keresés

2019. május 23., csütörtök

SHARING: A dokumentum megosztás története, jelene


Előzmények

Merit Network: Egy üzleti hálózat 3 Michigani Egyetem között 1966-ból, mely elsőként lehetővé tette a távoli adatok elérését és nyomtatása, valamint mozgatását is.

Később az internet elterjedésével az első fájlmegosztásra allkalmas programok:

Napster: 1999-ben Shawn Fanning alakította ki, elsősorban mp3 fájlok megosztására. Hamar elterjedt, azonban a fejlesztések és a jogi szabályozások hiánya okánál fogva nem maradt fenn sokáig.
KaZaA: Egyszerűbb fájlmegosztást tett lehetővé, azonban továbbra is felvetődtek pl. a szerzői jogok és a vÍrusok problémái. Ez volt az első (jelentős) hálózat, ami már ehetővé teszi a nagyobb fájlok - például videók, programok – megosztását is.
Internet: Más rendszerek mellett magába foglalja a világhálót (World Wide Web), mely hiperlinkekkel és URL-ekkel összekapcsolt oldalak és fájlok (szövegek, képek, videók stb.) egysége + egyéb kommunikációs lehetőségeket (pl.: elektronikus levelezés, telefonálás, és fájlmegosztás)

Az internetes fájlmegosztás kezdetei:

Az előzmények a ’60-as évekre nyúlnak vissza. A ‘90es évek első felében ez kizárólag szöveges dokumentumokra korlátozott (eredetileg a kutatók információ-megosztását szolgálta). Később, amikor már a háztartásokban is elérhetővé vált az internet elérés -> a felhasználói igények is nőni kezdtek -> a hétköznapi felhasználókat is érdeklő témák
Az internetelérések gyorsulni kezdtek, így jellemzővé válhattak a nem szöveges tartalmak. Először ez csak képeket jelentett, de 1998 felé (részben az mp3 formátum térnyerésének köszönhetően) egyre nagyobb mennyiségben lettek elérhetőek hanganyagok is. 

Word Wide Web (más néven WWW; WEB, W3):az interneten működő, egymással úgynevezett hiperhivatkozásokkal összekötött dokumentumok rendszere. Kialakulását általános nézetek szerint az 1990-es évek elejére teszik, a svájci CERN (Részecskefizikai Laboratórium) kutatóközpontban 1989-ben kezdte el fejleszteni Tim Berners-Lee és csapata. Sikerének titka a multimédiás képességeken túl a HTTP (HyperText Transfer Protocol) protokoll alapján működő HTML (HyperText Markup Language) nyelv és a használatukhoz készült kliensprogramok, az ún. böngészők fejlődése volt.

FTP-protokoll  
(File Transfer Protocol”= Fájl Átviteli Protokoll) 

Az internetes fájlcsere világában a fájlmegosztás két nagy csoportra bontható: vagy egy központi szerverről tölthető le a tartalom vagy a fájlt birtokló felhasználók egymás között tudnak adatokat cserélni. Utóbbi előnye, hogy minél többen osztanak meg egy adott fájlt, annál gyorsabban lehet azt letölteni.

Az FTP-protokoll az egyik legrégebbi, és leggyakrabban használt  Internet-protokollok egyike. A legelső változatát még 1971-ben dolgozták ki. Feladata amellett, hogy a számítógépek közti fájlcsere biztosítsa, hogy lehetővé tegye a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. Más szóval az állományok ellenőrzött és biztos átvitele a különböző platformok fájlrendszereinek eltéréseit elrejtve, mely az Internetre kapcsolt bármely két egység között lehetséges. Eredményesen használható mind interaktív, mind program által vezérelt automatikus üzemmód esetén

Az FTP-protokoll által létrehozott kapcsolat ügyfélkiszolgáló alapú: Szükség van egy kiszolgáló- (=szerver) és egy ügyfélprogramra (=kliens). A legtöbb modern operációs rendszerhez létezik FTP-szerver és kliens program, sok webböngésző is képes FTP-kliensként működni.

BitTorrent

Bram Cohen fájlcserélő rendszere, mely a fájlok titkosítása miatt a fájl feldarabolása révén akarta csökkenteni a szerverek terhelését. Ez hatalmas mértékben emelte meg a letöltés sebességét. Érdekesség, hogy a feldarabolás ötlete merült fel, ez az ötlet azonban hamar megbukott, azonban a torrent fájlokkal való letöltése a mai napig töretlen népszerűségnek örvend.

Képes szabályozni, hogy a letöltés sebessége viszonylag arányos legyen a feltöltésével, így ne lehessen "élősködni" a többieken. Szükséges hozzá mindenképpen egy szerver ("Seeder"), ami tárolja a teljes adatot és megosztja azt a többiekkel + szükség van egy speciális szerveralkalmazásra ("tracker") ami felügyeli a folyamatokat. Előzménye a Megaupload letöltő oldal volt 2005 és 2012 között, mely bár legálisan működött, végül mégis a nagy százalékú illegálisan megosztott fájlok miatt szüntették meg. A szerzői jogok pedig a mai napig is a dokumentummegosztás                 legnagyobb problematikáját jelentik.

„Peer to peer” (P2P paradigma)



A P2P paradigma az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, központi kitüntetett csomópont nélkül. Nagy hátránya azonban, hogy a nehezebb adminisztrációt, az erőforrások pazarló használatát vonzza magával.

Felhő alapú adatmegosztás, adattárolás

Manapság számtalan lehetőség nyitott a felhasználók előtt a megosztására, vagy akár tárolására is. A felhő alapú adattárolás esetében fájlok nem a saját eszközön, hanem az interneten kerülnek tárolásra. A weboldalra bejelentkezve a felhasználó saját maga jogosultságokat állíthat be, akár minden egyes fájlra külön-külön is.

Nagy előnye, hogy az itt tárolt dokumentum bárhonnan hozzáférhető, így kiválthatja a pendrive-os adathurcolászást. (Kezdetben a böngészőn keresztül lehetett hozzáférni, ma ez akár okostelefonon is bárhol lehetséges.) A fájlok mindig elérhetőek a felhasználó számára, így használhatjuk akár biztonsági mentésként is. Emellett egyre több oldal szerkesztőprogramot is kínál, így az otthon félbehagyott munkánkat bárhol folytathatjuk, továbbá a fájlokat egyszerre, valós időben több felhasználó is szerkesztheti.
Legismertebb felhőszolgáltatók:

- Google Drive: Az okos üzleti döntések, felvásárlások és a felhasználói kényelem miatt terjedt el, hiszen egyszerűbb több funkciót elérni egyetlen profillal és ezt a Google minden téren sikeresen használta ki, a Google+ kivételével. Nagy pozitívuma, hogy a dokumentum nem lesz teljesen publikus, amennyiben a felhasználó nem állítja be. Nem csak megosztásra, hanem dokumentumok létrehozására is alkalmas. Rendkívül nagy, 15 GB mennyiségű tárhely ingyenesen elérhető.

- Dropbox: Esetében szintén a fájlok tárolásán van a hangsúly, azonban hátránya a Drive-hoz képest: csupán 2GB tárhely elérhető ingyenesen

- iCloud

- Skydrive

Felhasznált források:
u  https://hu.wikipedia.org/wiki/Felhőalapú_számítástechnika


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése