A 2 éve készülő digitális piacokról szóló törvény 2024.03.06-án hivatalosan is
hatályba lépett. Ez a ogszabály, amely a nagyvállalatok európai digitális
működését hivatott felügyelni, a domináns piaci szereplők kérdését kívánja
kezelni, és méltányosabb üzleti környezetet kíván előmozdítani azáltal, hogy
korlátoz bizonyos technológiai gyakorlatokat és az adatok elérhetőségét. Ezzel a
digitális piacokról szóló törvény elsődleges célja a kapuőrök hatalmának
csökkentése és a tisztességes verseny ösztönzése a piacon.
Kik a kapuőrök?
A jogszabály célja, hogy felügyelje az Európai Unió által kapuőrnek minősített különféle cégek tevékenységét, amelyek jelentős ellenőrzést gyakorolnak több nemzet digitális piacain. Kapuőrnek minősül minden olyan társaság, amely jelentős gazdasági erővel rendelkezik, kulcsfontosságú közvetítőként működik, vagy szilárdan megalapozott piaci jelenlétet tart fenn. Jelenleg a kapuőrként azonosított cégek közé tartozik az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft.
Az új jogszabály tartalma
A közelmúltban született jogszabály számos kötelezettséget ró a kapuőrökre. Többek között ezek a szervezetek kötelesek garantálni a zökkenőmentes fel- és leiratkozást és szolgáltatásaiknál, megkönnyíteni a felhasználók személyes adataikhoz való hozzáférését, és az üzleti felhasználók számára hozzáférhetővé tenni a marketing és hirdetési hatékonyságukra vonatkozó adatokat.
A jogszabály a kötlezetettségeken túl számos új megszorítást is tartalmaz. Például tilos a felhasználók autonómiáját akadályozni, akár független vállalkozásokhoz való hozzáférésben, akár az előre telepített szoftverek eltávolításában. Tilos továbbá saját termékeiket előnyben részesíteni a harmadik felek termékeivel szemben, és tilos a felhasználók megfigyelése.
A jogszabály megsértésének következménye
Az Európai Bizottság három különböző módon jogosult a jogsértésekért szankciókat végrehajtani. Az egyik lehetőség a vállalat teljes éves világszintű bevételének 10%-ának megfelelő bírság kiszabása. Alternatív megoldásként a cég napi bevételének 5%-ának megfelelő kényszerbírság is kiszabható. Azokban az esetekben, amikor a jogsértés súlyosabbnak minősül, és ismétlődően előfordul, korrekciós intézkedéseket hajtanak végre. Ebben az esetben a jogsértés súlyossága határozza meg, hogy pénzbírságot, vagy extrém esetben a cég teljes elidegenítését kezdeményezik-e.
Források
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése