keresés

2019. május 15., szerda

A digitális lábnyom, a személyes adatok védelme és szivárogtatások




A digitális lábnyom: 

- Magánügy (?) : A technológiai fejlődést szellemtudományi szempontból vizsgáló francia filozófus-antropológus, Bruno Latour állapította meg egy 2007-es tanulmányában a tényt, miszerint a személyek privát szférája egyre inkább leszűkül és a szociáls szférába vonódik be, azaz egyre kevesebb – a szó hagyományos értelemében vett – magánügyünk marad, amennyiben ezeknek nagy részét – hogy mit eszünk-iszunk, hol vagyunk éppen, mit csinálunk és kivel, stb. – önként megosztjuk magunkról az online világban.1

- Az vagy, amit lájkolsz : A digitális lábnyomod az elektronikus eszközök, vagy szolgáltatások használata során keletkező és személyesen hozzád köthető adatok összessége. Vannak olyan nyomok, amelyeket tudatosan hagysz magad után (ilyenek a bejegyzések a közösségi oldalakon, fórumokon, egy blog, amit vezetsz, képek az Instagramon, és még sok más), vannak amik nem tudatosan, vagy éppen szándékod ellenére (például a kéretlenül települő programok által gyűjtött és továbbított adatok internetes keresésekről, a meglátogatott weboldalakról) keletkeznek.2




- Mi tartozik bele? Milyen tevékenységekből áll a lábnyom?: Bármit is teszel egy okostelefonnal, táblagéppel, számítógéppel, a bankkártyáddal, vagy valamilyen pontgyűjtő kártyával, az valamilyen nyomot hagy maga után. De említhetném a biztonsági kamerákat, a kártyás beléptető rendszereket, vagy a kábeltévés videokölcsönző szolgáltatást is.2

- Ami egyszer felkerül a netre, az örökre ott is marad (?) : Igen. De vannak cégek, amik arra szakosodtak, hogy töröljék a nem kívánatos fájlokat az ügyfeleik számára. Ezért kell odafigyelni, hogy mit töltünk fel.

- Felelős digitális viselkedés : Ha fényképet készítünk az otthonunkban, hogy aztán megosszuk a képet a neten, ügyeljünk rá, hogy a fotó ne áruljon el többet, mint kellene, például a családunk anyagi helyzetéről. Mindig csak olyan képet tegyünk közzé, amit később nem bánunk meg, engedély nélkül pedig soha ne tegyünk fel másokról fotókat!

 + február 5-én, a biztonságos internet napja (Safer Internet Day)3



Személyes adatok védelme:

- Origo legfrissebb kutatásában a magyarok digitális lábnyomának jellegzetességeit is vizsgálta.

Ha tisztában vagyunk a kockázatokkal, hatékonyan tudjuk alakítani digitális lábnyomunkat. „Érdemes ellenőrizni, milyen információk lelhetőek fel rólunk – javasolja a kutatás eredményeit látva Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetője. – Ezt egy egyszerű kereséssel megtehetjük. A jövőre nézve pedig akár figyelést is állíthatunk be magunkra, illetve rászoktathatjuk magunkat a tudatos posztolásra."4

„A felelős digitális viselkedés része az is, hogy menedzseljük digitális lábnyomunkat. Rendbe tesszük az eddigi adatainkat, a jövőben pedig vállalható és etikus információkat osztunk meg mind magunkról, mind másokról – tette hozzá Samu Zsófia. – Biztató, hogy ebben a tudatosságban a kamaszok élen járnak."4

- Tudatosság:

A rendőrség jó tanácsai3


  • Más által is használt számítógépen, ha befejezte az internet használatát, minden esetben jelentkezzen ki a közösségi oldalról, levelezéséből! A böngésző bezárása nem elegendő!
  • Ne adjon meg senkinek személyes információt magáról (jelszavát, e-­mail-címét, lakcímét), amikor chatel vagy posztol!
  • Közösségi oldalon ne legyen nyilvános a profilja, a személyes adatait, a megosztott tartalmakat csak az ismerősei láthassák!
  • Válasszon biztonságos jelszót, ismeretlen eredetű szoftvereket ne telepítsen!
  • Ha megfélemlítik, zaklatják, azonnal kérjen segítséget! A szülőkön, nevelőkön túl segítséget nyújtanak a DADA-, az ELLEN-SZER-oktatók, és az iskolai bűnmegelőzési tanácsadók!
  • Ellenőrzés: időnként akár Googleba beírjuk a nevünket, akár profiljainkat végig görgetve, megnézni, van e oda nem illő kép/bejegyzés.
  • Figyelés: pl facebookon arcfelismerés – értesítés érkezik ha feltölt bárki képet amin rajta vagyunk
  • + Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság




Szivárogtatások, feltörések, botrányok:

- Adathalászat: pl nyertél add meg a bankszámlaszámod és kártyaszámod meg lejárati idejét hogy biztos jó helyre utalják a pénzt,…. Telekom, otp stb nevében akár

- Zsarolás: nem kívánatos fotó, adat felhasználása hogy rávegye az áldozatot dolgokra

- Hacker támadások: üzleti céllal is pl Hydro, de magánszemélyek sem védettek

- Identitás lopás, catfish … : Másnak adják ki magukat az emberek hogy így olyan előnyökhöz jussanak, amikhez nem jutnának hozzá, pl randi nem jönne össze, vagy pénz van a másik ember számláján amit lehasznál

- Wikileaks CIA: kiszivárogtatott kormányzati és egyéb dokumentumokat publikál az Interneten

2017. 03. hó : A CIA kiberkémkedési programjairól és az ezekhez használt hekkereszközökről szóló információk, vagyis mindenféle kártevő program, meg az ezek által kihasznált nulladik napi sebezhetőségek. (Olyan hibák, amelyek létéről még nem tud a gyártó, ezért még javítani se tudja őket.) Sok konkrétum hiányzik – a Wikileaks érthető módon kitakart sok technikai részletet – ezért nehéz megmondani, hogy mennyire átfogó képet adnak a dokumentumok a CIA képességeiről, de az világos, hogy az eddig ismertnél kiterjedtebb eszközkészlettel rendelkeznek.

Az, hogy a CIA minden létező digitális kütyüfajta feltörésével próbálkozik. A dokumentumokban előkerülnek a Windows és a MacOS, routerek, vagy éppen népszerű antivirus programok sebezhetőségei, sőt az okosautók meghekkelésére is található egy utalás. Androidon például több olyan, ami képes távoli behatolásra, vagyis arra, hogy a mobil megszerzése nélkül juttasson be kártevőt a rendszerbe. Egyes kártevők képesek átvenni a teljes irányítást a telefon fölött, például távolról bekapcsolni a mikrofont vagy a kamerát. De az Apple mobiljai se járnak jobban, bár a felsorolt eszközök a kutatók szerint csak az iOS egy-egy védelmi rétegét bontják le, ezeket kombinálva egy iPhone fölött is átvehető a teljes irányítás. A legnagyobb figyelmet viszont az okostévék, konkrétan a Samsung készülékeinek meghekkelése kapta. Egy Weeping Angel (síró angyal) nevű, 2014-es program dokumentumai azt részletezik, hogyan lehet észrevétlenül bekapcsolni a tévé hangvezérlésre szánt mikrofonját. A Samsung szerint alapesetben a tévé jól láthatóan jelzi, ha a mikrofon aktív, a CIA által fejlesztett Fake-Off, vagyis “kamu kikapcsolt” mód lényege viszont éppen az, hogy elnyomja a figyelmeztető LED-lámpa jelét, hogy akkor is úgy nézzen ki, hogy a tévé alszik, amikor valójában nagyon is éber.5

- Facebook: cookies6 Ezek a cooike-k feljegyeznek mindent.

Minden egyes alkalommal, amikor meglátogatsz egy olyan weboldalt, amin van egy Facebook Like gomb, vagy bármilyen más Facebook plugin, a cookie-k feljegyzik, hogy ott jártál, és azt is, hogy mikor. Ha be vagy jelentkezve a Facebook fiókodba, akkor a neved, az e-mail címed, és minden egyéb Facebook adatodat is rögzítenek az egyes látogatások mellé.6

- Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP): januártól egy új szolgáltatási platform kezdi meg működését a hazai használtautó-piacon, és aminek segítségével ingyen lekérdezhetők lesznek a gépjárművek adatai. január 1. és 10. között olyan személyes adatok kerültek nyilvánosságra, amelyeknek nem kellett volna. A portál ismerteti is, milyen adatokról van szó: név, születési hely, idő és lakcím, de az autók eladóinak, vevőinek és a tanúknak az adatai is érintettek. Minisztérium válasza: mindenkit, aki az incidens során illetéktelenül személyes adatokhoz jutott, felszólít, hogy ezeket törölje.7 (adatszivárgás)



- INFOWATCH: folyamatosan nézi milyen szivárogtatások vannak, + számos erre szakosodott oldal

Pl: a) https://infowatch.com/analytics/leaks_monitoring#

b) https://haveibeenpwned.com/PwnedWebsites?fbclid=IwAR1JUyQXUkkdQSiBAEmUW3_KqzWFMk-iOP3GGfTbpZzZAuJnU9VtEdDNX8Q







Forrás:


Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)