Kriptovaluták

A mai modern világ alappillére az internet. El sem tudnánk már képzelni az életünket nélküle, minden területet átsző a jelenléte, ahogy a magánéletünket, úgy az üzleti szférát is. Miért is maradna ki ebből a gazdasági szektor? A pénzügyi világot alapjainál rengetheti meg a különféle kriptovaluták elterjedése.

 

 

Kriptomicsodák? 

 

A kriptovaluta olyan digitális létező fizetőeszköz, mely mögött nem áll valós fizikai pl. aranyfedezet, hanem csak az emberek általi elfogadáson alapul. Lényegében azért van értéke, mert elfogadjuk, hogy van értéke. Egyéb digitális valuták is léteznek, a kriptovaluták csak egy kisebb halmazt képviselnek ebben a nagy halmazban. Maga a név onnan ered, hogy ezen a fizetőeszköz használatakor kriptográfiát, más szóval titkosítást alkalmaznak, hogy biztonságossá tegyék a tranzakciókat. 
 

Honnan jön ez az egész?  

 

Az alapkoncepció 10 évvel ezelőttről, 2009-ből származik. A pénzügyi világ romokban hevert az egy évvel ezelőtti válságnak köszönhetően. Ekkor állt elő egy Satoshi Nakamoto álnevet viselő személy/csoport -a mai napig titok övezi, ki(k) is volt(ak) valójában- az első Bitcoin-specifikációval és koncepcióbizonyítással egy levelezőlistán, ahol a kriptográfia volt a fő téma. Az ötlet mögött álló Satoshi ahogy jött, úgy ment is, 2010-ben kilépett a projektből, és azóta sem sikerült nyomára akadni, mivel -a deep és dark web látogatói számára ismerős- Tor böngésző használatával e-mailezett.Azóta több spekuláció is napvilágot látott, melyben úgy vélték, lerántották a leplet kilétéről, de egyik elméletet sem tudták minden helyt megállóan bebizonyítani. Ami biztos, hogy ami akkor azon a levelezőlistán megindult, feje tetejére állították a pénzügyi világot. 
  

Hogyan működik? 

 

Az egész rendszer a blokkchain, azaz a blokklánc-technológián alapszik. A blokklánc maga egy elosztott adatbázis, minden felhasználó egy csomópontnak, azaz node-nak számít, melyek közül néhány validál egy-egy tranzakciót, és ez automatikusan frissül minden node-on. A bankok rendszereivel ellentétben nem egy helyen található a "főkönyv", melyben minden pénzügyi mozgás dokumentációja megtalálható, így sokkal biztonságosabb. A bankok esetében egy-egy hackertámadás során lehetőség van az adatok átírására, de a blockchain-rendszerben a változtatás elakad a csomópontokon. Abban az esetben lehetne megváltoztatni a korábbi lekönyvelt adatokat, ha minden csomóponton egyszerre írnák át az adott adatot, de lássuk be, erre igen kevés az esély, tekintve, hogy a Bitcoin esetében legalább 10.000 node-ot számlálhatunk.
Ez így mind egyszerűnek hangzik, ám a tranzakciókhoz nyilvános kulcsokra is szükség van, melyekről pontosabb információt találsz itt. 

Melyek a legelterjedtebb fajtái? 

Napjainkban az alábbi 10 a legelterjedtebb kriptovaluta:

• Bitcoin(BTC) 
• Ethereum(ETH)
• Ripple(XRP)
• Bitcoin Cash(BCH)
• Litecoin(LTC)
• EOS
• Binance Coin (BNB)
• Stellar(XLM)
• Cardano(ADA)
• Tron(TRX)

Mik az előnyök?

• Bankoktól, gazdasági szervezetektől független fizetőeszköz.
• Biztonságos valuta, hála a blokkláncnak. 
• Bitcoin-bányászattal pénzt kereshetünk, a bevétel jóval meghaladhatja az áramszámlánkat.   
• Alacsony tranzakciós díjak. Azonban, ha plusz kiadást vállalunk, gyorsabban elvégzik tranzakcióink validálásat.  
• A BitCoin 2017 decemberi példájából kiindulva gyorsan meggazdagodhatunk.
• Rengetegen látnak potenciált a rendszerben, folyamatos fejlesztés alatt áll, akár ez lehet az új globális rendszer.  
• Nemzetközi pénzmozgások esetén is azonnal végbemegy a tranzakció.

 

Mik a hátrányok?  

•  Nincs mögötte valós érték, mint a rendes papír és fémpénz esetében az aranykészlet. Csak a kölcsönös elfogadás miatt van értéke. 
• A deep és a dark web bevett fizetőeszköze, így illegális tranzakciókat segít elő. 
• A bányászathoz használt hardverek környezetszennyező hatásúak. Rengeteg energiát "falnak fel". 
• A bányászat velejárójaként nagy mértékben növekedett a videókártyák ára.  
• Fejlesztés alatt álló rendszer, így még nem tudhatjuk, milyen hatásai lesznek a jövőre nézve. 
• Vírusok használatával illetéktelen felhasználók bányászatra használhatják számítógépeinket, ezzel csökkentve kapacitásukat, és növelve áramszámláinkat. 
• Elősegíti a zsarolóvírusok terjedését. 

 Milyen hatásokkal járt?

 

A kriptovaluták elterjedése forradalmasította az internetes tranzakciókat, mivel így nincs szükség a bankok közbenjárására, ezzel jelentősen egyszerűbb az országok közötti pénzmozgások menedzselése. Új szolgáltatások is elterjedtek, mint például a különféle virtuális pénztárca-szolgáltatások-melyeknél azért nem árt alaposan körülnézni, mielőtt választunk-. Ezekről bővebb információ található itt. 

 

 

 

 

Hova tovább? 

 

A lehetőségek tárháza szinte határtalan, újabb és újabb kriptovalutákkal állnak elő. A következő nagy dobás lehet a Facebook által piacra dobásra váró kriptopénz. A Wall Street Journal által közölt, állítólag belső információk szerint már több, mint egy éve dolgoznak a projekten, mely a Project Libra elnevezést kapta. A fő koncepció egy olyan kriptovaluta létrehozása, mely stablecoin alapú, azaz -a BitCointól eltérően- árfolyama mindig az amerikai dollár árfolyamához igazodna, ezzel elkerülve az erős árfolyam-ingadozást.A tesztüzem egyelőre Indiában folyik a WhatsAppon keresztül, a világ többi részének még várnia kell erre a potenciálisan sikeres kezdeményezésre. 

Összesítés

Mint a világon mindennek, ennek a valutának is megvan a pozitív és negatív oldala is, de azt mindenképp el kell ismernünk, hogy az utóbbi évtized legjelentősebb pénzügyi újítása. Érdemes lehet befektetni? Talán ez lehet a jövő zenéje, teljesen leválthatja a papírpénzt? Ezekre a kérdésekre csak az idő adhatja meg a választ, de az biztos, hogy érdemes lesz figyelni, hogy alakul a további években ez a financiális szegmens. 


Források/ajánló:  
BitCoin weblap 
Ha Houdini élne, most röhögve tapsolna 
Kész kémregény a BitCoin eredettörténete 
Blokklánc 
Bányászvírusok 
Facebook-pénz