MI, avagy mesterséges irodalom

Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI) egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb alkalmazási területévé az OpenAI által fejlesztett ChatGPT vált. A tulajdonképpeni csevegőprogram mindazonáltal közkedveltsége ellenére is az egyre intenzívebb és szélsőségesebb, etikailag és jogilag egyaránt megkérdőjelezhető fejlesztések okán sokak számára kockázat tárgyává lett. Írók, grafikusok, zenészek és más művészek félteni kezdték már megalkotott és az interneten elérhetővé vált műveiket, valamint jövőbeli lehetőségeiket. A literatúra fáján megjelent egy mesterséges ág, de vajon ez képes kiegészíteni, pótolni vagy netán leváltani a kizárólag emberek alkotta szellemi értékeket? Annyi bizonyos, hogy az irodalom fogalma lassan, de biztosan átalakul, kitágul és ennek ténye - talán érthető okokból -, de nem a legmegnyugtatóbb.

Az MI láthatóan nem tiszteli a szerzői jogokat...

2023 decemberében a New York Times beperelte az OpenAI-t és a Microsoft-ot szerzői jogok megszegése miatt. Állításuk szerint a szóban forgó cégek több millió cikket engedély nélkül felhasználva fejlesztették chatbotjaikat. A kereset felelősségvállalásra szólította fel az illetékeseket, illetve követelték azon botok megsemmisítését, amelyek érintettek az ügyben. Az OpenAI szóvivője, Lindsey Held, kompromisszumra törekedve reagált, külön kihangsúlyozva, hogy tiszteletben tartják a tartalomkészítők jogait. A Microsoft nem nyilatkozott.

„A lap még tavaly augusztusban megváltoztatta felhasználói feltételeit, amiben megtiltotta az általuk publikált cikkek mesterséges intelligencia betanítására való használatát” – olvasható Rimay Ádám cikkében (Index).  

Nem sokkal ezt megelőzően, szeptember második felében regényírók egy csoportja vádolta meg a céget műveik fejlesztésekbe való jogellenes bevonásával. 

Idén februárban Sarah Silverman (komikus) és Paul Tremblay (író) ugyanezen okból szólaltak fel a ChatGPT ellen. Az eset végül nem hozott sikert; Martínez-Olguín nyilatkozata alapján a szerzői jogok másodlagos megsértésére vonatkozó keresetet azért utasították el, mert a szerzők nem tudták bizonyítani, hogy lényeges hasonlóság volna könyveik és a chatbot eredményei között. 

Mesterséges Irodalom

A The Wise Little Squirrel: A Tale of Saving and Investing című gyerekkönyv 2023 januárjában jelent meg. Szerzője, Brett Schickler, a Reuters-nek adott interjújában elmesélte, hogy régóta dédelgetett álmát válthatta végre a ChatGPT-nek hála, egymaga ugyanis sohasem lett volna képes megírni a történetet. Munkájával egyetemben több, mint kétszáz MI által, illetve segítségével megírt könyv jelent meg ebook formátumban az Amazon oldalán, a számok pedig azóta egyre növekednek. A cég, irányelveiben arra kéri felhasználóit, hogy amennyiben MI által generált, valamint MI által asszisztált művet kínálnak eladásra, azt minden esetben jelezzék a feltöltött termék oldalán. Az MI eszerint képes egymaga megírni egy művet, azonban ahogy az a korábban említett perek esetében is látszik, az eredmény egyedisége korántsem cáfolható. 

Fontos azonban megemlíteni, hogy egyik MI alapú csevegőprogram sem kizárólag arra nyújt lehetőséget, hogy a művészek helyett dolgozzon; sokak többnyire ihletért, karakterábrázolás generálásáért és a szükséges források, információk megszerzéséért is gyakran fordulnak ezen eszközökhöz.

De vajon hogyan lesz az MI-ból művész és kutató?

Ezzel a kérdéssel visszatérünk a cikk elejéhez és máris bizonyossá fog válni az, hogy okkal szólal fel egyre több és több író a mesterséges intelligencia, főként jogi kérdéseit illetően.

„A mesterséges intelligencia nagy mennyiségű adatot elemezve, statisztikai algoritmusokat felhasználva keres összefüggéseket adatokban, és ezek alapján ad eredményt a felhasználóknak” – írta az Elemzésközpont.  

Az adat, jelen esetben elsősorban szöveget jelent. A ChatGPT oldalán részletesen leírják, hogyan fejleszti magát az alkalmazás; lényegében nagy mennyiségű (az interneten is elérhető, akár illegálisan, etikailag megkérdőjelezhető adatbázisokból megszerzett) szöveget tanulmányoz és "megtanulja", hogy egyes szavak milyen kontextusban, hogyan fordulnak elő más kifejezésekkel összefüggésben. Ezt a "tudást" felhasználva kalkulálja ki az egymást követő mondatelemeket. 

Az aranybánya: Books3

A Wired adatai szerint a jelenleg több, mint 196,000 könyvet számláló "könyvtár" története egészen 2020-ig nyúlik vissza. Ebben az évben jelentette meg az OpenAI a GPT-3-at, Shawn Pressert pedig annyira megihlette ez az esemény, hogy feltette a kérdést: "vajon én is meg tudnám csinálni?"

Az első lépés az volt, hogy rájöjjön arra, vajon a ChatGPT miből tanul. Presser gyanította, hogy a háttérben egy "árnyékkönyvtár" állhat, mint amilyen például az Oroszországban (2008) létrehozott Library Genesis (LibGen) is. Kutatásai során végül rálelt a The Eye nevű adatarchiváló csoport honlapjára, amely számos, a Bibliotik nevű árnyékkönyvtárban fellelhető könyvekre mutató hivatkozásokat tartalmazott. Innen több fájl konvertálásra került, köztük olyan szerzők munkáival, mint Margaret Atwood vagy Stephen King. A Books3 egy időre elérhetővé vált a The Eye oldalán keresztül, azonban hamar törlési hadjárat indult ellene. A hozzá hasonló adathalmazok és -bázisok betiltása mellett nem csupán az írók, de például még a dán The Right Alliance is felszólalt. 

A bejegyzés forrása: X.

Mit gondolnak az alkotók?

Az Authors Guild legfrissebb felmérése szerint a szerzők között szinte teljes egyetértés van abban, hogy munkáik engedély nélküli felhasználását ellenőrizni szükséges és az esetleges jogellenességért kártérítés illeti meg az érintetteket. 

Több, mint kétezer-négyszáz kitöltőnek csupán három százaléka gondolja úgy, hogy rendben van, ha a műveiket engedély nélkül vonják be az MI fejlesztésébe; kilencvenhat százalékuk szerint ez elfogadhatatlan, egy százalék pedig nem tudott választ adni a kérdésre. 

Mindemellett a válaszadók harmincnyolc százaléka úgy nyilatkozott, hogy hajlandó volna megadni az engedélyt; hetvennyolc százalék nem; huszonkilenc százalék pedig nem tudja. 

Az MI mindenesetre nem aratja le a babérokat

Az amerikai, a magyar és valamennyi európai ország joggyakorlata szerint az MI által generált munkákat egyáltalán nem védheti szerzői jog. 

„A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.” (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 1. § (3)).

Nem érhet fel az emberhez

„Egy kerekasztal-beszélgetésen az egyik újságíró-szerkesztő azzal érvelt, hogy az AI generálta szöveg, bár grammatikai és stilisztikai értelemben hibátlan tud lenni, de »nincs lelke«, és a szövegek megítélésekor egyelőre a megérzéseire hagyatkozik” - mondta Veszelszki Ágnes. 

Összességében lehet bármilyen jó a kód, az MI csupán reprodukál és átrendez. Elemzéseinek eredménye nem kezelhető egy lapon az emberek alkotta művészettel, amelyben tükröződik nem csupán stílus, de olykor egy teljesen új világ is, amelyben ott lapul az alkotó egyénisége és a kreativitása. 

Az Európai Unió éppen ennek védelmében szavazta meg a 2024. március 13-án az első lényegesebb, MI-fejlesztéseket keretek közé szorító jogszabályt. Eszerint betiltásra kerülnek az állampolgárok jogait sértő mesterséges intelligencia alkalmazások, ideértve például az olyan arcfelismerő adatbázisokat, amelyek a felhasználásra kerülő képeket az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan válogatják le. Különféle előírásokat és követelményeket szabtak meg, külön kitérve a következőre:

„[...] a modellek betanítása során be kell tartani az uniós szerzői jogi szabályokat.”