A számítógép hálózat számítógépek és perifériák, ill. a gépeken tárolt adatok olyan rendszere, amelyek egymással két- vagy többoldalú összeköttetésben állnak. A mai hálózatok önálló számítógépekből, az azokat összekötő kábelekből, vezérlő elektronikából, csatlakozási felületekből, ill. a hálózati programokból állnak. A hálózat központja egy szerver, melynek erőforrásait a munkaállomások használják. A mai élet szinte minden területén számítógépes hálózatokkal találkozunk: egészségügy, utazás, vásárlás, távoktatás, stb. Az Internet független hálózatok együttműködő együttese, melyet tetszőleges felépítésű és működésű, (peer to peer) lévő hálózatok alkotnak. Internet = Hálózatok hálózata, mely napjainkra az egész Földre kiterjed.
Számítógépes generációk
0. generáció : 1945 előtti számítógépek. Az időszak számítógépei: Z1, Z2, Z3, MARK I.
1. generáció : 1945-től kb. 1958-ig (Elektroncsöves felépítés, nagy méretek, programozás gépi kódban). Az időszak számítógépei: EDSAC, EDVAC, UNIVAC
2. generáció 1958-1965, Tranzisztoros felépítés, kb. 100 000 művelet/másodperc,
3. generáció 1965-1972, Integrált áramkörök alkalmazása a gépekben, Operációs rendszerek megjelenése. Basic nyelv megjelenése merevlemezes háttértárak alkalmazása
4. generáció 1972-1990 Mikroprocesszor használata. Mikro PC-k. Számítógépes hálózatok elterjedése Vírusok. Ma használatos perifériák elterjedése.
5. generáció 1990-től napjainkig. A miniatürizálás révén PDA, mobiltelefon és egyéb eszközök is megjelennek. A Neumann-elvek mellett megjelennek a többprocesszoros, nem ezen elvek alapján működő számítógépek.
A számítógép-hálózatok típusai:
LAN - Local Area Network, helyi hálózat (egy helységre, épületre vagy épületcsoportra korlátozódik)
MAN - Metropolitan Area Network, városi hálózat (általában a LAN-okat köti össze)
WAN - Wide Area Network, országos, országok és földrészek közötti hálózat
A háló topológiát akkor szokás alkalmazni, ha a legnagyobb mértékű védelmet kell elérni a szolgáltatás-kimaradással szemben. Pl.: atomerőművek vezérlőrendszerében.
1. Host-terminál alapú hálózatok: A hálózat magját egy központi számítógép (host) alkotja.
Itt futtatja az operációs rendszer a felhasználói programokat és működésének integrált része a hálózatkezelés. A központi géphez terminálok csatlakoznak, feladatuk a billentyűzetről kapott adatok továbbítása és a képernyő adatok fogadása. Képviselői: IBM nagyszámítógép rendszerek, DEC számítógép rendszerek (VMS operációs rendszer), ide tartozik a UNIX is.
2. Egyenrangú (peer to peer) hálózatok: A host-terminál ellentéte. A hálózatban
lévő bármelyik gép lehet kiszolgáló és alkalmazást futtató gép is egyben. Induláskor a gép felajánlja hardware eszközeit a hálózat részére (a saját nyomtatót, meghajtót). Ezek a rendszerek kis LAN-ok kialakítására alkalmasak. Ideális például egy néhány gépes irodában.
3. Kliens-szerver (Client-server) alapú hálózatok: Néhány számítógép csak a hálózatot szolgálja ki. Ezek a szerverek, feladatuk a mindenki által elérni kívánt fájlok tárolása illetve azok hatékony védelme és a hálózati nyomtatás. Itt fut a hálózati operációs rendszer, amely ezt megvalósítja. Az alkalmazói programok a kliens gépeken futnak. Tipikus képviselői: Novell NetWare Microsoft Windows, NT/2000/2003
Hálózati szabványok:
Mivel kevés olyan cég van, amelyik egyszerre gyártja egy számítógép hálózat minden hardver és szoftver elemét, (pl.: IBM, Digital), több cég általában csak egy-egy területre szakosodott, ezért pontosan kell meghatározni z illeszkedést más cégek termékeihez. A számítógép-hálózatokat rétegekbe (layer) szervezik, amelyek mindegyike az azt megelőzőre épül.
Az egyik gépen levő n. réteg egy másik gép n. rétegével kommunikál. A kommunikáció során használt szabályok összessége a protokoll, a szomszédos rétegpárok között ún. interface húzódik. Noha az egyes rétegek úgy működnek, mintha a kommunikáció horizontális lenne, a tényleges adatmozgás vertikális.
A hálózat tényleges adatátviteli képességét a másodpercenként átvitt bitek száma
határozza meg. (Lásd: bit/s, kbit/s, Mbit/s, Gbit/s ) pl: modem 56 kbit/s, ISDN 64/128 kbit/s,
ADSL 0,5 - 18 Mbit/s, UPC Chello 1-20 Mbit/s, LAN hálózatok 1-1000 Mbit/s
Az Internet célja, kialakulása:
1958. Dwight Eisenhower elnöksége alatt megkezdődik a DARPA kutatási projekt.
A cél egy olyan hálózat, amely városokat, államokat, bázisokat összeköt, de sincs központja, mivel az az első megsemmisítendő célpont. Az üzenetek csomagokra oszlanak, minden csomagnak külön címe van. Minden csomag egy adott forráscsomópontnál indul, és egy adott célcsomóponthoz érkezik. A rendszer sikere és biztonsága a hálózat decentralizáltságában rejlett.
Az Internet az Amerikai Védelmi Minisztérium kutatóintézetében a hatvanas években kifejlesztett távolsági számítógép-hálózat. A fejlesztés célja a különböző katonai és kutatói szférák közötti nagysebességű kommunikáció megteremtése volt. 1969. szeptember 2-án megszületett az ARPANET.
A fejlődés:
* 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)
*1982: összekapcsolódás a MILNET-tel, további hálózatok kapcsolódása MINET, FSNET (National Science Foundation Network), BITNET, EARN, EUNet 1990: az ARPANET megszűnik, 1990-es évek: a World Wide Web kialakulása, alkalmazások számának robbanásszerű növekedése, majd:
* 1990-es évek vége: további, dinamikus növekedés.
* 2000-es évek: Az Internet globalizálódása
Az Internet fontosabb szolgáltatásai és azok protokolljai:
• E-mail (elektronikus levelezés, protokolljai: POP3, IMAP, SMTP,
• FTP (File Transfer Protocol) Állományok továbbítását teszi lehetővé távoli számítógépek között
• WWW- n elérhető bármilyen információt tartalmazó oldalak átvitelét szolgáló protokoll: a http
A World Wide Web (WWW) rövid története
Megalkotója Tim Berners-Lee, 1989-ben az Európai Részecskegyorsító Intézetben (CERN) dolgozva javasolta, hogy a földrajzilag egymástól távol lévő kutatók közötti kommunikációt egy „hypertext rendszer” alkalmazásával oldják meg. A HTML lehetővé teszi hiperhivatkozások és multimédiás tartalmak elhelyezését a dokumentumban. A HTML dokumentumok a HTTP protokoll segítségével jutnak el böngésző alkalmazásokhoz. (Az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenése) és popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások otthoni Internet elérés általánossá válása)
Legismertebb böngészők:
Internet Exproler, Netscape, Mozilla-Firefox, , Opera,
Internet protokollok: A TCP/IP
Az eredeti TCP-t (az elnevezés részbeni meghagyásával) két részre szedték szét, TCP-re és IP-re. Kettejük együttesét szokás TCP/IP-ként jelölni. Az IP egy kapcsolat nélküli (connectionless), az OSI (Open System Interconnection, nyílt hálózati összekapcsolás) szerinti architektúrában tekintve hálózati szintű protokoll. Az IP kezeli a hálózati címzést és forgalomirányítást, IP címek kiosztásával.
A domain név
Az Internet használata során két, nagy távolságra lévő számítógép között alakul ki kapcsolat, ezért minden egyes gépet azonosíthatóvá, címezhetővé kell tenni.
Erre másodlagos módszer az azonosító domain nevek rendszere. 1984-ben állították be az első névszolgáltatót (domain name server).
Az Internet jövője: A kommunikációs technológia összekapcsolódása az informatikával
Napjainkra az exponenciális technológiai fejlődést látva elmondhatjuk, hogy a telekommunikációs távközlési hálózat már hasonlóan épül fel, mint egy számítógépes hálózat, csak eltérő berendezésekkel és elnevezésekkel.
A jövő pedig egyelőre beláthatatlan!
Az információáramlás sebessége a sokszorosára nőtt, ez olykor veszélyeket is rejt magában. Pl.: a Dark-weben számos olyan tartalom is megjelenik, amely összeköttetést jelent a terrorizmussal, fegyverkereskedelemmel, pornográf tartalmakkal, stb.
Mindannyiunk felelőssége, hogy az informatika és az Internet nyújtotta hatalmas kulturális és technológiai lehetőségeket jó célokra, az emberiség és a Föld javára fordítsuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése