
A stúdiók 2018-ban semmit sem bíztak a véletlenre: 814 filmet mutattak be Amerikában. A jegyárak mindeközben 1995 óta évről évre egyre csak emelkednek. Talán ez volt az oka annak is, hogy 2018-ban robbanásszerű sikert aratott a tengerentúlon a Moviepass. Ez egy mozibérlet, amely havonta 10 dollárba került, és ezért az előfizető napi 1 filmet nézhet meg.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a feliratkozók egy mozijegy áráért akár 30 filmet is megnézhettek. Az amerikai filmes szaksajtó úgy gondolja, hogy ez nagyban hozzájárult a jegyeladások emelkedéséhez 2018-ban.
Ez az üzleti modell azonban már a kezdetektől fogva fenntarthatatlan volt, mivel a cégnek ráfizetést jelentett minden egyes alkalom, amikor az előfizető tényleg elment moziba. A Moviepass célja valójában egy adatbázis kiépítése volt a feliratkozó mozilátogatók adataiból, amihez később pénzért hozzáférést biztosíthat a filmforgalmazóknak.
Az egész őrület nyár végéig tartott, mivel a filmekhez való hozzáférés limitálása miatt sokan megszüntették az előfizetésüket. Két dolgot így is elértek. Egyrészt egy felmérés szerint nőtt a moziba járási kedv a feliratkozói körében, másrészt a nagyobb amerikai moziláncok már elkezdték másolni: az AMC és a Cinemark is elindította saját mozibérlet-programját.
A Netflix remek évet zárt. A Madarak a dobozban az év végén a streaming szolgáltató legnépszerűbb saját gyártású filmje lett, az első héten 45 millió felhasználó nézte meg. A mozi és a Netflix viszont nehezen összehasonlítható. A felhasználók nagy részének valószínűleg amúgy is volt már előfieztése és nem kifejezetten a filmért fizetett.
Mozi vagy streaming?
Az Amerikai Mozitulajdonosok Szövetségének 2018-as felmérése alapján azok a nézők, akik legalább kilencszer voltak moziban 2017-ben, azok nagy eséllyel rendszeres Netflix fogyasztók is. Emellett kiderült, hogy aki moziba is kevesebbet járt, az otthon is kevesebb filmet néz. E szerint Netflix, HBO GO, Amazon, Hulu ide vagy oda, akik szeretnek filmeket nézni szabadidejükben, azok egyaránt meg fogják ezt tenni a moziban és otthon is.
Így egyelőre úgy néz ki, hogy a streaming szolgáltatók még egy jó darabig nem fogják leváltani a mozikat népszerűségük ellenére sem.
A Disney részesedése 2017-ben az amerikai piacon 26 százalék volt, a második helyezett Warner 10 százalékkal és több mint egymilliárd dollárral van lemaradva mögötte.
A Warner és a DC végre képes volt életet lehelni saját szuperhős-univerzumába sokévnyi sikertelen próbálkozás után. Az Aquaman az első DC-film, aminek sikerült átlépni az egymilliárd dolláros bevételi határt világviszonylatban. Ha a Warnernek ezzel ténylegesen beindulnak a saját szuperhősös filmjei, akkor a következő évek előreláthatólag most már tényleg a Disney és a Warner csatájáról fog szólni.
Források:
https://www.hwsw.hu/hirek/58976/hirfogyasztas-media-facebook-kozossegi-media.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése