A szerzői jogok szabályozása igencsak bonyolult és szerteágazó, sok területet érint, éppen ezért nagyon alaposnak kell lenni, ha megosztunk, publikálunk valamit. Sokszor nehéz megmondani, hogy kinek a birtokában áll egy szellemi tulajdon és egy-egy ügy miatt akár pereskedésre is sor kerülhet. Azonban a legtöbb esetben a felek igyekeznek peren kívül megegyezni, így csak néhány ügy kerül a bíróság elé. Számos dolgot, hiába gondolja egyedinek az alkotó, nem védhet szerzői jog, ilyenek például a szavak vagy akár az ízek, amelyek megítélése szubjektív és több tényezőtől is erősen függ, például a kóstoló korától vagy az evési szokásaitól.A CockyGate-botrány
2018-ban hatalmas botrány rázta meg az amerikai könyves világot. Faleena Hopkins, aki a a Cocker Brothers of Atlanta sorozatáról vált ismertté, ki akarta sajátítani, a védjegyévé akarta tenni a Cocky (pimasz, beképzelt) jelzőt.Azt állította ugyanis, hogy más szerzők műveinek címében is megjelent ez a szó, amit állítása szerint a szerzők szándékosan használtak, hogy ezzel megtévesztve a vásárlókat, összetéveszthetőek legyenek az ő regényeivel.Az írónő két védjegybejelentést is benyújtott, egyrészt egy grafikus ábrázolás, másnéven egy stilizált ábrás védjegyet és egy címlapon szereplő leírási formát vagyis egy generikus ábrás védjegyet.
Egyesület Államok lajstromozó hatósága végül eleget tett a kérésének, így Hopkins többfrontos támadást indított az állítólagos jogsértőkkel szemben, ennek következtében például több szerzőt is elmarasztaltak, a szó elhagyására kérték fel őket vagy felszólító leveleket küldtek ki nekik.. Sok szerző engedett a nyomásnak, félve a jogi következményektől, többen azonban felháborodtak és ellenálltak a követeléseknek. Fontos hangsúlyozni, hogy az írónő nem szerzői jogi eljárást, hanem védjegyes peret indított és ebben az amerikai jogalkotás is szerepet játszott, amely kimondja, hogy egy szó esetében nem lehet beszélni szellemi alkotásról, tehát nem védheti szerzői jog. Ráadásul a Cocky jelző szorosan összekapcsolódik a romantikus műfajjal, így számos író használta már a bejelentés előtt is A felháborodásoknak köszönhetően utánanéztek a részleteknek és kiderült, hogy a szó betűtípusának felhasználási szerződése szerint az nem használható védjegybejelentéshez. Ennek következtében Kevin Kneupper ügyvéd eljárást indított a védjegyek törlése miatt a téves bejelentésre és az ellenfelek megtévesztésére, megrövidítésére hivatkozva.. Az ügyvéd sikerrel járt, így az addigi eljárásokat megszüntették és a büntetéseket visszavonták, így Faleena Hopkins nem kérhetett jóvátételezést.
A szelfiző majom
2011- ben felrobbantotta a világot Narutó, a szelfiző makákó ügye és egészen 2018-ig nem született végleges döntés. A történet annyiból állt, hogy egy brit természetfotós, bizonyos David Slater odaadta fényképezőgépét a majomnak, aki hirtelen ötlettől vezérelve csinált magáról egy fotót. A kép nagy sikert aratott, több helyen is megjelent így Slater keresett vele is némi pénzt, de közel sem olyan nagy összeget. Azonban nagy árat kellett fizetnie ezért a jól sikerült képért, ugyanis két ízben is beperelték, arra hivatkozva, hogy nem őt, hanem az állatot illetik meg a szerzői jogok. Elsőként, a a Wikipédia indított eljárást, amit meg is nyert, majd a PETA perelte be a fotóst, mondván Narutót illetik meg a jogok.
2017 szeptemberében
végül egyezséget kötöttek, miszerint Slater a bevétel egynegyedét
olyanállatvédő szervezeteknek utalja, akik az indonéz makákókkal
foglalkoznak.A fotóst azonban annyira tönkretette anyagilag a hosszú per, hogy kénytelen volt búcsút mondania kamerájának. 2018-ban az Amerikai Egyesült Államok 9. körzeti
fellebbviteli bírósága kihirdette, hogy az állatok nem rendelkezhetnek
szerzői jogokkal, illetve nem is perelhetnek jogaik érvényesítése
érdekében.
A fotózás kérdése amúgy is egy kényes téma a szerzői jog területén, különösen ha képzőművészeti alkotásról készült, ugyanis ilyenkor felmerül a kérdés: Vajon mitől egyedi az alkotás?. Ennek megítélésében jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Magyarországon például a háromdimenziós tárgyakról készült fotók (szobor, váza stb.) jogilag védettek és önálló alkotásnak tekinthetőek, addig a festményekről készültek már nem tartoznak a szabályzás alá. amit azzal indokolnak, hogy sokkal kisebb a fotós mozgástere így nem bizonyítható az egyedi jelleg. Fotózás esetén megegyezésnek kell létrejönnie a fotós és az eredeti alkotó között, hogy ez utóbbit illetik-e vagyoni jogok. Németországban és Ausztriában ellenben a festményekről készült fotók ugyanolyan védelemben részesülnek, mint a tárgyak.
Hivatkozások:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése