A hoax (angol eredetű: „beugratás”, „megtévesztés”, „átverés”, „álhír” vagy „kacsa”) leggyakrabban az e-mailben terjedő álhírek.A hoax általában nem irányul más vagyonának vagy vagyoni értékkel bíró dolgának illegális megszerzésére, célja inkább a célszemély(ek) megtréfálása. Fontos jellemzője a hoaxnak azon képessége, hogy terjed és szaporodik, ehhez emberi segítséget is igénybe veszi („Küldd tovább 10 példányban!”).
A hoax írójának célja lehet, hogy a „szélnek eresztett” levél fejlécében rövid idő alatt rengeteg e-mail cím gyűljék össze, amelyek a levél többszörös továbbítása után hozzá is visszajutnak – így valós, működő címekhez juthat, melyeket értékesíthet a spammereknek.
Lánclevelek közös tulajdonságai:
- sok nagybetűs szöveget tartalmaznak;
- felszólítanak, hogy minél több ismerősünknek, mielőbb küldjük tovább;
- ismert nagy cégre hivatkoznak, mely szerint ők is megerősítették a hírt;
- többször is elhangzik, hogy mennyire extrém veszélyes kártevőről van szó;
- áltudományos nyelvezettel próbálja meggyőzni a kevésbé hozzáértőket.
- gyakori a ködösítés, például tegnap (mihez képest tegnap, hiszen akár már egy hónapja is bolyonghat az álhír így a neten)
Hogyan írjunk jó hoaxot?
- Épüljön mindenki által ismert tényekre
- Legyen közérdeklődésre számot tartó a témája
- Váltson ki érzelmeket, ezáltal ösztönözzön állásfoglalásra, könnyen elvégezhető cselekvésre
- Hivatkozzon referenciákra
- Publicisztikai vagy tudományos stílusban íródjon
Az egyik leghíresebb tömegpánik
1938. október 30-án, Halloween előestéjén az amerikai CBS rádió leadta H.G. Wells híres scifi-regényének, a Világok harcának egészen újszerű rádiójáték-verzióját. Valósnak tűnő rádióhíreken keresztül bontakozott ki a földönkívüliek inváziója. Túl élethűre sikerült, New Yorkban tömegpánik tört ki, és milliók menekültek el az otthonaikból, az idegenektől rettegve.
Csakhogy valójában ilyen nem történt. Akkor sem, ha a Világok harca-pánik azóta a popkultúra része, pszichológia- és szociológia-tankönyvekben idézett és elemzett eset a média hatalmáról.
A 2010-es évekig, a legendás rádióműsor 75. évfordulóig senkinek nem jutott eszébe komolyabban utánanézni, hogy tényleg megtörtént-e a tömegpánik. Kiderült, hogy egyetlen rendőrségi vagy kórházi dokumentum sem támasztotta alá, hogy a tömeges pánik valójában megtörtént volna. Ráadásul a rádiójátékot nagyon kevesen követték élőben.
Az országos pánik viszont a másnapi, október 31-i napilapok címlapjain tűnt fel először. A sztori egy-két napon belül elfelejtődött.
A napilapok eltúlzott, és anekdotákra épülő hírügynökségi jelentések, és néhány betelefonáló rádióhallgató ellenőrizetlen történetei alapján írták meg a cikkeiket. Ráadásul az unalmas és eseménytelen hétvége után hétfő reggelre nem nagyon volt semmi jó címlapsztorijuk - a Világok harca-pánikot pedig alaposan kiszínezve szenzációvá tudták felfújni. A rádió ekkor kezdett el népszerűvé válni, így külön jól jött az újságnak, hogy a rádiózást tudták támadni.
Ráadás:
1949-ben Ecuadorban a Radio Quito nevű helyi rádió a műsorára tűzte Wells rádiójátékának spanyol nyelvű, helyi viszonyokra igazított átdolgozását. Még egy helyi lapot, az El Comerciót is belevették a buliba, ami a műsor előtti napokban a környéken feltűnt gyanús, azonosítatlan repülő tárgyakról írt a híreiben. A rádiójáték ezúttal valóban pánikot okozott, a legbátrabb helyiek mellett a rendőrség és a tűzoltóság vonult ki felfegyverkezve a város határára megküzdeni a földönkívüli betolakodókkal. Amikor kiderült, hogy átverés volt az egész, lincshangulat lett úrrá a tömegen. Az újság szerkesztőségét, és a rádió épületét felgyújtották, a zavargásokban hét ember halt meg.
YouTube
Olyan hírek jelentek meg, hogy a felhasználók rengeteg álhírhez és összeesküvés-elmélethez jutnak a YouTube-on keresztül. Korábban az ajánlórendszernek köszönhetően olyan tartalmak is a felhasználók elé kerültek, amelyeket nem tilt ugyan a szabályzat, de nem is minősül biztonságosnak. Pl. egyre több a laposföld-hívő.
2019. januárjában így bejelentették, hogy ezeket a tartalmakat száműzik az ajánlórendszerből. Továbbá az oltásellenesek nem jutnak bevételhez a videóikból.
A platformon megjelentek az úgynevezett "információs panelek", amelyek egy tényellenőrző cég segítségével tájékoztatják a felhasználókat bizonyos keresőszavak használata esetén arról, hogy amit keresnek, az nem több álhírnél.
Az új funkciót egyelőre Indiában, egy kis csoporton tesztelik, de ha minden jól megy, hamarosan bővítik majd a funkciót elérő felhasználók körét.
A Facebook egyre nagyobb erővel küzd az álhírek ellen (jelentés), vannak őt érintő hoaxok is. Pl. regisztrációért pénzt fognak kérni Zuckerbergék, valamint, hogy a hírfolyam algoritmusa csak 26 ismerős bejegyzéseit engedi látni. Az utóbbi szöveg 2017-ben indult először útnak a közösségi oldalon.
A lényegi mondanivalója, hogy a Facebook hírfolyama új algoritmust kapott, ezért a közösségi oldal saját maga „választja” ki, ki az a 26 ismerőst, akinek a bejegyzéseit megjeleníti a felhasználó számára. Ahhoz, hogy ezt „megakadályozzuk”, egy adott szöveget kell kimásolni, majd újra kiposztolni (tehát nem megosztani). Ebben arra kéri a bejegyzés készítője az ismerőseit, hogy kommenteljenek a poszt alá, akár csak egy szót is, akkor bekerülnek a „látott” ismerősök közé. Ellenkező esetben a Facebook maga válogatja meg, hogy kiket látunk.
Ramya Sethuraman, a Facebook termékmenedzsere cáfolta hogy, ilyen algoritmus létezik. Nem is lenne értelme, mert ha valaki csak ugyanazokkal az emberekkel találná magát szembe, jó eséllyel nem térne vissza a Facebookra, hiszen az unalmassá válna számára. A céljuk pedig az, hogy minél változatosabb és érdekesebb legyen a hírfolyam.
A megjelenő tartalmakat az alapján rangsorolja a Facebook, hogy kit mi érdekelhet a leginkább.
Nigériai levél
Nevét a nigériai Büntető Törvénykönyv vonatkozó paragrafusáról kapta. Kezdetben hagyományos postai úton illetve faxon terjedt, de ma már az internet elterjedésével az e-mail a leggyakoribb terjedési közege.
A csalás elkövetési módja általában egy levél vagy egy e-mail, melyet látszólag egy kiválasztott címzettnek küldenek (valójában rengetegen megkapják ugyanazt), amelyben segítségért cserébe busás összeget ígérnek az áldozatnak.
Social engineering
Magyarul: pszichológiai befolyásolás; az a fajta támadás mikor a támadó nem a technológiai sebezhetőséget használja ki egy-egy támadás során, hanem az emberi befolyásolhatóság a fő fegyvere. Rendszerint ezeknél a támadásoknál a támadó bizalmi kapcsolatot alakít ki az áldozattal, bizalmába férkőzik, hogy később ezt a bizalmat kihasználva, az áldozat maga "kotyogja ki" az információt. Jóllehet az áldozat maga sem tudja sokszor, hogy támadás érte, és olyan információkat árul el, ami számára értéktelen, mégis a támadó ezekkel felvértezve könnyen elérheti célját.
A szükséges személyiségjegyek a sikeres támadáshoz: Jó megjelenés, kommunikáció-készség, erős improvizációs készség, és még erősebb idegek valamint a türelem.
Példa: Mindenki ismeri az e-bay nevű webshopot, rengeteg ember használja nap mint nap. Lássuk mi kell egy ilyen vásárláshoz: bankkártya típusa, bankkártyaszám, lejárati dátum, cvc szám (kártya hátulján lévő 3 jegyű szám). És hol találjuk ezt a sok információt? Mind ott van a kártyán.
Védekezés a támadás ellen: Ne adjuk ki feleslegesen a kártyát, kérjünk a bankunktól sms értesítést és tranzakciónkénti azonosítást, a kártya cvc számát le lehet ragasztani hogy nem lássa senki, még ha fénymásolják se.
Hogyan jelenhet meg?
- e-mail mellékletként küldenek vírusos állományokat
- adathalászat (a hacker egy megbízható személy vagy vállalat nevében küld üzenetet, esetleg kér adategyeztetést)
- felugró weboldalak („Ön a 100.000-ik látogató, kattintson ide az ingyenes iPad-ért!”)
- személyiséglopás
- hamis személyazonosság
- felhívja az ügyfélszolgálatot és más adatait használja fel
Idősebbek:
Kaspersky Lab és a B2B International piackutató cég legújabb kutatása:
Az 55 év felettiek a legtöbb esetben nem viselkednek biztonságosan és gyakran válnak csalás áldozataivá.
- 12 546 internet felhasználó
- közösségi oldalakon és böngészőjükben kevésbé erős biztonsági beállításokat használnak
- nem valószínű, hogy igénybe veszik készülékeik beépített biztonsági funkcióit
- 94 százalékuk e-mailezik rendszeresen, továbbá online intézik mindennapi ügyeiket
- nagy valószínűséggel intézik pénzügyeiket az interneten
- 90 százalékuk vásárol és bankol online
Fiatalabbak:
A világháló egyre veszélyesebb, gyermekeink pedig egyre több időt töltenek el rajta. Benne bármit megtehetnek, bárkinek kiadhatják magukat, és a tapasztalatok szerint az emberek így is tesznek. Másnak, csábítóbbnak és barátságosabbnak mutatják magukat.
A lakcímét (címünket) megadja-e idegen embereknek? És így tovább. Kényelmetlen kérdések ezek, amelyek megmutatják azt, hogy a fiatalkorúaknak nem árt egy kis segítség a böngészéshez, hiszen az internet veszedelmes hely, ráadásul nem is felejt. Ebben segíthetnek a szülői felügyelet szoftverek, amelyekkel távolról a gyermekünkön tarthatjuk a szemünket.
Kaspersky Internet Security 2012:
A világháló egyre veszélyesebb, gyermekeink pedig egyre több időt töltenek el rajta. Benne bármit megtehetnek, bárkinek kiadhatják magukat, és a tapasztalatok szerint az emberek így is tesznek. Másnak, csábítóbbnak és barátságosabbnak mutatják magukat.
A lakcímét (címünket) megadja-e idegen embereknek? És így tovább. Kényelmetlen kérdések ezek, amelyek megmutatják azt, hogy a fiatalkorúaknak nem árt egy kis segítség a böngészéshez, hiszen az internet veszedelmes hely, ráadásul nem is felejt. Ebben segíthetnek a szülői felügyelet szoftverek, amelyekkel távolról a gyermekünkön tarthatjuk a szemünket.
Kaspersky Internet Security 2012:
- mennyi időt tölthet a gép előtt ülve
- milyen alkalmazásokat használhat
- mennyit internetezhet
- milyen oldalakat látogathat meg
- miket tölthet le
- kikkel cseveghet
- milyen szociális oldalakat használhat
- tilthatjuk a személyes adatok kiszivárgását
- szóhasználatára odafigyelhetünk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése