Maga a Facebook-jelenség szinte már senki számára nem ismeretlen. A közösségi oldalak élmezőnyében évek óta elsőként végzett Facebook újabb és újabb sikereket ér el. Számos szolgáltatása csupa jó dolgot ígér. De vajon tényleg minden szép és jó? Vajon a ,,facebookozók" élete tényleg móka és kacagás? Vagy azért ennek is megvannak a hátulütői?
A Facebook története
Mint mindennek, úgy a Facebook-nak
is megvan a maga története. Noha Mark Zuckerberg neve mindenkinek ismerősen
cseng, az ötletgazda mégsem ő volt, hanem a legjobb barátja, Adam D’Angelo, aki
kidolgozott egy kezdetleges társasági oldalt, a Facemash-t, az egyetemisták
számára. Ez olyan sikeres lett, hogy több mint százezer felhasználóra tett
szert, rövid időn belül. Ennek hatására írta meg Zuckerberg a CourseMatch nevű
programját, ami lényegében a facebook alapjait adta. Ő maga viszont a Harvard egyetem falai közt
jött létre, először Thefacebook néven, és a gyorsan növekvő népszerűségének
hála áttört a falakon, és eleinte néhány egyetem diákjai/tanárai, majd minden
13 évnél idősebb ember használni kezdte, természetesen csak azok, akiket vonz
az ilyesmi. A Facebook, úgy, mint amerikai alapítású közösségi hálózat, 2004.
február 4-én jött létre.
A fejlődési folyamat
A Facebook működése
A Facebook működésének is megvannak
a kellő hozzávalói. Az aktív (aki 30 napon belül egyszer belép az oldalra)
felhasználók adják a tulajdonképpeni alapját. A Facebook-nak 3 fő célja van: a kapcsolati
hálók kiépítése, sikeres kommunikáció lefolytatása, valamint az információ
megosztás. A Facebook sikere főként abban rejlik, hogy rendkívül innováció-érzékeny, és
felhasználóbarát. Mindezekért számos, mindig frissülő szolgáltatást nyújt.
Néhány közülük: kommunikáció biztosítása, gyors információáramlás lehetősége, ismerősök
keresése világszerte, különböző érdeklődési körű csoportok létrehozása, fotók/videók
megosztása, események létrehozása, reklámok megjelenítése (cégek, vállalkozók
számára), beépített és kiegészítő alkalmazások használata, pillanatnyi érzések
kifejezése (reakciógombokkal), stb.
Egy kis statisztika (a legfrissebb adatok szerint)…
Lássuk, mit
mondanak a számok! A 2018-as adatok alapján az aktív felhasználók tekintetében
növekedés látható. A havi felhasználók 2,32 milliárd, a napi felhasználók 1,471
milliárd fővel biztosították az oldal sikeres működését. Ezek a számok még
biztosan nőttek azóta. A használatát tekintve napi kb. 10 millió lájk és megosztás
kering a Facebook-on, így eljuttatva az információt (bármi legyen is a téma)
szélesebb körökhöz. Tavaly a Facebook Európa leglátogatottabb oldala volt, hazánkban
a 2. helyen végzett. A Facebook legkedveltebb szolgáltatása a messenger volt,
ami valószínűleg az idei évben is a legelőkelőbb helyen fog végezni. A grafikon
egyértelműen mutatja, hogy a 18-44 évesek még mindig a fő Facebook
felhasználók, de látszik, hogy az 50+-osok körében is kezd egyre terjedni a „facebookozás”.
A Facebook hatásai
De térjünk
is rá, hogy miféle hatásai lehetnek a közösségi média number one-jának! Egy
közösségi oldal használatának számos hatása lehet. Lehet ez pozitív, vagy
negatív, de nem lehet általánosítani, hiszen mindenki egyénre szabottan, a
saját maga által kreált profillal tudja használni a Facebook-ot. Jó esetben.
Pont emiatt a személyreszabottság miatt nagy felelősség terheli a céget magát,
s ugyanúgy a felhasználókat is. A jótékony hatások ismertetésével kezdeném.
Pozitív hatások
A Facebook
szolgáltatásai közül az egyik legnagyszerűbb az ismerősök keresése. Ezáltal a
funkció által lehet új vagy régi kapcsolatokat megteremteni, és/vagy ápolni. Az
új emberek megismerése mindig egyfajta jó érzéssel, izgalommal tölti el az
embert, és az sem mellékes, hogy a régi ismerősök/barátok is újra feltűnhetnek
a színen. Jómagam annak idején azért regisztráltam a Facebook-ra, mert a
gimnáziumi osztálytalálkozónk szervezését azon keresztül bonyolítottuk le.
Az
önértékelés pozitív irányú növekedése, valamint az erősödő önbizalom szintén
ide sorolható, hiszen az oldalon történt megosztások és kommentek nagyban
befolyásolhatják ezeket. A reakciógombok (lájk, imádom, hűha, nem tetszik,
dühítő), valamint emojik, matricák és gifek segítségével könnyedén reagálhatnak
a mi kis dolgainkra, avagy mi is tehetjük ugyanezt, hogy más is örülhessen
egy-két jó szónak, vagy hangulatjelnek.
Mindezek
hozzásegíthetik az embert közérzetének javulásához is, hiszen többnyire egy-két
vicces poszt olvasása, vagy az érdekelt témák közt való keresgélés is nagyot
lendíthet egy álmos reggelen.
A Facebook
lehetőséget ad arra, hogy az ember nyisson kicsit a világ felé. Ha kell,
bármilyen témában, bármelyik funkciójával képes valami újat mutatni, amivel
kimozdíthatja az embert a komfortzónájából.
Pozitív még,
hogy a segítségnyújtás nem volt még ilyen gyors, és egyszerű, mint manapság, a
Facebook-on keresztül. Elég, ha kiteszünk egy segélykérő posztot (amiben a
kérés mellett azért illik némi bizonyítékot, akár fotót/videót mellékelni, hogy
valóban hiteles legyen), és ha jó helyen osztja meg az ember, akár pillanatokon
belül érkezhet is a segítség, akár fizikailag megfogható, akár lelki
segítségről van is szó.
Ide sorolható még a(z olykor könnyen jött) népszerűség
is, hiszen manapság már bárkit könnyedén felkap a hírnév, és szárnyal vele a
közösségi oldalon, és azon túl. Megjegyezném, hogy azért egy-két hírességet
jómagam is követek, nagy kedvencem pl. Demény, a kötsög vizsla, aki az internet
egyik celEBje. Sokat jótékonykodik, már azért is megéri követni.
Negatív hatások
Mindezek
mellett azonban számos veszélyt is rejt a Facebook. Kezdeném a kapcsolatokkal.
Hiszen amilyen könnyedén lehet kapcsolatokat kiépíteni, úgy felbontani is
egyszerű. Az oldal egyik funkciója a letiltás, amivel ismerőseinket bármikor
tiltólistára küldhetjük, hogy ne lássuk a megosztásait. Ez azért egy fokkal
barátságosabb, mint a kapcsolat törlése, de ezek után akár ez is lehet egy
letiltás végkifejlete.
Ahogy az
önértékelés pozitív irányú változást hozhat, ugyanúgy negatívat is. Az
önértékelési zavarok kialakulását, vagy felerősödését a negatív kommentek, a
visszautasítások, vagy a nagyfokú érdektelenség is okozhatja és fokozhatja.
Akár már
ezek is lehetnek az elmagányosodás okozói, amit könnyedén követhet pszichés
zavar, vagy akár depresszió.
A
barátoktól, ismerősöktől, addigi érdeklődési köröktől való elfordulást vagy
végleges elszakadást az egyre inkább terjedő gyűlöletkampányok is
elősegíthetik. A gyűlöletkampányt itt nem csak politikai értelemben említem
meg, hanem a negatív diszkrimináció, a fajgyűlölet erősödéséért felelős
jelenségként is.
Probléma még
a hamis profilok egyre gyakoribb használata. Bár a Facebook regisztrációhoz
kötött, könnyedén kijátszható. Ezáltal viszont gyakoribbak a zaklatások is, a
gyengétől az erős fokozatig egyaránt találkozhatunk ilyen esetekkel.
Negatív még
a kényszerű rivaldafény is. Hiszen nem csak akarattal lehet ,,sztár” valaki.
Egy rosszul sikerült kép vagy videó feltöltése, egy rosszul megírt poszt,
vagyis egy bármilyen apró ballépés a Facebook-on, és máris nevetség tárgyává
léphet elő az ember.
Ám ami a legrosszabb lehet a Facebook-kal, vagy
tulajdonképpen bármilyen közösségi oldallal kapcsolatban, az a függés maga. Ha
az ember függő, az a valódi kapcsolataiban is kárt tehet. Akár párkapcsolatról,
akár családtagok kapcsolatáról beszélünk is. Ha függünk, az befolyásolja
mindennapjainkat. Bezavarhat a teendőink zavartalan elvégzésébe, az étkezési
szokásainkba. A facebook/más oldalak használatának hiánya pedig növeli a
stresszt, és fölösleges feszültséget gerjeszt.
Jó tanács
Hogy a Facebook jó vagy rossz hatással van-e a világ társadalmára, azt mindenki döntse el maga! Nekem nem tisztem befolyásolni senkit a döntésben, de egyet megjegyeznék:
Ne higgyük, hogy a Facebook egyenlő az internettel, igenis több helyről tájékozódjunk, ne csak egy oldalra koncentrálva, mert az nem a világ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése