A könyvnyomtatás az emberiség egyik legnagyobb találmánya. 1453-ban Gutenberg alkotta meg az áttörő nyomdászati eszközt, ami lehetővé tette a nagy példányszámú sokszorosítást. Ennek köszönhetően pedig a könyvek szélesebb körben váltat elérhetővé.Manapság információhoz jutni nem nehéz. Legyen szó számítógépről vagy mobilról a tudás pár kattintásra van tőlünk. De valós és megbízható adatokhoz jutni már annál nehezebb.
A megoldás valójában ugyan az mint régen: a könyvtár. Az internet és a digitalizálás által az ezredforduló után elterjedtek az online elérhető könyvek vagyis e-könyvek, amik vetélytársként jelentek meg a piacon a nyomtatott könyvekkel szemben.
Virtuális könyvek
Ugyan a számítógépek megjelenésének kezdetén már CD-n vásárolható könyvek is létrejöttek az internet elterjedésével robbant be a köztudatba a letölthető e-könyvek. A 2000-es években fellendülő piac annak köszönhette sikerét, hogy nyomtatás híján a könyvek jóval olcsóbban hozzáférhetőek voltak, sőt illegális kalózkodás által akár teljesen ingyenesen.
Az e-könyvek megjelenése kihatott a könyvtárak életére is. Hisz az otthon is letölthető könyveket nem akarták az emberek kivenni a könyvtárból. Ám éveken belül ahogy elindultak az első digitalizálási projektek az e-könyvek is helyet kaptak a könyvtárak szolgáltatásai között.
Project Gutenberg
A Project Gutenberg igazi áttörés volt mikor elsőként publikált interneten elérhető könyvet. 1971-ben az alapítója Micheal S. Hart feltalálta ezzel az e-könyvet és a világ legrégebbi digitális könyvtárát hozta létre. A weboldalt önkéntesek működtetik és adományokból tartják fent. 2004-ben Hart azt nyilatkozta a célja „az elektronikus könyvek létrehozásának és terjesztésének támogatása” . Jelenleg több mint 58 ezer könyv érhető el ingyenesen minden regisztráció nélkül különböző formátumokban. Az oldal nem csak angol nyelvű irodalmat gyűjt megtalálható köztük szlovén, kínai vagy akár szanszkrit nyelven íródott könyv. A Project Gutenberg a lehető legszélesebb körű e-könyvtárat próbálja létrehozni, ami világszerte ingyenesen elérhető.
A szerzői jogokat gondosan kezeli, hogy a könyvek legálisan lehessenek letölthetőek, de az Amerikai rendszerre támaszkodik. 2018-tól emiatt Németországban már nem érhető az oldal, Thomas Mann és Heinrich Mann könyvei ottani szerzői joga miatt.
A Múzeumoknak is tartaniuk kell a lépést!
Mert világ legszebb alkotásai se érnek semmit talán ha nem láthatjuk őket. De eljutni a Louvre-ba vagy a Metropolitán múzeumba nem mindenkinek lehetséges. Ma már viszont el se kell hagynunk talán a fotelünk éljünk bárhol is a világban, hogy körbejárhassuk a legnagyobb kiállításokat is akár. Az internet korában ingyen és utazás nélkül online is megtekinthetjük őket.
De hátrány is származhat belőle?
A szerzői jogokat gondosan kezeli, hogy a könyvek legálisan lehessenek letölthetőek, de az Amerikai rendszerre támaszkodik. 2018-tól emiatt Németországban már nem érhető az oldal, Thomas Mann és Heinrich Mann könyvei ottani szerzői joga miatt.
A Múzeumoknak is tartaniuk kell a lépést!
Mert világ legszebb alkotásai se érnek semmit talán ha nem láthatjuk őket. De eljutni a Louvre-ba vagy a Metropolitán múzeumba nem mindenkinek lehetséges. Ma már viszont el se kell hagynunk talán a fotelünk éljünk bárhol is a világban, hogy körbejárhassuk a legnagyobb kiállításokat is akár. Az internet korában ingyen és utazás nélkül online is megtekinthetjük őket.
Mióta?
Minden 1993-ban kezdődött a nonprofit MOCA vagyis a Museum Of Computer Art honlappal, amit Don Archer és Bob Dodson készített el akik maguk is művészek. Az oldal megalakulásakor rengeteg alkotó adta áldását, hogy képeik megjelenhessenek az interneten. Az oldal a mai napig is üzemel képtára pedig egyre csak növekszik. Az oldal működésében önkéntesek segítenek akik szintén a weboldalon tudnak jelentkezni mint HTML kódoló vagy honlap készítői tapasztalata vagy jártas a művészetekben.
A világ legnagyobb képtárai
Ma már az internet által képek százezreit láthatjuk. A neves galériák masszív online elérhető képanyagai bárkihez elérhetnek a világon. Például a Louvre online túráján átélhetjük milyen lenne valóban az alkotások között járni. De online képtárat tart fenn még a Guggenheim Múzeum, British Múzeum vagy a Metropolitan
A digitalizása ezeknek a képeknek az alkotások védelmét is szolgálja ezáltal valóban örök életet nyernek ha valamiképpen az eredeti elpusztulna illetve régen rengeteg pénzbe került volna mindegyik múzeumot személyesen felkeresni.
De hátrány is származhat belőle?
Egyenlőre úgy látszik a múzeumok nem szenvednek veszteséget az online ingyenes közzététellel. Sőt azzal, hogy jobban belátható a képtáruk a látogatók gyakran még lelkesebben érkeznek hogy élőben is láthassák az alkotásokat. A digitális világ fejlődésében fontos, hogy a múzeumok szerepe is formálódjon. És elsődleges szerepük még mindig hogy a művészeteket minél több emberhez eljutatthassák. Ehhez pedig az internet a legmegfelelőbb platform napjainkban.
Ha mind összefogunk menni fog!
Az első világot átszelő könyvtári összefogásra
2006-ig kellett várni mikor az UNESCO és a washington-i Kongresszusi Könyvtár közös erővel megalapította a World Digital Library.
A megalakulás
A hivatalosan 2009 áprilisában publikussá vált online könyvtár adatbázisának létrehozásán tizenkilenc ország huszonhat intézete dolgozott többek között mint pl.: Kína, Franciaország, Egyiptom, az Egyesült Államok és Oroszország.
A hivatalosan 2009 áprilisában publikussá vált online könyvtár adatbázisának létrehozásán tizenkilenc ország huszonhat intézete dolgozott többek között mint pl.: Kína, Franciaország, Egyiptom, az Egyesült Államok és Oroszország.
Létrejötte után további országok csatlakoztak ezzel a világ egyik legnagyobb online katalógusát létrehozva.
Ma már 193 ország kincseit digitalizálták az ókortól napjainkig és folyamatosan bővül.
Vezetéséért továbbra is a Kongresszusi Könyvtár felel többek között a weboldal twitter-jéért is, ami napra készen értesít minket a legújabb ritkaságról, ami az oldalra felkerült.
Ma már 193 ország kincseit digitalizálták az ókortól napjainkig és folyamatosan bővül.
Vezetéséért továbbra is a Kongresszusi Könyvtár felel többek között a weboldal twitter-jéért is, ami napra készen értesít minket a legújabb ritkaságról, ami az oldalra felkerült.
Megbízható?
De mégis mi a különbség egy bárki által szerkeszthető online enciklopédia (lásd. Wikipédia) és a WDL között?
De mégis mi a különbség egy bárki által szerkeszthető online enciklopédia (lásd. Wikipédia) és a WDL között?
Ugyan a weblap ingyenesen és bárki számára elérhető, maga a tartalom nem szerkeszthető bárki által. A könyvek, képek és cikkek mind igazolt háttérrel rendelkeznek mint könyvtárak, múzeumok és levéltárak.
Ezáltal nem csak mennyiségileg egyedülálló de tartalmát tekintve a legmegbízhatóbb weblapok egyike.
Minden cikk pontosan közli a tartalma adatait mint szerzőjét, témáját, tartózkodási helyét és további külső forrásokat is megadva a kutatáshoz ezzel egy egyedülállóan kidolgozott rendszert létrehozva.
Ezáltal nem csak mennyiségileg egyedülálló de tartalmát tekintve a legmegbízhatóbb weblapok egyike.
Minden cikk pontosan közli a tartalma adatait mint szerzőjét, témáját, tartózkodási helyét és további külső forrásokat is megadva a kutatáshoz ezzel egy egyedülállóan kidolgozott rendszert létrehozva.
A WDL így bármikor pár kattintásra valós és sok esetben másképp elérhetetlen tartalmakat képes átadni nekünk.
A Digitális könyvtárak mint kultúra őrzök
A digitalizálás legnagyobb előnye hogy sok emberhez eljut a lehető legkisebb kellemetlenségek nélkül. Ezért is remek olyan dokumentumok közzétételére, amik sokat jelentenek kultúránk és történelmünk szempontjából.
Az Európai Unió hamar célul tűzte ki, hogy tagállamainak közös és mindenki által támogatott keresési felületet hozzon létre ahol a képi, írott és hanganyag elérhetővé válhat a világhálón. Ezen összefogás által jött létre az Europeana.
A kezdetek
Az Unió létre jötte óta komoly gondot fordít az európai kultúra megőrzésére. Ennek alapvető része a könyvtárak fejlesztése. 2005-ben az Európai bizottság a könyvtár továbbfejlesztés kapcsán indította útnak az az Európai Digitális Könyvtár projektjét, ami az Europeana lett. Céljuk egy közös platform volt a tagállamokkal, amik az országok digitalizált dokumentumait elérhetővé teszik bárki számára. Ebben a projektben a tagállamok könyvtárai, múzeumai és más kulturális intézményei vettek részt.
2008-as indulásakor több mint 2 millió anyagot sikerült feltöltenie a tagállamoknak noha ekkor még Európában még csak kezdetleges volt a digitalizálás. A tagállamok közül Franciaország adta a gyűjtemény 47%-át. Magyarország 0,1% járult hozzá nagyrészt a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) anyagából. Az informatikai hátteret Hollandia nemzeti könyvtára a Koninklijke Bibliotheek biztosítja.
A magyar közreműködök:
- Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK MEK)
- Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)
- Nemzeti Digitális Adattár (NDA)
- Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM)
- Magyar Rádió Archívuma (MR Archívum)
- Forum Hungaricum Nonprofit Kft. (Forum Hungaricum)
Hol tart ma?
Ma az Europeana-n több mint 58 millió műalkotást, műtárgyat, könyvet, videót és hanganyagot lehet megtalálni. Népszerűsége miatt látogatói kapacitását folyton növelni kell.
2018-ban amely a Kulturális Örökség Európai Éve volt az Europeana fontos szerepet játszott, hogy a tudásmegosztó pedagógushálózaton, az eTwinning-en, minél több anyagot osszon meg az európai kultúrával kapcsolatban ezzel segítve az iskolákat. Az év során különböző online szemináriumokat tettek elérhetővé és oktatási eseményeket rendeztek a weboldalon, hogy bemutassák az Europeana gyűjteményének sokszínűségét és használatát.
Ezzel az Europeana jelenleg az egyik legnagyobb tartalommal bíró digitális könyvtár.Összegzésül
Végül a digitalizált dokumentumok pont segítettek a könyvtárak, levéltárak és múzeumok továbbfejlesztésében, hogy képesek legyenek lépést tartani a világ fejlődésével. A digitalizálás így már nem ellenség hanem eszköze a modern szolgáltatásoknak. A könyvtár szerepe így nem fakul hanem átalakul.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése